Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-22 / 214. szám
Í3>42 szeptember 2 2. ELLENZ«« Sít jiZBOBSBIMK Ma kezdik meg az i*f tegyek kiosztásét KOLOZSVÁR, szeptember 22. A város közélelmezési hivatala a tizedesek utján í\t. mu kezdi meg az élelmi szer jegyek kiosztá- MM 'sár. A kiosztás az eddigi szokástól' eltér nh rően, zárt borítékban történik. Mindén hí boritok a család részére szükséges élelmi- szerjegyeket tartalmazza. A borítékokat a •3Ú$ tizedes jelenlétében kell a fogyasztóknak Y\ j felnyitni, úgy azonban, hogy a boríték ne n*i rongálódjon meg. A borítékon rajta van z\:- az élelmiszerjegyek száma és minősége s it lt fogyasztóknak a borítékon kell elismerni a jegyek átvételét, ha pedig a jégych hiányosak, azt a borítékon fel kell jegyezni, mert azokat a tizedesek visszaszolgáltatják. Ezúttal először kézbesítik ki a cukor jegyeket is, amiért fejenként 6 fillért kell fizetni. A tizedesek által kikézbesr téndö borítékban kilencféle élelmiszer jegy van, olyan jegyek is, amelyek csak később lépnek érvénybe, igy például szappanjegy iş, mert 0 jövőben a szappant nem bevásárlási könyvekre, hanem jegyekre adják kiUi városrészben találtak otthonra a szilágwsomlyói A Kraszna szabályozása véglegesen mentesíti Szilágysomlyót az átvlzveszedelmektői — Állami bor pincészet és szösömunkás- szakiskola létesül a borgazdálkodás fokozására Fokozott hitelélettel kell előmozdítani a Szilágyság gazdasági felfedésé# ! SZILÁGY SOMLYÓ, szeptember 22. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától.) Hiányos helyzetképet adnánk a Szilágyságról, ha nem látogatnánk el Szilágysom- lyóra. A helybeliek szerint Szilágysomlyó a megye legfejlődésképeáebb városa. Azt is meg lehet állapítani, hogy titkos versengés folyik Zilah, a megyreszékhely és Szil ágy somlyó között. Ha a lakosság számarányát tekintjük, úgy ebben a pillanat- 1 ban Sziiágysomló vezet, amelynek 9051 lakosa van, Zilah 8537 lakosával szemben. A két város közötti versengést ter- i mészetesen nem kell úgy7 érteni, mintha a vezetők között ellentétek volnának, vagy késhegyig menő harc folyna az el” sőhbségért. A Szilágyság két vezető városa közötti viszonyt nemes versenynek lehet tekinteni. Sok tekintetbén helyes is az ilyenfajta vetélkedés. Szükség van a magyar életben arra, hogy vidéki városaink mindent elkövessenek a fejlődés és az egészséges épitőmunka előfeltételeinek megteremtése érdekében. Mozgalmasságot s a mai idők vérkeringésébe való belekap- csolódást jelent minden olyan törekvés, amely tettekkel akarja előmozdítani a magyarság jobb jövendőjét. Befejezés előtt a Krasxna szabályozása Tavasszal nagy szerencsétlenség zudult Szilágysomlyó városára. A tavaszi áradások során a Kraszna kiöntött medréből, 180 házat teljesen elpusztított, egész utcasorokat sulvosan megrongált és a környék termőföldjeinek javarészét vízzel borította ék Annakidején báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter erdélyi körútja alkalmával hosszasan időzött Szi” lagysomlyón, behatóan tanulmányozta a helyzetet és elrendelte, hogy a Kraszna szabályozását még ebben ăz évben be kéil fejezni. A Kraszna áradásai ugyanis állandó árvizveszedelemnék tették ki a város lakosságát és a fejlődést legsúlyosabban akadályozták. A földművelésügyi miniszter támogatása lehetővé tette, hogy a munkálatok gyors ütemben meginduljanak. Többszáz munkás dolgozik m/z is a szabályozási munkálatoknál, amelyek még a tél beállta előtt befejeződnél:. Brandt József földbirtokos, az Erdélyi Párt szil ágy somlyói tagozati elnökének társaságában meglátogattuk a Kraszna szabályozásán dolgozó munkásokat. Jelenleg is közel 600 munkást foglalkoztat a vizszabályozás. A szakmunkák elvégzésére 80 kubikost az Alföldről szerződtettek. Az árvíz rombolásai még jól látszanak a környéken. Ezzel szemben megnyugtató az a kép, amely ;í yizszabályo” zási munkálatoknál tárul elénk. Nem kell hozzá különleges tudomány, hogy megállapíthassuk: a kormány és a városvezetőség áldozatkészsége