Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-28 / 219. szám

\ ■K-» iN Körkérdés KeSoasvár polgáraihoz; ii Hol épüljön lel az n| városháza ? Ş9 Gfí »a KOLOZSVÁR, szeptember 28. Har­minc és egynéhány évvel ezelőtt vetődött, fc! először Kolozsváron az uj városház /felépítésének terve. Azóta már többször volt napirenden anélkül, hogy a kérdés megoldódott volna. Négy évvel ezelőtt egyik nagyralátó kolozsvári román pol­gármester határozta el, hogy az uj város­házát mindenkeppen felépíti. A meghall­gatott szakértők különösebbnél-különö- sebb javaslatokkal állottak élő. Egyik vá­rosatya fel akarta használni ezt az alkal­mat arra, bogy a főtér harmóniáját meg­bontsa és magyar jellegét megváltoztassa. Azt aiánlotta tehát, hogy az uj váiroshá- zát a Mátyás-szobor előtt, a jelenlegi par­kírozott területen építsék fel. A másik az uj városházát égbenyüüó tornyokkal a Fellégvár tetejére tervezte — persze szi­gorúan bizánci stílusban. Szerencsére a román városvezetők csak ă terveknél ma­radták és most a magyar város vezetőség­re vár ennek a fontos közügynek megol­dása, ,A döntést nem lehet elhamarkodni s ezért Keledíj Tibor dr. polgármester és Kovács Gyula műszaki tanácsos a lég- utóbbi városi közgyűlésen tervezetet osz­tottak ki a városatyák között, mely a kérdést több oldaláról világit ja meg azért, mert a városház felépítésének az ügyét ■a legközelebbi közgyűlésen akarják le­tárgyalni. > Az ismertet is hangsúlyozza, hogy á hâ­zii1 etek életének legfontosabb eseménve, mikor ottkont épít háztartása vezetésére. Sokkal fontosabb probléma ez olyan vá­rosban, amely nemcsak önmagában jelen­tős, de egész környék kulturális és gaz• dasági életének vezetésére van hivatva- A feladat az idők folyamán nemcsak mégnőtt, de komplikálódott is. Kolozsvár ma már nemcsak méreteiben, de igényei­ben is megváltozott. A korábbi, főképp kulturális jelentősége mellett ma a gaz­dasági tényező is számottevő, de földraj­zi elhelyezésében is módosult. Területe ma már nemcsak a Szamos völgyér’* ter­jed ki, hanem a Nádas völgyére is. A ré­gi Mátyás király-téri és Trencein-téri piacok a rendezés kövei kéz lében észak felé, az uj települési irány felé helyeződ­tek el s i Széehenyi-teret avatták a vásá­ri forgalom főhelyévé. MELYIK a LEGALKALMA­SABB HELY? Ebben a megváltozott helyzetben fel­vetődött a kérdés, vájjon a mai helyén van-e a legjobb helyen a városháza, vagy lehetne-e az uj épület számára alkalma­sabb helyet' találni? Nem is á közönség képviseletében, a fórumon szereplő vá­rosatyák, mint inkább a városrendezés kérdéseivel bíbelődő műszaki emberek voltak azok, akik a kérdést felszínre hoz­ták s igyekeztek azt minden oldaláról megvilágítani. ELLENTÉTES VÉLEMÉNYEK A helykeresés vitájában a következő •vélemények hangzottak el: A mai hely a legalkalmasabb, mert a szükséges terü­let legnagyobb része a város tulajdona s a kiegészítésképpen csatolandó terület megszerzése a legkisebb áldozattal érhe­tő el. — A mai helyen van a városháza régi idő óta, a polgárság ezt a helyet megszokta s az idegen is itt keresi a vá­rosházát. Elhangzottak ellenben a követ­kező ellenvélemények: a város megválto­zott területi alakja mellett a földrajzi kö­zéppont. nem a Mátyás király-térre, ha nem a Széchenyi-tér környékére esik; — itt van ma a forgalom gócpontja. A Má­tyás király-tér a város dísztere, ezt csak n városháza ottléte következtében adódó hétköznapi forgalomtól lehetőleg mente- siténi kell; — az uj városháza építését egyuítíil a városrendezés és fejlesztés szolgálatába is kell állítani, ott kell tehát létesíteni, ahol a város középpontjában évszázadok óta tespedő állapot lökéssze­rű indítékot kíván a felemelkedésre; n Mátyás király-téren, való építkezés a tér hatását lényegesen nem javítaná, a város­fejlesztés szempontjából sem jelenten# semmi előnyt, ellenkezőleg: a tér hangu­latába való kényszerű beilleszkedés olyan stílusbeli és esetleg szerkezefbdi megkö­tőit séget jelent, ami magának nz épület­nek és használat ónak csak hátrányára szolgálna. A Mátyás király-téren álló épü­let a tér nagyszerű szépségei mellett nem érvényesülne a különben őt megillető módon, sőt a tér keretébe beillő külső a~ önálló érvényesülést kizárná; — így ez az épület a város díszére nem szolgálhat­na olyan mértékben, mint egy minden megkötöttség nélkül megformált s más helyen szabadon álló műremek; — végül ű más helyen való építésnek még az az előnye is volna> hogy az építés idején a hivatalok mai h.dyiikön zavartalanul mű­ködnének. mit MONte a véleménye­ző BIZOTTSÁG? Ezen cs hasonló vélemények ismereté­ben a mérnöki hivatal dr. Warga László egyetemi tanár, felkért városrendező szakértővel együtt megvizsgálta a lehető­ségeket. Dr. Warga egyetemi tanár ezután kidolgozott öt változatot, melyek közül kettő Mátyiáis király-téri, 1—3 pedig Wessel én yi-utcai, Malom-utcai és Szé- chenyi-téri megoldást tüntet fel. A rend­kívüli hozzáértéssel és gondossággal ki­I Haladó és kezdő ra agyar, német gyorsíró, gépiró és helyesírási iaaSolyamak Indulnak a Dr. Jékeynó. BORSZÉKY MÁRIA Iskolájában Fopostúval szemben. Timár-u, 2. Telefon: 22—84). Tanítási ldö„ Kezdőknek: héftfő, szerda, péntek d. e. 9—ldg, d. u. 5—7-ig éa este 7—9-ig. Haladóknak: kedd és csütör­tök d. u. 5—7-úg, Német csoport: kedd. csütörtök est« 7—9-ig. Helyesírás: minden szer­dán 5—7-i-g. Beiratkozás a fenti taináftási idők aiatt bármikor. AUaumzaga, ÁlLamérvénycs bizonyítvány német gyorsírásból dis. Kérjen tájékoztatót! dolgozott tervezetet azután f. évi julius hó 7-én a törvényhatósági bizottság általi kiküldött véleményező bizottság elé ter­jesztették, amely azt a városrendezési szakértő előadása után beható tárgyalás alá vette. A tárgyalás folyamán az a véle­mény alakult ki, hogy az öt változat he­lyett csak■ a mai helyen, azután a Mar lom-utcában és a Széchenyi-téren való elhelyezés jöhet komolyan tekintetbe s ezek közül is az dől említett hely látszik a legalkalmasabbnak. Szavazásra bocsát­va,n a (kérdést, a véleményező bizottság szótöbbséggel ugv határozott, hogy ăz uj városháza felépítésére a városháza mai helyét ajánlja a törvényhatósági bizott­ságnak. 4 mai viszonyok nes» alkalmasnlí; az építkezés megvalósítására# áe .. * Ezek előrebocsátása után a városátyáJc elé terjesztett emlékirat hangsúlyozza ugyan, hogy a mai viszonyok nem. alkal­masak arra, hogy ilyen nagyszabású épít­kezést hamarosan meg lehessen valósíta­ni, mindazonáltal tekintettel arra, hogy az előkészítő munkálatok is hosszabb időt vesznek igénybe, mindenekelőtt abban a kérdésben kell dönteni, hol épüljön az uj xvtrosháza? Tájékozásul köziii a polgár- mester, hogy a mérnöki hivatal hozzáve­tőleges számításai szerint a kisajátítási költség a mai helyen körülbelül 1,200.000 pengő, a Malom-utcai megoldásnál 1 mil­lió 400.000 pengő és a Széchenyi-téri megoldás 1,700.000 pengőbe kerülne. Á