Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-19 / 212. szám

ELLENZÉK __6_________________________________________________________ .. FALUKUTATÁS“ MAGYARZSOMBORON • ú * /. «: p I iu o (; r MAGYARZSOMBOR, szeptember 10. (A/ El- Irnzéic Kiküldött munkatársitól.) Magyarvaoin- box Ko'oc.sniej’yc egyik legfontosabb utyorin **a u Kolozsvár—Zllnh óe Bánffvhuriyad- 2tibó között vonuló országutak ütközőpontján, 'i Almás patait két rtján * ■-'« a td!u a völjjykatlan teknős/.'îriien kuur ívűit legmélyebb pontjára esik. A házas egy része felszorult ugyan a déli o • dal lankáira, de a község épületeinek zöme és a főútvonal úgyszólván teljesen yt Ahuás-pu- tuk üt területén fekszik, őszi és tavaszi esőzé­sek idején némelykor teugerre változik ez a környék, amelyből a falu házal csak mint ap­ró szigetecskék bukkannak föl. Meg rosszabb a helyzet a rétek és szántóföldi k t terület én, ahol egy-egy kiadósabb nyári zá- j porixsó némelykor képes olyan árvizet támasz* j tani, hogy az egész takarmány, vagy gabona- j termés a természeti elemek martalékává lesz. ! Ebben természetesen nagy része vau annak a tervszerűtlen erdőgazdaságnak m, amelyet az elmúlt évtizedek alatt Erdólyszerte s igy az Almás völgyében is folytattak. A domboldala­kat és a hegyhátakat boritó hajdani hatalmas cser, tölgy és bükk erdőségekből ma már csak kisebbik hányaduk maradt és több évtizednek í teli tnég eltelnie, hogy helyes erdőgazdálko­dási politikával helyreáll iteáls a megelőző ál­lapotot. A falu nevét úgyszólván mindenki ismeri, aki bár egyszer megfordult ezen az útvona­lon. Magának a falu etnográfiai, társadalom­politikai és gazdaíágpolitikai helyzetéről azon­ban szinte semmit se tudnak. Pedig ez a falu, melynek több, mint ezerháromszáz lelket számláló lakossága van, az ősmagyarság leg­régibb településeinek színhelye, amelynek tör­ténelmünk : ipjain sokszor szerepelt a neve. Béla kir. r névtelen jegyzője megemlíti, hogy Töhötöm támadó seregei Gyalu vezér bolgár ís szláv csapatainak üldözése közben a Sza­mos völgyéből valahol a Kispetri és Sztána között elhúzódó dombokon átkelve, az Almás völgyén űzték tova ellenfelüket, akiken Hid- almás tájékán arattak döntő győzelmet. A diadalt békekötéssel pecsételték meg, amelyet ősi formák között megtartott esküvéssel szen­tesítettek. Ennek az eskünek emlékét őr^i a Hidalmástól nem messze elterülő két község: Kis- és Nagyesküllő neve. Töhötöm seregeiből minden valószínűség szerint sokan megtelepültek ezen a vidéken, ahol számos jel mutat arra, bogy öemagyar települések színhelye volt Több, mint ezer éven keresztül a kiterjedt magyar élet szín­helye lehetett a vidék, amelynek bizonyitékai viár csak egy-egy kőbe, fába belevésve, vagy Î földbe eltemetve fekszenek. Az ösf magyar életet ! hirdeti a tempíom Egyik épen maradt cs ma is büßzke hirde- I fője az ősi magyar életnek a magvurzsomboii református templom, amely a falu közepén, az , .Almás-patak jobb partján, a völgy déli domb- vonulatának legészakibb lankáján fekszik. Kicsi, tömör, bástyaszerü építmény, kétségte­Fontóü közérdekű koaţrrujdo&sâg!!! M-osK jelent meg. Pipera : szappanok házi főzése lugkő cs gyári szappanfőző pótsze­rek nélkül. Hogyan készíthetünk házilag szappanfőző lú­got: hamuból, sziksóból, tyuktrágyából, ga­lambtrágyából? Hogyan nyerhetünk