véglegesen, megóvta Szilágy Somlyót az árvizvcszedelmektöl. A jövendő szempontjából döntő fontossága van a Kraszna szabályozásának. A virágzó szil ágy sági város lakói többé nem kell rettegésben éljenek a fenyegető árvizek miatt, ami a gazdasági fejlődés uj lehetőségeit nyitjia meg: Uj otihonra találtak az árvízkárosultak Á Kraszna szabályozásának munkálataival párhuzamosan halad az árvízkárosultak uj otthonainak felépítése. Valóságos uj városrész épül Szilágy Somlyón, ahol az árvizkárosidtak uj otthonra találnak. Végigjárjuk az uj városrész utcáit. Negyven ház már majdnem teljesen tető alá kerüli. Ezek az építkezések legBecsiét Józseffel. aki a kisebbségi időkben is a sziláigysomlyói járás magyarságának vezetője volt, az időszerű kérdésekről beszélgetünk. Az Erdélyi Párt tagozati elnöke elmondja, hogy a város lakossága most is olyan öntudatosan és egységesen dolgozik a magyar jövendő nagy feladatainak megvalósítása érdekében, mint ahogy az idegen uralom alatt is mindig példát szolgáltatott a nemzelhüségből és áldozatvállalásbók Az Erdélyi Párt helyi tagozata a magyarság gazdasági megerősítése érdekében nagyszabású terveket dolgozott ki. Ezek között első helyen áll az agrárkérdések megoldása. A zsidó birnagyobb részben az ONCSA utján történtek. Megkezdődtek azonban a további uj építkezések is. A munkálatok gyorsaságát az anyaghiány némileg hátráltatta. Dr. Gazda Endre, Szílágymegye alispánja, mindent elkövetett azonban, hogy Szilágysomlyó városa idejében megkapja az építkezéshez szükséges anyagokat. A megye és a város hatalmas összegekkel járultak ho«zá az építkezésekhez és így az árvízkárosultak még ebben az évben újra otthonhoz jut” n aktotok kisajátításáról szóló törvény rendelkezései folytán Szilágysomlyó környékén 2000 hold zsidóbirtok szabadul fel. A szilágysomiyói magyarságnak az a kívánsága, bogy ezt a földet egyrészt az arra leginkább jogosult magyar kisgazdák között, './ix/'« Ms'-iíMMtM W 'Yi kell kiosztani. Ebben, a kérdésben az Ei~ délyi Párt szilágysomiyói tagozata emlékiratot intézett a párt országos központjához, amely illetékes helyen megtette az intézkedéseket a kérés kedvező elántézé- se érdekében. Állami borpincészetet és szakiskolát látetltenek Szilágy Somlyón A városvezetőség élén Udvűry József polgármester áll. Nagyvonalú tervekkel igyekszik elérni, hogy Szilágysomlyó kereskedelmi és gazdasági szempontból egyaránt olyan kedvező helyzetbe jusson, mint amilyet a trianoni összeomláis/előtti magyar hazában elfoglalt. A Magúra aljában elterülő város egyik legfőbb jövedelmi forrását a bortermelés képezi. Borászati szakemberek megállapították, hogv a vulkanikus eredetű bortermő vidék kiválóan alkalmas minőségi borok termelésére. Ügy földtani összetétele, mint a fekvése, a rajnai német bortermelő vidékekre emlékeztet. Ezért fordult a földművelésügyi Szakértők érdeklődése Szilágysomlyó felé, mert az itteni szőlőmivelés kéllő szakirányítás mellett hatalmas fejlődési lehetőségeket nyújt és az ország egyik legkitűnőbb, exportra alkalmas fajborát fogja szolgálni. A közelmúltban Nyiry miniszteri tanácsos vezetésével szakbizottság Iá" togatta meg Szilágysomlyót, amelyet báró Braunecker Antal, a város képviselője, részletesen tájékoztatott a helyzetről. Ud- vary József polgármester közölte a bizottsággal, hogy a város 30 holdas területét bocsát a Szi- lágysomlyón létesítendő szőlőmunkás- képző iskola céljaira. A bizottság Idlá- tásba helyezte, hogy' a tervet rövidesen megvalósítják, mivel a szil á gy so ml y ó iák n ak és az egész Szilágyságnak rég*i kívánsága teljésül. A szőlőmunkáls iskola felállításával együtt megtörténik az állami borpincészet létesítése is. Az állami boa-pincészetet hatalmas sziklábavájt borpincében helyezik el. Ez a borpincészef a románok által likvidált Magyar Borértékesitő Szövetkezet munkáját fogja folytatni. fokozni kell a hiteléletét Mezőgazdaságilag és kereskedelmileg egyformán kedvező helyzetben van ez a város, amelyet a történészek Erdély kifelé néző szemének neveztek el. Ezek között a kedvező körülmények között fokozott hiteléletre volna szükség. Szilégy&omlyó- nak valamikor olyan fejlett volt a kereskedelme, hogy nemcsak Magyarország gazdasági központjaival állott összeköttetésben, hanem Hamburgig és Londonig is elágaztak az üzleti kapcsolatok. A Magyar Nemzeti Bank már 1912-ben fiókot nyitott Szilájsysomlyóü. A kereskedelmi ágak, között a rongy, vas, termény, bor, gyümölcs és állatkereskedelem országos viszonylatban is jelentőssé tette Szilágysomlyót, ezenkívül a járás nagy gyapjutermő vidék. TJdvary József polgármester elmondotta, hogy a városvezetőség gondoskodott arról, hogy Szil ágy Somlyón ismét gyapjufonó- üzemet létesítsenek. A gyapjufonóüzem már a közeli hetekben megkezdi iniilcödését. A szilágysomiyói Ír*' •ó.’et ^«-^előre még nem kielégítő. Az impériumváltozás előtt 8 magyar bank működőit• a városban. A román impériurn alatt a magyar pénzintézetek felszámoltak. Az egyetlen pénzintézetet, amely egyidrig még magyar kezekben maradt, zsidó tőkések szerezték meg, akiktől most vásárolta meg a részvényeket egyik kolozsvári magyar bankérdekeltség. Szítlágy Somlyón és környékén a román impériurn dalt végleges csődbe jutóit vohia a hitelélet, ha (l szövetkezeti eszme nem gondoskodik a kisemberek -köles ö ni ehető s égéirőlA Glória Hitelszövetkezet, amely a kolozs vári Szövetség keretébe tartozó bitélszo vetkezetek szilágyság! érdekeltsége, a leg nehezebb időkben is a megvár kiSegzisztcn- ciák rendelkezésére állott. Abban az időben is folyósított kölcsönöket, amikor a román konverziós törvény mialt Érdék ben majdnem teljesen, megszűnt a hite: élet. A Szövetkezet a felszabadulás óta még fokozottabb mértekben áll a gazdák és kisemberek segítségére. Alihoz azonban, hogy mindazokat a lehetőségeket ki tudják aknázni, amelyeket Szilágysorni. o kedvező fekvése és központi jellege nyújt, a hitelélet még nagyobb fokozására volna Szükség. Feltétlenül kifizetődne, ha a kolozsvári pénzintézetek figyelemmel c.s érdeklődéssel foglalkoznának ezzel.a kérdéssel. Ax uj magyar laiatístok A jövendő terveiről beszélgetünk. A» időszerű kérdések között természetszerű leg szóba kerül a gazdasági átállítás n. Szilágysomlyót a román impériurn alalt nagyon éllepték a zsidók, akik felismerték, hogy milyen üzleti lehetőségekor nyújt ez a vároes. A közel 1D.0ÖO lakosból 1800—2000-re tehető a zsidók számö- «tkik főleg á kereskedelmi élet vezetékiét ragadták magukhoz és a magyarság egyre szorongatottabb anyagi helyzetét kihasználva, jelentékeny szőiőbirtokhoz Ls jutói tak. Szerencsére a 'szőlöbirtokok legnagyobb része kisemberek kezén volt és igv a szilágysomlyót határban levő 393 bobi szőlőbirtok javarésze mégis magyar tulajdonban maradt. A kereskedelmi életben a gazdasági átállítás rendszeres terv alap ján történik és a keresztény kereskedelem a város vezetőségének, valamint a Nem ■ zeti önállósítás! Alap kölc^öneinek segi: ségével egyre nagyobb tér! hódít. Kultu rális szempontból Szilágysomlyó városa ugyancsak a haladás kedvező képét mutatja. Az állami gimnáziumban olyan nagy a növendékek száma, hogy párhuzamom osztályokat kellett felállítani, A téli saz dasági iskola most nyílt meg. a népiskolai oktatás eddigi eredményei minden telein teilten biztatóak. Sok reményt fűznek a női ipariskola fejlődéséhez is. t Bíztató jövendőt Ígérnek a s/bUgysom- iyói tapasztalatok. Ha a közlekedési Viszonyok megjavulnak, még könnyebb lesz a szilágysomiyói nagy tervek valóra váltása. Nemzeti érdekünk, hogy a 5«dágv ság, Erdély kapuja, jelentőségben és gaz dagságban egyaránt vezető szerephez jusson. Hiszen ez a vidék tol© van törtéaé'- I mi hagyományokkal, amelyeket leppélrőb- ban akkor becsülünk rneg, ha az itten; magyarságot kulturális és gazdasági színvonalon egyaránt támogatjuk oomes törekvéseiben. Végit József. LEVÉLPAPÍROK, egyszeritől a legvr.Iasztéfeesabb kivitelig, tegoL csóbban az „ELLENZÉK* Idliupret» boltjában, K^Uttsvir. y v "
