Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-11 / 205. szám

p r — ...........................................-­Jogtár gyáaxUörgydlé«or» Áldozott a korni£ny/óJ holyotiOM hősi emiókónok VSGVAR. September 11. (MTI.) Uuffvár 'örvóuyhu’tjWafT bizottsága csü tor tökein .yasikör p> ülést t. irtot!. Súméufalv i Árpád taöpau nyitotta iui'2 :> kö/gy iv'VsL iri»'srmlí* kwvt a... elhunyt kormányzóluTyiHt«** 11osi estéről rs áldozatos haláláról. 1. ''ittüi> Pú Jóv.ü Horvat \Î-Uf.1 r hív'yOttf.s polp«rm<*htrr javasolta, hog\ »1 város e’fT>ik lcgfonttyS<t1tb titvonclaí' a S-amovohzk'r’utctxt vitát Horthy 1st lássál korcsáét jók el, m'ijd Ortutuy Jenő trnriiţkntoliLus ioesjx'rrs, országgyűlési kép­viseli* mondott k«'p\"tíh'U'.s emlékbesaédet. Megelőzőleg Unptieţţw törvényhatósági b;- »ottsága tartott gyászközgyülést. műsoros estfeT finnepel e Dás a felszabad aids második évforda óját De#, szeptember 11. A bevonuló honvéd csa­pató!; 1940 szeptember 8-án szabadították fel I Dóst a 22 éves megszállás alól. A város la­kossága az időkhöz illő egyszerűséggel, de i bensőségesen és lelkesedéssel ülte meg az év­fordulót. A város zaszl0dis7.be öltözött ezen. a napon. Reggel istentiszteletek voltak, este pedig a ..Szamosvidék" nemzetpolitikai heti- ■ap hazafias kulturestet rendezett a Vörös- kereszt javára. Az estélyen a MÁV zenekara által előadott Hiszekegy után Vékás József rir., az Erdélyi Párt tagozati elnöke, az örök magyar gondolatról beszélt. Dadav Zoltán .Sztojka László ,.1940 szeptember 8.“ című köl­teményét adta elő. Kocsis András magyar no- j tékát énekelt, A. Osztián Ili zongorakisérelé- ; vei. Székely Mózes novelláját olvasta fel. To- | r8k Erzsébet Kodály-dalokat adott elő. Szünet- , ben a MÁV zenekar szórakoztatta a közönsé- ! get Szünet után László Márton magyar nótá­kat énekelt, A. Osztián Ili zongorakiséretével. Weither Károly dr. Brassóról olvasott fel, Tö­tök Erzsébet újabb énekszámokkal szerepelt. Az estélyt a MÁV-zenekar előadásában a Himnusz fejezte be. —------------------------------------------------------------- í Orszápzászfót aval vasárnap Marosvásárhely Marosvásárhely, szeptember 11. Tudósítónk jelenti: Vasárnap délelőtt fél 12 órakor a szé­kely főváros országzászlóavató ünnepséget rendez, amelyen az avatóbeszédet báró Bánííy | pániéi titkos tanácsos, m. kir. földművelésügyi / miniszter, Marosvásárhely országgyűlési kép­viselője mondja, aki kerületi beosztása óta ez .alkalommal szerepel első ízben kerületében. A földművelésügyi miniszter beszéde iránt or­szágszerte rendkívül nagy érdeklődé* nyilvá­nul meg. Az ünnepség rendje egyébként a követ­kező: 1. Himnusz. Énekli a Magyar Iparos egylet Halkara és a közönség, a további szöveget szavalja egy levente. 2. Antal Dezső ok!, gé­pészmérnök, a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének első elnöke, az egye­sület nevében átadja az Országzászlót. 3. A keresztény Sitfelekezetek képviselői köszöntik nz Országzászlót. 4. Magyar Hiszekegy. Énekli a Magyar Iparosegylet Dalkara. Közben az Országzásztó felvonása, tisztelgés és az Ország- zászló félárbócra bocsátása. 5. Báró Bánfíy Dániel m. kir. földművelésügyi miniszter ava­tóbeszéde. 6. Székely Himnusz. Éneki a Ma­gyar Iparosegylet Dalkara. 7. Az ereklyés Or- ezagzászló Nagy bizottsága kiküldöttjének be­széde. 8. Dr. Májay Ferenc polgármester a vá­ros közönsége nevében az Országzászlót át­veszi. 9. Koszorúk elhelyezése, jelmondat ki- ; méretében. 10. Szózat. Énekli a Magyar Iparos- j egylet Daikara és a közönség. 11. Tisztelgő . elvonulás. ' Rejí§í»?s tüzek fhmániábzfl Galacon âz Oltenia szövőgyárban ed­dig ismeretlen körülmények közölt tűz keletkezett. Ä helyszínre kihívott tűzol­dóknak sikerült a tüzet idejében elfojta­ni, mielőtt az a nagy anyagraktárra is át­terjedhetett volna. Az ’anyagi kár igy is meghaladja a nyolcmillió lejt. Az oltmegyei Chitanr községben tegnap eddig ismeretlen körülmények között tűz keletkezett. A nagy szárazság és a vízhi­ány következtében a lángnyelvek hama­rosan elharapóztak és 12 gazda házát és gazdasági felszerelését elhamvasztotta. A helyszínre kihívott tűzoltók csak többórás megfeszített munkával tudták a tüzet el­fojtani. Az anyagi kár meghaladja a 6 millió lejt. Temesváron a Teba textilgyár udvarán kigyulladt egy faraktár, amelyben négy és fél vagon rongy volt felhalmozva. A lángok olyan gyorsan elharapóztak, hogy a raktárai nem lehetett megmenteni és az porrá égett. A gyár kára jelentékeny. Ishoía ELLENZÉK Este fél tiz órakor kell elsötétíteni A rnagánvilágitást (lakóházak' és egy térítését a Sopron- Győr - Szentendre -T Harmat ossziget vonalától északra, kelt­kor, or említett tumul túl délre eső téridé hajtani. Az elsötétítés or. egész ország ti hát Kolozsváron az elsötétítés kezdet< es éh épületek), valamint n jármüvek elsö- i száj ü red A'y/ n -gvh a-<t Szilt truirn ómé ti értve a felsorolt helységekéi is, 21 őrir ten pedig 21 óra Ml perckor kell végre- riiletén hajnalt ö óráig tart. Eszerint ttr te fé-l It) órakor van. Hogyan kell elsötétíteni A légoltalmi parancsnokság figyelmez­teti a varos közönségét, hogy a szigorú légvédelmi készültség tartama alatt a la kőhazak, te jes eUötetilésc» kötelező, a ren­delkezés értelmében tehát nem csupán a házak utcára néző ablaka*, de az épületek belsőjében lévő, uz udvarra, kertre. sll>. nyíló ablakokat is el kod .sötétíteni, mert az ezeken kiszűrődő fényt az ellenséges repülőgépek azonnal felfedezik és igy a romboló és gyujtóbombák ledobására biz­tos célpontot nyernek. Az elrendelt teljes elsőiéiités maradék­talan keresztülviteléért elsősorban a ház­tulajdonosok, illetve házgondnokok, az esetleg alkalmazott házmesterek és, a la­kok is ez utóbbiak természetszerűen csupán az általuk hirt lakrészre vonatko­zólag egyaránt felelősek. A rendőrkapitányság a legkisebb ilv irányú szabályta'anság észlelése esetén a mulasztók ellen büntető eljárást indif. A város minden polgárának hazafias kötelessége, hogy az' ily irányban általa észlelt bármely szabálytalanságra, illetve mulasztásra a legközelebbi rendőrőrszem figyelmét késedelem nélkül felhívja. Kilakoltatják Romániában a kisajátított házakból a zsidókat TEMESVÁR, September 11. A Dacia cinüi lap értesülése szerint a nemzeti ro- mánizálási központ elhatározta, hogy ez év október 23-ig kilakoltatja a kisajátított ház; ikból az összes zsidó lakókul, tekintet nélkül arra, hogy azok bérlők vagy volt háztulajdonosok. Kivétek képeznek a ren­delővel bíró zsidó orvosok, valamint ama zsidó bérlők, akik a kilakoltatás« végzés e’len már elsőfokú kedvező Ítéletet kap­tak a bíróságtól. A kilakoltatott zsidók helyébe állami hivatalok és román lakók költöznek. Törvényszéki karcolatok Cigánykodás Néhány hete ismét felszínre ke­rült a cigánykérdés, amely kétség­telenül országos fontosságú ügy. év­tizedek óta- tudományos, társadalmi és közigazgatási síkon mozgó embe­rek ezrei törik a fejüket azon: ho­gyan lehetne légy aiului a. társada­lom testéről azt az élősdi, mérges és beteges kinövést, amelyet a szerte- széjjel csavargó sátoros-cigányság és egyéb foglalkozásnélküli fáraónem­zetség jelent. Az utóbbi hetekben igen egészsé­ges ötlet indult ki városunkból, amely a kóborcigányok helyzetének könnyű és gyökeres megoldását ajánlotta. Természetesen nem tettek említést a cigányzenészekről, akik polgáriasodottságukkal már belesi­multak a társadalom kereteibe, sem az egyéb rendes foglalkozást, űző le­települt cigánynépségről, akiknek társadalmi elrendeződése a legjobb utón van. Van azonban egy negyedik csoport is, amelyik nem számítható vándor­cigánynak, mert a városok, falvak szélén letelepedve él és némi kis jó­indulattal, nagy képzelőtehetséggel azt is reájuk leheit fogni, hogy fog­lalkozásuk van. A férfinépség falun j teknőt, csebret készít, fakanalat fa­rag, városon pedig alkalmi munkát vállal. Asszonyaik már élelmeseb­bek és legszívesebben a kereskede­lem különböző ágazatait gyakorol­ják. Falun egy-két fakanállal, meg néhány zsákvarrótüvel házalják vé­gig az utcákat és keserítik a gazda- asszonyok életét. Ők szedik le az el­ső tavaszi hóvirágot, ibolyát, kanka­lint, sőt kertekben termő virágfajtá­kat is, amelyeket lehetőleg virágüz­leti áron árulnak a városokban a napsütötte házfalak aljához la­pulva. Mikor elmúlik a tavaszi virág­idény, gombát, szedret, áfonyát, vagy egyéb erdei gyümölcsfélét sze­degetnek össze, amikért olyan ma­gas árakat kérnek a piacok sarká­ban, hogy az érdeklődő háziasszo­nyok csuklási rohamot kapnak ijedtükben. Őket azonban igen jó kö­télidegzettel áldotta meg a Teremtő és nem lepődnek meg ilyen csekély­ségeken- Különösebb baj csak akkor fordul e.lő, amikor ismeretlen, utakon próbálják meg ^üzleteiket lebonyolí­tani. Ha már hatóságilag megszabott ám portéka jut a kezükbe, igen gyakran kerülnek összeütközésbe a .törvénnyel s ennek rendszerint né­hány heti, vagy hónapi ingyenes ál­lami lakás és koszt a végső ered­ménye. Igen alkalmatos, kelendő portéka volna például házaló kereskedés cél­jaira a tojás, azonban a törvény igen szigorúan szabta meg az árát és egy- cgy tojáshéjon elcsúszva, könnyen el lehet jutni a börtön kapujáig. Valami ilyesféle história lehet an­nak a rózsaszín selyemblúzom, vilá­goskék szoknyás, mezítlábas barna cigányszépségnek is a háta megett, akit fegyveres fogházőr kisér a gyor­sított eljárással ítélkező törvényűi ró elé. — Alázatosan jelentem, Lingurar Máriát előállítottam — mondja a iogházö:* és azonnal megkezdődik a vádlót»1 kihallgatása. Harmincnégy éves, öt töménytelen gyermek anyja, vadházastársa fog­lalkozása aíknlmi munkás. — Hát magának van-e valami kü­lön foglalkozása? — kérdi az elnök. — Nincs, könyörgöm — feleli szin­te vidáman —, csak úgy árulgatok néha egyet-mást. — Igen, szóval engedély nélkül folytat házaló zugk ereske elést, mi­közben egyre-másra követ el árdrá­gítást? — Igazán nem vétettem semmit — mondja szemtelenül — csak néhány tojást akartam eladni. Én is nehezen jutottam hozzá.. — Na és mennyit kért a tojás da­rabjáért? — Nem kéri cm kérem, csak har­minc fillért. — Csak harmincat ? A rendőrségi jelentésben az áll, hogy nyolcvan fil­iert kért egy-egy tojásért. — Nyolcvan fillért én? Törjön le a kezem s a lábam, ha annyit kértem — átkozódik szapora cigánybeszéd­del. Nem vagyok rabló. Harminc fil­lért kértem csupán. — Hát nem tudja maga — faggat­ja tovább az elnök —, hogy mennyi a tojás hatósági ára? — Nem tudom, de úgy gondoltam, megér harminc fillért egy darab. — Na, ha úgy gondolta, hát most majd viselje a következményeik Ve­gye tudomásul, hogy egy tojás hiva­talos ára súlya szerint legfeljebly ló —17, vagy IS fillér lehet. — Hát ezt nem tudtam. De nincs is mérlegem. És igazán nem követ­tem el semmit. Tessék hazaereszteni, öt kis gyermekem van otthon, mi lesz velük, jaj-Istenem, Istenem... 