Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-19 / 236. szám

HÉTFŐ, 1942 október 19. LXIII. évfolyam, 23€. szám. Ari 10 fillér ißl ,cri io 9 b =>n 10 sn 9j KÂ ír m 59 ifi is Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 10., I. em. Telei.; 11—09. Nyomda: Egye- tern-u. 8. sz. Telei.: 29—23. Csekkszámla 72056 ALAPÍTOTTA: BARTH* MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓ VÁLLALAT* Rt. Kolozsvár. Előíizetési árak: 1 hóra 2.70 P, negyedévre 8 P., félévre 16 P-, egész évre 32 P. óta Meghalt dr. Tusa Gábor országgyűlési képviselő Az ezeréves összeforrottságot megtörő történelmi erő nines, nem lehet és nem lesz Kállav Miklós miniszterelnök nagy beszédei mondott üíssí- váron a magyar nemzeti s^oiiSikárói elnököt Délelőtt 11 órakor kezdődött az Egye­sült Keresztény Nemzeti Liga nagygyű­lése. A kormányzói biztosi székház nagy iivegcsárnokát zsúfolásig megtöltötte Ungvár magyar és ruszin lakossága. A miniszterelnököt a nagygyűlés közönsége szűnni nem akaró igen meleg ünneplés­ben részesítették. A magyar Hiszekegy elmondása után Tomcsányi \ilmos Pál kormányzói biztos üdvözölte a miniszter- elnököt, majd vázolta az Egyesült Ke­resztény Nemzeti Liga célkitűzéseit és eddigi eredményeit. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Kóllay Miklós mi­niszterelnök emelkedett szólásra és mon­dotta el beszédét. A szentistvénl gondolat az örök életre hivatott magvar lélek — Igen tiszteli Nagygyűlés! Köszönöm a meghívást, amely engem erre a napra Ung- vár ra kozott. Hiva talos min őségben előszűr vagyok* Ungvárott, de ha testileg nem is, lel­kileg már sokszor voltam itt. Különösen azon. a napon, amikor mintegy 15 évvel ezelőtt, mint Csanád vármegye főispánját, a vélte köz­igazgatásilag egyesülteit Ung vármegye főis­pánjává is beiktattak Záhonban. Ung megye akkor cs*a:k három községből állott, ma pedig ismét együtt vagyunk itt mindnyájan és fe­lénk tekint a megnagyobbodott Magyarország. Ez a magyar történelem, ez a magyar örökké* valóság a verhetetlen, törhetetlen, örök életre hivatott magyar lélek, amelyet irgy hívnak, hogy szentistváni gondolat. Ennek az egy­másrautaltságnak mindenkori lelki tartalmát a szenbistváni gondolat keretei közöt: mindig azok az erők szabták meg, amelyek itt élnek együtt. — Ebben a városban olyan földön állunk, amelynek sok történelmi eseménye van. Köz­tük az utolsó 22 év eseményei. Egy pillanat múlott el, egy pillanat az emberiség, a világ és e nép történelméből és máris megfordult a kocka. Mutatója ez annak, bármilyen sze­gény volt Is a trianoni csonka ország, bár­mennyire rneg akarták fojtani lelkileg, politi­ka-’,1 ay, kulturálisan és gazdaságilag, ez csali liszavirágéletü (tevékenység volt a világ és benne a magyar hivatás történelmében. A tör­ténelmi erőknek igazán csak eg,y kés fu vakít a kellett, hogy megint itt vagyunk és bizonysá­gát szolgáltassuk annak, hogy örökké itt is maradunk. Itt maradónk ezen a földön, amely mindig szerves része volt a magyar történelemnek, a magyar népnek és léleknek. Itt voltunk ezen a földön, hiszen éppen Ung- várról tekintettek először a magyarok az Al­föld felé hazát keresőn, itt találkoztak elő­ször az őslakossággal, itt csináltak helyet a ruténoknak, akik azután később itt találták meg hazájukat. Erről a földről indnlttak él először a rutének, hogy megbosszulják kirá­lyuknak. Kun Lászlónak halai',át. A Dux Ru- tenorum állott hosszút a kunokon azért, mert elárulták az árpádházi királyt. Együtt vof- tunk, együtt éreztünk és együtt küzdöttünk Rákóczi idején és az 1840-as szabadságharc­ban. Ez az állandó közös küzdelem adja meg alapját további egyiittmar ad ásunkn: vk. Olyan történte',mii esemény nem következik be többé, amely megtörné ennek ezeréves kötelékeit és üsszeforroltságát, ilyen történelmi erő nincs, nem lehet és nem is lesz ezen a világon. Ezt értse meg mindenki. És a ni a gyár sorsot és henne a ruténok sorsát ne abból a szempont­ból! nézze, hogy itt-ott esetleg hibák vannak, mert nem ezek döntik el a világ sorsát, ha­nem a jó Isten által megformált élethivatás és kötelesség. Szeretném, ha megértenék ezt a magyarok és megértenék a ruténok, akiknek Szintén szólani akarok. megjegyzést fűzök ehhez: az ádamveze- lésnek nagyohh művészete és nagyobb barátsága is kell ahhoz, hogy a nemzeti­ségek és ä vallások között á megértést ke­resve és annak módját és lehelőségét meg­találja, mimt egyszerűen erőszakkal ve­zetni. (Viharos élvezés-) Lehel azonban — ez pedig a második megjegyzésem —, hogy hozátartozik az is, hogy a jó szót a nyújtott segítséget azok irányában, akik felé fordulunk, ne bizalmatlanságnak és gyengeségnek tekintsék, hanem úgy, mint a családfő simogató mosolyát és ugv fo­gadják. mint családfő ölelé-ét. (Helyes­lés.) Történelmet összeesküvéssel, sunyi cselszövéssel, lázadásraszitással, romboló, törekvéssel nem lehet csinálni. (Óriási él-' jenzés, taps.) Wissz^sultuuk a megtévesztőkre é$ ctaíssövőkre geinknek, elsősorban az itt Kárpátalján lakó nép felé, a legtöbbet mondhatok és adhatok, amit a kinyújtott baráti kéz egyáltalán adhat. Mert mit jelent a sze­retet? Teljes egyenjogúságot az életben politikai, kulturális és gazdasági vonatko­zásban. A" tisztviselő, az erdei munkás és minden társadalmi rangú ember munká­ja mind nemzeti kötelesség. A lelkipász­toré is az. akinek mindig a békét kell hirdetnie. Kötelesség az is, hogy elnézők és megértők legyünk azok iránt is, akik talán nem egészen úgy gondolkoznak, mint mi és nem úgy fogják fel a kötelesség- yáUalását, mint ahogyan szeretnénk.. Két — Suba alatt törekedni a világ megváltozta­tására, suba alatt politizálni nem mélltó törté­nelmi nemzethez, legfeljebb egyes meggondo­latlan és nem mindig tiszta szándékú fial vállalkozhatnak arra. És mégis ezekkel szem­ben is elnézőnek teel'l lennünk. Én mindig hajlandó vagyok a megértés, a megbocsátás utján haladni, anrig a magyar nemzeti élet, a magyar nemzeti erő erejét nem veszélyeztetik. (Viharos éljenzés) De abban a pillanatban, amikor ez bekövetkezik, kénytelen lennek mindig visszasujtami azokra a meggondolat­lanokra és megtévesztőkre, akik nem a tör­ténelmi gondolatiján élnek. — Tudom, hogy ennek az országrésznek is súlyosak a problémái. Elsősorban a gazda­sági vonalion segítünk és az általános jólét terén akarunk sokat tenni. Nekünk a rutén néppel együtt kell haladnunk. Ezt pedig nem lehet elérni állami rendszabályokkal, nem le­imt tízparancsolatot kiadni arról, hogyan kel! bánni iitttená embertársainkkal. Ezt minden magyarnak éreznie Reell. — Hiszem és vallom: mi magyarok voltunk megindítói és első harcosai an­nak a gondolatnak, amely ma uralkodik Európában. És lm nem is tudtuk abban az időben ezt a gondolatot teljesen meg­valósítani, ennek az volt az oka, hogy mint egy csepp, egyedül állottuk akkor az európai demokrácia, szabadkőműves­ség és zsidóság tengerében. Ha egyszer szenvedtünk azért, mert ez a gondolat ak­kor idegen volt Európa telőtt, nem lehet mégegvszer szenvednünk akkor, amikor az a gondolat, amelynek mi voltunk meg­teremtői. Európa uralkodó gondolatává vált. (Szűnni nem akaró lelkes éljenzés, taps.) I — A magyar igazságot európai igaz­sággá tették szövetségeseink és a kiala­kult uj Európában az első vonalban kell lennünk nekünk, akik ennek az igazság­nak prófétái és vértanúi voltunk. A miniszterelnök ezután a zsidókérdés­sel foglalkozott- Kijelentette, hogy nem-1 csak a zsidó vagyont kell kikapcsolni a, nemzet életéből, hanem a szellemet is- Az^ antiszemitizmus nem antikapitalizmust, ha­nem antiprofitizmust jelent. A