két utóbbi hely bármelyikének felhasz­nálása esetén természetesen a városház mai ingatlanait más célokra lehetne fel­használni. Az uj városháza alapterülete összesen 15.000 négyzetmétert tenne ki. Négyemeletes épületnek feltételezve, szinte kb- 3.000 négyzetméter adódik ki. Ez az nlápterület 15 méter széles, kettős traktus alkalmazása mellett összesen 200 méter hosszú épületet eredményezne. Az előterjesztéshez mellékelt térkép szerint, ha a városház jelenlegi helyén épülne fel, éiső frontja a Dobál-féle háztól a Ko­lozsvári Takarékpénztár épületéig terjed­ne ki, a Malom-utcai megoldás esetén a terület a Szamos partjára támaszkodva, a jelenlegi polgári iskolától a Tallér-házig, ha pedig a Széchenyhtéri elhelyezés ke­rülne megvalósítás elé, akkor u terület a Széchenyi-tér második aszfalt-szigetétől a Mikes-utca sarka es az uj betonhid kö­zötti vonalig terjedne ki. \ aiószinii, hogy. az ügy nagy jelentősé­gére való tekintettél végleg még a jövő közgyűlés sem fog határozni. Addig van még elég idő. Szóljanak hozzá a kérdés­hez ne csak a városatyák, akiknek megbí­zatása csak határozott időre szól, hanem szóljanak hozzá a város polgárai is. Mi lapunk, hasábjait rendelkezésükre bocsát­juk, Százharmincezer bőid zsidó birtokot ősit M a Vitézi Szék Kállay Miklós miniszterelnök intézke­dése értelmében a még zsidó kézben lévő 5 katasztráiis holdnál, de 100 holdnál ki­sebb mezőgazdasági ingatlanok, továbbá az 5 katasztráiis holdnál nagyobb, de 20 holdnál kisebb szőlők és gyümölcsösök az Országos Vitézi Szék utján azok tu­lajdonába fognak kerülni, akik fegyver­rel a kezükben, példaadó vitézséggel és önfeláldozással szolgálták a hazát. Az Or­szágos Vitézi Széknek átadott zsidó bir­tokok összes területe mintegy 130.000 katasztráiis hold. Az Országos Vitézi Szék gondoskodni fog arról, hogy azok a földműves vitézek, akik ezidőszermt nem rendeletnek gazdasági felszereléssel, éh­hez és földhöz jussanak. Bizonyitáskiegésglf^s végett Sinspelt© a törvényszék az ételei©!!©! láncoló kereske­dők bünperének tárgyalását KOLOZSVÁR, szeptember 28- (Az El­lenzék munkatársától1.) A kolozsvári tör­vényszék uzsorabirósága Szabó András dr. törvényszéki tanácselnök elnöklésé­vel kezdte meg szombaton reggel annak a nagyarányú közellátási visszaélésnek a tárgyalását, amelyet június bó folyamán lepleztek le a hötóságok. A bünpernek 15 vádlottja van, részint kolozsvári, részint vidéki kereskedők és kereskedelmi ügy­nökök. A nagyarányú olajper központjában Salamon Manó Horthy Miklós ut 6 szám alatt lakó kereskedelmi ügynök áll, aki ellen a királyi ügyészség ötrendbeli ár­drágítás büntette és a honvédelmi tör­vénybe ütköző bűntett miatt indított el­járást. Azonkívül Burkhardt Károly ma- rosvásáirhelyi Hangya üzletvezető, Burk­hardt István kolozsvári magántisztviselő, índig Henrik kolozsvári alkalmi ügynök, Eger Izsák kolozsvári kereskedelmi al­kalmazott, Léb Illés? Sándor János kolozsvári kereskedő, Kun Géza Márton bácsi Hangya üzletvezető, Takács Pál, Sztanhovics Ferenc, Rozor László kolozsvári cukrászok. Kovács András és felesége kolozsvári kereske­dők,, valamint Szabó Zoltán kézdivásár- helyi füszerkereskedő ellen emelt vádat az ügyészség. A vádirat szerint Burkhardt Károly Marosvásárhelyen 1942 április és május havában a 25 kilós mennyiségen felül a zftrolt, ismeretlen anyagból készült fi­nom ételolajból, melyet kilogramonként 341 pengő» áron kapott eliadáísra a Hangya szövetkezet marosvásárhelyi rak- tárából. 