Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-12 / 206. szám

19*2 s z e p t e n» b e. t l 2,

Németország és Magyarország

r

A Volk mid Reich, Németország íegtekintélyesetb folyóirata, mint jelentettük, kettős számot szenteli legutóbb Magyarországnak. A számban a vezető cikket Rudolf Fischer, a közismert német publicista irta „Németország és Magyarország" elmen. Tekiuteltel a cikk rendkívül érdekes és Jelentőségteljes voltára, az* teljes egészében közöljük.

A magyar—német történelmi kapcsolatokhoz hasonlót síiig találunk, a viliágon. Az állandó és időnkénti vonatkozásokat alig lehet egymástól szétválasztani. De ahol a két nép érintkezik egymással, mindkettőjük nemzeti problémájának középpontjáig érnek. Nincsen olyan mozgalom, megrázkódtatás, vagy jelentős esemény, amely — vonzva, vagy taszítva — hatásaiban a határsorompókat át ne lépte : volna. Még ellentétes áramlatoknál is az a benyomás, hogy végül mély és felbonthatatlan közösségbe torkolnak és azt megerősítik. Nem nehéz dolog a vonatkozások ezarf éleségében eltévedni és ellentétekre bukkanni, de ha tekintetünket nem fordütjuk el a környező világ viszonylatairól, éppen olyan könnyű bennük, főként Európa jövőjét illetően, vigaszt találni Mert mint a. házasságban — melynek megvannak az ignzi alapiav — lenni szokott; végül is mindég visszatérünk a lényeghez, amely szerint az összekapcsoló erők felülmúlják a szél- választókat. Csak egyik oldalon sem szabad szern elől téveszteni, hogy a fejlődés hová helyezi a hangsúlyt. Ez különösen mű feladatunk, mert a második világháború zivatarában egy uj korszak nyílik meg, amely a két nemzetet egy olyan döntésben kötötte ismét egy- mmm .máshoz, amely mindkettőjük számára egyet- f len parancsot ismer; győzni, vagy elpusztulni

Ez elemek egyike, amely a magyar—német ^iszonynak különös jelleget' ad és amely még &a is egy sokszor öntudat alatt érzett része ennek a problémának, a magyar nép Megen- nsége Európában. A magyarok sohasem szűntek meg idegen fajúnak érezni magukat, mert Európában olyan népek vették körül őket. akik tekjesen más származásúak és eredetileg más kultúra felett is rendelkeztek. A sors ezenkívül a magyarokat a két nagy európai kultúrkör mesgvéjére sodorta, amelyeket Rómával és Bizánccal szoktunk megjelölni. A magvarok Róma mellett döntöttek és a modern időkig a nyugat! kultúrkör keS»ti Őrszemei voltak. Ami«

?. nagy európai birodalom szive Németországban lüktetett, magától értetődött, hogy e kultúrában való részvételük a németekre támaszkodott. Amikor Nyugateutona erőteljesebben került előtérbe, úgy, hooy a Nyugat és Európa közepe között felmerülő ellentét földrészünk törN-npirnévá vált. a Nyugat befolyásai változatlanul Németországon keresztül és német közvetítésben jutottak Magyarországra. Ttt érték el enegk a kupoláinak a határát, amely az egész középkoron át egységesen borult Európa fölé. Miután ide később érkeztek, gyakran érettebb formát értek el és állandóbb viszonyokat teremtettek, mint a szomazédorszagban.

Ebből fakadtak néha súrlódások és feszültségek, amelyeknek a magyar—német viszony

sohasem volt híján a történelem során.

A legfontosabb alapvető és napjainkig ható tényezője a magyar—német kapcsolatoknak s Habsburg-ház. A magyarok viszonya a német nemzethez, negatív vagy pozitív formában au- tomatükujgan hozzálganodotfc. Mindeneik előtt a reformáció és ellenreformáció idején, amelyek következményeikben a legsúlyosabban befolyásolták a németség és a magyarság szellemi és kulturális kapcsolatait, keresik a magyarok az összeköttetést Becs megkerülésével az uj német történelem hordozóival, közép és Északnémetország protestáns polgárságává!.

Amiig a Habsburgok, mint Magyarország királyai tettek, bizonyos fokig, néha szenvedélyesen is, mint a német politika képviselőinek cselekedetét ítélték meg. Bécsben székelve hidpiliér-félék voltak, amely a nemet—magyar kapcsolatok áramlásának útjába, esett és amelyen az nein egyszer megakadt. Mint a Németalföldön és Svájcban, úgy a birodalomnak Magyarországon is sokszor fizetnie kellett azért, amit a Habsburg-ház különböző kísérletei közben okozott, hogy a német romai szent birodalom csődtömegéből egy uj dinasztikus birodalmat építsen. De itt nemcsak hibákat, hanem szolgálatokat is meg lehet állapítani. Mert a dunavőlgyóért és a törökök ellen elsősorban a Habsburgok küzdöttek.

Egy katasztrófa után, amely nem legkevésbé tette tönkre a magyarságot, mint a 30 éves háború a német népet, meghozta a magyarok számára a biológiai újjászületést és végül is állami újjászervezést, amelynek betetőzése a későbbi Magyarország volt, az osztrák—magyar monarchia keretében. A Habsburgok sok- nrpű államában tényleg létrejött egy uj forma, ameiy . a középkori' birodalom visszfénye volt. A XVIII, és XIX, század fejlődése oda vezetett, hogy az uj államalakulat vezető népei a németek és magyarok lettek, akik hordozói voltak az államnak, a monarchia többi n-pe azonban a világ fejlődését követve, állandóan növekvő ellentétbe került a német és magyar centralizmussal. Ennek következtében a magyarok és németek között a monarchiában közös érdek jött létre, amely csak részben volt állami, nagyobb felében azonban népi. Ez a kezöe érdek a magyar nemzet meggyőződésében ée tudatában mindmáig elevenen él és rendkívül széles rétegekre terjed ki. Legnagyobb igazolását abban a pillanatban kapta, amikor 1919-beii ugyanaz a súlyos szerencsétlenség érte a német ée magyar nesaz&teí, Bár

Irtó s RUDOLF FISCHER

a közös állam! hagyományokhoz az ot eok küzdelmen keresztül vezetett, mégic ez a hagyomány volt az, amely úgy a magyaroknál, mint a németeknél a bőséges életformákat legkisebb elágazásaiban és reakciós központjaiban befolyásolta és alakította, szolgálva egyben a két népnek a világgal ezembeni öntudatának rokonságát, amely minden vitát, vagy ha úgy akarjuk, minden viszályt olyanná tett. mintha az családtagok között folyt volna le.

 két nép közötti viszonyt a Magyarország területén élő erős német népcsoport tette bonyolulttá. A fejlődés nyomása következtében, amely végül is a Habsburg-birodalom felbomlásához vezetett, a németség két táborra szakadt. Az egyik, mértékadó rész politikai törekvéseinek Súlypontját a trón és a birodalom fenntartására helyezte, míg a másik szenvedélyes harcba keveredett a német népi állag fenntartásáért. Magyarországon ez a megoszlás nem volt lényeges é6 semmi esetre sem határozta meg a magyar politika jellemét. A nemzetiségi politika a birodalmi politika szolgálatában állt. így történt, hogy a magyarországi németek egy fontos része, amely magas szellemi kultúra ég a német néphez való szoros kapcsolatokkal rendelkezett, ellentétbe kerü’t a magyar nemzetiségi politikával. Aki nem veszi figyelembe ezeket az ellentéteket, amelyek utórezgései még az !9I3-a,s katasztrófa után is érezhetőek voltak, az sohasem képes olyan termékeny képet alkotni a magyar —német kapcsolatról, amelyen eredményesen lehet tovább dolgozni. Miután századunkban a nemzetiség joga vitathatatlan természetjoggá iett, végül mégis csak lehetséges lesz a törvényhozásban és gyakorlatban egyaránt az állami és nemzeti sors szerencsés elemével tenni azt. any gyakran tehertétele volt. A kilátások nem rosszak, ha az időszerű esztendőkben a nagy feszültségek néha mást is látszanak mutatni. mert nem kizárt az. hogy á nacionalizmus, amely nemzeti államok alkotásában és ezzel Európa nevetséges felaprózódésához vezetett. abban a pillanatban, amikor 1919-ber, valóban totálits győzelmet aratott, mint a jövendő állami formák törvényhozója, elvesztette belső életerejét. Európa népeinek meg kell találniok a kiegyenlítődést, a szokásokra, nyelvre es kultúrára vonatkozó természeti jog és ama kötelességek között, amelyeket számukra egy olyan Európa ir elő, amely csak már mint egy kifelé manövrirozható egységes ala kutat képes standardját tartani.

Miután a magyar—német viszony vázolásánál készakarva elkerültük a megszokott utat, végül azt is meg kell állapítani, hogy a'Kél ország szociális és szellemi viszonyai természetszerűen nem alakultak mindég egyformán A nagy szociális pusztulás után, ami a bís- marki birodalom összeomlása során következett be, a német ncp a nemzeti szocialista for- radadomban találta meg azokat a védelmi formákat, amelyek lehetővé tették száméra annak a viharos, messze a nemzeti határokon túl nyúló folyamatnak megindítását, amelynek világraszóló jelentőségű eredményei máris •jelentkeznek a nagy háborús eseményekben. Magyarország lényegesen más körülmények között találta meg a eztfárd pontot, amely nemzeti állagét biztosítja, más rétegekben, mint amelyek Szociális származása szerint azok, akik Németországot romét nagygyá tették. Mig az emberanyagban gazdag Németország olvasztóterigdllyé -.’df, amelyben világk<:rd(-3ek'■ *n- auak megold unok at, Megy raqfrezág számár :t az voit a feiadal, hogy egy birodalom romjaiból szolid és gazdasági rendjében kiegyensúlyozott államot teremtsen. Â feladatát :s törekvések különbözőségéből, a forradalom uj szerűségéből itt, a hagyományok és tapasztalatok megőrzéséből ott gyakran szüle.relit: az impulziók és reakciók különbözőségé, ue mint ahogy az áil-jmi kapcsolatok gy ikorlau- bizonyitja, ezek mindenkor csak arra vezetlek, hogy a két nép közötti sorsközösség tudata annál fénylőbben lépjen előtérbe. Kétség ínlen, hogy a magyar ipar erős fejlődése, arai két évtized nemzeti teljesítményének tekn.jt.n---tő, hozzá fog járulni ahhoz, hogy a magvarok érzelmi és élményvilága, amely egyre élesebben különbözik agrárjellegű szomszédaiétól, 3 némethez való közeledésre vezet A fiatal magyar nemzedéknél ezt már ma is rneg lehet állapítani abban a módban, ahogy megszokta azokat a kérdéseket tekintetbe venni amelyeket meg kell otdani Európa érdeke1 er. Ami a zsidó kérdést illeti, amely Ma*\ nrorszás számára egyik elsőrendű feladatot jf km: j' - megoldását minden bizonnyal megkönyit .,z folyamat, amely Németországból indult k Ah ban a meggyőződésben, hogy a nagy vpágk-r- dések, amelyeket a világ szociális éf gazda sági) fejlődése vetett fel, miképpen kell kezelni, a magyar ée német felfogás rokonsága mindinkább növekedőben ven

Mindezek azonban csak neanszok, amelvek időszertiek és átmenetiek. Maradanö 'esz f két. nép sovsközösségének alapvető erző-e amelyet a keieti csatatereken most mindkettő legjobbjai ismét vérükkel pecsétéinél-, meg. Ennek a soreközöeségnek az alapja helyzetük természetében van — és ha szabad azt mondanom — nemzeti történelmének természetében. A magyar—német szövetség azok közé a kevesek közé tartozik a világtörténelemben, amely gazdag és gyakran mozgalmas múlt is egy nagyon fejlődött kultúra fölött rendelkezik.

MINDEN POKLON . ..

Öt évet szolgált a francia idegenlégióban a sorsüldőzöit erdélyi magyar tanító

Embertelen szenvedések után került haza szülő földiére Kántor János, Emlékezés az idegen'egiomsíák kalandos életére

Kolozsvár, szeptember 5. (Az Ellenzék munkatársától.) Érdekes hallgatója volt a közelmúltban befejeződött kolozsvári nyári tanitótanfolyamcniak Kántor-János személyében. Áz érdekessors u, hányatottéletü magyar tanító négy esztemdeig szolgált a francia idegen légióban, bejárta Ázsia egy részét és Afrikának azt a területét is, ahol az azóta feloszlatott idegenlégió állomásozott.

Barnára égett., erősvooiásu, kissé őszbev együtt hajú ember Kántor János, aid most afrikai és ázsiai élményeiről beszél és a hires és hírhedt idegenlégióról. Meg is irta emlékiratait egy igen érdekes önvallomásban, amelynek elme: „Hősi báláit

halt Frânei aortszágér t.“

1923 őszén a bule arest! francia katonai követségen jelentkezett Kántor János, aki végigküzdötte a világháborút és hozzászokott mindlen nélkülözéshez és szenvedéshez. Az összeomlás után szinte az élettől menekült és mint utolsó menedéket kereste fel a francia ♦ követséget, eery neTEsd került öngyilkossági kísérlet ■után. Lerongyolódott, kopott külsejű fiatal emberekkel várakozott itt, akik között tizennégy magyar is volt. Egy francia kapitány elkészítette a jelentkezők listáját, mindegyik kapott 50—50 lejt és egy Kon- stancáig szóló harm ad oszt .át yiu jegyet.

