Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-17 / 210. szám

ELLENZÉK 3 I i 2 8 7. epIftmUr 17. VfyU Ifaştţ.: Alitól éccUUni,,. elemeket- V apadhatni] an, hogy ómig nagy jövedelemmel és rogyottnál rendelkező elemei: már az országúton, însuti állomá­sokon elfogják a putri árusokat és három - négyszeres árért mindent felvásárolnak, addig a heosztott pengőkből élő kisembe­rek hetekig nem. jutnak ezekhez a köz- sziikségleti eikkokhez■ //úrurn.szél:i'nnrn gye alispánja a legutóbb tartott kiír,igaz gatéisi bizottsági ülésén szintén szót emelt a fékét ('kereskedelem ellen. Megállapítot­ta, hogy (t piacokról eltűntei; a tejtermé­kek és a tojás, mert azokat a feketepiai rendszeres vásárlói nwgfu áron vásárolják meg■ Éppen ezért szilkség van az ellen­őrző közegek szamának növelési're, mert a jelenlegi eszközüklcel a fékétettnispkat nem tudjál: minden esetben leleplezni. Kétségtelen, hogy a feketepiac elleni küzdelem egyik lényeges feltétele, hogy országszerte még jobban beszervezzék (t közellátási ellenőrzés rendszerét. A teljes sikerhez azonban arra is szükség van, hogy nemzeti közösségünk minden, egyes tagja sorompóba lépjen és vállalja a fe­ketepiac elleni küzdőimet. A közellátási miniszter kifejtette beszédében, hogy ezt a harcot az egész nemzet l el ki ismeret ének készséggel kell támogatni. Vállaljuk tehát mindannyian, hogy kíméletlenül fellé­pünk a nemzet vámszedőivel szemben és a hatóságok kezére hittatjuk azokat, akik a mai sorsdöntő időkben lángszórással, ár­drágítással és árure ft égetéssel vétkeznek a magyar haza ellen. .EURÓPAI IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG alakult Becsben a napokban, ünnepélyes és nagyszabású koretek között történt a megalakulás, amelyen képviseltették ma­gukat a bo!sev}zmus ellen harcoló összes európai nemzetek fiai. A magyar küldött­séget vitéz Béldy Alajos altábornagy ve- j zette, aki hangoztatta beszédében, hogy * az európai ifjúság felelős vezetőinek épi- i lőmunkájában a magvar ifjúság beesület- I tel kiveszi a maga részét. Történelmi je- I lentősésdinek tartiuk az ifjúsági szövetség j megalakulását. Büszkék vagyunk arra. I hogy a szövetség a inagvar levente szer* ; vezetet példaképpen állította az európai I ifjúsági mozgalmak megszervezésére. A I mai időkben, amikor az európai kultúra I megmentéséért folyik a küzdelem, ami- I kor meg kell oltalmazni a ke reszt ény só" 1 get. a családi onliont és az ősi hagvomá- i nvokat, elengedhetetlen, hogv az ifjúság I fizikai és szellemi nevelésére egyaránt I különös gondot fordítsunk. A iövendő j Európa elsősorban az ifjúságra épit. Gon- 1 dósán vigyázni ke'l arra. hogv az ifjúság már a serdülő korban megértse az uj , idők nagy eszméit. Ezeknek a céloknak . jegyében történt az ifjúsági .szövetség : megalakulása, amelynek munkája kereté- j ben a mar-var fövendő letéteményesei sziitwel-lélekkel dolgozni fognak az uj ! Európai világrend felépítésén. A ZILAHI WESSELÉNYI ÜNNEPSÉG meg- rendezésércí! érdemes külön is megemlékezni. Óriási gondot okozott a rendezőségnek az ünnepség sokszáz részitvevőjének elszáiHláso- lása és az áldomásról a városba való beszál­lítása. Zilo-h magyar társadalma dicséretre méotó lelkesedéssel sietett a rendezőség ' se­gítségére.. Minden magyar család boldog volt, ha vendéget fogadhatott és így minden kü­lönösebb zökkenő nélkül át lehetett hidalni ftz érkezők elhelyezését. Dr. Gazda Fmlre, Szilágy vármegye alispánja és Schréter János dr. vármegyei főjegyző valóságos haditervet dolgoztak ki a vendégek elhelyezésére. A vármegyeházán hatalmas térképen feltüntet­ték az elszállásolásokat és a vendégeket már a pályaudvaron bizottság várta, amely min­denkinek megadta a szükséges