Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-23 / 240. szám

1912 október 2 3A Gy ARM ÁTOK ES EUROPA

A kontinentális, vagyis Anglia, Írország és < ) Oroszország nélkül számított Európa államai 4 közül jelentős gyarmatbirtokaá Franciaország- i nak, lioll and iának, Belgiumnak, Olaszorszag- I nak é6 Portugáliának voltak a háború kitöre- a 6ét közvetlenül megelőző időkben. A gyarma- t toknak az anyaországokkal való forgalma igen i nagy szélsőségek között mozgott. így 1938-ban i, Jpranciaország kivitelének több, mint egyne- I gyed részét irányította gyarmatai felé és I ugyanilyen arányt tett a gyarmatokból szár- j r mazó behozatal is az anyaország külföldi vá- j ! sáriáeá'ban. A gyarmatoknak ezt a nagy je- i lentőségét talán még inkább mutatja az, hogy 1 Franciaország ugyanolyan nagy vásárlásokat [ hajtott végre saját gyarmatain, mint a kontinentális Európa többi államaiban. Kivitelének! megoszlása azonban nem ilyen volt: kiviteléből 43 százalékot helyezett el a kontinens többi államaiban és csak valamivel több, mint egynegyed részt a gyarmatokon. A kivitel szempontjából tehát fontosabb volt reánézve Európa, mint 6aját gyarmatai. Egyébiránt Franciaorezág ebben az évbeá 4.5 milliárd pengő értékű bevitelt és 3.0 milliárd értékű kivitelt bonyolitott le. Ez pedig azt jelenti, hogy gyarmataitól 1.2 milliárd értékű árut kapott és azokba mintegy 800 millió értékű árut szállított vissza. A kontinenssel szemben pedig áruforgalma igy állott: 1.2 milliárd értékű vásárlás és 1.3 milliárd értékű eladás: gyarmataival szemben tehát aránylag lényeges passzívumban volt, a kontinens felé ellenben áruforgalmi egyenlege némi aktívumot mutat.

Franciaország után Portugália kíülforgalmi adatai mutatják az anyaország és a gyarmatok között a legjelentősebb forgalmat, a bevitelnél 10.2 százalékos aránnyal, a kivitelnél 12.2 százalékkal. Azonban Portugália egész bevitele 340 millió pengő értéket tett ebben az évben, kivitele pedig ennek csak a felét. A gyarmatokkal való kapcsolat fontossága tehát csak viszonylagos: Portugália nem tudott olyan gazdasági sulyn» szert tenni, mint gyarmatbir- tokos k’sá'lam-térsai, Belgium és Hollandia.

Hollandiára nézve gyarmatbirtokai az áruforgalom mindkét oldalán elég jelentősek. Beviteléből 8.8 százalékot vásárolt gyarmatain, kiviteléből 12.2 százalékot irányított ezekbe.

S mivel bevitele és kivitele is meghaladta a

2.5 milliárd pengőt, ezek a részesedések abszolúte véve is nagy összegeket jelentenek.

Belgiumnál az adatok azt mutatják, hogy amilyen fontos reá nézve a gyarmat beszerzési forrásként, éppen olyan elhanyagolható mennyiség a kiviteli piacok sorában. Belgium uevanis ebben az évben bevitelének 8.3 százalékát szerezte gyarmataiból, kivitelének ellenben csak 1.9 százalékát irányította ezekbe.

Olaszországnál egészen fordított a helyzet. Olaszország számára a gyarmatok akkor még nagyin kevi ser jelentettek nyers nyagforrá- suk szempontjából és bevitelének mindössze 2.1 százaléka származott ezekről a területekről. Kiviteléből azonban majdnem egy negyedrész ment ide: 23.3 százalék, mert ekkor már teljes erővel folyt az abesszin területek hatalmas beruházási programjának végrehajtása.

Mindezek az adatok azonban a harmincas évek végére esnek, amikor a világ • államai még éppen csak hogy elkezdték kiheverni a gazdasági világválságnak g a nyersanyagtermelő területek leromlásának sokesztendős korszakát. A válság előtt a forgalom sokkalta nagyobb arányú volt a nemzetek között, a gyarmatok jelentősége pedig kisebb. Franciaország 1929-ben 13.0 milliárd pengő értékű beviteléből 12.0 százalékot vásárolt gyarmatain, 11.2 milliárdos kivitelének pedig 18.8 százalékát helyezte el ezekben,. Értékben ez a francia bevitel oldalán 1.6 milliárd pengőt jelent, a kivitelben 2.1 milliárdot. A francia áruforgalom tehát gyarmataival szemben még korántsem apadt olyan nagy arányokban, mint a többi viszonylatokban. Feltűnő változás ellenben az, hogy 1929-ben árumérlege gyarmataival szemben meglehetős nagy mértékben aktiv volt, vagyis azokba irányuló kivitele meghaladta ottani vásárlásait, ami egyúttal tőkekivitelt is jelenthet, s ez a viszonylat tíz esztendő alatt pontosain az ellenkezőjére változott. Az, hogy a gyarmatok nyersanyagot termelnek, az anyaországnál nagyobb mértékben tette ki őket a gazdasági világválság hatásának1 és rombolta vásárlóerejüket

^Hollandia bevitele 1929-ben 6.3 milliárd pengőnek felelt meg, kivitele pedig A6 milliárdot tett. Gyarmataival ekkor beviteli forgalmának

5.5 százalékát bonyolította le — a válság után a.z arányszám 9.4 százalékra nőtt, ki- viteléből pedig ezek 8.8 százalékkal részesedek —. holott a válság évei után ez az arány 10.7 százalékra nőtt. Abszolút értékben az 1529-es év Hollandiában gyarmataiból 350 millió pengő értékű bevitelt s gyarmataiba 430 millió értékű kivitelt mutat. Az árumérleg tehát itt is az anyaország javára volt aktiv, vagyis a kiviteli többlet aránylag elég jelentő».

Belgium külforgalma ebben az évben csaknem ugyanazon a szinten mozgott, mint Hollandiáé és gyarmataival való kapcsolatai is csak annyiban voltak mások, hogy bevitelében ezek ránylag kisebb mértékben szerepeltek, mint szomszédjánál láttuk, S ennélfogva ámbivitflének többlete míg na^y 4>b volt gyarmataival szemben, fóe ugyanazt látjuk Portugália és Olaszország esetében is. Portugáliánál a gyarmatok viszonylag körülbelül .olyan jelentősek, mint Hollandia és Belgium esetében, csak a forgalom abszolút mértéke más, lévén Portugália forgalma sokkal kisebb, inint ezeké az országoké, Olaszországnál ellenben 1929-ben a gyarmatok a beviteli oldásán még csak egy fél százalékod, a kivitelben

1 százalékot jelentettek, 6.6 milliárd pengő értékű bevitel és 4.5 milliárd pengő értékű kivitel mellett.

A rendelje ez ősünkre álló adatok szerint tehát

a gyónnátok jelentősége az anyaország fizem- jiontjából a válságos években nagyobb, mint azokban, amelyekben a nemzetek között folyó kereskedelemnek semmi sem állja útját. S mint Franciaország esete mutatja, ahol a válság után a gyarmatok viszonylagos jelentősége £ bevitel oldalán megkétszereződött, a kivitelben pedig szintén igen nagy mértékben nőtt, a gyarmatok nemzetgazdasági fontossága egzisztenciális mértéket ölthet az anvaáll&m ^szempontjából.

IRegalakníf Dornavofgfön az Erdőig!

Párt tagozata

BESZTERCE, október 23. (Az Ellenzék tudósítójától.) Beke Ödön országgyűlési képviselő, az Erdélyi Párt beszterce- i) aszód vármegyei tagozatának elnöke, a vidéki tagozatok meglátogatása rendjén legutóbb Graur Albin alelnök és Majthé- nyi Dezső párttitkár társaságában a dorna- völgyi és borgóprundi tagozatot kereste fel.

Domavölefyön, amely a Regna Erdőkitermelő Szövetkezet fűrésztelepe, a magyar munkások száma időszerűvé* telte az Erdélyi Párt tagozatának felállítását. Az e célból összehívott értekezleten a telep magyarsága nagy számmal képviseltette magát. Beke Ödön képviselő beszámolót mondott, ismertetve az Erdélyi Párt múltját. célkitűzéseit, valamint a magyar élet érdeklődését ma leginkább foglalkoztató politikai, gazdasági és társadalmi kérdéseket. Nagy érdeklődéssel végighallgatott beszámolója után az értekezlet egyhangúlag kimondotta a tagozat megalakulását.

A jelölő-bizottság vita nélkül elfogadott javaslata alapján az értekezlet a következő tisztikart választotta: elnök Kádár Gyula telepigazgató, alelnök Bagoly Zsigmond erdőkezelő, jegyző Virág István tanító, pénz- tárnok Múllak Ödön kantinvezető, ellenőrök KorríMsy Jenő főgépész és Szeebó József. Választmányi tagok Kelemen András, Szántó Ferenc. Németh József, Hadnagy József, Kocsis József és

Ferrnc.z István.

Beke Ödön képviselő melegen üdvözölte a megválasztott vezetőséget, kérve, hogy szeretettel, önzetlenül munkálkodjanak az uj magyar élet felépítése érdekében. A tá- vállevő elnök helyett Matlák György pénz- tárnok tett az uj vezetőség nevében fo‘- gadalinat arról, hogy minden erejüket és lelkesedésüket szolgálatába állítják az építő szellemű Erdélyi Pártnak, amelynek katonái akarnak maradni. Bel:c Ödön képviselő ezután meghallgatta és feljegyezte az elhangzott panaszokat, melyek orvoslása érdekében közbenjár.

Borgóprundon Kövér Lázár főmérnök vezetésével ült össze az értekezlet, amelynek tagjai elölt Beke Ödön képviselő beszámolót mondott. Beszámolt a kereskedelmi és ipari gazdasági őrségváltás folyamatáról, az iparrevizióról, a földreformmal kapcsolatos kérdésekről, a közellátás problémáiról, a zsidókérdésről, az egy- mibiárdos mezőgazdasági Iliiéiről. Rámutatott arra a céltudatos munkásságra, amellyel a kormány szolgálja a jövő magyar életet. Nagy érdeklődéssel meghal hatott beszámolója után az értekezhet a lemondott előző elnök helyébe Kövér Lázár főmérnököt, a pártnak eddig is munkás tagját választotta a tagozat e,nőkévé. Beke Ödön képviselő végül itt is meghallgatta a panaszokat, melyeket tolmácsol illetékes helyen.

Csipák Lăţos képviselői beszámolója GgímesMfeftőn, Középfokon és Szépvízen

CSÍKSZEREDA, október 23. Csipák Lajos dr. kanonok, országgyűlési képviselő a vidéki tagozatok meglátogatása során legutóbb Gijimesbükkön, Középlakon és Szépvizen mondott beszámol1 őt. Kíséretében volt Ko- lumbán József dr. elnök, Kovács Károly dr, főtitkár és Szőke Mihaily.

Gyiroesbükkön Ugron Béla tagozati elnök üdvözölte az Érdéi1 yi Párt esi km egyel tagozatának vezetőit. Ezután Csipah Lajos dr. képviselő mondotta el beszámolóját, vázolva a maii helyzetben szükséges magatartást. Beszélt az Erdélyi Pártnak a MÉP-hez való viszonyáról. A kormányt támogatjuk — mondotta —, mert a nemzet ereje a kormány erejében nyilvánul meg. Különben is a kormány megérdemel részünkről minden támogatást, mert tárgyilagosan bírálva, a háború közepette is sokat dolgozik minden területen. Láthatjuk az uj vasút építését, úthálózataink megjavítását. Emellett törvényeket hozott, amelyek egégz közéletünket hivatottak megjavítani. mint a zsidóbirtokok igénybevételéről, a közélet tisztaságáról és a mezőgazdaság megsegítéséről szóló törvény. Tartsunk össze, őrizzük meg egységünket, mert ellenségeink itt Erdélyben is egységesen állnak szemben: velünk, s csak egységes erővel számíthatunk biztos győzelemre. Az egységes kitartás megtenni a gyümölcsét s a szebb és boldogabb jövendő megérdemel minden mai nélkülözésit.

Utána Kovács Károly dr. gyakorlati útmutatásokat adott a hallgatóságnak a pártiroda

ADAKOZZUNK

a 99.000 sz. csekklapn

a fúmtUósdgw tiaunín^zinétéli t

szolgálataira vonatkozólag. Az iroda, segítésre kés-zen, díjtalanul rendelkezésére áll minden párttagnak. Ismertette a hitelnyújtás te- hetőségeiit. majd az árdrágítással kapcsolatban felmerült kérdésekről beszélt.

A képviselőnek és kísérőinek Gvötgy Lajos mondott köszönetét.

Középlakon és Szép vizen Szintén nagy érdeklődéssel kisért értekezlet volt, amelyen Fazekas István, illetve Páll Árpád plébános üdvözölte a község lakossága nevében a képviselőt és kísérőit. Csipák Lajos dr. mindhárom községben meghallgatta a lakosság panaszait és ígéretet tett a bajok orvoslására,

____

Uj városnegyed épül Nagybányán

NAGYBÁNYA, október 23. Tudósítónk jelenti; A napokban városfejlesztési értekezlet volt a nagybányai városházán. Az értekezletén résztvett két iparügyi minisztériumi kiküldött is. Dr. Szabó Miklós polgármester többek között kifejtette azt a tényt, hogy a városnak föltétlenül ép it kezűié kell, arra való tekintettel is, hogy a fejlődésbe lendült város Jakéinak száma állandóan növekszik. ,

Az építkezésekre olyan be nem épített területet kerestek, amely nincs messze a várostól és altot az építkezéseket bármikor meg lehet kezdeni. A város vezetősége erre a célra a legmogfeletöbbnek a régi sertés- vásártér területét találta a Zarnr mellett. Ezen a területen legelsősorbnn is szabályozzák a Zarart, amelyre vonatkozó terveket a munkácsi kultúrmérnöki hivatal már el is készítette.

A kiépített Zararparton egy 12—18

méter széles sétány fog vezeini. A sétányon belül kezdődnek az épületek. A főszolgabírói hivatal impozáns épülete és ä városi bérházak mintegy 40 lakással. Ezektől az épületektől távolabb építik fel a kétezer férőhelyes Leventeotlhont. Továbbá több villát és kertes Kórházat,

HATÁRÁTLÉPŐK A BÍRÓSÁG ELŐTT

KOLOZSVÁR, október 23. (Az EŢ«*zék munkatársától.) A kolozsvári törvény’ szék hármas büntetötauácsa számos tiltott határátlépési ügyet tárgyalt tegnap Szabó András dr. törvényszéki tanácselnök eb nö ki ésével.

Özv. Olár Istvánná tordainegyei lakos még szeptember havában jött át Kol°zs- tótfaíu község halárában magyar területre, tejtermékekkel megrakodva. Áruját másnap a Széolveuyi-téri piacon eladta és az őszemen cipőket, téliruhát vásárolt pénzén. Viis&za in dúl ászkor, szeptember 15-én, az egyik külvárosi utcában szolgálatot teljesítő rendőrőrszem előtt feltűnt a duzzadt átalvetőved a határ felé tartó asszony és igazoltatta Olár Istvánnét.

A törvényszéki tárgyaláson elmondotta O'árreé, hogy kénytelen volt Kolozsvárra jönni árujával, mert falujuk olyan helyen fekszik, hogy semmit sem értékesíthet és nem is vásárolhat magának semmit, hacsak tiltott utón Kolozsvárra nem jön. A vádlottat, beismerő vallomása után a törvényszék egyhónapi fogházbüntetésre

ítélte.

Mircen Gábomé és Monciu János né tor- daszentlászlói asszonyok ugyancsak tiltott utón lépték át a határt szeptember 17-én. Tojást, vajat és sajtot hoztak eladni a kolozsvári piacra. A közélelmezési hivatal ellenőrei leleplezték okét, mert észrevették, hogy nincsenek tisztában az itteni árakkal. A biróság ugyancsak egy-egyhavi fogházra ítélte mindkettőjüket.

Rostás Péter és Teukán Péter gyalul cigányokat még éz év tavaszán a román határ közelében fogták el a határőrök, mikor át akartak szökni román területre. A törvényszéki tárgyaláson a cigányok tagadták. hoigy Romániába igyekeztek- azzal védekeztek, hogy csupán „eltévedtek“, miközben a falvakat összekötő rövi debb utat keresték. A biróság a bizonv'tási eljárás során igazoltnak vette bűnösségüket és mindkettejüket egy-egyhónapi fogházra Ítélte.

A vád képviselője, Albrecht Zoltán dr. királyi ügyész, valamennyi Ítélet ellen Su- ívosbitásért felebbezett.

EGYMILLIÓ FRANK EGY FA TÖVÉBEN

ORLEANS, október 23. (MTI—OFT) A városban egymillió frank értékű címleteket tartalmazó dobozt találtak egy fa tövében. A cimlelek kistőkések tulajdonában voltak, akik annakidején a Jussey- bankbázban helyezték letétbe. Azt hiszik, hogy a doboz az 1940. évi menekülés alkalmával esett ki a vonatból, amikor a francia hadsereg a német hadsereg elől visszavonult.

Hoiálosvégü gépkocsi szerencsétlenség Szelnek kezeiében

SZOLNOK, október 23. (MTI.) Mosch Béla budapesti gyáros, kereskedelmi főtanácsos, személygépkocsin negyedmagával Budapestről Szolnok felé tartott. A gépkocsit Ceglédig Rátz Kálmán gépkocsivezető vezette. Amikor Ceglédet elhagyták, Mosch Béla ült a kormány mellé. A gyáros Szolnok határában hirtelen rosszul lett, elvesztette uralmát a gép felett. Â kocsi az országút partjának futott. Mosck mellkasa betört és azonnal meghalt. Rátz koponyaalapi zuzódást szenvedett, a másik két utas ugyancsak megsérült.

fl KBIpoIitifta Lirei

A CSUNGKINGI kormány Cseukang svájci ügyvivőt a vatikáni városba meghatalmazott miniszterré nevezte ki. i

WENDEL WILLKIE hétfőn este az amerikai rádióban beszédet mond vHágkö- riili útjáról.

ROOSEVELT elnök aláírta a kongresz^ szus két háza állal elfogadott uj adótörvényt, antely Amerika történetében edd-g kivetett legmagasabb adók között uj rekordot jelené.

MAHATMA GAJNDHI felesége, akit férjével együtt letartóztattak, megbetegedett. :

ANGLIÁBAN a k«toi*ai szolgától Ionh határát leszállították- Minda*ak a férfitR, akik elértei, 18. életévüket, a szolgálati kötelezettségről sw9ci

reudeiLe^éseí alá JjMQGfcJfc ^ -