Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-26 / 218. szám

í r. m t, r. tí 7 e * DIOSZEGHY MIKLÓS RIPORTJA BASKIREÖLDÖN MINDEN ÖSSZEOMLÓIT... A viiéphuboiu lai»Lts/hku • ulnkim >oihiit e ,'C~i Cmln'ivko.'t, .sorsukul. :i/. Krt iu utlen • r»»t uny/viéiyv ciutő fantáziává) alakítóit romiives ■ örténetokel. [de kell sorolni egy s • rlosvál u. Múíló iwecsontn, el»,«áiis urnák a törté'»« i, I ' akinek névj^yf« <*í :i’•"> Dr. TAGÂN CIALIMDZSÁN a Néprajzi Muzeum őre . Budapest. Megtudjuk, hogy a/ egyetlen Magyaroisza­gon élő baskír. aki Orenburg kormány/('tág­ban, i's1'jalwnsy keriilcthru s/.iiloteU. Ősi has kár i’amiliáhú] származik. államikor száza­dos volt a cár seregfébeu. majd Baskír ezre des Szíré iáéiban, egykor 10 foko- h\iegh<ii harcolt a vörösök el’en. Japánból ny Hegyen es ón Magyarországra Hogyan kerül egy ha-kir szutad'éighös Bu­dapestre? Hogyan lesz belőle a Néprajzi Mu­zeum őre? Tagán G&Timdzsán dr. most magyar állam­polgár. a- Műegyetem közgazdasági fakultá­sán doktorál*. l>tw> ... I.._•. . -.ínnal. -1 nera mindennapi öleiéről mesél': •— Akármilye,v furcsán bangzil; is, van iy alter lati érteke is annul;, hogy a ma tyarokkal roltonnépek élnél .1. »lábún, leg­előbb is rám nézve, ohi annek a rokonságnál: köszönhetem .*hog\ uj hazáig oílhont In él tani ebben a gyönyörű or szépián. Japánból jdt- ; • tói nyílegyenesen Magyar or szagra, amikor baskír földön minden összeomlott, mert nun kisgyermek koromban haílothim, hogy né. nai vagyunk n n. gyúróknak és a katonai- ■>- léd-un is csak teile» szttvakot hallottam a ma- , gyár honvédekről és a huszárokról. Gondol­tam, ha már cl kell mennem hazámból, ab­hor legalább rokonok közé megye!;, ahol ta­lán Inkább megérti egyik sím a másik';. Megkérem, Beszéljen az életéről. Fekete szemei fényiének, kicsit keletiesen mosolyog, halán ebi-.- n a mosolyában van idegenség. kü­lönben magyaros az arca. llátr.isinvit}u a haját, amint visszaein'-'é- kezk:-• 1- érdekesebb dolgok Kerensikinél kezdődtek, istenem, huszonöt éves voltain. Ezerkilux »-ázlizenlueiet irta);, amikor kitöri a karenszhi forradalom. Én akkor mint széi- : a dus, n kaukázusi fronton állomásoztam, a ór hadseregében. Karstól mintegy százötven Írlom tier re voltunk egy kis görög jaluban- Olt tudtuk meg. hogy kitört a forradalom, mintegy tíz nop (Mi! az esemény után. mert olyan ejhegyatott hely volt az, ahová csak n gyr.ikén járt lovasat. Egy napon megro­hantak bennünket és követelték, hogy nyilat­kozatot ir/a alá, hogy századommal hozzá­juk e&tdiakozom. tin megtagadtam. Ekkor közöltek velem, hogy letart óz tatnak és visz­nek a kersi várba. Érdekes- hogy őrseget nem aâ.'ak m Hím, esdi; annyit mondtak: Száza­dos ur, tin menjen a vasúti állomásra, utaz­zon el Kurslbo. fogságba. A századom em­bere: nem hagytak el. Érteni jöttek az állo­máshoz és régül is úgy döntöttek, hogy ma­radjak csal; ott r helyemen. A Jolán kanton elnöke Élűken folytai ja a volt baskír ezredes: — Tizenhét októberében otthagytam őket. Páncélos k»rházvonatra ültem. 