keresztény tőkét megbecsüljük, de harcolunk a pro-j fit és annak szelleme ellen. Beszéde végén a magyar egység meg-* szilárdítására hívta fel hallgatóit és a fia-j tál szellem érvényesítésére, amelynek egy-i aránt kell élnie a 20 és sf 70 éves ma-; gyárban. A miniszterelnök beszédét többször sza-j kitolta meg a tetszésnyilvánítás és a be-j szed végeztével újból hosszabb ideig lel-- késén éljenezték a kormányelnököt. Fel­szólalt még Ortntay Jenő görogkatoliktis| főesjeres, országgyűlési képviselő is. A| Szózat énteklésével ért véget a mindvégig lelkes hangulatban lefolyt nagygyűlés. Megalakult SzaSm^ron a MÉP helyi tagozata Ä «Magyar Élet Pártja vasárnap tartatta alakul 6 tagozati gyűlését! Szatmárón. A gyűlésen megjelenti Varga József iparügyi miniszter és Szász Lajos pénzügyi 'államtitkár) Kölcsey Ferenc főispán kiséretében. A megalakult tagozat elnökévé Kis Bertalan ref. lelkészt választották. Meghall sk. Tusa G bor erszággyii'ésí képviselő Dr- Tusa Gábor ügyvéd, az Erdé­lyi Párt országgyűlési képviselője, vasárnap este 11 órakor 52 éves ko­rában rövid szenvedés után ehunyt. Tusa Gáborban az erdélyi magyar­ság egyik legkiválóbb fiát gyászol­ja. Temetéséről még nem történt in­tézkedés. A sztálingrádi „Vörös torlasz" ágf afff ár is német kézben van lásai ellen. Egyetlen vad ás zltad osz­tó ívnak 60 megerősített, védőállást sikerült elfoglalnia. Csapataink el­lentámadással egészen kiinduló ál­lásaikig verték vissza a német állá­sok ellen támadást (megkísérelő el­lenséget és .súlyos véres vesztesége­BERÎL1N, október 19. (MTL—DNB.) A Führer íőhadtszal hí sóról jelenti a véderő főparancsnoksága: A novo- r oss zi js zk—tnapszei arc v o na Is za. ka - szón a német és szövetséges csapa­tok sikeresen folytatják támadásai­kat az ellenség mélyen tagozott ál- ket okoztak a bolsevistáknak. Sztálingrádban, rohamcsapatain k íöbbhelyütt megtörték az ellenség szívós ellenállását, rohammal elfoglalták a „Vörös-torlasz“ ágyugyár valamennyi üzemét és az ezzel határos városrészből, heves bolsevista el­lentámadások elhárítása után, kivetették az ellenséget- Nagylétszámu repülőkötelékek heves támadásokkal támogatták a városban folyó harcot és a Volga keleti partján megsemmisítettek igen sok ellenséges löveget. A Spartakovszka városnegyedtől északnyugatra körülzárt bolsevista erő­ket megsemmisítettük« UNGVÁR. okióber 19. (MTI.) Kálhy MHilós miniszterelnök vasárnap látoga­tást tett Ungvárott és az Egyesület Ke- -esztény Nemzeti Liga északkelelmagyar- írszági nagygyűlésén nagyszabású beszé­ld mondott Kárpátalja magyar és ruszin lép én ék feladatairól, valamint az egész arszág keresztény nemzeti társadalmá­nak kötelességeiről Káltay Miklós minisz­terelnök vasárnap reggel fél 9 órakor ér­kezett a „Lél“ termes-motorossal Ung- cárra. Kíséretében volt Antal István dr. 1 emzetvédelmi propagandaminiszler ás. A feldiszitett pályaudvaron a polgári ?.s katonai hatóságok vezetői, va ka mint íz Egyesült Keresztény Nemzeti Liga ve­hetői ünnepélyesen fogadták a miniszter­Stefefisf egyedül mi magyarok tudlak mái faifám« más wallâţu, más köntöst mteiö embertársunkat — Â magyar fajnak sok hibája van, ide van egy gyengesége, amely azonban most tulajdonsága is: szeretni embertár­sát, szerelni a más fajtáját, egyedül iná tudjuk ezen a világon. Mi mindig sze­rettük azokat a népeket, akiket itt talál­tunk. ide behoztunk, vagy beengedtünk. Szeretni egyedül mi magyarok tudunk mis fajtájú, más vaMá-Su, más köntöst viselő embertársunkat;. Az a legmagasabb ettt- béri érzés, hogy szeresd felebarátodat, mint tenrhagadat. még cgyfajuak közölt sem alakult ki úgy, olyan tisztán, mint miközöttiik, magyarok között. Amikor ezt mcgáLUpitom és ezt nyújtom atemzetisé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents