Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-29 / 220. szám

2 T.LLEfí 7/f.K 1 0 { 2 ft z o li t e J7 b 0 r 2 9 flmutBMHBRNMMSCMS i Spanyoio.rszäg &&mik&/a Mit Selnní Franco kormányátalakítása napon át tartó minisztertanács illát!, amelyen Franco tábornok elnökölt. ;« -pan\«l kormány kö/lonu n\I adott ki. mehbea röviden vá/o’ja politikáját, l.z et közlennn\ voltaképpen a nemrégiben átalakított kormány első elvi nyilatkoza­ta. Annakidején azt várták, hogy Franco tábornok nyilvános Ive-szcdben körAonn- ja/.za majd a konnánváta-akitas jelentő­ségét. es a beszéd azonban elmaradt. Az, Iiogv mos! a kormánynak négy napig kel- !ott tanácskoznia. ómig megjelenhetett az összefoglaló nyilatkozat, arra vall, hogy a kormányátalakítás piif-zta tény* a -1 még nem jutottak teljesen nyugvó­pontra azok a problémák, amelyek meg" oldásra vártaik. Most viszont feltehető, ! hogy pillanatnyilag nem várhatók további j fejlemények. j A közlemény lényegében megállapítja, j hogy Spanyolország kitart eddigi poüti- ! kai vezérelvei melleit. Külpolitikáját el- j sosorbari az antikomniunizmus. ■> szom- ! szed Portugáliához és a rokon délamerr j kai áramokhoz való barátság, valamint j Európa ujjárendezése szabja meg. Hogy ; politikájának érvényt szerezhessen, foko­zottan kell fegyverkeznie. Már csak ezért is mindenek felett álló feladat a belső rend é.i nyugalom töké.öles megóvása. Jordana tábornok, az uj küliigvminisz- \ tér már néhány nappal előbb kijelentet­te. begy megi:\ugtafhat mindenkit: ami" j kor átveite a külügyi tárcát, alkalma volt j meg-y őzöd ni róla, hogy Spanyolország semlegessége teljesen biztosítva van. Ml töri ént tehát voltaképpen a legutób­bi belekben Spanyolországban? Mi a kormányála 1 akitás j elentősége ? A történték megértését nagyon megne- heziti az a széliében elterjedt fe’fogás, hogy a harmincas évek végét betöltő spor­tivii polgárháborúban két olyan tábor állt szemben .egymással, amelynek mind­egyike teljesen egyöntetű volt. E nézet könnyen mrgszilárdnlhaíott, mert érdem­leges szakadás a hallatlan elkeseredéssel régigküsílött polgárháború alatt egyek lú" borban sem történt. Így megszokotté, vált, hegy a két táborban ne lássanak mást. mint ..vörösöket” é° ..nemzetieket“, avagy — ahogyan Franco ellenfeleinek hívei mondlák — .,a kormányhoz Ili ve­ket” és „lázadókat”. A valóság azonban az. hogy mind a két tábor meglehetősen változatos csoportok­ból alakult. A „vörösök“ táborában nem­csak kommunisták, anarchisták, szindikrr listák cs szocialisták voltak, Imr.c-m tár­sadalmi és politikai programjuk tekinte­tében mérséke't. polgári baloldali elemek, sőt Kataloniában cs Baszkföldön kifeje­zetten konzervatív, erősen katolikus cso­portok is; összetartó elemük a forradalmi köztársaság demokratikus és a regionális igényeket méltányoló kormányzatához, A*agv egyszerűen az adott kormányzat jog­folytonosságához való ragaszkodás volt. Ez természetesen nem akadályozta meg azt. hogy a ..népfront“ szervezett plebe­jus elemei, amelyeknek a népfelkeléssze- rü erőfeszítést igénylő küzdelem folya­mán szükségképpen hangadóvá kellett A'álni'ok. ne nyomják reá az egész „köz- társasági“ mozgalomra a maguk bélyegét­Frzmto hivml Á másik oldal, bármennyire szilárdan tömörült a felkelés