1942 • z e p I o m I) 6 r 11. Olyan jajveszékelésbe kezd, hu;; alig .sikerül lecsillapítani. A fogház őr barátságosan oldal baloki egys/f* kétszer, mire magához tér- 6s i rné szokott szemtelenségével szinte v dánt van válaszol az elnök kérdésein--- Hogy miért árultam tojást? Hát csuk azért, mert uj kötői akartain venni magamnak — feleli negéde e,i miközben derekát is megriszálja. — Uj kötőt? — Újat. Meg aztán szerettein vol­na lio]lot is nyitni. — Hát magának annyi pénze van, hogy üzletet is nyithatna belőle? — Pénzeim nincs, de nem is szül - séges. Fő az, hogy legyen rnit árulni. Ebben teljesen igaza van hagyja helyben az elnök —, de mi­előtt az üzletét megnyitná, letölti azt a pár hét büntetést, amit a törvén szék kiszab magára. — Jaj Isteneim — kezdődik ismét a jajveszékelés —, rni lesz velem ! Mi lesz a szegény ártatlan gyerme­keimmel? Meghalnak, amíg hazake­rülök. — Ne legyen úgy kétségbeesve, nem lesz azoknak semmi bajuk. V törvényszék egyébként az enyhítő körülmények figyelembevétele', el magát csupán tiznapi elzárásra és 100 pengő pénzbüntetésre ítéli. — Száz pengő! Jézus Úristen! Mi­csoda nagy pénz. Sohasem lesz ne­kem annyi, hogy kifizessem. — llát akkor leüli. Napi négy pen­gőjével számítva még egy hónapot sem kell ülnie érte. — Egy hónapot? De már akkor in­kább kifizetem... Hát azt a tiz na­pot nem lehetne pénzzel kifizetni, könyörgöm? — kérdi barátságos közvetlenséggel ? — Azt nem lehet. — Akkor sem, ha öt pengőbe szá­mítanák egy napot? — Itt nem lehet alkudozni. Ez nem cigányvásár. Bélén yugszik, vagy felebbezni akar? — És ha felebbezek, mi lesz akkor? — Esetleg felemelik a büntetését. — Akkor már inkább megnyug­szom, ha ilyen szigorú itt az eljárás .. Kicsit szemrehányóan néz a bíró­ságra, de a folyosón már vidáman csillan fel a szeme és hamiskás mo- j sollyal kacsint rá a szigorú fogház- j őrre. aki visszakisórj celláiába. (n. k.) Négy betöréses lopás ©gyetlea éjszaka Kolozsvárom. ! KOLOZSVÁR, szeptember 11. (Az Li- ! lenzék munkatársától.) A rendőrség bün- i ügyi naplójában az utóbbi 24 óra a.atí az I alábbi eseteket találjuk: Özv. tíoczog Ist- 1 váraié, Katona József-utca 25. szám alatti I iakos feljelentést tett ismeretlen tettes el- ! len, aki lakását áLkulccsal kinyitotta és a szekrényből 90 pengő készpénzt és egy 250 pengő értékű hosszú aranyláncot el- i lopott. 1 Ugyancsak betörés ügyében tett fel­jelentést özv. Petpp Istvánná, Magyar­utca 23. szám alatt lakó nyugdíjas asz- szony. Feljelentésében elmondotta, hogy az éjszaka folyamán ismeretlen egyén fel- feszrtette mosókonyháját és onnan told« mint 300 pengő értékű fehérneműt ello­pott. •— Hasonló ruhanemülcpás történt a Teleki Mihály-utca 6. szám alatti ház­ban is. Az éjszakai látogatók behatoltak Bernát József lakásába és onnan 940 pen­gő értékű ruhaneműt loptak el- — Sebesi Béláné, Barcsai-utea 18. szám alatti la­kos padlásbctörés ügyében tett feljelen­tést. Ismeretlen tettesek behatoltak laká­sának padlására és onnan 300 pengő ér­tékű ruhaneműt loptak el. A bejelentet! újabb betörések ügyében a rendőrség szé­leskörű, erélyes nyomozást indított a tet­tesek kézrekeritésére. A lopások és belő rések módczaláról ítélve, -a rendőrség bűnügyi osztálya valószínűnek tartja, hogy a felsorolt betöréseket és lopásokat egyazon tettesek követték el. A nyomozás ilyen irányban folyik. Vitéz dr. Biró Imre, Attila-ut' 16. szám alatti lakos kerékpárlopás ügyében tett feljelentést- Ismeretlen egyén csütörtö­kön ellopta az Unió-utcában őrizetlenül hagyott Steyer-gyártmányu kerékpárját. A kár több mint 250 pengő. A rendőrség ez utóbbi kerckpárlopás ügyében is nyo­mozást indított-

Next

/
Thumbnails
Contents