Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-28 / 219. szám

ELLENZÉK I 9 2 s / o p t «• m b - r 2 3. ßXSft memamm Genersich fiatal eml^éüeK áldoztak Kolozsváron a magyar orvosok KOLOZSVÁR, szeptember 28. (Az Ellenző munkatárséitól.) Kolozsvár regi. hires orvosprofesszorának, hr. Genersieh Intel emlékének áldozott bensőségesen meleg ünnepség ke re tóin'ti a kolozsvári egvetein orvosi kara. Az em'ékünnepsé- ger vő’faképpen a Magyar l’athologusok r ársas ága rendezte dr. Genersich Antal születésének 100:ik évfordulója alkalmá­ból s azon teljes /ámban részt vett a kolozsvári egyetem orvosi kara. Av ünnepség szombaton reggel 9 óra­kor kezdődött a fudoman y égy etem Kor bonetani Intézetének tantermében, tehát ottan,, annak a/ intézetnek a termőben- amelynek fennállása Geiur-ich Vnt.il ne­véhez fűződik. A megjelent előkelősé­gek soraiban ott láttuk Inczedv.Joksman Öltön dr. főispánt, dr. K°erig Hehj rek­tor magnifieust s a kolozsvári egyetemi és orvosi társadalom összes kimagasló tagját. Ezenkívül eljöttek az emlőt-ün­nepségre a régi tanítványok, az időköz­iién már megön gedett régi pácienseik, de eljött a hálás ifin nemzedék is, a mai fiatal orvosnövendékek, akik sohasem is­merték az életben hires, nagy mesterü­ket és mégis megismerkedhettek vele azon az áldásos, emberies munkán ke­resztül, amelyet Genersieh Antal végzett, s amely fáklyaként világit a rég letűnt “vtiz-edokböl is. az újabb korba. Ezenkí­vül a Gén; rsieh-család leszármazottjai is teljes számban megjelentek s könnyes megindullsággal láthatták, hogv milyen nemes, szép megemlékezéssel áldozott nagynevű elődjüknek Kolozsvár orvos­társadalma. GENERSICH ANTAL VOLT A MAGYAR PATHOLOGTAI TU­DOMÁNY MEGALAPÍTÓJA Az emlékiinncpséget dr. Gyergyay Ár­pád orvosprofesszor, orvosban dékán üdvözlő beszéde vezette be. Rövid, tö­mör bevezetőjében vázolta a kegyeletes ünnepség jelentőségét, köszöntötte a. megjelent vendégeket és felkérte Entz fíé’a professzort, a Magyar Pathoiógusok Társaságának elnökét, hogy mondja el emlékbeszédét Genersieh Antalról. A vendégként megjelent Entz Béla pé­csi egyetemi professzor, aki személyes ismeretségben állott hosszú évtizedekkel ezelőtt Genersich Antallal és tanítványa is volt neki, a tudós lelkesültségével s a hálás tanítvány izzó szeretetével és ra­jongásával állította össze nagyvonalú erű- lékbeszédét, amelyen keresztül kristály­tisztán domborodott ki Genersich Antal­nak élete és munkássága. Bemutatta a maga igaz valójában a kiváló nagy em­bert, a nemes emberbarátot, a nagytudá- su tanárt és tudóst s a kitűnő orvost. El­mondotta, bog}- Genersich Antal fiatalon, 28 éves korában kezdte meg áldásos munkáját Kolozsváron, s azt egy negyed­századon át folytatta. Genersich maga is mindig úgy emlékezett meg kolozsvári éveiről, hogv azok voltak a legszebb és legeredményesebb esztendők az életében. Idegenen került ide Kolozsvárra és sze­gényen kezdett hozzá a munkához. Bonc- tani intézete akkor még nem volt a ko­lozsvári egyetemnek. Egészen kezdetleges állapotokat ta1 ált. De a munkát meg kel­lett mindenáron kezdeni- A KaroLina- kórház egyik konyháját rendezte be bonetani- teremmé. És itt áll ez a gyönyö­rű intézet, amelyet úgyszólván a semmi­ből alapított és virágoztatott fel1 Gener­sich Antal s amely a maga nemében olyan tökéletes, hogy nincs még Európá­ban olyan bonetani intézet, amely felül­múlná. — Nem túlzók, ha azt állítom — mon­dotta Entz Béla professzor —, hogy Genersich Antal volt. a magyar patho- lógiai tudomány megalapítója. Az o működése áltat nyert nagy jelent ősé etet a kórhonctan. Csaknem szendéltetőleg vázolta ezután Entz Béla professzor Genersich Antal kiváló pedagógiai módszerét. Úgy tanított, — mondotta — hogy a ta­nítványoknak nemcsak az agyához, de a szivéhez is férkőzött közvetlenségével» alaposságával, s rendkívül barátságos mo­dorával. Mint tudós lelkes híve volt a tanszabadságnak jellemét pedig a becsü­letes lelkiismeret és minden körülmények Kozott az igazságot :ág jellemezte. Kolozs­vár valóban büszke lehet arra, hogy Go- nersüh Antal legtermékenyebb eveit «11 töltötte «" városban s eleit* vegén Ute Iert megpihenni örökre. * liazsongárdr term' tőbe. LELEPLEZIK A GENERSICR- EMLÍIKMÜVET A gyönyörű, nagyvonalú emlék beszé­det, amelynek minden szavából, minden gondolatából a régi hálás tanitwny sze­retető áradt és sugárzott, hatalmas taps­sal, megértesse! és lelkesedt-ssel lohadta a nagyszámú közönség. Utána dr. Gyér gvay Árpád orvoskart dekán néhány ke- ^ re.'etlen meleg szóval megköszönte Entz ; Béla professzornak a Genersich Antalról mondott end ék beszéd ét. majd engedé, y t adott a Genersreh-dombormii leleplezé­sére. A következő pillanatban ott állott a bonetani intézet termének falán, a ie.ep- lezctt Genersich dombormű, amelyet egy kalotaszegi, erdélyi paraszt gyerek mintá­zott meg egy' régi. kisebb dombormű alapján s amelyet Entz Bed a pécsi egye­temi professzor ajándékozott a kolozsvá­ri egyetem bonetani intézetének. A leleplezett domborművel dr. Horan- ; ghy László, a kórbonctani intézet pro- 1 íesszoia vette át »ovid beszéd lu.séiéte­liem Vázolta a kolozsvári kórbonctani in­tézet fejlődését, rámutatott a buszxmkét éves intermezzóra is, amikor idegen ura* lom alatt nőm fejlődhetett, majd fogada- lomszerüen kijelentette, hogy ugv ezt a régi, nngymuiltn intézeted, mint az inté­zet nők ajándékozott < icmisicb-dombor* miiv* \ a nagy ölödnek tisztult s/.ellemé fogják mindenkor megőrizni. l)r. Gyergyay Árpád orvoskari dékán zárószavai után a jelenlévők megtekintet­ték a domborművel majd kivonultak. a húz ongárüi temetőbe, ahol megkoszorúz ták Genejsieh Antal sírját. A GenOrsich- c( oteiinárium alkalmából koszorút kül dőlt a bázsongárdi temetőire a budapesti tudórnányegyc tem, a budapesti orvos­kar, a Tudományos Akadémia, a kolozs­vári tudományegyetem és a Magyar Pa- tliológusok Társasága. Ezenkívül csokro­kat és koszorúkat helyeztek még el a ri ron u Gf uersicb e^alád leszármazottjai. A sirnál Balogh Ernő dr. egyetemi jirofesz- szór tartott meghatóan szép emlékbeszé­det, amely szinte Miatyáink-szerü imád­ság volt. s amelyet a koszorúk kíséreté­ben szeretettel és hódolattal tolmácsolt a nagynevű előd ftirhantjáuál. $ Ragyogóan szép, verőfényes' szeptem- bervégi délelőttön, megindult könnyes melegséggel így áldoztak Kolozsváron a magyar orvosok száz év előtt született nagynevű kartácsuknak és mesterüknek... .(g- «-Á Európa önellátása biztosítva van Von 1 ears profasaxor előadása Von Leers jénai egyetemi tanár szom­baton délután 6 órakor tartotta meg rendkívüli érdeklődés mellett előadását az európai ellátási kérdésekről- A hallga­tóság soraiban megjelent a megye főis­pánja, Kolozsvár polgármestere, az egye­tem rektora, a gazdasági akadémia igaz­gatója. számos egyetemi tanár és mis előkelőség. Horst Grimm nemet egyetemi lektor bevezető szavai után von Leers profesz- szor emelkedett szólásra, aki előadásának bevezető részében érdekfeszítően ismer­tette az európai mezőgazdasági fejlődés kérdését. Rámutatott arra. bogy a XVIII, század európai mezőgazdálkodása minő­ségileg ma szinte elképzelhetetlenül ala­csony színvonalon ál!. A napoleoni hábo­rúk és az angol blokád kényszeritették Európát, hogy nagyobb súlyt helyezzen a minőségi és mennyiségi termelésre, amrre a blokádon kívül a népszaporulat ée az igények eme lkedése adott okot. A XÍX. század a mezőgazdasági empirizmus kor­szaka volt Európában, amelyet a konti­nens Adám Sebmi*h brit gazdaságpoliti­kus eszméi szerint hajtott végre- A brit eszmék azonban egyúttal brit érdekeket is takartak és a szabad gazdálkodás rendszerében a brit gazdasási im péri um önmagát a Thünen-féle körök középpont­jára helyezve, azokat lassanként az egész világra kiterjeszti. Figyelemreméltó, hogy Anglia 1765-ben exportált utoljára gabo­nát, 1846 óta pedig minden gabonaszük­ségletét importálta. Az extenziv mező- gazdálkodás Angliából lassanként telje­sen kiszorult és gyiirüzrve jutott el a leg­távolabbi föld résziekig. Az 1800-as évek közepén még Németország és Középeuró- pn voltak Anglia gabonaimportörjei, ké­sőbb azonban he'viiket Oroszország, majd Kanada váltotta fel. A piaci lehetőségek változása okozta a mezőgazdasági krízi­seket, amelyek kivándorlásra és a mező- gazdasági tömegeknek a városokba való áramlásához vezettek. Érdekes íz a meg­figyelés, hogv a kivándorlás ritmikusan azokon a területeken indult meg. amelye­ken azi angol piac számára tovább nem folytatott termelés és a kivándorlás irá­nya mindig az angol piac által megnyi­tott uj terület volt. (Az első világháború után Európa kész áruval nem vásárolhatott a külföldtől élelmiszert, mert a világháború alatt ott is fellendült az ipar és igy kénytelen volt lelkét: a munkagépeket cserébe adni az élelmiszerekért. Ilyen módon jött rá a kontinens arra. hogy kénytelen megvaló- sitani azi autarchiát, mert ha a brit blo­kád nem is volt tényleges, de állandóan látens volt- Az autarchia követelményeit elsőnek Mussolini valósitoiía meg, Euró­pában­Von Leers professzor ezután részlete* sen ismertette Németország helyzetét és a nemzeti szociáíista birodalom küzdel­mét, amelyet az autarchiáért folytatnak. A lezüjlött mezőgazdaság helyreállítása érdekében moratóriumot léptetett életbe a mezőgazdasági adósságokra, hosszúle­járatú hiteleket biztosított, meghozta a paraszt hitbízumány-törvényt, kikapcsol­ta a védővám-reudszert, a spekulációt és a tőkét, meghozta a piacrendet és beho­zatalát olyan országokra korlátozta, ame* Ivektől a brit flotta nem vághatta el. Ez­zel egyidejűleg megindította a nagy ter­melési csotát, amely a mezőgazdasági ter- melvények minőségi és mennyiségi eme­lésére irányult. A csata egyes részleteit érdekes számadatokkal világította meg az előadó, majd rámutatott arra, hogy az európai nagy térgazdálkodás rendjét már­is elértük. Ez a rend azonban nem jelenti egy nép uralmát a többi felett, hanem sorsközösséget. Hogy az európai gazdál­kodás elérje azt a színvonalat, amely ma­radéktalanul biztos önellátáshoz és a. vi­lág gazdasági rendjébe való beilleszkedés­hez szükséges, a legelső feltétel az árak megfelelő megszabása, az agrárolló nor­malizálása és ezzel kapcsolatban a mező- gazdaság gépesítése és ezáltal szinvona* Iának emelése. Amely pillanatban a szö­vetséges hadseregek által meghódított ke­leti területek teljesen bekapcsolódnak az európai sorsközösségbe, énnek a fejlő­désnek minden lehetősége megnyílott. Tulajdonképpen óriási fejlődésre nincs is szükség, hiszen Európa, amelynek 46 mil­lió tonna a gíibonafeleslegé» az utolsó bé­keévben csupán kétmillió tonnát impor­tált- Meleg szavakkal emlékezett meg ez­után azi előadó Magyarország mezőgazda- sági fejlettségéről és kiváló teljesítmé­nyeiről. amélvek hivatottá teszik, hogy Délkelet-Európában vezető szerepet tölt­sön be. A rendkívüli érdekességü előadást a közönség szűnni nem akaró tapssal kö* szönte meg. RENDELET Â BURGONYA BESZOLGÁLTATÁSÁRÓL A közellátásügyi miniszter mo6t kiadott rendeleté kimondja a burgonya beszolgáltatá­sának kötelezettségét. A rendelet szerint a termelő burgonyával bevetett területének minden katasztrális holdja után 6—18 méter- mázsa, étkezési minőseid idéni burgonyát kö­teles _ beszolgáltatni a hatóságok által kijelölt áron. A rendelethez csatolt táblázat megyén­ként tünteti fel a beszolgáltatandó pontos mennyiséget. A termelő a beszolgáltatandó mennyiségen felül csak annyit tarthat vissza, amennyi háztartásához feltétlenül szükséges. Burgonyát csak azoknak 6zabad árusítani, akik árusítási engedéllyel rendelkeznek. Bur­gonyát az ország egész területén csak enge­délyei szabad szállítani. Egy fogyasztónak legfeljebb egy métermázsa burgonyát szabad vásárolni. Székely népi ink üßye hu lassabban 1», mint szeretnék, most már bizonyosan rendeződik. Nyugtalan »/vllcmt emberek sorban feif<v/cg< 1ik azokat a dön­tő kérdéseket, m» gk'-restk azokat a lordul pontokat, amelyeken cgv n p életérzése fejlődési lehetőséget sejt. A magyar solia ra m félt az úgynevezett szellemi elégedi* lenektől, mert már kezdetben tudta, hogv éppen ezek a soha meg nem alkuvó embe­rek hajszolják a közösséget nagyobb felada­tok felé. Talán innen magyarázható, hogy i magyarban érzékeny Llrálókészség és ítélő­képesség fejlődött ki, küzvékunényt és k. zösségi felfogást tudtunk, kialakítani. Nyug­talan emberek lélek dobogása látszik lépten- nyomon ma is, különösen ott, ahol nagyobb szükség mutatkozik, s ahol a nép jobban rá van utalva önerejére, rendületlen hfzodal mára. így a Székelyföldön is. Az Udvarhelymegyei Népművelési Bizott­ság mostanság állította fel multévi működé­sének mérlegét a a mérleg nyelvecsk-je igen-igen biztatóan mutatott a javunkra. Egy népművelési időszakban tizenhat tanír-- lyamot nendezett irnl-olvasni nemtudók lö­szére, majdnem félezer résztvevővel. A me­gyében száznál több helységben rendezett tudományterjesztő, népszerűsítő módszer j tanfolyamot, ötezer hallgatóval. Világhábo rut járt székely férfiak, fekete fejkendős asszonyok ültek egy sorban a fiatalokkal, leventékkel, hogy megszerezzék az Így el­érhető közhasznú ismereteket. Székelynd- varhelyen a munkások és Iparosok részére külön tanfolyamokat nyitottak. ,,Daloljunk együtt" jelszóval együttes da­lostanfolyamok nyíltak megyeszerte, a két évtizednél is hosszabb idegen megszállás ié- lek-ombolásának eltüntetésére és az érzelmi egység kiteljesítésére. A székelyek közé is már-már belopakodó, badar szövegű és sze- mita orrhangu kornyikálások helyett a ma­gyar népi élet eszmény eket és a helyes ma­gyar életérzést hordozó igazi magyar népi zene ezeken a dalostanfolyamokon vissza­tért méltó helyére. A vármegye területén majdnem tizenkétezer példány dalosfüzetot osztottak szét, részint ingyen, részint önkölt­ségi áron. Szabó, varró, faragó és kézimun- katanfolyamok, népművelési rendeltetésű fa­lunapok, tárgyi és szellemi néprajzi gvöl- tés, kétszáz műkedvelő szinelőadás állott csupán egy megyében a székely népi hagyo­mányok megőrzésének, a székely néni tö­rekvések tudatosításának szolgálatába. Eb­ben a munkában pedig a székelyföldi tanít i kar derék feladatot vállalt és töltött be né- v pünkért. Nem üzlet az árdrágítás KOLOZSVÁR, szeptember 28. (Az Eh lenzék munkatársától.) A kolozsvári tor- vénvszék egyes uzsorabirája legutóbbi ülésén árdrágitáöi ügyekben a következő ítéleteket hozta: Gidáli Mór kolozsvári füszerkereske-dőt, aki vajkészlétét eltit­kolta és aa 5-20 pengős vaj kilogramm­jáért 8 pengőt követelt, kéthónapí fog­házra, 500 pengő pénzbüntetésre és há­romévi jogvesztésre ítélték. Az ítélet el­len ugv a vád, mint a védelem képviselő­je semmiségi panaszt jelentett be. Simon András mérai gazdálkodót, aki egy kilogramm haszmált gépszijat 24 pengőért adott el, 200 pengő pénzbünte­tésre ítélték. Kendi Józsefeié magyarbrkali földmü- vesasszonyt, aki tavaly decemberben egv killogramm szemes tengeriért 80 fillért kért,. 50 pengőre. Péter Istvánná kolozs­vári piaci árust, aki tavaly ősszel egv ki­logramm káposztáért egy pengőt kért. 30 pengőre, KUnpian Tamás fejérdi földmű­vest, aki ézév tavaszán a tojás darab­jáért 20 fillért kért. 30 pengőre. Kovács Dezső szuesági földművest, aki tavaly ősszel egv killogramm csöves tengeriért 40 fillér helyett 80 fillért kért, 30 pen­gőre ítélték. Megjelent az 1942—43. iskolaévre: Tanítót zsebfíöngv Főbb részek a tartalomból. órarend. Iskola! szünnapok. Naptári ré6z. Határidőnapló. Taní­tói fizetés-kimutatás. Lakáspénz kimutatás. Il­letményeket terhelő levonások. Fizetési jegy­zék. Korpótlék. Hadipótlék. Fizetési előlegek. Tisztviselői) kölcsön. Igazgatói pótdij. OTBA ügyek. Illetmények utaványozása. Tanítók sza­badsága. Költségvetés. Különböző iskolai ügy­kezelési módszerek. A nyolcosztályos népisko­lákról szóló rendelet. Fontosabb illetékek. Postai díjszabás. Napló. A 160 oldalas tartalmas könyvecske ára *artós vászonkötésben 1-50 pengő. Kapható az „ELLENZÉK*' KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre 1.63 pengő beküldése ellenében azonnal postázzuk, Diákok! Megjelent az 1942—43, évi Diáklányok!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents