Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-28 / 219. szám

XUnzetfiL po^vKwi$

HÉTFŐ, 1942 szeptember 29.

LXXII, évfolyam, 219, s&ám

f0 tel 19 FIÚÉI

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, ILlPiTOÍIS" KjadötwlajöoBWj: „PALLAS SAJTÓVAtlALAt**

Jókal-u. 18., L em. Teief.; IΗ09. Nyomda: Egyes I^SSIf^lC1 Rt Koioisvir. Előfizetést árak: 1 bóra 2.7® 1%

taMHB. a is. Telet: 26—23. CsddcKáala 72056 ü íl H I II P íri il §f I. II “w1 negyedévi« 8 9„ lélém 18 P., égé« évre $2 P„

aaMBţwjtaa

Ribbentropp birodalmi külügyminiszter rádióbeszédében a többi között a következőket mondotta;

— A cél, amely a háromhatalmi egyezmény megkötésekor szemünk előtt lebegett az voltt, bogy megakadályozzuk a már akkor kitört európai háború kiszélesedéséi és megkönnyítsük a béke helyreállítását, útját egyengessük a világ átfogó, igazságos u j j ár ende zésén ek.

Á háromhatalmi egyezmény ellenséget másként akartaik.

Magatartásuk semmi kétséget sem hagyott az iránt, hogy az élethez váló jogunkat akarják elvenni. ,

Ebben az országaink számára válságos időben a háromhatalmi szerződés fényesen megállta helyét. Az elkerülhetetlenné vált léiért való küzdelemben a hármas szerződés hatalmai nagy győzelmeket arattak szárazföldön, vizen és lilevegőben és olyan hatalmi állásokat teremtettek, amelyeket nehéz már megtámadni. De niég kemény harcok előtt állunk.

A hármas szerződés hatalmai igazságos ügyük tudatában és kemény elszántsággal az ellenséget továbbra is mindenütt meg fogják verni mindaddig. miiig f/e nem. Iád ja, hagy a hármas szerződés hatalmainak életterében soha többé semmi keresnivalója nines.

A háromhatalmi szerződés azonban sza- I

badságharcunk győzelmes befejezése után is az uj világrend alapja marad, zálog népeink boldog békekorszakának.

FEGYVEREINK MEGTEREMTIK AZ UJ REND ALAPJAIT

Ciano gróf olasz külügyminiszter beszédében többek között ezeket mondotta:

— Ma azzal a megingathatatlan akarattal ünnepé lük ezt az évfordulót, hogy ezt a müvünket befejezéshez segítjük. A háromhatcrhní egyezmény nem puszta diplomáciai 'számításból született., és nem a közvetlen háborús szükségességből származóit, hanem abból a mélyen átér- zett tudatból, amely népeinkben él. Olas zorszó.g. Németország és Japán ezekben az esztendőkben a világtörténelem megújulásánál.; nagy erőit jelentették és egy mindenek feletti szolidaritás fűzte össze őket. Az országok közös küzdelmet vívnak, hogy egyengessék az utat a nemzetek jogai érvényesítésére és megteremtsék egy uj rend alapjait. Ez ttoft a célja a háromhatalmi egyezménynek. Elszántan küzdünk ma ezért az ügyért, hogy megvalósul ion a népek vágya az igazságon alapuló világrend után. Fegyverei nk győzelme ezt biztosítani fogja Európa és a világ szamára.

A német és az olasz külügyminisztereken kiviül Tani japán külügyminiszter, azonkívül Fdov bolgár külügyminiszter, végüli a román, szlovák és horvát kük ügyminiszterek is rádióbeszédet mondottak az évforduló alkalmából.

„A HÁBORÚS MÉLYPONTON MÁR TÚLJUTOTTUNK.. BERLINszeptember 28. (MTI.) A háromhaialmf egyezmény megkötésének második év-fordulója alkalmából Schmidt követ, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője» teán látta vendégül a német és külföldi sajtó képviselőit. A fogadáson megjelent Rrbbenfcrop birodalmi külügyminiszter is és a beszélgetés során rámutatott arra, hogy

« háromhatalmi egyezmény már eddig is a vdág legerősebb állam szövetségének bizonyult, s kétségtelenit hegy a végső győzelmét is kit ívja.

Az utolsó év folyamain a japán szövetséges minden várakozást felülmúló győzelmeket aratott és különösén Amerikára mért súlyos csapásokat.

A háború — mondotta a birodalmi külügyminiszter — nem, tőzsdeüzlet, amint azt Roosevelt elképzeli hanem ke mény és súlyos megpróbáltatás. A külügyminiszter annak a szilárd meggyőződésnek adott kifejezet, hogy a badihely- zet. r41 háromhatalmi országok számára mindéin vonalon rendkívül kedvező. Lébet, hogy az angol bombatáöiadások következtében még néhány német város su lyos támadásokat szenved a jövőben. Ez azs egyének szempontjából szörnyű, de az egész háború szempontjából! seram jelentősége. Churchill egyszer majd súlyosan megfizeti a polgári lakosság ellen folytatott légitámadások árát. A 3000 kilométeres keleti front felszabadul s egyszerre más lesz a helyzet nyugaton. Csak egyszer küldjenek légi flottát Ang Ha ellen, á brit szigetekén nem marad kő kövön. 1

Egy bizonyos — mondotta a külügyminiszter — az, hogy a mélyponton mér túljutottunk. Ma minden embernek meg lehet az a jóleső érzése, hogy ezentúl csak jobb kövétkezhetik. Ukrajna jövőre már olyan óriási terméssel biztat, hogy Európa ellátási helyzete rohamosan megjavul. Nagy tervek van* 5\ak máris folyamatban, melyeknek hatása hamarosan érezhetővé válik. Ezt a háborút — mondotta végül a külügyminiszter — nem propagandaszó’amok döntik eb hanem a katonai erő. Éppen ezért biztos a háromhatalmi szövetségbe tömörült államok teljes és végső győzelme.

KBLLAY MIKLÓS minissf@r©lis®k:

Magyarország minden áldozatot meghozott az uj, Igazságos Európáért

A háromba talmi egyezmény második évfordulóját ünnepel«

ték az azt aláírd nemzetek

írásának második évfordulója alkalmából. Kálliay Miklós miniszterelnök és külügyminiszter a következőket mondotta:

— A hármas egyezmény aláírásának évfordulóján a magyar nemzet bajtársi üdvözletét tolmácsolom a háromhatalmi egyezményben szövetkezett nemzeteknek, Az l§iS-ban elszenvedett közös sors, a pári&kör« nyék! békék szörnyű igazságtalanságai a romlás szélére futtatták Európát, mert olyan népektől, melyek nagy mult jukkái beigazolták az élethez való jogosultságukat, mint a németek, bolgárok és a magyarok, megtagadták az emberi és nemzeti lét alapfeltételeit. Az akkor elkövetett igazságtalanságok azóta részben jóvátétettek. Â három hat almi egyezményhez tartozó nemzeteknek egyik legfőbb feladata az igazság parancsainak megfelelő világrend kiépítése. Magyarország, amely a saját testén érezte az igazságtalanságok roppant súlyát, a tengelyhatalmaktól kapta meg jóvátételét annak, autót a Versailles! Európában hiába követelt. Természetes tehát, hogy elsőnek csatlakozott a három-hatalmi egyezményhez, amely egy igazságosabb és méltányosába rend megvalósítását tűzte ki céljául. Csatlakozásunk óta a nagy harc uj fejezethez érkezett, amelyben mi is fegyverre* veszünk részt. Most is védelmi háborút folytatunk, hazánkat, hitünket és kultúránkat védjük — niest is Európa védelméért harcolunk, mlint mindig történelmünk során. Nem mulaszthatom ©1 ebben az ünnepi órában, hogy ne gondoljak a legnagyobb hálával azokra, akik a világ legkülönbözőbb harctered!! páratlan hősiességgel és önfeláldozással teljesítik kötelességüket és életük árán védik az igaz ügyet. Ez a háború a szövetségs nemzetek minden egyes állampolgárától megköveteli, hogy úgy teljesítse kötelességét, mint a fronton küzdő katonák. Áldozatos munka és példás fegyelem jegyében kell mindenkinek hozzájárulEfia a győzelemhez!

Magyarország minden áldozatot meghozott az uj, igazságos Európáért. Tudatában van. európai felelősségének és azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásakor vállalt. Á paris környéki békék igazságtalanságai ellen elsőnek emelte fel szavát, mert szilárdan meg volt győződve, hogy az igaz ügy előbb- utóbb mindig győz. Ugyanezzel a rendíthetetlen meggyőződéssel és a Gondviselésbe vetett bizalommal néz a jövő elé.

A hármas Hatalmak éi@tferébeit «* ellenségnek semmi keresnivalóba

A sztálingrádi csatát a történeten az európai szabadság Jelképeként emlegeti

— jelentette ki Rifob^sitpopp külügyminisvfer a kelét !iaciműbeletekből szőlő besrámolólában

BERLIN, szeptember 28. (MTI. DNB.) Ribbentropp külügyminiszter a hármas- egyezmény aláírásának évfordulóján vasárnap délután fogadást rendezett. A fogadáson megjelentek a hármasegyez'- menyben szövetkezett államok képviselői. I

A; küÜütgyminiisÄtier beszédében megemlékezett a háromhatalmi egyezmény megkötésének évfordulójáról és az egyezményben szövetkezett államfőkről, majd ismertette Németország és szövetségeséinek az európai, ázsiai és afrikai harctereken vívott sikereiket. Foglalkozott a keleten harcbanálló r-'mzetek hősies szellemével és a hetek óta tomboló sztálingrádi csatával.

— Mi mindnyájan, politikusok é»s katonák és az egész nép tudja, hogy nagy dologról van szó ebben a harcban. De tudjuk azt is, hogy a német csapatok hősiessége és vitézsége a sztálingrádi csatát is meg fogja nyerni. Egyszer talán az európai szabadság jelképévé fogjáik avatni ezt a csatát.

A város elfoglalásával ugyanis. — amely nagy összekötő központ ÉszaJe- és Déloroszország között és Ctz ország fSütőerének, a Volgának ura, — legveszedelmesebb eJdenóéaűnhre olyan csapást, mérünk, amelyből többé nem tud felépülni. A. szövetséges hadseregek ezévi hadműveleteiknek befejezésével a Szovjetunió rendidéül súlyos helyzetbe kerül. A szovjet, tömb már ma erőinek jóval több mint a felét, fontos területeinek majdnem kétharmadát. vesztette el. Ukrajna, valamint a Donee és a Don, n Don és a Volga közötti terűiéi ek, a Knm-fé,<zi-'nt és n h '"iházus eddig menh'bf<>t*

tnegszvüíásóval a Szovjetunió elves: tette kenyérnvagvainak kétharmad rí szét, húsellátásának több mint hé harmadát és csaknem teljes cukore&h tását. A Szovjet vesztesége vasércei ben és kőszénben 60—70 százaié] mangánércben 95 százalék.

A Szovjet tehát mind emberanyaga min élelmiszer és ipari nyersanyaggal való e látása kérdésében a kimerülés határáhi közeledik. Az angolszászok Ígéreteikké csak újabb véráldozatokra igyekezne rábírni a Szovjetet. A Szovjetet azonba ez a beállítás nem elégíti ki. mert mindé Oroszországba tartó hajókaravánt eddi csaknem teljesen megsemmisítettünk í ä jövőben pedig mindent el fogunk k< vetni, hogy kívülről semmiféle szálliti se érje el többé a Szovjetuniót. Rrbbentropp külügyminiszter az általánr „ helyzetet a következőkben foglalta össze:

Î. Európának talán legsürgősebb kérdése: e élelmezés végképp rendeztetek. Ukrajna, Don és Kuban vidékének meghódításával a j< vőben nemcsak Németország és Claszorezá hanem egész Európa élelmezését biztosítja’ Az élelmiszerrel való ellátás évről-évre java 2. Ami a hármas egyezmény hataítnaina nyersanyaghelyzetét illeti, a Volgáig terjec európai térség és egész Keletázsia nyer anyagforrásai rendelkezésükre állanak. ' M olyan helyzetben vannak, hogy háborús szül ségletei'k kiegészítésében semmiféle n ekéssé nem állhat elő többé;

,3. A hármas szerződés hatalmainak hadi szati helyzetét az a tény jellemzi, hogy a sz< vetiségesek mindtenhol ’ bevehetetlen katon* állásokat hódítottak meg, amelyekből felvi hetik o harcot, vagy mogafc ragadhatják ki z.ükbe a kezdeményezést, és kiüzhfciik az e lenséget további állásaikból. A hármas egye nriny hatalmai egyesülésüknek második" es tendeje végén minden vonatkozásban urai helyzetnek, jóllehet még kemény bőinek elő állanak.

Budapest, szeptember 28. ’Ä magyar rádiió vasárnap dédben közvetítette a háromhatalmi egyezményt aláíró nemzetek külügyminisztereinek nyilatkozatát az egyezmény alá-