Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-29 / 220. szám

}

1 fii 2 sä o ft t €: m bei 2 9.

r>

Ä

ffleaca '*»' vm&»

EH6E gazdanap Szatmárnémetiben

„Háborút még nem nyertek meg áldozatok nélkül“

Király Lajos kisgazda, gr. Teleki Sála és Soros lenő esperes voltán a nagygyűlés szónokai

SZATMÁRNÉMETI, szeptember hó 29.

A gzamo&ontuli városrészben vasárnap délelőtt ígyádőbeii szólalt meg a Zsadányi-uti kápolna és külteleki ,,Hazatérés“ ref. templom harangja. Mindkettő a föld férendő ünnepét jelezte. Mert ezek az EMGE gazdag- napok valóban azoknak tekinthetők. Nap mint nap újabb és újabb gazdamegmozd ulá- soknak vagyunk tanul Hiol Cslkk-an, Udvarhelyen, hcl Beszterce-Naszódon, vagy más, erdélyi tájon seregUk a gazdagép s büszkén áll ország-világ ©Te; zajos időkben, de mégis csendben, minden külső sallangtól és parádétól mentesen, szerényen, die öntudattal ad számot munkájáról s hurdetr, hogy feladatvállalásában nincs miegál,lás, akadály, de pihenő sem. Ám hadd lássák mások is, hogy amiért ők a múltban bizony nélkülözték a teljes művelődési lehetőségeket. azért erkölcsi szintjük bizony gyakran meghalad sok-sok egyéb felfogást. Sajátosan eredeti életformájukban pedig mittudig serényen munkálkodnak, a közösségért, de ezért nem hiányolják a más viszonylatban oiv annyira ismert társadalmi zene-honát, sőt egyenesen megvetik azt.

IC§! semn! ómban göítíolat

Off

DélelőM 11 óra után már vége az istentiszteleteknek. Merték Ferenc tisztelendő ur az ember ég a föld kapcsolatairól elmélkedett; Boros Jenő ref. esperes is ezt fejtegette a másik felekezet templomában. Néhány perc milităm már talpalattnyi hely sincs a kát. kulturházhan, a gyűlés színhelyén, amit egyébként Farkas György, egy dolgos derék magyar ember nemes szive ajándékozott egyházának.

— Ifi varinak a börvelyi Székelyek is — mutat valaki egy fehérharisnyás székely csoportra.

Vitéz Bolskor uram vezeti a Bilró—Gyer- gyóremetéből ide származott telepeseket. — akik úgymond, azért jövék. mert hire járt aira, hogy Szatmárnémetiben, lesz az 5 elnökük, akik nemrégiben Borvélybém is elment hozzájuk, gróf Teleki Béla. Egymásra is találnak. Egyformán örvendeznek.

Néhány né?

A zsúfolt teremben nincs több férőhely, eilenben rengeteg az ismerős arc: dr. Kölcsey Ferenc főispán, dr. Csóka László polgármester, Ember Géza, Domahidy István, Szűcs Kálmán országgyűlési képviselők, Borns Jenő ref. esperes, dr. Kiss Bertalan és Tóth Ferenc ref. lelkészek, Merlák Ferenc plébános, vitéz Domahidy Sándor, m. kir. gazdaságii főfelügyelő, Piacsek András m. kir gazdasági felügyelő, szövetségi igazgató, vitéz Csapó Imre, Zöld László, Kiss Lajos, Péter PpJ Boromisza Rezső és Voss Sándor g. felügyelőik. Jármtj Endre méneskari őrnagy', dr. Nagy József városi tanácsnok, dr. Böszörményi Emil, dr. Böszörményi Kárloy, Kanizsav Jenő, Nagy Jené, dr. Jékey László, gil. Sztárcy Mihály, Tabajdy György, Sváj- ezer Béla, Bikfalvy György, Szarka Andor, Makhay Bertalan, Tevely Lajos, Werner Jenő, Tempfly István, -ny. gazd. iskolai igazgató, Kondor Gedeon, az Iparosotthon elnöke, Elekes Károly, a téli gazdasági iskola igazgatója, Némedy Gábor, E. P. titkár. Méhész Géza N. ÍV®. K. -titkár. Nagy Elek, Kánya György, Kocsis Albert, Dohy Bertalan és K. Nagy Lajos gazdaköri elnökök és még sokan mások.

Az EMGE elnöksége, illetőleg központjá- bóí gr. Teleki Béla országos elnök és Demeter Béla jöttek eft, mig az EMGE szatmári szervezete részéről Bikfalvy Ferenc földbirtokos, EMGE kirendeItség vezértő éis C-s. Károly István ombódi kisgazda, ,tb. EMGE aj- elnök.

Elhangzik a Hiszekegy g utána szép szál, idős, felkeiteruhás magyar gazda lép az emelvényre. Király Lajos, a szomosontuli

EMGE gazdakör elnöke.

— Boldog örömmel állok e helyen, hogy kedves vendégeinket köszöritsem. Elsősorban is az EMGE mindnyájunk közszeretetének örvendő elnökét, aki szerény gazdakörünket jelenlétével megíbiszteüte.

„Őrükre filiséygel állunk müiette“...

Mi magyar kisgazdák is megértettük az idők szavát és ráébredünk arra a más fog- Úalkozásbeliek által már nagyon régen hirdetett igazságra, hogy egyesülésben az erő. Ezt immár mi is tudjuk. Az EMGE munkája szól róla. Ezért örökre hűséggel állunk melletle.

Mert bennünket, kérgestenyerü magyar kisgazdákat ilyenné gyúrt a mindenható Isten, és hűségre tanított az áldott magyar főid, mely soha be nem csapott, minket, fáradozásunkat meghálálta,.

— Századok viharzottak el felettünk s erről a földről sok mindent és sok mindenkit élsepertek. De változatlan és örök az Ös- erŐtöl duzzadó magyar kisgazda, ki az ősi rögökhöz ragaszkodva, az örök magyar igét hirdeti: itt élned és meghalnod kell.

Király Lajos megnyitó szavait hosszas viharzó taps követte,' majd Boros Jenő református esperes kért szót.

„W3SS8léii?i s?sileinén®k in i Jó irfóöse"..

— A Gondviselés különös ajándékának ítéljük — - tmirmdoi-ila.' emelt hangon — hogy gr. Teleki Béla személyében hivatott vezetői kapott a szabad Erdély magyarsága. Az Isten végzésének tartjuk. hogy a uagij Wesselényi Mikjós, aki Széchenyi és Kossuth mellett egyidejűleg nyalt az elesett magyar nép után s ragadta meg a jobbágyság kézéi, — ma unokájában, Erdély első tisztségét vi- slS gróf Telki Béla személyében, az ő Szellemének letéteményesét s méltó örökösét tisztelhetjük. Húszén ő is sz elesett magyar nép gondját, sorsát viseli, mert tudja azt, hogy ez a legnagyobb és legnehezebb magyar

feladat.

— Engedje meg, elnök ur — fordult a szónok gróf Teleki Bélához — hogy azért (tz apostolai: módjára végzett munkájáért, orrá-, vei fajtánkat szolgálja, legigazibb tiszteletünket nyilváníthassuk és Isten áld.,ásói kérjük fáradozásaira. Boros Jenó utolsó szavait már elnyelte a taps és az éljenzée, melynek etültével gróf Teleki Béla emelkedett szólásra.

99

1 származás nem jogosít az egyéni érvényesüléshez

u

• — Hálásan köszönöm Király Lajos gazda- testvérem és Boros Jenő nagytiszteleíü ur üdvözlő ßzavait, de az az érzésem, hogy nem szolgáltam rá ennyi elismerésre. Ergedtessék. meg azonban, hogy az előttem szólaióknak néhány kérdésben ellentmondjak. A nagy- tiszteletü ur például nemcsak helyesnek, hanem egyenesen szerencsés körülménynek tartja, hogy egy személyben vagyok az EMGE és az Erdélyi Párt elnöke. Én más nézeten vagyok. Ezt a kettŐ3 szerepet nem szerencsének, hanem tehernek vélem. Manapság ugyanis oly komoly feladatok jelentkeznek mind a két munkaterületen, hogy még egy- iPgy egész ember sem győzi azokat, nemhogy egyik munkaszakasz félemberrel is beérje. De Jia a kötelesség ezt így parancsolta, úgy igyekszem e kérdéseknek leíldismeretem és emberi képességeim szerint legjobban megfelelni. Ami viszont a származást illeti, egy bizonyos: a származás, a családi hagyomány mindig csak elkötelezést, de sohasem jogot jelent. Kötelességet arra nézve, hegy fajtánkat s annak sorskérdéseit mindig töretlen hittel, megalkuvás nélkül, utolsó leheletünkig szolgáljuk. A származás viszont nem jogcím | az egyéni érvényes ülésben, mert hiszem és j hirdetem, hogy az emberi értéket csak az elvégzett munka minősége, értéke s nem pedig ! a származási körülmények határozzák meg. j (Éljen, úgy van, helyes.)

Gróf Teleki Béla ezután arról a szívélyes gazdatestvéri jóviszonyról beszélt, amely a Debreceni Mezőgazdasági Kamara és az EMGE között kialakult és amelynek az alapjait még Lossonczy Istvánnal, a kamara akkori elnökével, -a mostam közellátási miniszterrel vetették meg, s amely szellemnek nagyszerű képviselője a kamara jelenlegi elnöke, gróf Desewfíy Aurél is.

fi szervezned is raMsege

Á magyar mezőgazdaság nagy életproblémáiról szólva hangoztatta, hogy a gazdatár- eadalmat kétségtelenül meg kell szervezni. De ez a szervezés minőségi legyen. Magyar nyelvterületen eddig Szász Pál találta meg a gazdaszervezkedés legeredményesebb útját.

Ő a maga részéről ezt követi, mert ezt igazolták az idők. Nem ezerféle egyesületecskére van szükség, mert csak olyan gazdaszervez- kedésnek van létjogosultsága, amely a faluból indul, kt ,g amely az öntevékenységre épít.

A termelést ugyanis nem lehet rendeletekkel biztosítani, Sem előmozdítani. Hiszen a végrehajtás a gazda kezében van. Ezért nélkülözhetetlen, és múlhatatlan, hogy az .erős, életképes gazdaköröket a társadalmi öntevékenység utján be kell kapcsolni a nemzetgazdaság egyetemes termelő szolgálatába. Az EMGE gazdakörök ebből az eszméből hajtottak. ki.

„Sí tdmosatés ns fewei ahm'zsna“

— Rengeteg a tennivaló — folytatta gróf Teleki Béla —.. Ha például a statisztikát ta- , nuJmányozzuk, s abból óhajtunk képet alkotni mezőgazdaságunk helyzetéről, megdöbbenve állunk meg elmaradottságunk láttán. Bizony, ,az 1900-as évek óta mezőgazdasági eredményeink sok más állam fejlődéséhez viszonyítva. szomorú képet rajzolnak elénk. Szüntelenül kellene ezt hangoztatnunk, mert ha a magyar jövőről, fajtánk térhódításáról ps terjeszkedéséről beszélünk minduntalan.

akkor elsősorban gazdasági erőforrásainkat kell megnyitnunk, hogy legyen hol és miből az uj magvar családok sokasága megéljen. Kétségtelen, hogy az uj életfeltételek kialakításánál nem nélkülözhető az állam támogatása. De egyszer már ezen a téren Is tisztázni kell a fogalmakat. Az álla- , mi támogatás ne legyen adomány, aiűndék, j koldus-alamizsna, hanem munkaeszköz, fejlődés! adottság és lehetőség, kérjen tehát senki azért, hogy valaki csak ingyen, munka nélkül kapjon valamit, hanem

az állam támogatásában mindig csak a munkaeszközét, a munkasegitségéí lássa.

Végül az EMGE országos elnöke sorra vette a gazdapanaszokat, az alacsony mezőgazdasági árakat, közellátási nehézségeket, értékesítési módokat, stb. 1

Erre vonatkozólag a következőket mondotta:

— Amikor ilyen gondokért panasz hagyná el ajkunkat, ne felejtsük el, hogy ma nem a vagyonosodat korszakát éljük. Ne felejtsük el, hogy ma nem az a fontos, hogy mennyit keresünk s mennyi pénzhez jutunk hozzá, hanem az, hogy a'háborút megnyerjük. De háborút még sosem nyertek meg áldozatok nélkül. Ma nem az a fontos, hogy jól kihizlalt állatállománnyal, vagy pillanatnyilag telt magtárakkal büszkélkedhessünk, amit. holnap talán elnyelhet a föld, hanem törekedjünk arra, hogyha kell, sovány kenyéren és nélkülözésben, de magyar biztonságban éljük meg azt az órát, amikor az utolsó akadálya is elhárul a magyar békének, biztonságnak és az uj, szociális Magyarországnak,

Teleki Béla gróf ezután meleg szavakkal emlékezett meg Bikfalvy Ferenc EMGE kirendeltségvezető munkájáról, aki a megszállás idején és azóta is tiszta meggyőződésből és szinte példátlan hittel és fanatizmussal foglalkozik e vidék magyar tömegeinek sorsával.

* ,Teszi ezt akkor, amikor választhatott volna díszesebb és kényelmesebb lehetőségek között is.

mm EMGE vas?, más sazdt- smve^gdssoek helye nircs

Nagy András gazdaköri tag az újabb gazdaszervezkedési kísérletekkel foglalkozott, elmondotta, hogy legutóbb a Parasztszövetségtől kaptak megkeresést, de ők a leghatározottabban elutasítottak minden ujabMajta szervezkedési gondolatot, mert ott, ahol EMGE van, más gazdasze-rvezkedésnek nincs helye.

Megható jelenet következett ezután: a börvélyi székely telepesek tiszteletére a gye- jés résztvevői elénekelték a székely himnuszt. Utána egytálételes ebéden vettek részt,' amelynek keretében Kölcsey Ferenc dr. főispán a kormányzót éltette, mig az egyik székely telepes gazda gróf Teleki Bélát köszöntötte.

Bikfalvy Ferenc a terménykiállitás eredményét hirdette ki, melynek első diját a jezsuita rendház, II. diját Király Lajos- gazdaköri elnök,

III. diját Vasváry Antal kapta, akinek amerikai lófogu kukoricatermésében egy töven három szál termett. IV. Mándy István. Dicséretben részesült Kiss Józu?i és Lőrincz Lajos, *A gazdanap a délutáni órákban ért véget.

Bodnár Sándor és lerfsmíros László kép- viselői: beszámoló kSraija

NAGYVÁRAD, szeptember 29. Bodnár Sándor, az Erdélyi Párt kisgazda-képviselője- vasárnap folytatta beszámoló körútját a sza- iárdi járásban. Ez alkalommal Hegyköz csatár, Hegykőztóttetek ás Sitér községeket iá- togjaiírta meg. A beszámoló körúton rajta kívül részt vett Kortsmáros László képviselő is. A képviselőket elkísérte Szabó Lajos dr. református lelkész, járási titkár.

Hegyközcsatáron a képviselők ísímtiszte- leten vettek részit, majd a párt hívei a református iskola udvarán gyülekeztek, hogy meghallgassák a beszámoló beszédeket. Ott volt öz egész falu színe-java. Az ünnepi értekezletet Szűcs László, a volt Magyar Párt elnöke nyitotta meg lelkes szavakkal. Utána Bodnár Sándor képviselő mondott beszédet, hangoztatva, hogy nem polííiizáilm és szavazatokat gyűjteni jöttek a községbe.

— Az Erdélyi Párt — mondottja — addig fogja folytatni nemes misszióját, amíg ezt a leszegényedett, kifosztott, huszonkét év keresztjét hordozó erdélyi magyarságot fel nem emeli a trianoni magyarság szintjére. Az erdélyi magyarságot a parlamentijén nem tudja más képviselni, csak az, aki ezzel a néppel együtt szenvedett.

Bodnár Sándor beszéde titán megválasztották a párt községi tagozatának vezetőségét. A tagozat elnöke Szűcs László református lelkész lett. A megválasztott, tisztikarhoz Kortsmáros László képviselő intézett buzdító beszédek majd elmondotta értékes beszámolóját, amelyben részletesen ismertette a bélés külpolitikai helyzetet.

A képviselők délután Hegyközt öltelek községbe érkeztek, ahol Besénszky Emil plébános vezetésével inagyarruhás leányok és lovas bandérium fogadta őket. Novetzky Irma verssel köszöntötte a képviselőket és gyönyörű nemzeti színű csokrot nyújtott át Bodnár Sándornak. Az üdvözléseket Korts- máros, László képviselő köszönte meg, majd Bodnár Sándor képviselő részletesen ismertette azokat a ténykedéseket, amelyeket az Erdélyi Párt képviselői esztendők óta folytatnak az erdélyi magyarságért. Szabó Lajos dr. járási titkár beszélt ezután, majd

J Vajda Ferenc főjegyző a község próba',újít tárta fel. Örömmel mutatott rá arra. hogy ! ebben & községben egyetlen ©Hatatlan sincs.

1 A község százötven családja 154 disznót hizlal, kény-ere mindenkinek megvan. Az értekezleten megválasztották a párt hegyküz- tótíelcki tagozatának vezetőségét. Á tagozat elnöke Besénszky Emii plébános Lett.

S»térbe a késő dúju-táni órákban érkeztek az Erdélyi Párt képviselői, akiket itt Mahler György volt országgyűlési képviselő üdvözölt.

Kortsmáros László képviselő hangoztatta beszédében, hogy az Erdélyi Párt jóvá -akarja tenni azokat a hibákat, amelyeket a niujt zúdított reánk. A magyar anyák fejő fordulok — mondotta —, akik titokban odacsókolták gyermekeik ajakára a legszentebb magyar imát, >a Himnuszt, Árért jöttünk, hogy egymás mellé állva fogjunk hozzá a magyar jövő épitéséhezt Ha kevesebb a kenyeretek, ha nélkülöznötök kell a jobb m hát- értsétek meg, hogy ma minden a katonáké. Ez a nép, amely kibírta a tatár-, dulást. a török hódoltságok a Baeh-korsza- kot, a román megszállást, ez a nép ki fogj* bimi az átmeneti időket is és a türelem és. áldozat megtenni a nagy és boldog Magyar- országot.

Kortsmáros László ezután előterjesztette a jelölő bizottság jelölését, amelynek alapján, az értekezlet Mahler György földbirtokost választotta a tagozat elnökévé. A választás után Bodnár Sándor képviselő tartotta meg beszámolóját. Emlékeztetett rá, hogy a megszállás éveiben sokszor megfogadtuk, hogy minden nyomorúságot elviselünk, csak még egyszer szabad magyarok legyünk. Alijuk : fogadkozásunkat, vagy kishitűséggel, zugo hidassal akarjuk megzavarni a kormányzat munkáját? Ezen múlik a belső front szilárdsága. Nem politizálni jöttünk ide — mondotta —, hanem hirdetni a magyar egység«!, amelyre a sorsdöntő napokban küiönöskéi' pen nagy szükségünk van.

A pártértekezlet résztvevői mindhárom községből üdvözlő táviratot küldtek KáRcn Miklós miniszterein öknesk és Teleki F.éla grófnak, az Erdélyi Párt orsrágos elnökének-