fel világosi lást és autóról, illetőleg bérkocsiról gondoskodott. Külsőségekben is vigyázott a rendezőség, hogy a lieermagyarahb magyar szobrának újra való felállítása mé'ló legyen az ünnepi hangu­lathoz. KiczJcó Lászfó kolozsvári iparmű­vészt felkérték a Vigadó szinbártermémek és a zilahi Főtér zászló- és virágdíszeinek mű­vészies formában való átrendezésére. Ar­ról ís gondoskodtak, hogy a szobor megko­szorúzásánál nehogy tévedések fordíthassa­nak elő és minden küldöttség azonnal kézhez kaphassa a megrendelt koszorút. A kolozs­vári Pahcsay virágüzlet kiküldöttié' ott láttuk szorgalmaskodni a vármegyeház kapujában­TflZKAR ellen, sajnos, nem bizto- itják házaikat az erdélyi falvak ma- iyar gazdái Nagyon időszerű, hogy ízzel a kérdéssel foglalkozzunk, ízen a nyáron két olyan falusi tüz- rész is pusztított Erdélyben, ame- yek a dolgos magyar gazdák egész ömegét tették hajléktalanná. Az id varhely megyei Oroszhegy község íjjáépitése érdekében még javában art az a társadalmi megmozdulás, ímely a testvéri áldozatkészség ere­ével uj hajlékhoz kívánja juttatni i tüzkárosult székely gazdákat. A lapokban Szolnokdobokamegye ma­gyarságát állította súlyos helyzet dé, hogy a szórványvidék kellős kö­zepén levő szimnagyar Domokos községben több mint 10 gazdát kol- tnsbotra juttatott a tűzvész. Áldozatkészségben Erdélyben so- ! íasem volt hiány. Kisebbségi mul- J fűnk egyik legfényesebb eredménye i lózsef falva újjáépítése, amikor az j degen uralom alatt élő erdélyi ma- j jyarság filléreiből milliós összege- j két sikerült összehozni Bukovinába fakadt székely testvéreink felsegé­lyezésére. Az oroszhegyi tüzkárosul- tak javára is naponta érkeznek Er- lély minden részéből az adományok íz Erdélyi Párt országos központjá­hoz, annak jeléül, hogy a felszaba­dulás óta sem halt ki az erdélyi szí­rekből a seyiteniakarás. Szükséges Azonban, hogy magyar gazdáink is jondoljanak a tűzvész elleni védeke­zésre. mert a szomorú példák azt bi­zonyít ják, hogy vidéki tűzrendésze­tünk még a kezdet kezdetén áll. En­nek tulajdonítható, hogy falvaink- ban iömegkatasztrófákat okoznak a tüzesetek, amelyeknek kárából leg­többször egyetlen fillér sem térül meg biztosítás utján. Intézményesen kellene tehát meg­oldani az erdélyi falvak tűzbiztosí­tásának kérdését. Leghelyesebb len­ne, ha az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület venné a kezébe a falusi tüzbiztositások ügyét és a maga ki­tünően kiépített szervezetével gon­doskodjék arról, hogy a magyar fa­lusi tömegek belekapcsolódjanak ebbe a mozgalomba- ügy hisszük, bogy ezt a kérdést nagyobb anyagi áldozatok nélkül is meg lehetne ol­dani, meTt egyszerre tízezres töme­gek tűzkár elleni biztosítását valósí­taná meg az egységesen beszerve­zett mozgalom. Azért volna helyes, ha ezt a kérdést az erdélyi magyar gazdatársadalom nagyszerűen be­vált intézménye venné a kezébe, mert ilyenformán magyar gazdá­ink bizalommal és megértéssel fo­gadnák a kezdeményezést. A falusi embernek nines bizalma az ügynö­kökben, Az sem volna egészséges, hogy az erdélyi magyar falvak biz­tosításáért versengés induljon meg a különböző biztosítóintézetek kö­zött. Közületi utón azonban el lehet érni, hogy a magyar falvak felis­merjék a tűzkár elleni biztosítás szükségességét és igy módjuk le­gyen az anyagi talpraállásra abban az esetben, ba a sors kegyetlen sze­szélye folytán újabb tüzkatasztrófák pusztítanának Erdélyben. & ÉLET-HALÁLHARCOT jelentett be Szabadkán az árdrágítók és a feketepiac ellen Losssonczy István közellátási mi­niszter. Kemény szavakkal megbélyegez­te azokat a hazaárulókat, akik a nemzet rovására akarnak meggazdagodni. A kor­mány a legszigorúbb intézkedésekkel? fog gondoskodni arról' hogy az árulóknak ezt a leggctládabb fajtáját kiirtsa a nemzet testéből. A hőzellátásügyi miniszter be­szédével kapcsolatban sepsiszentgyörgyi laptársunk, a Székely Nép- részletesen foglalkozik a székelyföldi feketepiac prob­lémájával. Megállapítja, hogy a Székely- földön is hafaszlhalatUmul szükség van a feketepiac ellenőrzésére. Az eddiginél sokkal élesebb szemmel kell figyelni az élelmiszerrel üzérkedő és a hatóságilag e:nirt árnál lényegesen drágáfjban árusító amiül egymásután adla át • megyrj hajdúk unk az egyes küldöttségek koszorúját. A fu vós zenekart is kolozsvári karmester lauitzű. la be. Hr. HcncsiJ: lionvédzenekaiá karmester néhány nappal az. ünnepség előtt b-ntazoll /.Valii a és i zeméiytiseii vezette a zenekari próbákul Dicséret és elismerés illeti <a kitűnő reiKlc/öInzotlságot, amely időt és fáradságot nem kimrlv* .1 legapróbb r é ^ z 1 oík érd esc k fit is sikeres, u in.**;.;oldotta » ■* Zilali város magyai rá gát, .urieiy íniimh-uihen támogatta a rondező- bizotbsúg eIg< mdo 1 ás;nil, * „AZ UJ GAZDAGOKAT‘ áldozat­készségre szólította lel Nagyvárad városának szintigyi bizottsága. Ma­gyar életünkben kissé különös kife­jezés ez a meghatározás, hogy „uj gazdagok“. Talán túlságosan erős és túlságosan vádoló. Mi a „kedvez­ményezettek“ meghatározást szok­tuk használni. De nem is a kifejezés a fontos. Akárhogyan válogatjuk és cserélgetjük a jelzőket, a fogalom ugyanaz marad. És bármennyire el- ! szomoritó is, őszintén meg kell ál* I lapitanunk, hogy — néhány tiszte- I lctreméltó kivételtől eltekintve — a magyar közvélemény több áldozat- készséget várt azoktól, akik külön­böző jogosítványok tormájában va­lósággal nemzeti ajándékot kaptak. Azt reméltük, hogy a Trianon után ránkzúdult keserves 22 esztendő ta­nulságai mindenkiben felébresztet­ték a nemzeti öntudatot. Erdély- szerte jogosan elvárta a közvéle­mény, hogy a „kedvezményezettek“ mindenütt példát mutassanak az ál­dozatvállalásból. Sajnos, nem elszi­getelt jelenség, hogy a nyilvánosság előtt kell azoknak lelkiismeretéhez apellálni, akik egyik napról ‘ má síkra hatalmas jövedelmekhez ju toltak. Az egyéni jólét és a megy az 1 dagodásvágya miatt éppen azok fe­ledkeznek meg a nagy közcélok tá inogatásáról, akiknek erre a le*t könnyebben van lehetőségük. Diva­tos lett, hogy olyan emberek panasz kodnak a nehéz gazdasági viszo­nyokról, az adóterhekrül és a társa­dalmi kötelezettségekről, akik „ked­vezményezett“ helyzetük előnyei ré­vén többezor pengőt keresnek ha­vonta és a kisebbségi idők nélkülö­zéseit kezdik rossz álomnak tekinte­ni. A nagyváradi szinügyi bizottság megállapította, hogy a színházi bér­lők névsorából éppen azok hiányoz- I nak, akik vagyoni helyzetüknél fog­va elsőknek kellett volna jelentkez­zenek a magyar színpadi kultúra támogatására. Ezért fordult felhí­vással az „uj gazdagokhoz“, hogy vegyék ki részüket az áldozatkész­ségből. A nagyváradi felhívás sú­lyos társadalmi visszásság leplezet­len és nyilt megállapitása. Gszfinte kinyilatkoztatása annak, «amit fel­szabadító országrészünk egész köz­véleménye érez: a „kedvezménye­zettek“ nem akarják megérteni az idők parancsoló szavát. Ébredjen fel tehát szunnyadó lelkiismeretük, mert az uj magyar gazdasági rend­nek nincs szüksége olyan emberek­re, akik a zsidó milliomosok mintá­jára aranyhegyeket akarnak felhal­mozni, hanem öntudatos magyar hazafiakra, akik „kedvezményezett“ helyzetükből származó jövedelmük­ből szivesen áldoznak a magyar közcélok támogatására. Kolozsvárt 6 4.800vásárlási könyv van iorgatomban A Közélelmezési Hivatal a statisztika tükrében KOLOZSVÁR, szeptember 17. Kolozs­váron 1942. év április havában 147-778 cukor. 117 999 kenyér és 16.136 petro- lournjegyet adtak ki. Ugyanakkor kiadtak 998 vásárlási könyvet. Három, hónapra szóló pót jegyet kiadtak (15 dekást) 25.430-at, (35 dekást) 16.136 darabot. Májusban pótlólag mentek ki jegyek, úgy­szintén júniusban is. Májusban kiadtak 1186 vásárlási könyvet, júniusban 1350 könyvecskét. Ezek a könyvek pótlásai voltak a kezdetben kiadott könyveknek. Vásárlási könyvet egyébként annakidején Kolozsváron kibocsátottak 64-800 dara­bot, ebből ma 64-700 van forgalomban, leszámítva a „megtelt“ és megújított könyveket. « Az áprilisi kenyér váltójegy 90.477. tésztajegy 3600. Májusi kimutatás: 86-316, illetve 5880. Júniusban a kenyérváltójegy lecsökkent 61.513-ra, míg a liszt, illet''* tésztajegy 14-112-re emelkedett. Júliusi számok: kenyér 47-842. liszt 9050. au­gusztusban 68.931, liszt 9903­A közellátási hivatal 1941 julrus i-tő a korpára, zabra, árpára és tengerire mint­egy 12-000 utalványt bocsátóit ki. Ez ter­mészetesen nem fedi a szükségletet; ha­nem a hivatalos kiutalást mutatja. A közellátási hivatal cipőosztályának kiutalásairól ezt a képet adhatjuk: ,1941 április 1-től—december 31-ig ös­szesen 14-506 kilo talpanyagmennyiséeret engedélyezett. 19-199 kész lábnedt uta’t kr és 776 díjmentes munkásbakanesor. Ez év január 1 -tői szeptemberig enjredé- Ivezett talpanyag (fejelés, talp. mérték után 23 867 kiló, kész lábbeli 11.916 pár. munkásbakanes (sárga utalvány) 1013 pár. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET Bérletjegyzésre szólítja fel az újgazdagokat a nagyváradi szinügyi bizottság NAGYVÁRAD, szeptember 17. Tudó­sítónk jelenti: A város törvényhatósági bizottságának szinügyi bizottsága Soós István dr. polgármester elnöklésével szer­dán délelőtt ülést tartott- A bizottság tu­domásul vette a színház tagjainak benyúj­tott névsorát azzal, hogy az igazgató tar­tozik kéthónaponként benyújtani a mir sortervCzetet. A bizottság tagjai közül többen kifogásolták, hogy a színház tag­jai között nincsenek ismert nevüek. Az elsötétítésre való tekintette] elhatározták, hogy a színházi előadásokat 7 órakor kez­dik- A bizottság megengedte a színigazga­tónak a belyárak mérsékelt emelését. A továbbiakban Daróczy Kiss Lajos ja­vaslatára elhatározták, hogy a polgármes­ter levelével felkeresik az újgazdagokat és a közélet fontosabb tényezőit és bér­letjegyzésre felkérik őket. A javaslat ér­telmében ebben a munkában bizottság fog segédkezni, amelybe a gazdasági ellet vezetőit vették be. Daróczy Kiss Lajos másik felszólalásában szóvátetle, hogy a színigazgató eddig nem rendezte az opera- előadások kérdését. Bejelentette, hogy beszélt báró Kemény Jánossal, a kolozs­vári Nemzeti Színház főigazgatójával, aki közölte véle, hogy keresztülvihető a ko­lozsvári Nemzeti Színház váradi vendég­szereplése, ha ebben a tekintetben a pol­gármester a színigazgatóval együtt a kul­tuszminisztériumban is lépéseket tesz. Soós István, dr. polgármester örömmel vette a felszólalást s közölte, hogy e te­kintetben az érintkezést nemcsak a ko­lozsvári Nemzeti Színház igazgatóságával, hanem Debrecen városával és a Csokonay- szinház igazgatóságával is felveszi, mert úgy tudja, hogy Debrecennek is Kolozs­vár szolgáltat majd előadásokat. A bizott­ság tudomásul vette a bejelentést és végül sok szerencsét kívánt Putnik Bálint szín­igazgató munkájához. „DRASZTIKUS“ ÜZEMANYAGKOR LÁTOZÁS AMERIKÁBAN. Amszterdam­ból jelentik: A newvorki rádió szerint szerdán „drasztikus“ iizemanyagkorláto- zás kezdődik meg az Egyesült Államok keleti államaiban és 13 középnyugati ál­lamban. Betegek többnyire székrekedést«« t* szoktak szenvedni. Vigyázzunk Ilyenkor a rendes emésztésre, Betegségben { SÍ&LMÍL*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents