Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-12 / 206. szám
8 ELL EÎC7-«K I S /, 2 s 7 ft p t ft b ft i 12. vnlar> v r/>-rt mi'Kprób.’ilt/ik clliafryni : i falukat. A 1x1 <*l Krim mcfrv'mliuli .'intfchjt! rnnk •Ul«»MM ui U'ttck llnnufc, irgalmak k<«\ <'tkt*z!«*k mosl a ukj gyai rvl * îl l t*K i(’>.v* S :i lion vagy, «mini '\'V)v v it haia ; Inn sH> nfiim tkisin a lo.lkokoi Ujjnyi kicsi gryortya f'livlvn levolekol irla.k hayu- or. H „oihon“, olyan volt a számuk rá, im 111 <‘l karlio/iOit «vn)lw‘rn»‘k. a. •nennynrs/.ay, Tobb mini kút hónapig' vergődött. Kántor /ászlt'Kilja vórvs csatuk «»s n«*í kiilözósok között az \tlasz hogysóg: ben. A lötszam folcrc csökkent, de minden erősítést kórő surpetösre az a. válasz érkézéit a fezi hadvezető- şeg-pSl. hogy nines ember. Az arabok azalatt körülfogtak ogv-ogy lógio- nista tábort és minden európai nyelven kiáltották:- Gyertek át, itt nein éheztek, nem szomjaztok, mint a franciák ruáíl, jobb fizetést is kaptok. S ha nemi iösztök, ügyi«* itt pusztultok el! Si'besüiten Rahatba kórházba került Kául or. Lapost tetejű fehér búzák afrikai városa Raliat, itt pihent, mey csonttá fogyva, a szenvedés cunnyi látványa után. Kalandos utjának legközelebbi állom as*a újra (Sitii Bel Abbes, itt találkozik í>eák Endrével, Deák Ferenc lószámnazo11jávai, az iilegenlé- gdó kaszárnyájának harmadik emeleti padlásszobájában. Marokkóban a riffkabil háború, még javában tartott. Vagyon sok lé- gionista szökőu. át Abd el Krim táborába, rengeteg megsebesült és elesett. A légió megfogyat kozott, SMi Bel Abbesben a helyőrségi szolgálat ellátására már alig akadt ember. decemberében Kántor már nem birt» az úgynevezett „village neşre‘‘ szolgálatot. \ fezi ha.rmadSk ezredbe való áthelyezését kérte. Most már sohasem gondolt a haza- menetelre, hiszen, meghalni jött a légióba. Az első két esztendőben még irt haza Aztán minden elmosódott, eltűnt s mim egy gép végezne kötelességét. Elf tágult volt. nem törődött semmivel és nem is gondolt az elmúlt bárom év alatt 192# október 17-re. mikor lejár az öt eszt ended szolgálat és esetleg hazamé int. Ezután beosztották Tagrouthbá, az Atlasz hegység legmagasabb pontjára. Három-négyezer méter magas hegyóriások közé vezetett, a magyar légionista sorsának követkéz«') állomása. Különös hegyi élet volt itt. Szabad idejükben a bástyára ültek ki a katonák, ahol négyezer méter magasságból csodálatos látványt nyújtottak az afrikai völgyek és hegyek. Rablócsapatok támadták mey a tábort, amelynek tagjai nehéz rabszolgamunkát végeztek egész nap: robbantották a hegyoldalakat. Újra kórházba került Fezbe. Itt, ahogy valamennyire felépült megkapta négyhónapi Zsoltiját és 24 órai utazás után Rabatba ért. A lá.b- badozóba nem vették fel, mert sebe még «nyiít volt s Így újra. a rabati ^Marira Feulliet“ kórházba kerüli, közvetlen a tenger partjára. Marokkó után újra Algírba ment, az utolsó gyarmati légionista állomásra- Itt aláírták papírjait és elindult hazafelé. Ha valaki megtudta, hogy az idegenlégióból jött, úgy nézett rá, mintha börtönből szabadult volna ki Sok élmény után 1929 novemberében szállt ki a t ár sasgép kocsiból Kántor János kicsi falujában, ahol a régi ház kapu jában állott mindent megbocsátó, mindent megértő édesanyja ... És Kántor János., aki négyszázol- dialas emlékezésben irta meg idegen- légi onista életét, most. itt van Ko- ■ lozsváron és uj magyar életre készül. Gyerekeket fog tanítani, békés kicsi falvakban, amelynek esetmtény- telensége olyan megnyugtató, ritmusa olyan szép és egyszerű. Ezzel azután révbe jutott egy fantasztikus életű, kíilönössorsu magyar tanitó.... m. L.) U E A L N \ ilúp.lkől>o>'ii sulj jK^ntja a Közelmúlt Imii eltuvnlodott a (Ncinlt'.üH'iiiii kiiz«tó térről m hír jelentő1» |uirhnrc«>k f oly link •.•'»/on N längeren egynránt. a töi'léuc lenilwn eddig isin«ir«,l leu merelii Ironlo kon a/ ellenfelek köz-öM ■> s/iiuni nem akaró «‘•rdeklüdés ma mégis a nemet es szővetséfíOS csapatok hiuÜ lett«» nyomán (saknem teljesen keletre tolódott. Az. utóbbi hetek ewenié.iiyri isméi megerőpi tik .1/1 a telelt. lmg> a liáhoni «‘gyes >/u ka»/.ail feldtilgozni akar«> lőrténelirőnak jolentekenven több munkája les/., mint a diplomácia* belyzel krónikásának. A Szovjetunió h'lniérlmtetlen teriil(*t«>n s/élf'N sávban, lervsz*'rü«*n nyomulnak elő a német és szövetség»** hadak. Sztálingrád belső erő«lvonnlál ostromolják a rolnim csapatok. Gyorskötelékek a várostól északra a Volgáig nyomultak s a kétség- beesett orosz ellentámadásokat újabb es újabb térnyereséjgsel utasítják vissza. A német légi kötelékek felderítései után harci cselekmények folynak a \ «»Ipa kás- pitengeri deltáju felett. \ kiadott hivatalos hadijelentések naponta újabb boly- ég tájneveket dobnak felszínre. Ezek a gigászi küzdelem dicső zálogai. I)«* lélektani ténv, hog\ az- érdeklődé.s mindig megelőzi a tényleges badibelyzetet. az ember nem elégszik meg a bekövetkezett esenr— nyek egyszerű nyugtázásával; igyekszik a jövőbe nézni és kőriiljáztatnia szemét ott, ahol a közeljövőben létérdekét belo’vá- soló és ;\/t meghatároz«* döntése-k züiet- nek így keriih mindinkább az. érdeklődés előterébe Európa végső mesgyéje: az Ural. A szovjetkormány oak Moszkvából való menekülésekor súlyos megfontolások tárgya volt a pótfővároe megválasztása. Két iránv jöhetett számításba csupán, a Kaukázus, vagy az Ural térsége. A Kau- káznstól nincs messze Irán: az Uraitól Szibéria. Ma már tudjuk, hogy a Szovjet döntése, üleiglenesen bár. de helves volt. A résri Szamara, a jelenlegi Kujbiwv közlekedés- és gazdaságilag az Líraihoz. Icaţ»- esolódik. A Volga-könyökhen. a keletre elterülő Kujbisev köriivék«kt az L ral síksággá olvadó dombvidékéi fogják kőrijt, míg délebbre a \*dga keleti partján német járőrök figyelőállétcií késztetik meg állásra a rendszertelen szorj.-'táraadáso- kat. Az Ural iránti érdeklődésnek alapos in dókái vannak... Már az oro^z-:—német háború kitörésekor célzatos ..elszólások1" hangzottak el «Tról, hogy hamarosan újjáélednek azok a tervek, melyeke t sulvos német elmek ko- vácsoltak Németország oroszországi küldetéséről. Nemsokára rá, 1941 utolsó negyedében német félhivatalos nyilatkozatok. sőt maga Hitler >.s leszögezte álláspontját az egyetemes európai küldetést s az oroszországi missziót illetően. A beígéri tervek meg is valósultak a már elfoglalt területeken. Mi történik azonban akkor, ha a harcok elérik az Ural-hegye éget? Ezt a politikai szempontokon felül földrajzi jellege. gazílasági és védelmi értéke szabja meg. Elég egy pillantás a térképre, hogy az Ura] ,,világválajsztó“ jellege a legélesebben előtűnjék. A hatalmas méretű Eurá- zia földtömb egységét metszi kelté, bár földrajzi értelemben vett elhatároló szerepe nem mérhető a szellemiek értékével. Két viliág fekszik lankáitól keletre és nyugatra, melyeknek fejlődése évezredek folyamán csaknem, elkülönülten ment vég be és a két világ egymásra hatása az utóbbi évtizedek kedveur kutatási területe. Több, mint kétezer kilométer bosszúságban nyúlik végig az Ural a Kazak-föld- től a Kara-tengerig s az aránylag keskeny, de északról dél felé szélesedő hegység mégis nagyobb területet foglal magába. ni üit a történelmi Magyaron«/,ág. l'öld rajzi tájegységeinek változékonyság« sz.«i rosuri kialakulásának történetével iugg össze. Testének anyagú, forma változatni. növényi takarója, állatvilága, ezek gazdasági érték«1 :i nem túlságos magas hegy ségei — hiez magassága az IHOO mé tort rtlighn éri el valahol mégw a Szovjetunió **gviK központi «‘rtekeve emeli. A földtörténet ókorában, de kiilönösen a carbon korszakban lezajló *-rős gviirő- d.-M-k alakitjáK ki az Ural vonulat«»«. A lassú lehűlés következtél»en ;i kristálv«>s kőzetek dús változatai keleitkftznrk, melyekéi mint köppeny burkolja az iilcdekos közeleg rétege. Ki-sőbb a hegység anyagát a kiilnő alakitó tényezők víz, hőmérséklet ingadozás. slb. - afetpowan megviselik s az egységét teljesen megbontsák. \ már megrokkant h«»gyvoiiula- tot a földtürténel újkorában hatalmas tö- r«-sekk*vl di s-/.iti a természet, mí'-gpedig keletem jobban, mint nyugaton. A már mjíjduem «rksággá átalakított hegys«'*g e/zel újjászületik s mai jellegét ennek az ujabbkorj kiemelkeibésnek köszönheti. Hőgerinc keleten húzódik .s itt aránylag meredek lejtőkön jutunk le a dombvulé- kekre, majd a nyugat szibériai síkságra, nyvigaton pe«lig fokozatosan, ereszkedik az orosz steppék feléfit /a kon meglehetős keskeny és érdektelen a táj. A zord éghajlat szegényes flórája uralkodik rajta. A Szik’ás Ural táj- jell«^r«'l e-z határozza mí*g. Az Érces T ral envhe ívben kanyorodó szakavza f«»lyta- tódik az Erflős Ural átlagosan 1.000 m. í körüli magasságú gerincek párhuzamos sorozatában. Felületét gazdug erdősegek borítják, amit a kpll«*mesebb hőmérséklet és a bőséges csapadékmennyiség tesz Ift- betővé. A tél természetesen borzalmasan hideg, a rni eril«”', vidékeinkhez (Kárpátok) viszonyitra. Nz Ura] hegység gaz«lasági értékének az. ember által történt kihasználását csak elenyésző arányban szabja me^r a hegység fentebb vázolt tagozr'idáca. — sokkul nagyobb szerepet játszik e téren az ásvánvi kincsek előfordulási helye. Ezzel áll szoros öswzefüggpsben az orosz I.ral-hegvségi település politikája is. Az irdatlan őser- fbőkkel borított tájat már a X\. században felkeresik ásványi kincsei miatt hontalan orof:/, kalandorok. A bányászatra támasz- ko«l«'* ipar térhódítása a ANTI. században és a XVIII, szizad elején kap egyre éb-n- kebb ütemet, amit természetesen nem kell az iparosodás sem mai. sem európai méreteivel képzettársitané ÍILz még ma is, az iparosodás «liadalmas évtizedeiben az Ural utakban szegény tájait esupán szá- gelenkénl szakítják meg a bányászat és n nagyipar egyáltalán nrrm korszerű berendezései és nyomorgó, egészsé*gte!en muri- kásvárosfii vagy telepei. Az orosz uráli gyarmatositási poliikájának ez, a bányászat és a nagyipar, egyetlen lökoerejc. A Szikiá!s Ural északi részein tanvászó szamojédokat, v-agy a valamivel délebbre eső terülteteket felkereső osztjákokat és vo- gailokat nem igyekeznek kiszorítani életterükből. A gazdagabb ásványi anyagokkal rendelkező területeken viszont ma már alig él más» mint orosz. A különböző ásványi kincsek előfordulási helyeit az utóbbi tiz évben erőszakosan duzzasztotta a Szovjet. A gazdag barna vasérc é,s vaspát, valamint ezek mangántartalma, az arany és platina, kőszte- nen , kívül előforduló drágakövek (rubin, zafír, topáz, stb.), kálisó és aszbeszt. világgazdasági szempontból is előkelő helyet ibzto.sit az Urai-hegyiségnek. A gyakran emlegetett „uráli“ kőolaj már nem ebben a földrajzi egységben, hanem ettől délre, az Ural és Emba folvók közt fordul elő. A bányászat központi egységeit, képviselik az Érces Uraiban Nyizsnyil Tiagili- Bogoszlovszk, Kizel és Csardinszk: az Er- dőis líraiban Bakai és a Bjelaüa folyó kör riy^ke. < Jieljuhiiiirr.k íiz ,<rí«ir' " y • r' I lovvk éa Nyisnyil ■> «trágakó «-» p!«tn>n. S/.idjikarnszl. ;i v/.én !eiot-'lv«i ^ inni' szatrn timjanzkodik intmi -u a va ««s í« in ipar Ezek töi'ériete a X V 11U ■-/..« zadra nyúlik viusza. A*/ e!‘ u világ!i:i!*«*ni 3f* bú ny« kerül «déliek v > vawrrcienn«1!«-'»' J és fél- 2 millió tonnát hfltdia rn<v, nyentvastermelésben pedig ■«•/ • ■ ■*.' zí*tett. A b«)l»evista f«rrr:i«’;ihnet köv« >o években a tenuelósbon órrási zuhanás el lőtt be. melyet a Szorprt «•*(!«U '• t«'gna- gvobb erőfeszítéssel tmtori beíyreálolani A« terrorral fokozni. N«*ni luiek-s ««latok szerint n vas- és a« élgváná a hanminc.'iM évekbe7i elérte a világháború e!*.t«i )er rnchév két°7err«ét szovjetpropaganda állitÚKai szerint a magnitogorszki müveknek «‘gvexlii] évi 4 milli«'» tonna nyt^rsva- SH1 kelleti termeiniök. Ki tudhatja azt hogy ebből rrri valésnM megV. .. Az f ral vasérctermelése az ntólihi «•vílclmi állítólag P» <*s félmillK» tormára tehető A fent«-mlitetr számok Azonban bármi Íven nagyok is. ne tévesszenek meg, mert a Szovjetunifi termelés«-nek mindössze eeak e-gyharmndát tf^zik ki. Messze k> emelkedik a t«*rm<lés tekintet »-ben Ukrajna rs ffMeg Krivoj Bog, ami már n«’mev kézen van, s az oSBTiternielésntek c^akni^n kétharmadát foglalja magába. A. mai viszonyok — német győzelmek nvornán — létkérdésévé avatják a Szovjet urai bá- nv'a és iparfejlesztésiít. Távo'kteleti ipari gócpontjai. Chabnrovszk «V Komszonüjszk körnvéke kizárólag uráli nym»>nvagL>ó táplálkozik. A szovjet hadiga/«lálkodást éri sulvos «csapások cbőrendii fontossá guvá1 avatják szovjet szempontból az Ural vidékét. Ukrajna elfoglalása, a Könkázu« hásavinak megszállása, Leningrad kőrülzá- rá«a. Moszkva ipari üzem érnék álland«) bombázása a Szovjetunió alapjait ingatta ép ingat ja meg, aminek végső betetőzését az I ra| idegen kézbe jutása pecsételi meg. Ma már az Ural a Szovjetunió még megmaradt területének első bánva- és iparvidéke. Vz Ural azonban hadászatilag akadályként is feltünethető. Enntek különösebb fontosságot tulajdonítani azonban alig lehet. Legömbölyített és Szelíd formája ne hézségeket nem támaszt a korszerű hadsereg átkelési szándéka ellen. Kiteríted» erdőségei azéles sávokban jelenthetnek időleges akadályokat, de ezek leküzdhetetlen gátakként való feltüntetése még a hirhedt Szovjetpropagandának is erofesetésébe kriilne. Átjárók, vasút és az utóbbi időben megfeszített munka árán épített utak hálózata ma még a vörös uralom «^olgálatában áll. Egyetlen utánpótlásaként a fronton küzdőknek. De meddig...?! (sz) Az összes iskolák tankönyveit megkap» hmiŞm mz „Ellenzék** könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás IV, riA\rJLs&íAaesÁÍ k«,ií*k az isho'n áltat hiadaíí Király fér 9. szám. *’ tankönyvjegyzék alapján a k8ny&eh pontos elmeit A zsidótörvény egyes kérdéseinek bírái gyekor tata címen nagy érdeklődést keltő könyvet irt I ifj. dr. Nagy Béla budapesti íigyvéd. I Az aktuális könyv Ismerteti a Kúriának a színieges iparűzés kérdésében elfoglalt álláspontját és egész sereg érdekes esetet sorol feL amelyekben a legfelsőbb bíróság megállapította a strómanságot, illetve amelyekben kimondotta, hocv az illető nem tekinthető strómannak. Feldolgozta a szerző a csendes társasággal, az alkalmazottak elbocsájtá- sával, illetményeivel és nyugdijával, to rabbá a törvény tel enitéssel, vallásváltoztatással. anyakönyvi bejegyzés kiigazításával, valamint a zsidótörvény más rendelkezései folytán hozott különféle birói határozatokat is. A könyv a Feldmann féle könyvkereskedés (Budapest, V. Mar kó-utca 25.) kiadásában jelent meg é? ára 3 pengő. Tizediillérek kikerekitése a bérpótlék kiszámításánál. A kereskedelmi mini6ztérum elvi döntése értelmében a bérpótlékot megállapító határozatnak az a rendelkezése, hogy a tizeo- filléreket felfelé kell kikerekiíeni, annyit jelent., hogy a bérelszámolási időszakban elért, munkabér és az ehhez számított 30 százalékos bérpótlék együttes összegénél kel] a kikere- kitést elvégezni. Amennyiben tehát a bérelszámolás időszak egy naptári hét, a végzett munka ellenértéke pedig órabérben van. kifejezve, úgy az egy heten keresztül teljesített öss - munkaórák számát, kell az egységbérrei megszorozni s az így kapott szorzat, valamim . j ehhez számított bérpótlék együttes összegér, i kell a tizedfilléreket felkerekíteni