katonai fős-ezére, Franco tábornok köré, nem ke\résbé sok­rétű volt. Hiszen a „köztársasági“ kor­mányzat ténykedései, amelyek ellen a fe kelés irányult, nem egy réteg érdekei­be és egész világszemléletébe ütköztek. A mozgalom pénzembere Juan March, Spa­nyolország leggazdagabb bankára volt, de mellette ált csaknem az egész nagybirto­kosság is. amely radikális földreformtól tartott, nemkülönben a katolikus főpap- sáp- túlnyomó része is: alapjában véve á felső osztályok zömei. A tisztikar, amely Spanyolországban már hagyományossá vált nagy politikai szerepet játszott, a felkelés mugvát szol gáltatta. Természete­sen a felkelőkkel tartottak mindazok, akik ellenezték a köztársasági államfor­mát: az elűzött Bourhon-háiz hive? épp ugv. mint régi ellenlábasaik, a karlisták. A legszélesebb társadalmi alapot azonban a katolikus egyház megriadt füvein kívül a falangisták szolgáltatták, akik az állami tekintély alapján olyasféle népi és szociá­lis megújhodást hirdettek, mint amilyent Olaszországban <’s INémetorsrágban Inttak 1 Icgy a/, egyik táborban a l.oninnnű -- ták, a másik táborban pedig a iahingis- ták a bare folyamán oly nagy jelentőség­re tettek szert, azt a küzdelemből adódó sziikaég>zeriiségeken kívül az magyaráz- /a. hogy a polgárháborúból hamarosan úgyszólván „titkos“ európai bábom vált. \ spanyol be hálmru voltaképpen legíon- losabb előfutára a mai bábomnak. A nvugati hatalmak azonban akkor még in­gadoztak a hajthatatlan fi 1 lép és és a teír gel \ hatalmak „nu gbéki iese közölt, úgy, hogy a spanyol kii'polítikai fronton az egyik oldalon Bérűn és Róma állt, a má­sikon mindenki mást messze megelőzve, Moszkv a. Non» szükséges azzal a kérdéssel foglal­kozni, hogy mi lett volna a „köztársasá­gi“ tábor belső egységének sorsa. ha ez a fél gvőz a polgárháborúban. No ni meg­lepő azonban, hogy Francoék győzelme után az eredeti sokrétűség kezdte éreztet­ni hatásét a Nemzeti Spanyo'országban. Inkább az az érdekes, liogy ez a folyam;.t oly sokára bontakozott erak ki. A fejlő­dés c késleltetett A'oltánrk több oka «in. A hosszantartó, véres küzdelem után Span vol országnak mindenekelőtt be'so nvugalomra voh szüksége. énpen a győ­zelem niegs'/l’é rditása érdek eben. Hiszen jgy i.s az volt a helyzet, hogy a kibonta­kozás. emelv a fegyverek ereiéve’ követ­kezett lie, börtönbe és fogolytáborokba juttatott tetemes rétegeket; s égetőín fon­t . volt, bogv nyugi lomban megkezdőd I„ h, k i helyeid < ut romhalmazzá vált <• H/.ag gazdasági újjáépítésé. A felbulyga- * totL kedélyeket munkával és békebeli el­látással kellett volna lecsillapítani, de szánté nyomban u spanyol bábom befeje­ződése után kitört a nagy európai hahó­ul. jogaiba lépett a szigorú tengerzár, a hadviselők aját gondjaikkal voltak el­foglalva, úgyhogy u .spanyolországi ujjá- épilé: munkája nagyon megnehezült. E komoly helyzetben kétszeresen fontos volt, hogy az államfenntartó rétegek szo­rosan elismert vezetőjük, f ranco tájbor nolc köré csoportosuljanak. Franco fő erőforrása természetesen kezdettől fogva a hadsereg volt, s ez jó támasz volt, el­végre n polgárháborút nz uj, nemzeti hadsereg nyerte meg. Az egyes monar- ehista csoportok egymás közti feszültsé­geit, nemkülönben a monarch.sta és nem monarchist.i rétegek közti súrlódás1 kát Franco aránylag könnyen kiküszöbölte azzal, hogy, noha mindig nagy rokon* H zen v vei nyilatkozott a monarchiáról, gyakorin trlap* kikapcsolta az egész kér­dést. Megoldást nyerhetett a falange problémája is. A falangéra szükség volt- Bizonyos társadalmi támaszt nyújtott a kormánynak lsófeYi s fontos összekötő kapocsnak kínálkozott az uj spanyol kor­mányzat legfőbb külföldi barátaihoz az­által, hogy hogy az olasz fasiszta párt év a német nemzeti szocialista párt testvér* mozgalmaként érvényesülhetett. Az ere­deti. bár államim, d^ mégis eléggé radi- kális-szindikalista árnyalatú falanersta mozgalmat üsszeolvasztották konzervatí­vabb, „tradiţionalista"4 csoportokkal; az uj ógységpárt vezetője, Serrano Sunner (egyébként Franco ve je) külügyminiszter lett. S&anyolország a világháborúban E megoldás igen jó szolgálatokat lett éveken át a kormányzatnak. Bizonyos ,e~ ]ek arra vallottak ugyan, hogy a restau- ráeió kérdése n«*m került le végleg a na­pirendről s más bel politikai problémák :s tovább parázslovak a hamu alatt. Azt lehet mondani, hogy az európai háború, amely eleinte hátráltatta az ellentétek érvényrejutását, utóbb azáltal, hogy bosz* szanla-rtóvá vált, gyorsítani kezdte a spa* r.vol politika rétegeződésének folyamatát. Nem lehet csodálkozni azon, hogy az ál­landó gazdasági nehézségek és az euró­pai politika fokozódó nyomása idővel éreztetni kezdték hatásukat Spanyolor­szágban. Az hegy a spanyol kormányzatot ér­zelmei cs érdekei egyaránt melyik oldalra áil’lják az európai viszályban, kezdettől fogva vitán felül állt- Pillanatnyilag az« li­bán Spanyolország sem gazdaságilag, sem katonailag nem érezhette magát el?g erős­nek ahhoz, hogy túllépje a semlegesség határait. Viszont gazdasági ellátása erő­sen a tengerentúlra utalja. Olyan tenge­rentúli „spanyol44 államoknak a hadbalé- pésfc a tengely ellen, mint Mexikó y nóm kellett, hogy zavarba hozza, mert Ir.szen annakidején a . köztársasági“ Spanyolor­szághoz húztak és kezdettől fogva barát­ságtalan viszonyban álltak Franco kor­mányzatával. Már csak azért sem vélet­len, hogy gazdaságilag Spanyolország el­sősorban Argentina felé tájékozódik, amely mind a mai napig meg tudta óvni semlegességét. Brazilia bad balép ése csak közvetve, Portugálián keresztül hathatott a spanyol politikára, tehát aligha döntő módon. Franco semliógességi politikája ezért legfeljebb azáltal módosult, hogy még erősebben hangsúlyozza, mint eddig, a hispanitás gondolatát. Csak egy tekin­tetben nem volt tökéletesen semleges Spanyolország a múltban sem: a szovjet* háború kérdésében. A keleti hadszíntéren spanyol önkéntesek is küzdenek a néme­tek oldalán, s Franco egyszer kijelentette, hogy hárommillió katonát mozgósítana abban a pillanatban, amint égetővé vál­nék az európai bolsevista veszély. Saítólcgcil sen szâuîtlt tie a belügyminiszter neje finnországi talajtanairól BUDAPEST, wptem&cr 20. (MTI. Vitéz Krrmztes-J'ihfiST F éretlené /■ Egyesült Női Tűim." ««z« Uba/ulian ..ajfofn. gátlást rendezeti. amelyen be- zárnol t finnországi útjáról, lsmertélte a h(iug>‘ miniszter felesége az. Egysiilt Noi 1 ábor honvédelmi juunkas/.olgálat tagjainál többnapon finnországi látogatásán sz.< i zett tapasztalatait. Rámutatott arra, hogy a finn-rnagyar barátság és fajrokonság elevenen él a finn népben. A magyar női küldöttséget mindenütt magyar z /.lói­kul és magyar nótákkal foga«ltal Mind a hivatalos tényezőkkel, mind a magáno­sokkal való érintkezésnél örömmel tu paszlalta' azt a meleg rokonérzést < s «/.*•- retelet amely Finnországban a magyar súg iránt- megnyilvánul. Müven áruk igsnye’ÍPt^ a népiéit uházáss afc>ó után Kolozsvár, szeptember 28. A Népjóléti Hi­vatal közli: A népíelruházási akciós áruk. ez- évi utolsó hulláma a napokban megér!'°zik Az alábbi minÓ6égü és áru anyagokat a" igényelni: Flanell (barchet) 1.90 P., fehcrinl'-: 3.17 P., inlet 4.70 P., ruhaanyag 3.36 P., la?- kári6zőtt kanavasz 1.88 P., müselyem fi okon 2.49 P., ferfiszövet 4.10 P., női szövet 3.85 P női szövet 13.64 P., inganyag 3.64 P., ílanell 1.30 P., barchend 2.98 P., crepp 3.22 P., bur- chend 4.11 P., müselyem 1.80 P., ágynemű • a- szon 4.42 P., szines schiffon 3.19 P., féríi szó­vet zeug 3.50 P., férfi szövet strux 1.72 p.. ing 6.3? P., ing 9.75 P., gyermek ruha 16.70 P., mikádó 32.67 P., fiukabát 32.83 P., fiús ka­bát 33.61 P., férfi alsónadrág 2.96 P., gazdász kabát 39.82 P., flanel! barchet 2.76 P. Igénylő­lapok a váro6 Népjóléti ügyosztályánál (Far­kas-utca 4. szám, 12. sz. ajtó) kaphatók, 6 fil­léres áron és az igényelt áruk feltüntetése és a munkaadóval, illetve Tizes Szervezet kép­viselőjével való aláíratása után ugyanoda le­het beadni. Az áru megvásárlására jogosít ) utalvánv a rajta feltüntetett határidő eltelté­vel érvényét veszti és nem lehet egv későbbi népíelruházási akció alkalmával érvényesí­teni. Igyekezzék igénylését mindenki sürgő­sen beadni, hogy az olcsó ruhabeszerzési le­hetőségtől késés miatt el ne essék. H oare vallomása Eztzel kapcsolatban érdemes megemlí­tem, hogy Sir Samuel Haare, Nagybritan- nia madridi nagykövete, a minap Lon­donban beszédet mondott, amelyben be­vallotta, hogy állomáshelyén, a nyugati hatalmak háborús szövetségi politikája aggodalmakkal találkozik: úgy vélik Mad­ridban, hogy az „Egyesült Nemzetek“ győzelme, a tengelyhaderő kikapcsolása révén, az anarchiát tenné úrrá Európa felett. Â mi válaszunk ilyen aggályokra — mondotta a volt brit külügyminiszter — természetesen az Atlanti-charta. Nem kell azonban nagyon éles külpolitikai hallás ahhoz, hogy Hoare szavaiból meg­állapíthassa az ember: a brit nagykövet (közismert ó-konzervativ érzelmű politi­kus, akit részben éppen azért küldtek Spanyolországba, mert rosszul festett vol­na a mai Londonban) maga is osztja az ibériai félszigeten hallható aggodalmakat. Nem tudjuk, hogy Hoare burkolt intel­mei milyen fogadtatásra találnak mérték­adó londoni körökben. Hogy azonban Franco kormányzata katonailag lépést óbajt tartani minden lehetőséggel, az ki­tűnik abból az elhatározásából, hogy mai gazdasági helyzetében is a fokozott fegy­verkezés útjára lép. De térjünk vissza a kormányátalakítást megelőző helyzethez! A belső feszültsé­gek szCmmelláthatóan növekedőben vol­tak. Egyik beszédében Franco tábornok­nak intő szózattal kelleti fordulnia a pol­gári osztályokhoz. Az államfő rámutatott arra, hogy a történelem alig ismer felke­lő mozgalmat, amely annyira kézzelfog­ható előnyöket hozott volna a jómódú rétegeknek, mint az övé. Elvárhatja tehát, hogy bizonyos mérsékletet tanúsítsanak, s ne gáncsolják kormányzatát. Más jelek arra vallottak, hogy a kor­mány támogatóinak másik szárnya is ak­tivizálódott. Varela hadügyminiszter el­len, aki a hadseregnek a mérsékelt polgií* ri rétegeknek, de nevezetesen a monar- chistáknak embere, Bilbaohan egy tem­plomban merényletet követtek el; Varela ugyan sértetlen maradt, de számos jelen­lévő meghalt. Kitűnt, begy a merénylő, akit a hadbíróság aztán halálra ítélt, ra­dikális falangista volt. Franco arról is be­szélt egyszer, hogy nem tűri ellentétek szitását a falange és a hadsereg között. Az államfő, mint ismeretes, azzal vág" ta át a gordiusi csomót, hogy kormányát­alakítást hajtott végre, amelynek során maga, illetve bizalmi embere, Moro Fi­gueroa -került a falangista-tradicion-alista párt élére. Sunner és Varela pedig egy­aránt kivált a kormányból. Az uj külügyminiszter. Jordana tábor­nok, természetesen szintén őszinte barát­ja a tengelyhatalmaknak. Varela tábor­nokot pedig a minap beosztották utódja, az uj hadügyminiszter mellé. Nyilvánvaló tehát, hoev fordulat nem történt a spa­nyol politikában. Egyelőre csak .annyi bi­zonyos, bogy Franco hatalmi állása még jobban megszilárdult. v, e. Kolozsvár tiszt* iselökarn hivatása maga?latín áll KOLOZSVÁR, szeptember 29. Kolozs­vár törvényhatósági bizottságának sza- monkérő széke dr. Incze d yjoksm -1/1 Ödön főispán elnökletével a mu t héten ülést tartott. A számonkérő szék meg­vizsgálta a tisztviselők tevékenységét s megállapitásairól jegyzőkönyvet vett fe1. amelyet a legutóbb tartott közgyűlés eb-“ terjesztett. A szímonkérő szék jelentése megál'a" pitotía. hogy az egyes előadók annyira túlterheltek munkával, bogv ez több esői­ben indoka az esetleges késedelmeknek- ami azonban nem a tisztviselők jóakara­tán és szorgalmán múlik. Ismételten le- szögezte a számonkérő szék azt. hogy Ko­lozsvár sz. kir. város tisztviselői kara. élén a polgármesterrel, kiválása magasla­tán áll és odaadóan igyekszik szolgálni a város közönségének érdekeit. (VT KOMMUNISTÁT VÉGEZTEK KI HORVÁTORSZÁGBAN. A zágrábi rög­tönitélő biróság három munkást, egv diá­kot és egy diákiéányt golyóáltali halá’ra ítélt, mert kommunista hírverést folytat­tak és a közbiztonsági szerveket köteles-1 ségszegésre akarták rávenni. Az Ítéletet végrehajtották. Megjelentek 1942—43. iskolaévre az uj tanári zsebttöngvcSf Tartalma: Fontosabb személyi stb. adatok. Órarend. Tanerők kembinativ órarendje. Nap­tári rész. Magyarország közép- és középfoka iskolái. írásbeli dolgozatok naptára. Ellenőrző értekezletek. Százalékszámitási táblázatok. Az osztályzatok átlagának kiszámítása. Fizetési táblázatok. Lakbérilletmények. Kimutatás a II.—V. lakbérosztályba sorozott városokról és községekről. Kimutatás a közalkalmazottak nyugdíj járandóságáról. Fizetési bejegyzések. OTBA-tájékoztató. Postai díjszabás. Fonto­sabb illetékek. Osztályozó rész (200, 270. 350 és 470 tanuló részére). Ara (az osztályozó rész vastagsága szerinti vászonkötésben 1.50 1.70 ,1.80 1.90 pengő műbőrben 180 '1.90 2.— 2.20 pengő Kaphatók az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás királv-tér 9. Vidékre az összeg és 10 fillér postaköUsóg előzetes bekül­dése mellett azonnal szállítjuk»

Next

/
Thumbnails
Contents