Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-19 / 212. szám
2 szeptember 19. SLLENZftK 7 SZABÓ ISTVÁN Irányelvek az élet tudományához Bobai Györffy László: „Irányelvek az élet tudományához“ című ujabb könyve megjelent. Szerző uj és mindvégig érdekes felfogásból magyarázza, hogy az 1950-től kezdődő* 2100 éves uj evolueiionális kul” turkorszak u. n. Világhónap közeledésével a magasabb Gondviselés irányit ja a materialista felfogás hűl* lámvölgyérűl a spirituális vagyis magasabbrendü él etriitmu s hulláin- hegye felé a fejlődő emberiséget. Az uj épület csak az elavult, roskadozó ' régi romjain épülhet föl. Ez a világ- ; nézetek harcának a jelentősége a l’öld népei között. Ennek a harcnak az eredményeként a tisztulási folyamat után uj, jobb, becsületesebb, boldogabb életszemlélet alakul ki a népek és kgyes emberek számára. Ez a fejlődő ’és örök Élet menete a Földön a szerzőnek mindvégig meggyőzően indokolt kifejtésében. A körülirt átmeneti időhöz, amelyben élünk, egyengeti az utat, erősiti a régi útról már letért,, az újra még nem talált küzködő embert az Élet Tudományáról, az egészség, hosszú élet és boldogság föltételeiről szóló érdekes munka. A testi és lelki terápia, diéta és kozmetika után a gyakorlati élet- művészetet magyarázza könnyen érthető formában a szerző a gyermek-, a férfi- és az öregkorban. A mindenkit érdeklő és művészi Ízléssel kiállított 340 oldalas könyv Révai (Universitas) kiadásában je- 1 ént meg. Bolti ára £60 P. SÚLYOS ZAVARGÁSOK LIBANONBAN ANKARA, szeptember 19. (MTI.) A Stefani-iroda jelenti: A libanoni köztársasági elnöknek legutóbb a líbiai Tripo- liszban tett látogatása során súlyos zavargások voltak. A tüntető tömegek követelték, bog}’ haladéktalanul osszanak ki a lakosságnak kenyeret és más élelmiszert és szemére vetették a kormánynak és a gaulieista katonáknak, bogy az országot nyomorba döntik. Erős rerulőrosztagokat kellett kivezényelni- hogy megyédélmez- zék az élelmiszerüzleteket a fosztogatástól. BERLINI LEVÉL \ I BERLIN, 1942 J A NEGYEDIK háborús I SZEPTEMBER j éve elején álló német br ——rodalomba érkező külföt- di a rendkívüli nyugalom, erő és fegyelem láttán, amely a nyilvános és magánélet ezernyi viszonylatában egyaránt meg- nyilv tinid, birodalmi németekkel szóbü- ereszkedve, hajlandó e jelenségeket az ismert és hagyományos német erényekre visszavezetni. Ez az évforduló azonban különösképpen alkalmas orra, hogy a Itül- fdidit felvilágosítsa afelől s ö maga is beláthassa, hogy a jelenkor s épen e háború nagy német eredményei, bár a németséget. jellemző alapvető erényeken alapulnak, korántsem egyenes következményei ezeknek. Barátságos beszélgetés al kain iá val vetjük egybe ez év szeptember 3-át 1917 augusztus hévéi, amikor hasonlóképpen negyedik háborús évébe lépett Németország. Annakidején azonban a birodalom hadserege és a szőve!séges seregek mindenfelé deffenzivában voltak s ezért ti katonai helyzetért természetesen a pcliti- ka volt a hibás. Az első világháború negyedik évének politikai defétizmusa gyors■ iram bún késztette elő ctz összeomlást. A nemzet politikai erejét megsemmisítették a pártharcok s a feladatok céltudatos egymásmellé rendelése és betöltése kiesett az akkori német vezetésből. Jellemző volt 11. Vilmos uralmának idejére — mondják a mai birodalomban —, hogy az akkori politikai gondolkodás nem terjedt ki a nemzetnek sem mélységére, sem szélességére és semmit sem tudott arról, hogy egy nép csakis megfelelő térben fejtheti ki erőit és biztosíthatja fejlődését. Az ez év szeptemberének mérlege azt mutatja, hogy a Harmadik Birodalom•> politikai vezetése idejekorán felismerte mindazokat a szempontokat, amelyekhez igazodva biztosítani tudta az ország és a nép életszükségletét, a fejlődéséhez szükséges teret, tehát a jövőt. A nemzeti szocialista vezét és nép. sikerült egyetlen erőforrássá egyesítenie a politikát, a hadsereget, a gazdaságot s igy védhette ki a világ minden tája felől ellene támadó ellenséges csapást. Két hatalom: a kapitalizmus és q bohévizmus szövetségének hordozója áll ma te fegyverezve és megszállva, míg népeik részben már az uj Európa levegőjét lélegzik be. lgy áll teszédíteni; akinek mondatai nem cikkáznak az újság hasábjain... — Aztán mivel szórakoztok? — Minden héten egyszer lejárunk ide a Zöld OroszJimrkávéházba képeslapokat olvasni. Rendesen szombat este. Ebben két öröm is van- A tervezget és, hogy m.e- gyünh. Aztán utána el-el emlegetjük a vendégeink elolt, hogy milyen furcsaságokat láttunk. Ekkor Kor vádi elkezdett n e vetni. Elégedetten, szívből: — Te, ezelőtt kél hónappal volt. O Zöld Oroszlánban egy ember, akinek Icü- lönös nevezetessége van. Ott ill mindennap húrom óra hosszat, de csalt távozása előtt tiz perccel fogyaszt. Borongás árnyékolta be arcomat. Még csak az hiányzik, hogy Korvádi érdekes dolgokról meséljen. Persze, politikáról is diskuráltunk. Korvádi előadta: olvasott egy vezércikket, amely .eit raff álfa" a dolgot, mert nem. a gazdasági helyzet a rossz, hanem az a bet}, hogy pesszimista hullám öntötte el Európát. Szelíden hozzátette: — ügy bizony. — Úgy bizony. A kakukosóra járása hallatszott a szoba csendjében. Kellemes, jó érzés öntőit ed-. Ez kell nekem., ez az angyali szürkeség. Mikor fekszel? — kérdeztem Oz V* embertől. ' cgkésőbh féltizenegykor. Még akkor is. ha vend ' -:m vámnak. Mert. a pihenés fontos. _ Itten, igen lantos. — hadartam és kissé idegenkedve 'gondoltam, kimerültségembe?! arra a sarkkutatóra, aki másnap érkezik Budapestre és az eszkimók világáról beszél maid. De Korvádiék mintha kimerültek volna a vontatott beszélgetésben. Már úgy látszott, hogy nincs semmi mondanivalónk. Engem ugyan kérdeztek többször is, de csak felületes, futó válaszokat adtam. Korvádi kislánya is céltalanul babrál gáttá a terítő rojtjait. Egyszer csak igy szólt Korvádiné? — Tetszik tudni, mi az érdekes? Idegesen emeltem Jet a fejemetT aggódva, szorongva mondottam: — Micsoda? — A kislányom nem szereti a szárnyast. Falatot nem enne belőle. — Nem? — Nem.. Toi'ább már nem nagyon tellett társalgásra. Elégedetten éreztem, hogy az unalom úgy terjeng a szobában, mini fürdőben a gőz- Kellemesen elzsibbadtam. Lám, a kúra használt. Elbucsuzkodtam a rokonszenves családtól. Kikisértek óz előszobába. Amint belebuktam a kabátomba, hirtelen észrevettem. hogy az előszoba szekrényének tetején szánét vesztett, ócska tengerészsapka sorakozik. — Hát ez micsoda? Korvádi egykedvűen magyarázta: —— Tudod, a háborúban orosz fogoly voltam. Odesszában hajóra raktak bennünket. Valami, lázadás volt ott. Én nem vettem benne részt. De azért elrendelték, hogy még kell tizedelni bennünket. Hogy minden tizediket közülünk főbe lőnek. Kilencedik voltam. Valami ásítás félét nyomott el. furjd arca boldogan leiragyogott és igy folytatta: — Te! Ha kis szerencsém van, reggel nem hozzák a palántákat. Be Jó lenne nagyot ahtdni. Felindul tan. estem ki a lakásból. Futva jutottam le a lépcsőkön. Dühös lettem. Nem! Nem megyek vissza és nem kérdezem meg K orva ditai ho^v milyen érzés tizedelésnél kilencediknek lenni... hál röviden a helyzet a negyedik háborús év elején. A külső front erős és megingathatatlan belső frontra támaszkodik, innen a mai német városok, emberek életében annyira szembeszökőén megnyitvénülő egység, rendkívüli nyugalom^ erő és fegyelem... ír A SZELLEMI ÉLET, a tudományos és művészeti alkotás, a színházi világ megnyilatkozásai, nem álltak meg, de nem is csökkentek a háború miatt. A kulturális alkotás zavartalanul folyik tovább az egész NagynémeLországban. A berliniek még ma is tel késül ten beszélnek a nemrégiben bezárult müncheni Német Művészeti Kiállításról és statisztikai adatokkal mutatják ki, hogy évről-évre milyen hatalmas arányokban növekszik a látogatók serege. A hasonló célú berlini kiállítást eddig százezernél többen tekintették meg s a kiállított nagy értékű alkotások közül eddig közel háromszázat megvásároltak. Mozart varázslatos szülővárosában, Salzburgban is most fejeződtek be az ünnepi játékok. Éppen csak annyi különbség volt a múlttal szemben, hogy ebben az évben a lehető legkevesebbre korlátozták a nyilvánosan áruba bocsátott jegyok számát. Az ünnepi játékok közönsége a kevésszámú meghívott vendégektől; eltekintve, szinte kizárólag a véderő tagjaiból, sebesültekből, lovagkeresztesekből, a fegyverkezési ipar munkásaiból és a birodalmi munkaszolgálatosok seregéből került ki. Az operai, drámai és hangverseny program keretében, a legkiválóbb művészek léptek fel és a .legjobbat nyújtották a birodalom jövőjéért első vonalban küzdő közönségüknek. A salzburgi játékok egyik résztvevője beszélte efi, hogy Mozart Figaro házassága“ és Richard Strauss ..Arabella“-ja — többek közt — mintegy hatszor került színre s a „Figaro“ előadását például negyvenöt teljes próba előzte meg! A bécsi filharmonikusok nyolc hangversenyt adtak ilyen karmesterek vezénylésével: Richard Strauss Clemens Kraus, Wilhelm Mengelberg gtb. A németek felfokozott kullurszükség- Ietére jellemző, hogy csak Berlinről szóljunk: a nyári szünidő után most megnyíló színházak jegyeit napokkal, igen gyakran azonban betekkel előre elkapkodják. Elővétel nélkül ma egyetlen berlini színházban sem biztosíthat helyet magának az érdeklődő. De ugyanennyire zsúfoltak a mozgószinházak és a hang- versenytermek is. * A NÉMET TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET szinte az egész földrészt működési területévé teszi. A Német Akadémia Goethe Intézete — amint elnöke, Ludwig Sichert a napokban kijelentette — ebben az évben még fokozottabb mértékben igyekszik a külföldről megnyilvánuló szükségleteket kielégíteni. A külföldi németszakos tanárok, tanít ók és németül tanulni óhajtók számára teljesén uj módszerekkel kidolgozott könyvsorozatot indít és megnyitja a külföldiek otthonát Münchenben. A berlini filharmonikusok Hans Knap- pertsbusch professzor vezetésével a napokban indultak el délkeleteurópai körútjukra. A tervek szerint a körút első álo- masaként szeptember 5-én Krakkóban hangversenyeznek, majd Pozsonyba és Budapestre utaznak, onnan pedig Brassóba és Bukarestbe. Szófiába, Athénbe és Belgrádiul. A fi lharm ón i Jrusok körútja október 1-én zárul Zágrábban. Műsorukon Beethoven. Mozart, Haydn, Schubert. Schumann Brahms. Tiszt Ferenc. Richard Wagner. Richard Strauss és PHtzner szerepelnek. ÉPP ILYEN SZÉLES mederben folyik a kulturális javak cseréje is a baráti országokkal. Augusztus utolsó napjaiban, Karl Frölich professzornak. a Német Frlmkamara elnökének meghívására egy tíztagú magyar művészcsoport tett látogatást Berlinben. A magyar művészeket (Hosszú Zoltán dr., Eszenyi Olga, Köny- •ves Tóth Ecpsi, Szörényi Éva, Szilágyi Szabó Eszter, Lukács Margit Pataky Je nő, Ungvári László, Szilagy László) min denii ft a legnagyobb lelkesedéssel fogadták úgy a birodalmi fővárosban, mint Münchenben és Becsben, ahová- szintén kirándultak. Berlinben a magyar miivé“ Szék megtekintették a habelsbergi filmvárost, látogatást tettek több filintnüte- remben és több bemutatáson vetlek részt. Fröhlich professzor a művészek klubjában vacsorát adott tiszteletükre, majd megjelentek Göbbol'^ birodalmi miniszter előtt is, s a német kollégákkal és a berlini magyar újságírókkal együtt resztvettek azon a fogadáson, melyet Szőjay Döme magyar követ rendezett tiszteletükre. Különösen mély hatást gyakorolt rájuk Benő von Arent professzornak, a német művészek bajtársi társasága elnökének Szívből jövő és mélységes művészi hitvallásról tanúskodó beszéde. A berlini sajtó is igen meleg szavakkal köszöntötte a Duna és a Spree partja szinmüvészeV nek barátai találkozását és együttlétét. * AZ APRÓSÁGOK sokszor jobban jel lem zik az igazi életet, mint a nagy beszámolók vagy nagy számok. íme néhány morzsa: A katonaköteles férfiak helyett a vasutakon és villamosokon legnagyobbrészt fiatal nők, karszalagos diáklányok tel jé" sitenek pót szolgálatot. Á nyári szünidőre, az idők szavára s a birodalom felhívására hallgatva, beálltak , ,vnsutcXsnák**. Legtöbbjük nadrágot visel. Valamennyien frissek, szolgálatkészek és vidámak. Német ismerősöm igy figyelmeztet rájuk: ,,Látott még kérem életében, ftranydxrrkö- tőt viselő k<dauat?f‘l. . ELŐKELŐ ÉTTEREM terrasaán ülünk a Kurfürstendammott. Nem az egyetlen éterein Berlinben, amely egyéb megnevezése köz* a ,,Zur Csárda“ nevet is vised!! s emeletén eredeti ma«*var paraszrtszobával dicsekszik. Kora délelőtt van. Á meleg kora őszi napsütésben egyszer csak a Kaiser Wilhelm Gedachte) ss-Kirche felől gyermekkocsit toló nő halad felénk aa úttesten. A kocsiban óriási mackó ül, előtte egy ingujjas férfi megy az útirány* nak háttal, hadonászva és hango-aau ma* gyarázva. Á fél terrasz élőjükbe mégy. Kisvártatva mogállanak. Egy ezeredő formájú ember vászondarabot térit a földre, lehasal és a gyermekkocsi aljában kotorász. A „Csárda“ vendégói neszajoniwak, „Készül az uj Ufa-filru — m&ndják. — A kocsi aljában van elejtve a felverő gép, amely szemtől-szembe fényképezi te a színésznőt“ ... A szomszédos üzlet előtt sorbán ifíő háziasszonyok közül is sokan odamemrek. Nem kelj félteniük a helyüket. Senki sem foglalja el. Különben is bevásárlásra sorban állók mellett soha sincs rendőr. Tolakodás, tülekedés, vágy éppen vesaekfr1 dós — itten teljesen ismeretlen fogalom. Mindenki betartja a rendet. A sorok különben sem hosszúak. A nagy gyakorlat és a jó’ megszervezettség tesz* valószínűleg. hogv az üzletek előtti hosszas és fárasztó álldogálás is ismeretlen fogalom. * A KÜLFÖLDIT barátsággal és előzékenységgel fogadják Berlinben. Jelentkezése után mindjárt egy hivatalos iratot tesznek elébe: .,Engedje meg. hogy a birodalmi főváros nevében Isten hozott-fal köszöntsük! Kellemes időtöltést Izivá- nunk és felhívjuk szives figyelmét a mellékelt iratra. Kitűnő tisztelettel“ stb. A „mellékelt iraton“ a Német Külföldi Szolgálat ajánlja fel minden irányban hasznos — szolgálatait... Turista-térképek!!! Székelyföld 1:200.000 lépték P. 3 50 Radnai havasok 1:200.000 lépték P. 2.50 (Ez a rész magában foglalja: Marosvásárhelytől nyugatra Kolozsváron át egészen Magyarkapusig, északon Técső—Rahó, egészen a Keleti Kárpátokig.) Kapható az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre atá vélted is azonnal szállítjuk.