47 kanna olajat, melyet egyen­ként 20 kilogram ételolajat tartalmaz" tak, kilónként 8 pengős áron. adott el Burkhardt Istvánnak. 25 kanna hasonló olajat pedig ugyanennyiért adott el In- d‘jg Henriknek és Weisz Sándornak. Burkhardt István a 47 kanna olajat kan­nánként 210—225 pengős áron adta to­vább Salamon Manónak, Léb illésnek és Eger Izsáknak. Salamon Manó az olajat literenként 11 és 12 pengő 50 filléres áron adta tovább különböző kolozsvári kereskedőknek. Ugyancsak Salamon Ma­nó ebben az időben Kovács Andrástól előbb 50 kilogram, utóbb 40 kilogram nulláslisztet, majd 35 kilogram kocka­cukrot vett meg továbbeiadási célból, A null »»lisztet kilogrammonként 1-80—■ 2.50 pengőért, a cukrot pedig 2 50—3 pengős áron adta tovább. Ugyancsak Sa­lamon Kovács Andrástól és feleségétől 340 kilogram búzadarát vett meg a 72 filléres kilogramonkénti hatósági ár- helyett két pengős áron és ezt az egész mennyiséget 2-20 pengős áron adta to­vább Sztankovies Ferencnek. Kun Gazda Mártontól 400 kilogram kockacukrot vett meg Salamon Manó 2-20 pengős áiron, amelyet Takács Pál és Rozor Lász­ló cukrászoknak adott tovább 2.60- ­2-65 pengős áron, t A többi vádlott szintén részt vett a láncolásban, vagy azzal követett el bűn­cselekményt, hogy nyerészkedési célzat­tal a hatósági árnál magasabb áron adott el a kezére bízott zárolt árukból a zsidó élelmiszerüzéreknek. A törvényszéki tárgyalásra több mint 30 tanút idézett meg a bíróság, akik közül többen nem jelentek meg. A vád­lottak közül Burkhardt Károly, Kovács Andrásné és Sándor Jánog nem jelentek meg a tárgyaláson. A tárgyalás kezdetén Albrecht Zoltán dr. királyi ügyész a meg nem jelent vád­lottak ügyének elkülönítését és a fő tár­gyalás megtartását indítványozta. Ezzel szemben Demeter János dr, védőügyvéd a tárgyalás elnapolását kérte azzal az in­dokolással, hogy a hiányzó vádlottak nél­kül nem lehet a bűnügyet érdemijen tár­gyalni. Ehhez az indítványhoz csatlako­zott a többi védő: Gyenge László dr., Óváry Elemér drPeiellc Ernő dr.. Já­nos Gáspár dr., Ságh Károly dr.. Huszár Béla ügyvédek is. A törvényszék a királyi ügyész Indít­ványát fogadta el és megtartotta a bűn" per főtárgyalását. Kihallgatták az összes vádlottakat, akik közül Burkhardt Ist­ván. Indig Henrik, Weisz Sándor, Eger Izsák azzal védekeztek, hogy az ételoiaj a legfinomabb külföldi készít meny ii olajbogyóból sajtolt áru volt, ami sza­bad kereskedelem tárgyát képezi és a vádbeli időben nem volt hatóságilag meg állapított ára. A többi vádlott részint ta­gadta, részint beismerte bűnösségét. Több mint tiz tanút hallgatott ki a hi- rosság, akik az árulánc-olás körülménvei- re adtak felvilágosításokat. A tanúkihallgatások után a védőügy­védek részéről különböző indítványok hangzottak el, akik újabb tanuk és ellen­őrző szakértő kihallgatását kérték arra vonatkozólag, hogy a hünper lárgvát ké­pező olaj miből készült A bíróság elrendelte Burkhardt Ká­roly elsőrendű vádlott újbóli megidéz«5- sét és a kolozsvári közellátási hivatalnál bűnjelként lefoglalt egy kanna ételolaj vegyileg váló megvizsgáltatását annak megállapítására, hogy miből készült. A per folytatását október 17-én délelőttre halasztotta a törvényszék. »' Willl'llillllllBIIIIWllBlllll— Onariz lámpánál havibér mellett MletiazSsk Dr. Szentkirályi orvosi műszerek szaküzlete, Mátyás-». 5 TELEFON: 32-41

Next

/
Thumbnails
Contents