Útban Afrika felé

1923 október 6-án a Braga nevű francia személyszállító gőzösön indultak útnak a magyar fink névsze- rint: Bárci János, Brezotnesik Pál, Nagy László, Zilahi Zsigmo-nd, Zilahi Ernő, Szabó Tibor, Robit,zer József, Hoffman Géza, Kántor János, Schmidt János, Ritz Endre, Bércsá Károly és Kovács Lajos. Az ő csoport juJcban volt egy Bombicheff nevű bolgár fiatalember, aki egy orosz táncosnővel Rómában egy éjszak elverte minden pénzét, amivel az orvosi fakultáson egy évig kellett volna tanulnia. Ez a könnyelmű bolgár fiú tökéletesen tudott franciául.

A francia hajón Konstantinápoly- ba ment, ahonnan a hajó utasait egy szigetre szállították, ahol fürdőbe és fertőtlenítőbe kellett mermiök. Könyörtelenül lenyírták és leborotválták őket és még az élelmiszerraktárakat is karbollaJ fecskendezték be. Kegyetlenül bántak az utasokkal, mert azelőtt való este hagyta el Sz tömbül t a háhoruutáni megszálló katonai francia misszió s igy az első odaérkező francia gőzös utasain töltötték ki bosszújukat a törökök. Különösen a légióba menőkkel bántak szigorúan. Â hajó fenekén lévő szűk kamrába terelték őket, ahol alig volt levegő. A matrózok bántalmazták is valamennyit. ■Sokan ájulían hevertek a hajó legnyomorultabb kabinjában. Ez volt a nagy kaland kezdete.

Beyrnth volt a következő állomás, ahol hatalmas barakk táborim kerültek. Itt átvették irataikat és egyenruhába öltöztették őket. Az iratokat nem vették szigorúan. Volt olyan, aki gyűrött, megcímzett levélboriték- kai igazolta magát.

4 légióba

Beyruthban kezdődött meg idegenlégióméba életük. Először árkokat kellett betömniök a tűző napon ma- l’áriás vidéken. Sokan hamarosan kórházba is kerültek, négerek, beduinok, mórok, berberek közül, igy Rántott' János is. Ez volt a kezdete annak az útnak, amelynek elején rang- emelést, fényes jövőt és hatalmas végkielégítést ígértek a légió lelkiismeretlen ügynökei.

— A következő állomásom Halepo volt, Szíria fővárosa. Itt az id égerlégionárius újoncok még vasárnap is a legszennyesehb munkát végezték a rosszhirü citadellában. Különös emberek találkoztak itt össze s aki már néma bírta .a foróságot és a pokoli munkát, meg a felettesek ke- j gyetlenkedéseit, holtrészegre itta ; magát.

Ajz élei elviselhetetlen lett, uuv- hogy többen szökést kíséreltünk í meg abban a reményben, hogy Tö- rökorsiágba juthatunk. A spahik ! parancsnoka azonban társaimmal

együít elfogatott, borzalmasan Ősz* szeveretett s mikor — a fenyítésből — felgyógyultunk, úgynevezett, „convoiba“ osztottak be mindnyájunkat.

Ötven perc menet, tíz perc pihenő, amit „etape“=nak nevez a légionfeta katonai szabály. Negyvenöt, kilóval az ötven-ötvenöt fokos melegben szennytől és izzadtságtól eikérges-e- dett ruhában állandó szomjúsággal küzdve izzad tan és szédülő fejjel meneteltünk és meneteltünk. Ilyen gyönyörűségek vártak az emberre a Mr es idegenlégióban.

Kalandok, izgalmak, uámsok

102-4 novemberében Marokkóban fellázadtak a rifíkabiJok. A zászlóalj parancsot kapott, hogy indái íjon másnap hajnalban Belepő felé. Az „André Chenier“ gőzösön érkezett a légiós zászlóalj Algírba.. Sidü Béli Abes volt az első állomásuk. Színes, különös, eleven afrikai élet várta itt őket s szigora kaszárnyái egy el cm a légió százéves tradíciója rideg fészkében- Itt töltötték a karácsonyt, uj arrok, ni emberek között, kiknek élete 'külön-külön regénybeillő, kalandos és izgalmas volt. Abd el Krím ekkor hirdette ki a szent háborút.

Embertelen menetelés kezdődött. Csak egyetlen fegyver hét és fél kiló volt a súlyos felszerelésből s a ..com mandant“ lovon az élen. mindig gyorsabb és gyorsabb tempót, diktált. Még egy kilométert sem tettek meg és különösen a húsz éven aluliak fulladozva nyögtek a forró afrikai nap alatt. Sokan összeestek, viz után nyöszörögtek. A hátramaradottakat ott hagyták a földön elpusztulni.

Megkezdődött a harc. A poszton álló katonák közül azok, akik cgv

@ iar íz föiBpfflrsf

, íusvi&ér raslietí ksíesfewik ör, Szentkirályi

ervosi műszerek szaküzlete. Mátyás-u. á TELEFON: 32-41