Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-15 / 208. szám
KEDD, 1942 szeptember 15, T.TTfJ. évíolvam, 208. szám. srvr gr rv rVlifir»J ^ tó 10 FILLÉR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 16., I. em. Telei.: 11—09. Nyomda: Egyetem-». 8. sz. Telei.: 29—23. Csekkszámla 72058 RLRPIT0TTR: Bi RT Hl MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÖVÁLLALAT* KL Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 2.70 P»„i negyedévre 8 P., félévre 16 P., egéez évre 32 P. Álakifsissils §yámsi(ifő-1áísaságot Irta : Dr. MIKÖ IM»E Szeptember hónap a fc!eiratkozási gondokat juttatja mindenkinek az eszébe. Az iskolák néhány nap múlva megnyitják kapujukat és megkezdődik a harmadik iskolai év, amit tanulóifjúságunk a felszabadult magyar hazában tölt el. Az uj tanév küszöbén felmerül az a kérdés, hogy mi lesz a sorsa azoknak a tanulóknak, akiknek szülei nincsenek abban a helyzetben, hogy tovább taníttassák őket, vagy pedig a szülők Délerdélyben maradtak és a gyermekek magyar földön küzdenek az iskolával és az élettel. A közoktatásügyi kormányzat megte- j szí azt, amit a szegénysorsu tanulók érdekében ' megtehet, de mindenkinek nem adhat ösztön- i dijat és nem kutathat fel minden fiatal magyar • tehetséget, akinek a tovább' taníttatása közér- j dek volna. Pedig a magyarság vezető szerepe | .Erdélyben csak úgy biztosítható, hogyha az j együttélő népek intelligenciájánál magasabb : fokú. szellemileg jobban felkészült és a maga i egyéni céljait a közösségi céloknak alárendelő vezető réteget tudunk kitermelni magunkból. Ma már nincs gondolkozó magyar ember, aki ne vallaná azt, hogy a magyar értelmiség utánpótlása a széles néprétegekben rejlik s a magyar intelligenciának az életerős és szellemi’eg pihent falusi népből kell felfrissülnie. A falusi tehetségek azonban nem mindig bontakoznak ki a népiskolában, még ha nyolc évig is tart az. vagy nagyon sok, aki már itt kimutatja oroszlánkörmeit, nem tud tovább tanulni, mert nincsenek tehetős rokonai és a szülőknek otthon a gazdaságban szükségük van reá. Ne várjuk azt, hogy egyedül az állom végezze el a tehetségkutatás feladatát, mert az államnak nem áll módjában minden falusi gyermekre figyelni s ha a tehetségkutatás közigazgatási útra terelődik, akkor rajta is kiütnek mindazok a hibák, amelyek államigazgatásunk egyes ágait egészen megbénítják, mint a rosszul értelmezett osztályöntudat és a protekció. A kisebbségi sorsban olyan szépen kiépült és a bécsi döntés után mind kisebb térre szoruló társadalmi öntevékenység ezen a téreja is, l a működésbe jön, csodákat művelhet. Előttünk fekszik egy nyomtatott tájékoztató Barabás Endre ny. tankerületi főigazgató és dr. Bertalan István GYOSZ-igazgató aláírásával, mely „a Gyámszülő- és más Társaságok" 1925 és 1942 közötti működéséről számol be. A beszámolóból megtudhatjuk, hogy 1925-ben Budapesten az Erdélyből odaszármazottaknak egy lelkes csoporttá Széchenyi gondolatától, a kiművelt emberfőtől ihletve és mélységes hon- vágvat érezve az elszakított erdélyi magyarság iránt, elhatározta, hogy kiválaszt egy-egy szegény és tehetséges »erdélyi magyar ifjút s lehetővé teszi1, hogy az illető a maga szakmájában a legmagasabb tudományos és gyakorlati kt- kep7óqt e'nvprhesse. A beszámoló mottója azt mondia: Isten tudja hány nemzet-mentővé- nemzetvezárré válható magyar kiváló tehetség pusztul el a közöny és a szeretetYmsép sárten- ger^-ben. mint tehetetlen földművelő, kubikos, napszámos, koldus, vagy egyéb ..." A gyám- sziilő társaság tehát elindult, hogy felkutassa ezeket az ismeretlen magyar tehetségeket. A társaság tagjai legnagyobbrészt szegény emberek voltak, kistisztviselők, akik úgy gondolták, hogy a köz javát akkor szolgálják leghatható- sahhan ha lehetővé teszik minél több szegénysorában született kiváló tehetségű ifjúnak, hogy felkiizdhesse magát a kiművelt magyar fők közé. Minden ilyen felfedezett ifjú számára külön társaság alakult, amelynek tagjai hetenként va^v havonta bizonvos összeget fizettek le az ilWő neveltetésének céljaira. S ezekből a fillérekből épült fel a gomba-módra elszaporodott gy imszülő-társaságok összefogó szervezete. Az egyes társaságok adminisztrálását egy-egy vezető vállalta, úgy, hony az adirdntszdráció semmi pénzbe nem került. A gyámf'uk iegföbb esetben nem is ismerték gyamszüleiket, mert a társaságok egyetlen tagja, sem tartott igényt arra, hogy anyagi támo- gabVsMrt köszönetét vanv bókokat kapjon. A beszámolóból megtudjuk, hogy 17 év alatt összesen 18 gyámszülő társaság fejezte be feladatát és je’enVp 17 társaság folytatia működését, A már felnevelt és az életbe kibocsái- fotf gyámfiuk és leányok között találunk festő- és szobrászművészt, színészt, orvost, ügyvédet, mérnököt, két kiváló matematikusi, roológust, iparművészt és műkért észt. akiknek legnagyobb része közöttünk él Erdélyben és már most jelentős közéleti szerepet játszik. A 35 társaság 12Cfi fapia tizenhét év alatt 147.749 pengőt fizetett be és használt fel erdélyi magyar tehetségek taníttatására és kiművelésére. Mindezt 1|íís emberek megtakarított filléreiből adták ösz- sze és bevokíete't tőkéjüket nem devalválták k mostoha gazdasági viszonyok, hanem az sok erdélyi kiművelt emberfőben él és bőve» kamatozik a magyar közösség javára. A bécsi döntés után a felszabadult magyar középosztály jelentős része jól elhelyezkedett állami állásokban, az idősebbek megkapták nyugdijukat szolgálaton kívül töltött idejük beszámításával s a szabad pályán működők !? lényegesen jobb kereseti viszonyok közé Kerültek. A gazdasági élet átállítása a magyar iparos és kereskedő társadalom számára is sok sovány esztendő után uj horizontokat nyitott meg. Á falusi nép és a munkásság anyagi helyzete azonban nem javult ilyen mértékben, sőt a világszerte bevezetett háborús gazdálkodás nehézségeit az alsóbb néprétegek nálunk fokozott mértékben érzik. A szegény sorban élő magyar tehetségekért a magyar középosztály a felelős és a felelősség terhe alól most már senki sem vonhatja ki magát azzal, hogy az idegen elnyomás a középosztályt is proletárrá tette. Az egyházak már megkezdték a hitvallásos iskolák szegény tanulói számára a társadalmi segítség megszervezését. A segítség azonban nem fejeződhet be az érettségivel, mert az egyetemi tandíjak magasak és az ösztöndíjak csekélyek, nem is beszélve a kiválók számára elmulaszíhaíatlan külföldi vagy belföldi specializálódás költségeiről. Csak tevékeny emberre van szükség, aki egy kis köri, asztaltársaságot, hivatali kollegákat, rokonságot megszervez és tiz-husz lelkes magyar emberre egy-egy körben, akik lemondanak egy hónapban uétnapi cigarettáról vagy egy íekkenes vacsoráról s már együtt van egy kis gyámszülő társaság, szegény és támogatásra érdemes magyar tehetség pedig éppen elég van, csak körül kell egy kicsit nézni. Hasznosabb kultur-befekietés ez, mint ha bőrkötésbe kötött irodalmi silányságokra űzetünk elő, csak azért, mert a vigéc-' tői máskülönben nem lehetett megszabadulni. Aki a támogatást kapja, az nem fogja elfelej- tenni, hogy neki a társadalom tette lehetővé a szegénység és ismeretlenségből való felemelkedést. S a gyámszülő társaságok egyetlen kikötése gyámíiukkal szemben az, hogy amikor megfelelő anyagi helyzetbe kerül, hozzá hasonló szegény és tehetséges ifjaknak adja tovább a kapott segítséget, űe felbecsülhetetlen az a rovelő hatás is, amit a gyámszülő társaságok működése a társaság tagjaira gyakorol. Az, aki minden elsején, akármilyen kis összeget is a közösségnek leró és napról-napra látja, hogy nő a pénz a gyámiiuban, az a közösségnek sokkal cntudatosabb, nemcsak hazalías. ünnepélyeken lelkesedő, hanem a hétköznapokon is állandóan cselekvő tagjává válik. A boldog visszatérés harmadik évfordulóján és az uj iskolai év küszöbén ime itt egy alkalom, hogy azokból a fogadalmakból, amiket a felszabadulás esetére román uralom alatt tettünk, kegálább valami keveset beváltsunk! A környező magaslatok megszállásával Megfosztották a szovjet haderőket a sztálingrádi térség védelmének folytatásától BERLIN, szeptember 15. (MTI.—DNB.) A hadi jelentés kiegészítéseképpen a következőket közük: )\o vörös szíj szk vidékének teljes meg* tisztítása után a német és szövetséges csapatok támadása tovább halad előre a Kaukázus nyugati részén. A bolsevisták kétségbeesett ellentámadásokat hajtanak végre, de a szakadatlan német előrenyomulást nem tudják feltartóztatni, A Terek-folyó mentén a bolsevisták minden erejüket latba vetik, hogy Groznij vidékét fedezzék a német támadással szemben, meri a Groznij vidéki kőolajforrások magas benzintartalmuk következtében döntő jelentőségűek a szovjethadsereg üzemanyag ellátásában. A bolsevüsiák napról-napra megismételt ellentámadásai meghiúsulnak és az ellenség nagy veszteségeket szenved halottakban és ha® dianyagban. A német ellentámadások mélyen behatolnak az erődszerűen kiépített állásokba. A sztálingrádi erőd körül dúló csatában a német csapatoknak, mint már jelentették, sikerült a város széléig előretörniük. A gyártelepeket és a magánházakat lőrések vágásával, harc® kocsi-csapdák, drótakadályok és aknamezők elhelyezésével támaszpont® rendszerré és ellenállási fészkekké építette ki az ellenség és a német gyalogság és az utászok csak lépésről-lépésre hajthatják végre rendszeres leküzdésüket. RÓMA, szeptember 15,. (MTI.) Az oüosz lapok a német hadijleflenítés közlései nyomán megáimpUják, hogy a Sztálingrádért folyó csata végső szakaszába lépett. A németek azáltal, hogy sikerült behatolnúok Sztálingrád déli városnegyedébe, megfosztották a szovjet haderőket attól a lehetőségtől, hogy a védelem folytatása céljából a várostól délre elterülő két szigetre támasizkodjanak, ugyanakkor pedig még szükebb tér ülőt re szorították össze azt ai hídfőállást, amellyel a bolsevisták Sztálingrádnál a Vo%fl nyugati partján rendelkeznek. A csata kimenetele nem lehet kétséges, ndulbán a bolsevistáknak minden, erőfeszítésük mellett sem sikerült áttörni azt az acélfalait, amelyet a németek a város körüli a Volga partiéinak elérése következtében létesítettek.. Sstalíüf vádi minden háza erődítménnyé váltóséit A német csapatok eok kísérőd leküzdó" se után lépésről-lépésre haladnak a város széle felé. Minden házért súlyos hűre folyik. Lángszóróval és kézigránáttal közelharcban kell megsemmisíteni a földbáásott nehéz páncélosokat. Heves harcokra került sor egy gyártóle" pen, ahol lőrések vágásával, torlaszok és akadályok elhelyezésével mindem házat erődítménnyé építettek ki. Sztálingrádtól délnyugatra egy támadó hadtest élfoglah néhánp magaslatot, amely közvetlenül a városig (és a Volgáig nyúlt. A rendkívüli erősen kiépített állásokat a légierő alapos előkészítése után a páncélosok megsemmisítették. 15 nehéz páncélost és 22 ágyút pusztítottak el. A Volga partjáról lehetetlenné tették a közlekedést a haclihidon, amelyet csónakokra építettek a bolseviknek. Rendkívül erős tüzérséggel és repülőkötelékekkel támogatott tehermentesítő támadásokat indított a Szovjet a várostól északra a Volgáig előretolt német támadó szárny ellen. A légvédelem és a repülők közreműködésével itt is visszaverték a Szovjet minden támadását és részben még a készenléti téridét elhagyása előtt szétverte az ellenséget a tüzérség és a légierő. A Szovjet igen nagy, véres veszteségeket szenvedett, azonkívül sok nehézfegyverben érzékeny a kára. A német légierő éjjel-nappal kemény csapásokat mért a mögöttes részekre, Telitalálatokkal a rakta* rakban nagy kárt okozott. Német és ohis* vadászrepülők, akik a harci kütólékeket kisérték és szabadvadászatban harcba keveredtek a szovjet kötelékekkel, 23 repülőgépet lőttek le Sztálingrád felett. Két másik ellenséges repülőgépet a légvédelmi tüzérség pusztított el. A Volga-könyök Sztálingráddal, ahol a Szovjet teher mentesítő kísérletei sem oka dedyozzák meg a német győzelmet NAGY IRAMBAN INDULT MEG SZUMÁTRA-FÉLSZIGET KAUCSUKTERMELÉS TOKIÓ, szeptember 15. (MTI.) A Ste- fani-iroda jelenti: A Nisi-Nisi a maláji és szumátrai újjáépítő munkáról hangoztatja, hogy a kaucsuktermelés már eléri a háború előtti mennyiség 60 százalékát. A háború kitörése előtt ez a két terület egymillió tonna kaucsukot termelt, vagyis s világ termelésének 90 százalékát. A mnlá- ji félszigeten a vasúti vonalak már teljes üzemben működnek,*
