Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)
1942-10-19 / 236. szám
ELLENZÉK 19 4 2 október 19. „Magyar egységünk és a belső front szilárdságának megőrzése a mai idők legfontosabb feladata ! Teleki Béla ától, az Erdélyi Pärt országos elnöke sajtónyilatkozatban Ismertette a párt őszi munkaterveit — Az újonnan meginduló parlamenti é’etben az Erdélyi Párt elsősorban a hadigondozottak helyzetének intézményes törvényes rendezését kéri — mondotta a továbbiakban Teleki Béla gróf. — Kormányzatunk. miint az a kormán) zóhclyet- les emlékét megörökítő törvényjavaslat szavaiból is kitűnik, a legrövidebb időn belüli törvény keretei között fogja biztosítani a hadbavonuitak hozzátartozóinak, a hadiözvegyeknek és a hadiárváknak intézményes ellátását. Az Erdélyi Párt minden erejével támogatja ezeket a célkitűzéseket, hogy n hnJltOvonultak hozzátartozói olyan ellátásban részesüljenek, ahogy az egy katona-nemzethez méltó és ahogyan azt azok, akik hazájukért életüket áldozzák, nemcsak megérdemlik, lei- nem teljes joggal meg is követelhetik. Állami megrendelésekkel segítsünk az erdélyi kisiparosokon — Az erdélyi kisiparosok helyzetének javítása érdekében az Erdélyi Párt n kisi paposok részére az állami megrendelésekben való részesedést szorgalmazza. A mai nehézségek között ugyanis a kisi- iparosok megélhetését csak akkor lehet biztosítani Erdélyben, ha az állami meg- i rendelésekben is részesülnek. Természetesen figyelembe vesszük mindazokat a nehézségeket. amelyekkel az anyagi ellátás terén a háborús viszonyok miatt számolni kell. Azt kérjük tehát az illetékes kormánytényezőket. hogy a lehetőség határain belül támogassák az erdélyi kisiparosok munka- és anyagellátását. ,,Erdély munkássága teljesen nemzeti alapokon áil“ — Erdélyi munkáskérdéseink megoldása érdekében többször fordultunk a kormányhoz és a legfontosabb tennivalókat behatóan ismertettük. Erdély munkásai teljesen nemzeti alapon állanak és mindennel szolgálni kívánják a magyar összesség érdekeitA megoldásra váró kérdések köziül legközelebb eső a munka felügyelőségek létesítésének és működésének szabáhjo- * zása. Aj, Erdélyi Párt ezt a kérdést már részletesen letárgyalta a kormányzattal és el is határozták a felügyelőségek felálHtávút. Munkásaink szociális helyzetének javítása érdekében feltétlenül szükséges, begy ebben a kérdésben mielőbb megjelenjék a kormányrendelet és azt más. általunk javasolt intézkedések is kövessék. A munkáskérdésekkel kapcsolatosan rámutattunk az OTI bán Ijanyug bér cselnek rendkívül nehéz helyzetére. Sokszáz bánya-nyugbércs és azok hozzátartozói várják a kérdés rendezését, amelynek elintézése az erdélyi bánya- munkásság egyik leglényegesebb kívánsága. 1 almás lehet arra, hogy Erdély e marad'| mezőgazdaságát a trianoni oi / ig /.ovo Halára Oinoljo *s azzal együtt oda fejlesz j' sze, nJiova azt fokozódó h/ijkséglcicirik G jt az uj európai termelési rend rnegkrí unja. I , Befejezésül annyit mondhatok, b'*gv I az Erdélyi Párt <f parlamentben és a (í parlamenten kiviül egyaránt, további I munlnígságával is a belső rend és egíjsi 7 f megőrzését tartja mindenek fölött szem I elölt. A belső front szilárdsága hazánk légion- tilosabb érdeke, melynek biztosítása érdeké. | Íren az Erdélyi Párt mánd< n erejével la- 1 rnogatja a kormányt, — fejezte be, nyilat- ‘ kozatát Teleki Béla gróf, az Erdélyi Púit országos elnöke. ^ZepDdíMfflMBT H!M3 Üü JK3S5HS**aa»J33tM fiz EKE iotas kérésének teljesítése érdekében emk kirjtoí intézett a kaUnszminiszterbez az Érdéig* Párt KOLOZSVÁR, október 19. Az Erdélyi Kárpát Egyesület az Erdélyi Párt országos központján keresztül emlékiratot intézett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, kéne az egyesületnek a Kolozsvárott volt román néprajzi muzeum jogutódjaként való elismerését. A jelenleg Balogh Ernő dr. egyetemi tanár, vi! ágszer te elismert ki\ ál ó geológus és Alexy Béla főpénztáros tevékeny vezetése mellett, egé^z Erdélyben hasznos éíí eredményes munkát végző EKE 1891-ben alakult s azóta megszakítás nélkül hathatósan munkálta nemcsak az erdélyi természetjárás és idegenforgalom, valamint az crdé'yi népművészet és fürdők ligyt t, hanem a 22 éves megszállás alatt valóságos védőbástyája volt Erdélyben a magyar életnek és kultúrának. A román közvélemény az egyesület kolozsvári központját irredenta fészeknek tekintette s az egyesületnek és vezetőinek a román sajtó és hatóságok állandó zaklatásaival kellett küzdeniük. Ennek a helyzetnek volt a következménye, hogy erő • szakkal elvették az egyesület nagyértékh múzeumát, legértékesebb tárgyait, berendezését és felszerelését, rpelynek íolh.i /- Hálásával megalakították a néprajzi múzeumot, az eltulajdonított értékek 1 gja- vá» pedig a bécsi döntéskor magúkká, seték. Az egyesület akkori vezetői kénytelenek voltak engedni az erőszaknak, az átadási jegyzőkönyvet azonban nem irtáK alá, ezt a közgyűlés soha nem ismer!.* cl s az e’tulajdonított értékek jogilag ma is az EKE tulajdonát képezik. Az egyesület emlékiratában kéri- hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter turner je cl ezt a tulajdonjogéit n vo<t r -- mán néprajzi muzeum minden feVvlh - tö múzeumi anyaga, felszerelési és lerendezést tárgyai} valamint bárminenü ittmaradt vagyona felett. Az Erdélyi Párt országos központja ke 1- vező véleményezéssel a vallás- és közoktatásügyé miniszter élé terjesztette nz emlékiratot s igy remény van arra. hogy nz érdemes és nagymultu EKE rövidesen is- mét birtokába juthat legalább azoknak az értékeknek, amelyeket az el tulajdonítok a bécsi döntés után nem vittek el. 99 fi szé&efgítTdí vadkárokat a vadászterületek bérbeadásával lebet megelőzni1' A fö’dmüvelésü^yi miniszter válasza az Erdélyi Párt beadványára Egyházaink és iskoláink megerősítése — Az egyházak és iskolák a 22 e-zicn- dős elnyomatás alatt a magyar nemzeti kultúra és faji öntudat védőbástyái voltak. Az erdélyi magyar egyházak a felekc- zetközi béke olyan tökéletes példáját állították a nemzet elé, amelyet minden időben követni kell. Az Erdéíyi Párt sohasem mulasztja el az alkalmat arra, hogy a felekezetközi béke maradéktalan fenntartásának és további kiépítésének fontosságát hangsúlyozza. Erdélyben, a vallásszabadság ősi főkljén. a legmélyebben elítélik mindazokat, akik ezt a kisebbségi életben kialakult, történelmi jelentőségű felekezetközi békét felelőtlen- konkoly-hintéssel meg akarnák bontani. nyei-Mer.se Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter munkássága elé, aki hivatalba lépése óta már többször bizonyságát adta, hogy az erdélyi kérdésekkel a legnagyobb megért ess el fogj alkozik. — Egyházaink és iskoláink kérdése ról behatóan tájékoztattuk a kultuszminiszter urat. Különösen fontosnak tartjuk Erdély magyar lelkészeinek ügyében az anyagi helyzet teljes és megfelelő rendezését, hagy rendezett anyagi körülmények között folytathassák hivatásukat. A lelkészek anyagi helyzetének rendezésével kapcsolatban különösen figyelemre méltó a szórvány viel ékeken működő lelkészek helyzete. Lehetővé kell lenni szórványaink gyakori és lelkiismeretes látogatását és lelkigondozását. Szeretettel és bizalommal tekintünk Sz/** A belső rend és egység megőrzését mindenek tőlő» szem előtt tartjuk“ — A Székelyföld kérdései felszabadnia sunk óta joggal állanak az ország érdeklődésének középpontjában. Hosszú évtizedek hibáit kell jóvátenniink! Az úgynevezett ,.boldog békeévekben“ százezres székely tömegek kényszerültek arra, hogy kivándoroljanak szülőföldjükről, mert hazájukban nem tudtak megélhetést találni. Legfőbb kötelességünk tehát, hogy a Székely népet, megerősítsük gazdaságilag és felemeljük anyagi elesettségébői- A kormány beruházási programjával J kapcsolatban most már sor kerülhet a Székelyföld iparosítására is. A székely - földi energiaforrások lehetővé fogják tenni, hogy megfelelő iparüzemehet hívjunk életre a Székelyföldön, amelyek nagy székely tömegeknek fognak megélhetést biztosítani. — Mezőgazdasági kérdéseink közül rendkívül fontos a mezőgazdasági termelés egészen uj alapokra való helyezésének terve. Ezzel a tervvel kapcsolatban, amelyet a közellátásügyi miniszter előterjesztésére a minisztertanács már elfogadott, Kolozsvár, októbeT 19. Az Erdélyi Párt országos központja a 6Zékelyíoldi vadkárok, ügyé- : ben emlékirattal fordult a földművelésügyi ! miniszterhez megfelelő intézkedési kérve a Maroß-Torda, Csik, Udvarhely és Háromszék vármegyékben, felbcsülhetetlen kárt okozó du- vadak garázdálkodása ellen. A medvék a mult esztendőben egyedül Csik vármegyében 200 nagy háziállatot téptek szét, mintegy 200 ezer pengőnyi kárt okozva ezzel a lakosságnak. A farkasok a juhnyájakban okoztak rengeteg kárt, mig a szarvasok és vaddisznók a gyümölcsültetvényeket és a tavaszi vetéseket j pusztították. A székelység a helyzet orvoslása érdekében közbenjárásra kérte fel az Erdélyi Pártot, amely emlékiratában hatósági vezetés jnellett rendszeres hajtóvadászatok tartását s a vadászati törvény olyan módosítását kérte, hogy a duvadak okozta károk a vadászterületek tulajdonosai, illetve bérlői ál-tal legalább részben megtéríttessenek, A felterjesztéssel kapcsolatban a párt országos központjához megérkezett a miniszter válasza, amely szerint a kár oka legnagyobb jészt abban keresendő, hogy Csik, Udvarhely és Háromszék vármegyékben a vadászterületek haszonbérbeadása a helyi közületek magatartása miatt eddig nem történhetett meg. Mihelyt a területek megfelelő bérlők kezébe jutnak, megszüntethető a károsító vadállomány esetleges tulszaporodása és ezen túlmenően a mezőgazdasági terményeikben kárt szenvedő gazdák a károk megtérítését az 1883: XX. t. c. 7. §-a értelmében a vadászatra jogosultaktól birói jogsegély utján követelhetik. E szerint ugyanis a duvadak által a vetésekben, ültetvényekben okozott minden kárI ért az a vadászterülettulajdonos, akinek területén a duvad tartózkodik, teljes kártérítéssel tartozik. A duvadak által okozott károk megtérítésére a vadászatra jogosult nem kényszeríthető, azonban a 158.120—1941. M. E. számú rendelet előírása szerint a kártékony vadakat büntetés terhe alatt irtani köteles. Hajtóvadászat iránti kérelmüket a károsultaknak a helyi közigazgatási hatóságok utján kell az illetékes alispánhoz előterjeszteniük. Ami a medve- károkat illeti, az évi medvelövési keret növelése, feltételezve a megfelelő őrzést, megszünteti a károkozást. A lelövési kereten túlmenően a miniszter külön is engedélyezte a legelő állatállományra rákapott medvék elejtését. HOGYAN KÜLDHETÜNK SILÉCET A HARCTÉRRE Illetékes katonai helyről közük, hogy bárki feladhat fronton levő hozzátartozója részére siléceket. A siléceket a polgári postahivatalok ! .tábori postai dijszabása melett, kivételesen ter- , jedelmes csomagokként veszik fel. A siléce- ! két (a hozzátartozó botokkal és kötésekkel) erős zsineggel kell összekötni és biztonság i céljából két cimirattal ellátni. Az egyik cim- iratot a sliécre kell ragasztani, a másikat pedg tartós kartonra ragasztva, a csomaghoz kell erősíteni. A feladási határidő 1942 ok tói bér 24, LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a 1 legválasztékosabb kivitelig, legolcsóbban az „ELLENZÉK“ könyvesboltjában, Kolozsvár. ADAKOZZUNK a 89.990 sz. cMkklapM a fémilfoíqu. Ho-umíwpzénéteii / Bl DAPEST, oktober IQ. Gróf Telein Béla, az Erdélyi Párt országos elnöki' a parlament őszi ülésszakának megkezdése alkalmából nyilatkozatot adott a sajtónak párt őszi munkaprogramjáról. Grót 1 e- leki Béla nyilatkozatában obiiondotla, hogy az Erdélyi Párt képviselői a parlamenti szünet alatt kerületeiket látogatták meg. Ezeknek a képviselői látogatásoknak Erdélyben kettős eél ja vau. Elsősorban az -délvi magyar egységet kívánják megőrizni és ugyanakkor a törvényhozók panasznapok keretéin n részletesen tájékozódnak a lakosság kívánságairól, panaszairól és a jogos kérések ügyében eljárnak az illetékes kormánytényezőknél. „Katonanemzethez mél óan keli gondoskodnunk a hadigondozottakról” pártunk Szükségesnek tartja, hogy azt a legszélesebb rétegekkel is megismertesse és odahasson, li°gy a törmelék n rendidig következményeinek úgy országos, mint saját érdekükben eleget tegyenek■ — Ez az nj rendelet a mezőgazdaság, fejlesztéséről szóló törvénnyel együtt aL