csontokból házilag szappanzsiradékot? Hogyan kell szap­panokat házilag főzni? Hogyan főzhetünk rossz gyári szappanfőző pótszerekkel is sikeresen szappant? Hogyan hozható helyre a rossz gvári szappanfőző pótszerekkel főzött és elrontott szappan? Hogyan készíthetünk házilag pipere- s7.f,opant 30-féle illatban? Ezeken kavül tartal­maz még 40-féle mosó- és különféle illatú, házi­lag elkészíthető pipereszappan-rerepret. Ära csak 3 pengő az ELLENZÉK K6NYVESBOLTBAN KoIoTavár, Mátyás király-tér 9. Vidékre 320 pengő előzetes beküldése mellett azonnal szál Htjuk. Az torié* liefe mai fzemtne' at 8»hort6t, nepfainkiji F.-/t felfalja macába. • JUHÁSZ VILMOS i Világtörténet c. remek kézikönyve. 340 oldal, 24 térkép. Ára 7.20 p&ngő- az „Ellenzék“ könyvesboltban K*;«z.svár,^ Mátyás király-tér P. Vidékre után- vettél a azonaai meglciildjilk. len, hogy valami kisebb erődítmény, vagy vár kápolnája lehetett eredetileg. Ma már csak a templom épülete áll fenn. Homlokzata, amely a Farkas-utcai templom toronynélküli homlok­falának mintájára épült, északra néz. Falait erő« témpillérek gyömolitják. Az egész épít­mény kőből készült, a jellegzetes magyar tör- melékipükezés szerint. A templom előrésze tnég az árpádházi királyok korából maradt fenu, inig a hátsó két hajó az egykori sekres­tye, .nnelynek gótikus mennyezettől mája szin­ten a í<ukosutcai templom stílusában épii|t, a középkor végének készítménye. A templom külső részén és belsejében a leg­érdekesebb népművészeti és magyar vonatko­zású emlékek sorozatát lelhetjük. A hát­só hajó külső falának egyik kövében sírfel­irat van, amely a XVI. század végéről szárma­zik s igy a> legrégibb magyarnyelvű sírfeliratok közé számit. Magának a feliratnak elhelyezése Í6 annyira figyelemreméltó, hogy feltétlenül megérdemelni hozzáértő régészek hosszadat* masabb szakszerű tanulmányozását. A Jókora faragott kockakő baloldalán a következő fel­irat olvasható: IT FEKS1K SILAGÍ JACAB KIT AZ UR ISTEN csodalatos kép pen ki vöt az VILÁGBÓL. 1585. A kő Jobb oldalán szerszámféléket ábrázoló jelek vannak, amelyek közül tisztán felismer­hető egy kalapács ée az ácsoknál,, kőművesek­nél ma is használatos derékszögű vonalzó képe Ezenkívül még több jel található, amelyek ásót, lapátot ábrázolhatnak, de horgonyszerü formák alakzatai is kivehetők. A templomban a VXIII. század közepéig, pontoson 1759-ig a róm. kát. szertartás szerint tartották az l6ten-tLszte!eteket, amig a falu ne­vet adó földesura a magvarsombori. Sombory- család egykori őse összes jobbágyaival ét nem tért a református hitre. Ekkor lényeges átala­kításokat végeztek a templomon, amelynek jelei most is majdnem teljes egészükben lát­hatók. Ekkor készült a bejárati és hátsó rész feletti két fakarzat, amelyek a kalotaszegi ács- mesterség népművészeti motívumokkal súlyos­bított szép emlékei. A faragott kőszószék már azelőtt, 1742-ben készült, formájában ugyan­csak a Farkas-utcai templom szószékére ha­sonlít egyszerűbb kivitelben. Valószínűleg idegen eredetű kőfaragómester munkája. A bejárattól számítva a templom baloldali falán hatalmas kőbe vésett címer, a Sombory- család emblémája látható, amely sírfeliratot helyettesit. Igen érdekes a templom mennye­zetén látható k i kalotaszegi motívumokká1 disz:tett festett fatáb’a, amelyek közül az egvi- ken a Sombory-család címere látható. Latin nyelvű felirata van. a templom újjáépítésének históriáját meséli el. A másik táblán, amely szintén a XVriT. század 'közepéről sz.ármazik, magyarnyelvű a felirat, de sajnos, annyira elmosódott, hogy azt szabad szemmel elolvasni lehetetlen. Valamikor a templom egész meny- nyezetőt hasonló díszes fatábiák ékítették, a fenti kettő kivételével azonban valamennyi ál­dozatául esett a tudatlan kontármesterek újjá­építő, javító dühének. Fáj elmondani, hogy né­hány ilyen ős eredeti népművészeti emlék úgyszólván a legutolsó évtizedben pusztult el, amikor egv felületes meszelés alkalmával le- szedegették a táblákat s anyagukat a templom bejárati ereszének kitatarozására használták. Ekkor tűnt el a templom homlokfalának hatal­mas oromzata is, amely a temolom tetórészén jóval kiemelkedve díszítette az épületet. A templomtól néhánv méterre fából készült különálló harangláb áll, amelynek három szép- csengésű harangja közül kettő az 1700-as évek első évtizedeiben készült. A szövetkezetek diadala A reformátusok fiatal lelkipásztora, Czinczók András, három éve, amióta oda került, fele­ségével együtt éjt nappallá téve dolgozik hí­vei érdekében. íszakerdélv hazatérése után kitűnő segítőtársat kaptak a falu két jegyző­jében, akik szintén lelkes munkásai az újjá­építésnek. Munkájuknak már számos látható eredménye is van. Alig néhány héttel ezelőtt alakították rneg a fogyasztási szövetkezetét, amelynek munkája iránt a magyarság nagy érdeklődést tanúsít. A szövetkezet megindulá­sakor még három zsidó és egy román kézen levő kereskedés volt a faluban, amelyek kö­zül a zsidó üzletek ipar jogosultsága azóta megszűnt. Főleg ennek köszönhető, hogy a szö­vetkezet, amelynek vegyeskereskedése ée italmérése van, több mint havi tízezer pengős forgalmat tud elérni. Ugyancsak néhány héttel ezelőtt alakították meg az EMGE keretében a gazdakört is, amelynek elnöke Gál József főjegyző lett. A gazdakör is szépen működik már. Egyetlen panaszuk, hogy nem tudják a magyarságot megfelelő olvasnivalóval ellátni. Csinczók András lelkész felvetette egy olvasókör meg­valósításának eszméiét, amelyhez azonban előbb megfelelő helyiséget kellene építeniük. Fa, kő és földanyaguk megvolna hozzá, csu­pán néhány pengő támogatásra volna szüksé­gük, hogv tervüket megvalósíthassak. Ennek ”r';e cédából kéréssel fordultak az Erdélyi Párthoz, amely megígérte a támogatás kiesz­közlését. ITa meglenne az alkalmas helyiség az olvasókör felállításához, akkor természete­sen köriTvekre és folyóiratokra volna szük­ségük Hisszük hogv a különböző kulturális ocvesületek szívesen sietnek segítségükre ezen a téren. A fahi iskolaügye, igy feje2hetnők ki: tűr­hető mederben balad., öt tanerős állami isko­la működik, amelybe összesen 210 gyerek jár Ezek közül 26 magyar, 8—10 zsidó, a többi ro­mán. Az. áll. iskola épülnie n célnak alig meg­felelő kéttanteruiös, Istálló benyomását keltó épület, amelyben az í>t tanerő felváltva kény­telen lanitum délelőtt, délután. Már régen szükség lett volna korszerű iskolaépületre, amelynek felépítését u kétévtlzedes román megszállás alatt nem tudták megvalósítani Az iskolában működő öt tanerő között négy nvi- gyar és egy román van, akit a napokban ne­veztek ki erre az állásra. Értesülésünk szerint az illető jóformán egy szót sem tud magyarul. Az iskolán kívül érvóda és napközi otthon jnflkörik a faluban, amelyek a lelkész felesé­gének vezetése mellett kiválóan látják el fel­adatukat. A napközi otthonban állandóan több mint 40 gyereket gondoznak, akiknek az élel­mezéséről is gondoskodnak. A közegészséigflgy kielégítő, a halálozási arányszám nem túlsá­gosan nagy. Igen szomorú jelenség volt a ma gyár zsombori j magyarság életének nz, hogy az 1930-ae évek 1 derekán esztendőkön'keresztül nem volt a re- , formutusok között sem házasságkötés, sem szü­letés, úgyhogy a magyarok szánja évTŐl-évre oóand'^an apadt Moßt iná: megszűnőben van ez a kétségbeejtő állapot is. Egy-két házasság­kötés és születés is akad s minden Jpl arra mutat, hogy az önmagát ismét megtalált ma­gyarság néhány évtized alapos és szorgalmas munkájával isméi felküzdi magát arra a polc­ra, amelyre hivatott: gazdaseági és sze^emi ve­zetője lenni a környék lakosságának. NAGY KALMAN. Mielőtt zongorát venne! kereste* fel l)i- || malommal a DÁVID Hangsze rhá/t k. k. 1. Kolozs­vár, Un ó-utca 12. sz. cój'et. Vil ág m árká3 pian inok, zon­gorák nagy választékban, kedvező áron. Széf* ass-zany. Gondoskodik ** li^dlbf»- vonultakröl a nagyváradi ipartestül <*t NAGYVÁRAD, szeptember 10. Tudó sitiink jelenti: A nagyvá/radi i part estül rt rendes havi ülésén elhatározta, hogy ;1/ eddigi segélyeket négy Imii baromi) t nasrv- ráradi munkás rászorult családja után most ujühh nyoJe családról gondoskodik, olymódon, hogy havi 30 pengőt juttut ré­szükre. Az elnökség javasolta az ipartes- tiilet alkalmazottai fizetésének felemelé­sét. Az ülés a 100 pengős fizdésrket 11Í) pengőre, á 60 pengő« fizetéseket 100 pengőre és a gépirónők eddigi 40 pengős fizetését szintén 100 pengőre emelte. Az altiszti javadalmazásokat 80 pengőről 120 pengőre emelték. túr nsiir'tian i oftam u-gnap. Ott Ismerkedtem men Hlyvel, amint éppen asztalra dobta n bridzs],éirujál, ci •ai el táját unottan belefoj tóttá a hamutartóba és nagyol ásított: — 1 leg Leli bolondulni az unalomtól! A többi szép asszony meggyőződéssel bó- . longatoll, de nem értek rá egyéni élmények kel fűszerezni Illy cleg'ins unalmát, mert Uly ideges ütemben fiAylidta; — Meg kell bolondulni! Hót fiaim, ez nőm éjét! .4 szép asszonyok megértéssel sóhajtottak de egyik kőiben hetndrömlt csinált, erre z: érdeklődés az életről a sokkal érdekesebb fá* tél; terére csapolt ál. Illy pedig magám ma­radt egy csésze valódi foké te társaságában, az életével, ami pedig, saját bevallása szprint, nem is élet. Megsajnáltam és mrdlcjp telepedtem. Tud­tam. Uly férje hivalalnr>k, talán gondjai van­nak szegénynek, ilyenkor a fainak nem be- szélhei a; ember, jólesik egy főj társasága. Uly kapkodva beszélt? — Ycm bírom tnv/il>b! îSem bírom! fiele, halok az unalomba! — Hát nincs, kedves, háztartása? — Háztartás?! — kacag fel szárazon lily. — Csak nem fogok mosogatni?! Olt a lány. elvégzi! — Ügy tudom, kis gyermeke is van... — A Bábu? Hé't éves. Mit lehet cgv hét­éves gyermekkel kezdeni?! l!s r: legborzasz­tóbb, hagy nem tudok aludni! — ... Hát mondja, mit esirvrl egész nap? — Ve is kérdezze! Tizenegyig alszom. Az jó. Altkor megfürdöm. telefonálok és vásá­rolni megyek, ha van mivel. Aztán ebéd. Ebéd titán lepihenek. De öt óra után már nem tudok aludni és sikítok az unalomtól! — .Vem olvas? —- Mindent kiolvastam már! — ügy ... A kézimunka is megnyugtató­in g szokott halni .. . — S licit ok! Ha rá gondolok is, sikítok! Iiát mondja, élet ez?! — kém, — mondom meggyőződéssel — ez csal.ugyan nem élet. V« ugy-e. maga U belátja. Meg kell bolondulni! '— Meg. kedves, meg kell bolondulni. n. b­AZ UNALMAS EMBER Irta: DIŐSZEGHY MIKLÓS Abban az időben olyan lapnak voltam a munkatársa, amely a rikító szenzációkat kergette. Egyik nap a börtönből kiszaba­dult többszörös gyilkos vallotta meg a ceHaélet tizenöt esztendejét. másnap ve­szedelmes titokról áradozott a zseniális fel találó, hol meg a hires politikus nyi­latkozott. majd az országos botrányairól ismert szülésznő Öltözőjében hajszoltam az érdekeseket, nem is beszélve a főváro­son átutazó szingnlé'zekröi. indiánokról, diái; szintén egzotilzus kalandokkal traft- túliak. Ha Bud altoslen vagy vidéken valami y,érdekes*' történt: én ott voltam. Kezdtem mécr megsokallni ezt az érde- hességözönt és — igere. mondom — az ii uniómra vágytam- Hétköznapi sziirké~ ség, egyhangúság izgatott. 1 álami szerény hely, ahol az éfet nem tartogat számomra szenzációkat. így jutott eszembe Korvádi Pista- Ez a fakó ember, akivel nyolc esz­tendőn át iillem, a kisvárosi gimnázium, padjában,. Kevésszámú. egyszerű lélek, a pótvizsgák segítségével vémszorgott el az érettségi bizonyítványig. Korvádit renge­teg ideje nem láttam. Annyit tudtam csak róla, hogy kishivatalnok Budapesten egy állami segédhi rutaiban- Mit csinálhat? Hogy él? Hirtelen ráeszméltem, most ö kell nekem.. Korvádi! Az ö unalmas sza­vai esőjében nagyszerűen felfrissülök-.­Lázasan kutattam fel a címét és izga~ tot tan csengettem be raséimap délután o krisztimrrárosi udvari lakás ajtaján.. Korvádi nyitott ajtót. Tekintete áfmos volt. színtelen arcán mosoly féle futott végig. — No hát ilyet! — motyogta. aztán be­mutatott egy- elhízott asszonynak, a fele­ségének. Y agyobbacska lányával csőd ál- hozva meredtek rám a szobában. amel\-~ nek falain családi fotográfiáik, szarvasok­kal tarkított osztrák tájak lógtak. Berni- lom-, nem csalódtam: az ócska, régi barna bútorok, a petróleumlámpába útszóróit villanykörte, a nehezen éöndidó és ide- oda ballagó mondatok hényszeredettsége olyan lehangoló unalmat jelentettek, hogy kezdtem kellemesen, zs on gidai. — Hogy élsz. pajtás? — kérdeztem. — Bizony, több lebegne a fizetés — ne­vetett Korváfli, mint áld tudja, hogy a legjobb helyen találta cl a szöget. Csorba- régimódi csuporban kávét hoz­tak be. Illett ide­Korvádi pléh d ózni hál cigarettát sodort és aztán lassan, fontoskodva beszélni kezdett: — Holnap koréin kelek. Már mint a paprikapalánták miatt. Kis kertünk van. odarakom a palántákat. Pedig most éppen kellemetlen dolog* — Miért? Rámutatott a kis aszta!Icáéra: — TA Tód, aktákat hoztam, a hivatalból. Éjfélin körmölöh és holnap ráadást! a palánták miatt korám kell kelni. — Hát halaszd el a palántáultefésf egy nappúi! Csendes megbotránkozással nézett rám: — De kérlek, a palánta nem. várhat’ El fonnyad! Aztán megtárgyaltuk, hogy 5 nagyon szereti a zöld paprikát. De csak füst öt szalonnával. Paprikással soha. Kitünően éreztem magamért. Mintha langyos fürdőbe kerültem volna. Végre ;é> unalmas martiatokat hallok. Ember, aki nem. shmei- szellemességekkel al;ar meg­1 A

Next

/
Thumbnails
Contents