'Jifliszen ke­resztül utaztam hazám Jelé. übojecben te­hervagonban bújtam el. Dühöngött a vörös örüld már mindenfelé akkor. Pénzűn át ha­zaérkeztem Cseljabinszkka- Ekkor már ez a hely is a bolsevisták hatalmában volt. A szovjet alkotmány szerint a baskírokat ön- kormányzati joggal ruházták fel. Akkor még körülbelül hatmillió baskír élt. Számuk az­óta megfogyatkozott. A baskírok nem rokon­szenveztek a bolsevistákkal, de kényszerültek megc-lakitain az autonom baskír államkor­mányt. — Az autonom állam hunionokra oszlott. Mosolyogva, szerényen teszi hozzá: — fin lettem Jaján kanton elnöke. Volt had sort günk is, berendezkedtünk, de a vörö­sök azt mondták, hogy kapitalista alakulat rogyunk. És rossz szemmel kezdtek nézni bennünket. Akárhogy is tiltakoztam ellene, megválasztottak baskír szovjet tanügyi nép­biztossá. De amikor hangoztattam, hogy ntnt oltáruk politizálni, levizsgáztatlak és megálla­pították hivatalosan rólam, hogy ,,a politikai álfa*foglalásom ismeretlen, politikailag éret­' km. és burzsuc. felfogásra hajlamos“. Ettől n: időtől kezdve rám jóit a rúd. Annyira ül­döztek h 'gy bujdosnom kelleti, Xehcz idők Az egyetlen Magyarországon i tö baskírnál, akic héprajzi Muzcum őre mli<tk. í hős!;Írni; hiúkban s.» rvvzkrdtek. igviilt >hd:.0'hik az vi riiburgi ko .átkokkal. rl- foglaltéi!; Orenburgoi is kisnbiiditotlibl; a baskír ka- í.immv/. .1 melyet a vörösök fogságba vi leitek I! 'I tangókban Iliikulink a baskír katonák év biz"n) guerdlalinnol kellett foly- Uilne-k a vörös I sápul'»/. )>>«/• dr mégis sike- riiU rnc gab rlci tani három hi'skir gyalogezre- (irt i s a: vlsö husim lói nsezi rib t. k.ii lőttem n harmat k baskír g yaku.• red parancsnoka. Ki is vertük u r*í/o okrt. . . Ne//; volt Liirinyii dolog, mert petd'íut vláibb nem roh frgyve- r iuik Ezrrdem Int rmot rá fii módi puskáiwd vívta nz otközvtei. ijkhz. honit ebben n < satu­ban hétszáz jegyiért szereztünk' . . . „Hónapokig nem feküdtem le“ Elgon»K>lkimk. — De később f vhnorzstdódl unl;, I issza kelleti ',,nu'ni. KI veszett Orenburg, Szamara, thnszll, a; lilán ( sejjubinsz. I iss:u kellelt hogy vonul inuk 7‘urkesztán /elé, aztán jött a ka- rangoiáis ii kirgiz pusztákon. \cgyvenfoltos hiih zbm in»71« téliünk, tlu jött a: éjs:aka. uhuiul nem lein tett, mert oki elaludt, örök- rí otlrnui adt. Csal; rujekiidtem a lovam nya­kára és ugv szundikét!hím. Tessék elképzelni, hónapok elteltek anélkül, hogs lefeküdtem v ina kühn gyilkolták a katonáimat. Gyil- kabu a hideg. Aki éleiben maradt, heze-lába lefagyott. De még ez se volt elég. Jött a li- fuszjérvány. a: is pusztított, lis csak sok' ub> miillán, iué<‘ mán in sóiban. Csitulom, Znbaj- kolin föriírosóbun egy-sülhettünk az árus: fehér hadsereggel és a japán katonákkal. Mosolyogva iejsyiwt: — Sehogy sem tartottul; magunkat. Vond- Zsurlón kérésziül Vhulivosztokba érkeztünk. Itt a kínaiul: minden fegyvert elvettek le­lünk. Szárszói é-dott a marmlék basl.'irez.ujmt. \ éli árny hónap múlva Japánba kerültem 3 okkor efliutiiro '.lám, hogy Európába megyek, lm mór elveszt ("Item hazamul. Es u szülői házban hallott gveiini dkoii történeteken éd, mint valami boldogsága# hely, tűnt fid előt­tem Magyarország. Mi mlunuti vagyunk a j niJtg\ ai uJ.nu.!;, én uie jgyek a magyarokhoz, ott t étem le or életemet. Amikor jupémi ismét őseimnél; mond j Kun, hogy Magyarországra megyek, 1<bes~él- 1 tel;. De az én hitemet nem lehetett megin- | gátló. Xéniet búiéira ültem, Hamburgig utaz- ■ J hím s onn in Megyurorssúgra jöttem. — Irt m iien kezdett?- l eikerestem Pröhle XHmot, Aémeih (•'tda professzorokat, rnajil Uadenka Annál. ; iV/uem volt, mert rubeljeimet még \lntid- 1 smiédain úti ifi tat lem dollárra. Az volt a ter~ I ein, logy kiadunk hrtskii nyelvtani és baskír szótárt. Előbb beii atkoztam a debreceni gaz­dasági akadémiára. Ekkor tanultam meg ma­gyarul. De tudok törökül, németül, .t mii' ; egyetem körgazd: sági JukulUísún szereztem I kitüntetéssel a doktorátust, \ — Hogyan Inti mazyar állampolgár? 1 — A ég Japánt éd ismertem Horútossy H> i­I logh Benedeket. Ű örökbe fogadott. — Hogyan k> riilt a Néprajzi Múzeumba? I — Foglalkoztam oz ázsiai magyar rokon- 1 népek etnográfiaiéival és itt a magyar nép­rajzzal. Kutatásaimat most is folytate^n. Vé­gül is M Xé],rajzi Múzeumban őr leltem mint magyar államhirotgjlnok és magyar éfiltan- poigúr. Ennél told, boldogságot mm is re­méltem .., irtó/atO' vi’ágégés utján jutott el Tazáo l Cuhmúzsán üt. hozmok, e^y muzeurn könyv* ' társzolnájáig. Area tiataüüde. nem lit.-zik ! meg a rei'cntó szenvedés raji*. I Amikor ennok az okál kérdezem, ezt fe­leli: —- Egyszerű az egész. Hiszek a: életben. w Aliiteunk emlékei Szilágyi Irmának és Gáliszrfer Gyulának KOLOZSVÁR, szeptember 20. A köze1 múlt­ban rövid tudósítás alapján beszámoltunk ar­ról, hogy a Délvidék és Erdély egy részének, visszatérte alkalmából a vértanuk budapesti emlékművére felvésik a két felszabadult rész vértanúinak névsorát. így emlékeztetőül a kérő utódoknak megható és bér 'őség - ün­nepség keretében felkerült az emlékműre Abafáia községből Baţtha József, Alsólugos- tóI Bika Lőrinoz, Apátfalváról Antal József, Baka G. József, Boda Péter, Farkas István, Gaudi István, Gyenge Mátyás, Herczeg Ist­ván, ETorváth János, Juhász István, Juracsek István, Kardos Antal, Kerekes Bemút, Kere­kes B. József, Sípos István, Sóki István, Sóki G. Pál, Szentesi János, Varga Józ«ef és VaTga Mátyás. Bereekről Fórizs József, Bogdándról Maksai Albert, Domokosról Balázs Sámuel, Bilakról Boecher Mihály, Borsódból Bedőházy László, Felsőbányáról Kocsis Imre, Hadadról Erdő.tözi István, í-dler Jakab. Fekete Ferenc, Hócz András, Kulcsár Mik'óe, kóser András, kőser M. András, Nagy András, Rácz And­rás, Rácz Andrásáé, Ráez Miháilvné, Sana F. András, Somogyi Miklós. Szabó István. Ko­lozsvárról zeykfalvi ZevV József, Mikóuifalu- bóí Bavthos Györgv, Pujból Tamás János, Szentegyházaefaluról Tankó Dénes, Szamos- ujvárról Marosán Gvörgv Szőke János, Tar- doskeddről kärveze Károlv; Korondról Balázs Mihály, Nyárádremetéről Kovács Imre, Sóva­radról Farka# Dénes és Szentháromságról Sánta Albert neve. A fenti, sajnos meglehetősen hosszú név­sorból láthatjuk, igen sokan vannak erdé­lyiek, akik mártírhalált haltak, mert törhetet­len magyarságukkal ellenszegültek a minden magvar megnyilatkozást eliipró elnyomatás ellen. Úgy érezzük, hogy ezeknek az erdélyi vértanuknak a szelleme ina ie itt lebeg közöt­tünk cs időnként viAsz.a-vieezatérő emlékük­nek köszönhetjük, hogy az elcsüggedé* évei­ben szájról-szájra suttogott nevük erősített hitünkben, meggyőződésünkben é« reménysé­günkben. Éppen ezért kívánkozik ki belőlünk az akarat, hogy ezeknek emléket állítsunk, ahol időnként leróhatnánk kegyelettel megem­lékezésünket és amely megtanítaná az utódo­kat is vértanúink nevének, emlékezetének megbecsülésére. A fenti névsorból azonban igen sok név hiányzik. Ezt nem róbaljuk fel s®nki hibá­jául. mert oly sokan áldozták fel életüket az utóbbi 25 év alatt a hazáért, hogy azok nyil­vántartása szinte lehetetlen. Van azonban néhány közülük, akiknek neve feltétlenül fel- kivánlcozik az emlékoszlop márványtáblájára. E cikkünk keretében mindössze két nevet említünk meg: a Gáliszter Gyuláét és Szilágyi Irmáét. Gáliezter Gyula tragédiájával e lap hasáb­jain gyakran foglalkoztunk s mnítán mind- össze két év telt e' a bevonulás óta, emléke is élénken él. A világháborút járt, orosz hud7- fogságot és kisebbségi elnyomatást szenvedett mártírt közvetlenül a bevonulás előtti napok­ban gyllko’da meg az elvakult gyűlölet az Ói vár egyik házának pincéjében. Szilágyi Irma nevét már a mult ködéből kell kiásni,- pedig nagvon meg kell tanulnunk nevét, mert neki köszönhetjük, hogy 1916-ban a Moldovából Erdélybe iránvuló orosz felvo­nulási terv megszerzésével és a faurei híd felrobbantásával megakadályozta. hogy az oroszok el özön ölj ék hazánkat s akit emiatt a románok Bakauban kivégeztek. Sei? á$y* irma az froflalamban A Bakauban kivégzett rnedgyesi születésű magyar tapitónő sorsa mélyen megindítóita ügyével, kapcsolatba ke­rültek. Elsőnek a francia—román származású George .Caiţ foglalkozott a hazáját töretlen hűséggel szerető tanítónő történetével és a világháború alatt megjelent egyik novellás kötetében „Irma" cím alatt irta le találkozá­sait, beszélgetéseit. Szilágyi Irmával és kivég­zésének lezajlását is. Utána az 1916. évi román betörés ideién tú­szokként Romániába hurcolt magyarok per- lustrálására Romániába küldött Jancső Be­nedek erdélyi tprlénelemludós foglalkozott behatóbban ügyével 6 küldetése során igyeke­zett minden öászehordható anyagot, vallo­mást megszerezni Szilágyi Irmáról. Jegyző­könyvekbe foglalta össze Jancsó Benedek a kis magyar tanítónővel együtt sínylődő tú­szok vallomását >s. A jegyzőkönyvi vaüoraá- eokbóí leszütéklött meggyőződése alapján ir- 1a azután':' igazságot szerelnék ez ügyben, hngv a magyar taaitómói kaT nagyobb dicső­ségére emléket állítsunk annak a Szilágyi Ir­mának, aki hazájáért hősi halált halt". Legbehatóbban Possonvn László» nevés új­ságíró» és iró> foglalkozott, aki a hößi halált halt tanítónő életét regényben és színdarab­ban is feldolgozta. Mindhárom leírásból szé­pen bontakozik ki Szilágyi Irma megható tör­ténete. Megemlíti Szilágyi Irmát „Keleti magya­rok nvomában" című könyvében Ignác® Rózsa is, aki Bakauban való jártában fel îs.akarja keresni a kivégzett tanítónő sírját. De miután közük vele, hogv sírját nem tudná megtalál­ni, eltekint tervétől. Á letarfóziafós Szilágyi Irma a világháború elsó éveiben Medgyesen tanitónősködött, ahol azután^ sze­relemre gyulladt Watzek Guido szász szárma­zású gyáros iránt. A fiú szülei azonban elle­nezték a gazdag szász fiú és a szegény, nincs­-1- ii I rí iiwiim I— air o—t Ţackci Uictlt a **owv,iíúyt*6Í... Idöfárési zavarokat okoioit a napfogyatkozás Álttündhól jelentik, holly u u i>oior- - 'úfii Bepfopvulko'zú renilkhuli Mőjirr : /nvaroknt okozott. Kiilfnúiwra (,a«t h.i' Kan, alul) olyan ó»riá.si fíJliősznikHilá'* vo hi'jTV Sok eilí-iiieletl ))Á’tJ>éA tor.ollo1 is mentők szállították ei * benorekedt lakókat. \ felhöszakailá- után reticpzp-'. szélvihar 1ám:Kll, am<*lv a házak teteje! • ahhikrt it leL'pte. Tüledohao megsza­kadt a/, utcai közlekedés » vihar köve»* kc/Uheu s a telefon és iáviró>kór/.[eke<U*s is teljesen m(‘{ís*nkalt. Mikor a bor vízzé változik A borrá változott viz rsoduján.-vk mulat* ságos fordittrflja történt meg a napokban Mii.mohau. A gazdag Astori-esalád a ház asszonyának s/uieU’snapjára sok vend. •<■1 hivott meg. A házigazda lement a piucéhe. azz.al, hogy remek óborokat hoz íel vendé­geinek. Fel is hozta a gondosan lep«-« sí teli üvegeket, de mikor kiöntötte tartalmukat a poharakba, a vendégek legnagyobb megdöb­benésére, vizel kóstollak a drága borok helyeit. Mind a negyvenhárom palackban vízzé „változott" a bor. Természetesen Át­törték feljelentést letGk a bort vi'/zé vál­toztató titokzatos tettes ellen, akit meg csíptek Eliodoro Gessi személyében, asi a szomszéd házban lakott és csodálatos iigye«- séggel pecsételte le újra Astoriák üvegek. Akit dobozzal vertek agyon Különös g\il kos sági ügyben bo-'io ítéletet a napokban Velencében. Agosliuo Fuggian 63 éves velencei lakos halkon, zerret veit Ayosüno Franreschin! fü»zer üzletében- A korrziTvel déluián risszari' te. mert. amint mondotta, n honzen' ra<rz ro't. arm lehetett megenni pedi» a he reskedo ffddicsérte. Heves szóval!as lá­mádf a két ember körött, majd n vesze­kedés annyira fajult, ho 77 Francat hi rá a komorrdobozt vevőm tejéhez ’ ér. ta. iz idős Ombi-r és áronnál meg­halt. A kereskedőt letartóztatták. ír-len, kilátástalan és még kinevezőben iars*- tónő házasságát. Emiatt azután különösen a lány és fiú anyja között igen sok vita voit. Ez érlelte meg azután a gondolatot a leány­ban, hoey elfogadja Gitta Viktor, kétkuls*' sós politikát űző, erdélvi születésű hirsaeizo ügynök' ajánlatát, oki csak eszközül akar - felhasználni a tanítónőt arra, hogy Bakaub ^ áfcsmepéssze magyar területre az oroszoknak Erdélv ellen irányuló felvonulási tervét. Szilágyi Irma hazája iránti szeretethet v; !- lalja is a feladatot és elirdul a magyar—to­rnán hadműveleti területeken keresztül 1 iau felé, ahol egy korcsmánál át kellene ve­gye a kérdéses iratokat. Útközben azonbry gyanút kelt és még mielőtt céljához béé- V - 7ett volna, letartóztatják. Giia miután lot' a hogy kétkulacsos bűnös OzelmeiTŐl Ierán'fv- ták a leplet, kihaMpatás közben reyoiy- rántott elő és főbelőtte magát. Jdoköá,. n- '. Watzek Guldó is tudomást szerez Sziágy-á ir­ma vállalkozáséról és álruhában utána, ey és a bakaui hadbíróság börtönében tedálko/ szerelmével. Itt szökési tervet dolgoznak V Watzek Guidó egv másik tanitó rabiáreénnk * kíséretében előre indul. Szilágyi Irma vyy - marad, hogy a ezökést fedezze. A szökést azonban leleplezik, a tanítót menekülés köz­ben le1 ovik, Watzek Guidónak azonban sike­rül egérutat nyernie. Szilágyi Irma ^ azonban •visszamaradt a börtönben. A hadbirósági tnr- p váláson mindent magára vállalt és ezért ha­lálra ítélték 4 líSsietH*« íirt ia*Kő«ii* líTívéfgxéiie A halálra ítélt, magyar tanítónőt 191E de­cember 17-én végezték ki a bakaui lőtéren. Szilágyi Irma történetével foglalkozó iroic egybehangzó beszámolója szerint a k;s ma­gyar tanítónő igen nagy lelkinyugalommal f - gadta a halálos ítéletet. Igazi magyar nőhöz méltóan ment a vesztőhelyre. Kivégzése elolt elajándékozta minden értéktárgyát és nem er- gedte, hogy a pnskacsovek előtt bekössés r 6zeraét. Ott temették el azután valahol a bakaui temető árkában. íme fehát, itt áll előttünk Szilágyi Irma ta­nítónőnek a regényességtől megtisztított rö­vid élettörténete. Ma ismét háborús időket élünk. Nap-nap után érkeznek tudórsitások, beszámolók. k.- pek az orosz hadszíntéren dühöngő harcokról, amelyek nyomán csak romhalmaz marad min­denütt, így v>.a talán jobban átérezzü’“, Rogv 1916-ban akadt egy hőslelkű tanítónő, aki megszerezte izzón szeretett hazája ellen irá­nyuló felvonulási terveket é« aki nem hagyott fel küldetésének teljesítésével akkor sem, amikor már kilátástalan volt a helyzete, ha­nem megszerezte a fontos iratokat és elju,'tsl- ta azokat illetékes helyre. Méltán mp^úrdemli tehát, hogv addig i-7 amíg szülőházát megkereshetjük és emlék iá h iával ékesíthetjük, itt álljon valahol emlékez­tető tclbbi társaival együtt a számár* i«. BAKOS ALADAR.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents