Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-19 / 212. szám
ELLENZÉK __6_________________________________________________________ .. FALUKUTATÁS“ MAGYARZSOMBORON • ú * /. «: p I iu o (; r MAGYARZSOMBOR, szeptember 10. (A/ El- Irnzéic Kiküldött munkatársitól.) Magyarvaoin- box Ko'oc.sniej’yc egyik legfontosabb utyorin **a u Kolozsvár—Zllnh óe Bánffvhuriyad- 2tibó között vonuló országutak ütközőpontján, 'i Almás patait két rtján * ■-'« a td!u a völjjykatlan teknős/.'îriien kuur ívűit legmélyebb pontjára esik. A házas egy része felszorult ugyan a déli o • dal lankáira, de a község épületeinek zöme és a főútvonal úgyszólván teljesen yt Ahuás-pu- tuk üt területén fekszik, őszi és tavaszi esőzések idején némelykor teugerre változik ez a környék, amelyből a falu házal csak mint apró szigetecskék bukkannak föl. Meg rosszabb a helyzet a rétek és szántóföldi k t terület én, ahol egy-egy kiadósabb nyári zá- j porixsó némelykor képes olyan árvizet támasz* j tani, hogy az egész takarmány, vagy gabona- j termés a természeti elemek martalékává lesz. ! Ebben természetesen nagy része vau annak a tervszerűtlen erdőgazdaságnak m, amelyet az elmúlt évtizedek alatt Erdólyszerte s igy az Almás völgyében is folytattak. A domboldalakat és a hegyhátakat boritó hajdani hatalmas cser, tölgy és bükk erdőségekből ma már csak kisebbik hányaduk maradt és több évtizednek í teli tnég eltelnie, hogy helyes erdőgazdálkodási politikával helyreáll iteáls a megelőző állapotot. A falu nevét úgyszólván mindenki ismeri, aki bár egyszer megfordult ezen az útvonalon. Magának a falu etnográfiai, társadalompolitikai és gazdaíágpolitikai helyzetéről azonban szinte semmit se tudnak. Pedig ez a falu, melynek több, mint ezerháromszáz lelket számláló lakossága van, az ősmagyarság legrégibb településeinek színhelye, amelynek történelmünk : ipjain sokszor szerepelt a neve. Béla kir. r névtelen jegyzője megemlíti, hogy Töhötöm támadó seregei Gyalu vezér bolgár ís szláv csapatainak üldözése közben a Szamos völgyéből valahol a Kispetri és Sztána között elhúzódó dombokon átkelve, az Almás völgyén űzték tova ellenfelüket, akiken Hid- almás tájékán arattak döntő győzelmet. A diadalt békekötéssel pecsételték meg, amelyet ősi formák között megtartott esküvéssel szentesítettek. Ennek az eskünek emlékét őr^i a Hidalmástól nem messze elterülő két község: Kis- és Nagyesküllő neve. Töhötöm seregeiből minden valószínűség szerint sokan megtelepültek ezen a vidéken, ahol számos jel mutat arra, bogy öemagyar települések színhelye volt Több, mint ezer éven keresztül a kiterjedt magyar élet színhelye lehetett a vidék, amelynek bizonyitékai viár csak egy-egy kőbe, fába belevésve, vagy Î földbe eltemetve fekszenek. Az ösf magyar életet ! hirdeti a tempíom Egyik épen maradt cs ma is büßzke hirde- I fője az ősi magyar életnek a magvurzsomboii református templom, amely a falu közepén, az , .Almás-patak jobb partján, a völgy déli domb- vonulatának legészakibb lankáján fekszik. Kicsi, tömör, bástyaszerü építmény, kétségteFontóü közérdekű koaţrrujdo&sâg!!! M-osK jelent meg. Pipera : szappanok házi főzése lugkő cs gyári szappanfőző pótszerek nélkül. Hogyan készíthetünk házilag szappanfőző lúgot: hamuból, sziksóból, tyuktrágyából, galambtrágyából? Hogyan nyerhetünk csontokból házilag szappanzsiradékot? Hogyan kell szappanokat házilag főzni? Hogyan főzhetünk rossz gyári szappanfőző pótszerekkel is sikeresen szappant? Hogyan hozható helyre a rossz gvári szappanfőző pótszerekkel főzött és elrontott szappan? Hogyan készíthetünk házilag pipere- s7.f,opant 30-féle illatban? Ezeken kavül tartalmaz még 40-féle mosó- és különféle illatú, házilag elkészíthető pipereszappan-rerepret. Ära csak 3 pengő az ELLENZÉK K6NYVESBOLTBAN KoIoTavár, Mátyás király-tér 9. Vidékre 320 pengő előzetes beküldése mellett azonnal szál Htjuk. Az torié* liefe mai fzemtne' at 8»hort6t, nepfainkiji F.-/t felfalja macába. • JUHÁSZ VILMOS i Világtörténet c. remek kézikönyve. 340 oldal, 24 térkép. Ára 7.20 p&ngő- az „Ellenzék“ könyvesboltban K*;«z.svár,^ Mátyás király-tér P. Vidékre után- vettél a azonaai meglciildjilk. len, hogy valami kisebb erődítmény, vagy vár kápolnája lehetett eredetileg. Ma már csak a templom épülete áll fenn. Homlokzata, amely a Farkas-utcai templom toronynélküli homlokfalának mintájára épült, északra néz. Falait erő« témpillérek gyömolitják. Az egész építmény kőből készült, a jellegzetes magyar tör- melékipükezés szerint. A templom előrésze tnég az árpádházi királyok korából maradt fenu, inig a hátsó két hajó az egykori sekrestye, .nnelynek gótikus mennyezettől mája szinten a í<ukosutcai templom stílusában épii|t, a középkor végének készítménye. A templom külső részén és belsejében a legérdekesebb népművészeti és magyar vonatkozású emlékek sorozatát lelhetjük. A hátsó hajó külső falának egyik kövében sírfelirat van, amely a XVI. század végéről származik s igy a> legrégibb magyarnyelvű sírfeliratok közé számit. Magának a feliratnak elhelyezése Í6 annyira figyelemreméltó, hogy feltétlenül megérdemelni hozzáértő régészek hosszadat* masabb szakszerű tanulmányozását. A Jókora faragott kockakő baloldalán a következő felirat olvasható: IT FEKS1K SILAGÍ JACAB KIT AZ UR ISTEN csodalatos kép pen ki vöt az VILÁGBÓL. 1585. A kő Jobb oldalán szerszámféléket ábrázoló jelek vannak, amelyek közül tisztán felismerhető egy kalapács ée az ácsoknál,, kőműveseknél ma is használatos derékszögű vonalzó képe Ezenkívül még több jel található, amelyek ásót, lapátot ábrázolhatnak, de horgonyszerü formák alakzatai is kivehetők. A templomban a VXIII. század közepéig, pontoson 1759-ig a róm. kát. szertartás szerint tartották az l6ten-tLszte!eteket, amig a falu nevet adó földesura a magvarsombori. Sombory- család egykori őse összes jobbágyaival ét nem tért a református hitre. Ekkor lényeges átalakításokat végeztek a templomon, amelynek jelei most is majdnem teljes egészükben láthatók. Ekkor készült a bejárati és hátsó rész feletti két fakarzat, amelyek a kalotaszegi ács- mesterség népművészeti motívumokkal súlyosbított szép emlékei. A faragott kőszószék már azelőtt, 1742-ben készült, formájában ugyancsak a Farkas-utcai templom szószékére hasonlít egyszerűbb kivitelben. Valószínűleg idegen eredetű kőfaragómester munkája. A bejárattól számítva a templom baloldali falán hatalmas kőbe vésett címer, a Sombory- család emblémája látható, amely sírfeliratot helyettesit. Igen érdekes a templom mennyezetén látható k i kalotaszegi motívumokká1 disz:tett festett fatáb’a, amelyek közül az egvi- ken a Sombory-család címere látható. Latin nyelvű felirata van. a templom újjáépítésének históriáját meséli el. A másik táblán, amely szintén a XVriT. század 'közepéről sz.ármazik, magyarnyelvű a felirat, de sajnos, annyira elmosódott, hogy azt szabad szemmel elolvasni lehetetlen. Valamikor a templom egész meny- nyezetőt hasonló díszes fatábiák ékítették, a fenti kettő kivételével azonban valamennyi áldozatául esett a tudatlan kontármesterek újjáépítő, javító dühének. Fáj elmondani, hogy néhány ilyen ős eredeti népművészeti emlék úgyszólván a legutolsó évtizedben pusztult el, amikor egv felületes meszelés alkalmával le- szedegették a táblákat s anyagukat a templom bejárati ereszének kitatarozására használták. Ekkor tűnt el a templom homlokfalának hatalmas oromzata is, amely a temolom tetórészén jóval kiemelkedve díszítette az épületet. A templomtól néhánv méterre fából készült különálló harangláb áll, amelynek három szép- csengésű harangja közül kettő az 1700-as évek első évtizedeiben készült. A szövetkezetek diadala A reformátusok fiatal lelkipásztora, Czinczók András, három éve, amióta oda került, feleségével együtt éjt nappallá téve dolgozik hívei érdekében. íszakerdélv hazatérése után kitűnő segítőtársat kaptak a falu két jegyzőjében, akik szintén lelkes munkásai az újjáépítésnek. Munkájuknak már számos látható eredménye is van. Alig néhány héttel ezelőtt alakították rneg a fogyasztási szövetkezetét, amelynek munkája iránt a magyarság nagy érdeklődést tanúsít. A szövetkezet megindulásakor még három zsidó és egy román kézen levő kereskedés volt a faluban, amelyek közül a zsidó üzletek ipar jogosultsága azóta megszűnt. Főleg ennek köszönhető, hogy a szövetkezet, amelynek vegyeskereskedése ée italmérése van, több mint havi tízezer pengős forgalmat tud elérni. Ugyancsak néhány héttel ezelőtt alakították meg az EMGE keretében a gazdakört is, amelynek elnöke Gál József főjegyző lett. A gazdakör is szépen működik már. Egyetlen panaszuk, hogy nem tudják a magyarságot megfelelő olvasnivalóval ellátni. Csinczók András lelkész felvetette egy olvasókör megvalósításának eszméiét, amelyhez azonban előbb megfelelő helyiséget kellene építeniük. Fa, kő és földanyaguk megvolna hozzá, csupán néhány pengő támogatásra volna szükségük, hogv tervüket megvalósíthassak. Ennek ”r';e cédából kéréssel fordultak az Erdélyi Párthoz, amely megígérte a támogatás kieszközlését. ITa meglenne az alkalmas helyiség az olvasókör felállításához, akkor természetesen köriTvekre és folyóiratokra volna szükségük Hisszük hogv a különböző kulturális ocvesületek szívesen sietnek segítségükre ezen a téren. A fahi iskolaügye, igy feje2hetnők ki: tűrhető mederben balad., öt tanerős állami iskola működik, amelybe összesen 210 gyerek jár Ezek közül 26 magyar, 8—10 zsidó, a többi román. Az. áll. iskola épülnie n célnak alig megfelelő kéttanteruiös, Istálló benyomását keltó épület, amelyben az í>t tanerő felváltva kénytelen lanitum délelőtt, délután. Már régen szükség lett volna korszerű iskolaépületre, amelynek felépítését u kétévtlzedes román megszállás alatt nem tudták megvalósítani Az iskolában működő öt tanerő között négy nvi- gyar és egy román van, akit a napokban neveztek ki erre az állásra. Értesülésünk szerint az illető jóformán egy szót sem tud magyarul. Az iskolán kívül érvóda és napközi otthon jnflkörik a faluban, amelyek a lelkész feleségének vezetése mellett kiválóan látják el feladatukat. A napközi otthonban állandóan több mint 40 gyereket gondoznak, akiknek az élelmezéséről is gondoskodnak. A közegészséigflgy kielégítő, a halálozási arányszám nem túlságosan nagy. Igen szomorú jelenség volt a ma gyár zsombori j magyarság életének nz, hogy az 1930-ae évek 1 derekán esztendőkön'keresztül nem volt a re- , formutusok között sem házasságkötés, sem születés, úgyhogy a magyarok szánja évTŐl-évre oóand'^an apadt Moßt iná: megszűnőben van ez a kétségbeejtő állapot is. Egy-két házasságkötés és születés is akad s minden Jpl arra mutat, hogy az önmagát ismét megtalált magyarság néhány évtized alapos és szorgalmas munkájával isméi felküzdi magát arra a polcra, amelyre hivatott: gazdaseági és sze^emi vezetője lenni a környék lakosságának. NAGY KALMAN. Mielőtt zongorát venne! kereste* fel l)i- || malommal a DÁVID Hangsze rhá/t k. k. 1. Kolozsvár, Un ó-utca 12. sz. cój'et. Vil ág m árká3 pian inok, zongorák nagy választékban, kedvező áron. Széf* ass-zany. Gondoskodik ** li^dlbf»- vonultakröl a nagyváradi ipartestül <*t NAGYVÁRAD, szeptember 10. Tudó sitiink jelenti: A nagyvá/radi i part estül rt rendes havi ülésén elhatározta, hogy ;1/ eddigi segélyeket négy Imii baromi) t nasrv- ráradi munkás rászorult családja után most ujühh nyoJe családról gondoskodik, olymódon, hogy havi 30 pengőt juttut részükre. Az elnökség javasolta az ipartes- tiilet alkalmazottai fizetésének felemelését. Az ülés a 100 pengős fizdésrket 11Í) pengőre, á 60 pengő« fizetéseket 100 pengőre és a gépirónők eddigi 40 pengős fizetését szintén 100 pengőre emelte. Az altiszti javadalmazásokat 80 pengőről 120 pengőre emelték. túr nsiir'tian i oftam u-gnap. Ott Ismerkedtem men Hlyvel, amint éppen asztalra dobta n bridzs],éirujál, ci •ai el táját unottan belefoj tóttá a hamutartóba és nagyol ásított: — 1 leg Leli bolondulni az unalomtól! A többi szép asszony meggyőződéssel bó- . longatoll, de nem értek rá egyéni élmények kel fűszerezni Illy cleg'ins unalmát, mert Uly ideges ütemben fiAylidta; — Meg kell bolondulni! Hót fiaim, ez nőm éjét! .4 szép asszonyok megértéssel sóhajtottak de egyik kőiben hetndrömlt csinált, erre z: érdeklődés az életről a sokkal érdekesebb fá* tél; terére csapolt ál. Illy pedig magám maradt egy csésze valódi foké te társaságában, az életével, ami pedig, saját bevallása szprint, nem is élet. Megsajnáltam és mrdlcjp telepedtem. Tudtam. Uly férje hivalalnr>k, talán gondjai vannak szegénynek, ilyenkor a fainak nem be- szélhei a; ember, jólesik egy főj társasága. Uly kapkodva beszélt? — Ycm bírom tnv/il>b! îSem bírom! fiele, halok az unalomba! — Hát nincs, kedves, háztartása? — Háztartás?! — kacag fel szárazon lily. — Csak nem fogok mosogatni?! Olt a lány. elvégzi! — Ügy tudom, kis gyermeke is van... — A Bábu? Hé't éves. Mit lehet cgv hétéves gyermekkel kezdeni?! l!s r: legborzasztóbb, hagy nem tudok aludni! — ... Hát mondja, mit esirvrl egész nap? — Ve is kérdezze! Tizenegyig alszom. Az jó. Altkor megfürdöm. telefonálok és vásárolni megyek, ha van mivel. Aztán ebéd. Ebéd titán lepihenek. De öt óra után már nem tudok aludni és sikítok az unalomtól! — .Vem olvas? —- Mindent kiolvastam már! — ügy ... A kézimunka is megnyugtatóin g szokott halni .. . — S licit ok! Ha rá gondolok is, sikítok! Iiát mondja, élet ez?! — kém, — mondom meggyőződéssel — ez csal.ugyan nem élet. V« ugy-e. maga U belátja. Meg kell bolondulni! '— Meg. kedves, meg kell bolondulni. n. bAZ UNALMAS EMBER Irta: DIŐSZEGHY MIKLÓS Abban az időben olyan lapnak voltam a munkatársa, amely a rikító szenzációkat kergette. Egyik nap a börtönből kiszabadult többszörös gyilkos vallotta meg a ceHaélet tizenöt esztendejét. másnap veszedelmes titokról áradozott a zseniális fel találó, hol meg a hires politikus nyilatkozott. majd az országos botrányairól ismert szülésznő Öltözőjében hajszoltam az érdekeseket, nem is beszélve a fővároson átutazó szingnlé'zekröi. indiánokról, diái; szintén egzotilzus kalandokkal traft- túliak. Ha Bud altoslen vagy vidéken valami y,érdekes*' történt: én ott voltam. Kezdtem mécr megsokallni ezt az érde- hességözönt és — igere. mondom — az ii uniómra vágytam- Hétköznapi sziirké~ ség, egyhangúság izgatott. 1 álami szerény hely, ahol az éfet nem tartogat számomra szenzációkat. így jutott eszembe Korvádi Pista- Ez a fakó ember, akivel nyolc esztendőn át iillem, a kisvárosi gimnázium, padjában,. Kevésszámú. egyszerű lélek, a pótvizsgák segítségével vémszorgott el az érettségi bizonyítványig. Korvádit rengeteg ideje nem láttam. Annyit tudtam csak róla, hogy kishivatalnok Budapesten egy állami segédhi rutaiban- Mit csinálhat? Hogy él? Hirtelen ráeszméltem, most ö kell nekem.. Korvádi! Az ö unalmas szavai esőjében nagyszerűen felfrissülök-.Lázasan kutattam fel a címét és izga~ tot tan csengettem be raséimap délután o krisztimrrárosi udvari lakás ajtaján.. Korvádi nyitott ajtót. Tekintete áfmos volt. színtelen arcán mosoly féle futott végig. — No hát ilyet! — motyogta. aztán bemutatott egy- elhízott asszonynak, a feleségének. Y agyobbacska lányával csőd ál- hozva meredtek rám a szobában. amel\-~ nek falain családi fotográfiáik, szarvasokkal tarkított osztrák tájak lógtak. Berni- lom-, nem csalódtam: az ócska, régi barna bútorok, a petróleumlámpába útszóróit villanykörte, a nehezen éöndidó és ide- oda ballagó mondatok hényszeredettsége olyan lehangoló unalmat jelentettek, hogy kezdtem kellemesen, zs on gidai. — Hogy élsz. pajtás? — kérdeztem. — Bizony, több lebegne a fizetés — nevetett Korváfli, mint áld tudja, hogy a legjobb helyen találta cl a szöget. Csorba- régimódi csuporban kávét hoztak be. Illett ideKorvádi pléh d ózni hál cigarettát sodort és aztán lassan, fontoskodva beszélni kezdett: — Holnap koréin kelek. Már mint a paprikapalánták miatt. Kis kertünk van. odarakom a palántákat. Pedig most éppen kellemetlen dolog* — Miért? Rámutatott a kis aszta!Icáéra: — TA Tód, aktákat hoztam, a hivatalból. Éjfélin körmölöh és holnap ráadást! a palánták miatt korám kell kelni. — Hát halaszd el a palántáultefésf egy nappúi! Csendes megbotránkozással nézett rám: — De kérlek, a palánta nem. várhat’ El fonnyad! Aztán megtárgyaltuk, hogy 5 nagyon szereti a zöld paprikát. De csak füst öt szalonnával. Paprikással soha. Kitünően éreztem magamért. Mintha langyos fürdőbe kerültem volna. Végre ;é> unalmas martiatokat hallok. Ember, aki nem. shmei- szellemességekkel al;ar meg1 A