Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-17 / 210. szám

19 5 2 szeptember 17. ELLEN?.** m s 3 Kolozsvár belvárosában csak előzetes engedéllyel lehet a műemléknek szállító házakat tatarozni Belezeti a varas a szemétíuvarozásí díjszedés! KOLOZSVÁR, szeptember 17. Röviden birt adtunk már a tegnap, hogy Kolozs­vár törvényhatósága pénteki közgyűlésén nagyfontosságu szabályrendeleteket fog tárgyalni. Ezek közül jelentőség tekinte­tében kiemelkedik a történelmi és művé­szeti becsű épületek védelme, valamint az nj építkezéseknek a városkép megóvása szempontjából való szabályozása tárgya" ban készített szabályrendelet, valamint a háziszemét összegyűjtéséről, elfuvarozásá- ról s a szemétszedési díjról 6zóló szabály- rendelettervezet. Az első szabályrendelettervezet, mely az építkezések terén történt eddigi anar­chiáit lesz hivatva megszüntetni, kimond­ja, liogv Kolozsvár város területe műem­lékvédelmi szempontból három körzetre oszlik. Az első körzetbe tartozik a védett ' tetiifet, melynek határait a középkori bel­várost körülvevő egykori, várfalak vonalai képezik, a második körzetbe a volt várfa­lakon kivül eső, de még a múlt század végéig beépített terület, a harmadik kör­zetbe pedig az első és második körzetbe nem eső területek. Az első körzetbe tehát a várfalakon belül eső területén lévő minden épület a szabályrendelet hatálya alá1 tartozik és minden bontási átalakítási, tatarozást, i'agy építkezési rmtnkát mű­emlékvédelmi szempontból a legszigorúbb ellenőrzés alá vesznek. E végből a kolozs­vári műemlékekről katasztert készítenek és a műemlékek kataszterébe felvett mun­kákra az engedélyt az elsőfokú építési hatóság adja meg, amely köteles a sza­bályrendelet elfogadása után alakítandó művészeti és műemlékvédelmi bizottság utasításait betartani. A védett területen levő egyes épületek, vagy azokon találha­tó történelmi, vagy miitörténeti becsű épületrészek kő, vagy fafaragásom ajtó-, ablakkeretek, cimerek, emléktáblák fenn­tartására a műemlékvédelmi bizottság ja­vaslatára a polgármester kötelezheti a tu­lajdonost, az elrendelt munkálatok költsé­geit a háztulajdonos köteles viselni. A polgármester elrendelheti a védett terüle­ten lévő egyes házak lebontását, tatarozá­sát, korhii homlokzatának visszállitását, fenntartandó homlokzatának karbantar­ * 18 tását, egyéb épületek lebontását, épület­részek, ajtók, ablakok, cimerek, emlék­táblák, hirdető és cégtáblák eltávolítását, vagy áthelyezését, egyes müemlékjellegü épületek és épületrészek fenntartását és a jóváhagyott tervek alapján való rendbe­hozását. Ha a munkálatok elvégzésére kö­telezett. fél a munkákat nem végezné el, azt a hatóság a kötelezett fél költségére végezteti el. Aid a szabóiyrendelet rendel­kezéseinek nem lesz eleget, 200 pengőig büntethető, ha pedig közérdeket sért, két hónapig terjedő elzárással tehet büntetni. A szeméthordási szabályrendelet már a város egész közönségét érdekli. A szabály­rendelet mindenekelőtt megállapítja a há­zi szemét fogalmát, elfuvarozását, a sze­mét összegyűjtésének módjait, s kimond­ja, hogy « polgármester elrendelheti egy­séges szerkezetit, jól záródó gyüjtötartá- lyok kötelező használatát. Akik e tartáh lyokát a megszabott időn belül nem szer­zik be, ezeknek önköltségi árát a város az ingatlan tulajdonosától, vagy haszonélve­zőjétől közadók módjára béhajthatja- Ki­mondja a szabályrendelet azt is, hogy a %'áros a háziszemét összegyűjtésével és ki- fuvarozásával járó költségek fedezésére háztartása javára szemétszedési dijat szed. A dijat a lakó, az üzlet, iroda, műhely és raktárhelyiségek után a középületek, va­lamint közhivatalok, intézmények, intéze­tek helyiségei után kell fizetni. A dijat ü jogerősen megállapított házadóalap után kell kivetni és az az ideiglenesen adómen­tes házak után is jár. A szemétszedési dij kulcsát a város évről-évre a tényleges ki­adásoknak megfelelőén a háztartás költ­ségvetésével egyidejűleg állapítja meg. A szemétszedési dijakat a háztulajdonosok haszonélvezet esetén a haszonélvező ter­hére vétik ki, de a kivetett dijakért a kö­zös tulajdonosok, illetőleg a hszonélvező társak egyetemlegesen felelősek. Azolmál a kültelki házaknál, chol a háziszemetet ideiglenesen kert trágyázására használják fel, a polgármester engedélye alapján di­jat nem kell fizetni. Azon a elmen azon­ban, hogy a hulladékot vagy szemetet a lakó, illetve bérlő nem gyűjti össze a vá­rosi szémétkocsival való elfuvarozásra, a dijat elengedni nem lehet. Isméi megrendezi etoadássorozaiái k&íozsváfi Isbotúnkivüíi Népmüve“ tési Bizottság KOLOZSVÁR, szeptember 17. Kolozs­vár sz. kir. város Iskolánkivüh Népműve­lési Bizottsága tegnap délután 6 órakor tartotta ezévi első közgyűlését a város­háza tanácstermében. A közgyűlést, ame­lyen a bizottsági tagok teljes számban mc-gjeientek, Kiss Károly tanügyi főtaná­csos. ügyvezető elnök nyitotta meg. Meg­nyitó beszédében ismertette az Iskolán- kivüii Népművelési Bizottság elmúlt év: munkásságát, amelynek legfőbb célja a felnőttek iskolánkivüli oktatása s gondol­kozásuknak helyes irányba való terelése volt. Az elnöki megnyitó után Kovácsy Pál népművelési titkár számolt be a mult tan­évi tevékenységről. Beszámolójában rá­mutatott arra, hogy a megalakuláskor há­roméves munkatervet terjesztettek elő. Az első tanév során két bónaponkint változó programmal mult év decemberétől kezdve 18 iskolai körzetben 234 előadó több, mint ezerötszáz előadást tartott, melyek­nek közel hatvanezer hallgatójuk volt. Az első két hónapban történelmi és földrajzi, a második két hónapban irodalmi, köz­egészségügyi, társadalmi és katonai vo­natkozású kérdésekről tartottak előadá­sokat, mig májustól kezdve az időszerű kérdések és pedig adóügyeket, ipartör­vényeket, a hadbavonultak segélyezésével Egyetemi taiftönyv magyar, német segédkönyv minden fakultáshoz L®qa"c-i^, Ko ozsvír. Kérjen jegy éket összefüggő kérdéseket, stb. ismertették az előadók. Köszönettel emlékezett meg a titkári jelentés a honvédség szakelőadóiról, akik szintén bekapcsolódtak a népművelés munkájába és értékes előadásaikkal hoz­zájárultak a sikerhez. Különösen kiemel­te Almay Béla vezérkari alezredes, Berez- nay Károly alezredes, Kásás Andor ve­zérkari őrnagy, vitéz Borcsiczky Imre százados, Kozma Ferenc és Zsögön Tibor vezérkari századosok, vitéz Huszár Endre tábori főespereis, vitéz Kun Iván és vitéz Borbándy János tábori esperesek nevét, akik lelkes, odaadó munkájukkal támo­gatták a népnevelés ügyét. A katonai szakelőadókon kívül főként tanárok* tanitók, orvosok, ügyvédek és mérnökökből kerültek ki a többi előadók. A multévi program második része az analfabéták oktatása volt, amelynek ke­retében Írástudatlan katonákat, leventé­ket és egyéb felnőtteket oktattak, akik közül összesen 695-en tanultak meg irni- ólvasni. Azután bemutatták a jövő évi munka­tervet., amely nagyjában a következő: 1. Az alapismeretek hiányainak pótlása, különös tekintettel ä helyesírás, fogalma­zás, irodalmi, történelmi, földrajzi kér­désekre­2. Időszerű előadássorozatok tartása, amelyek során a különböző miniszteri rendeleteket, különösen az élelem, lakás, ruházat, tiizifaellátás és közegészségügyet érintő kérdéseket Ismertették. 3. Időszerű gazdasági irányú előadások tartása a gazda társadalom részére- Ház­tartás^ szabó-varró, ruhakötő tanfolya­mok rendezése, stb. 4. Külön helyesírási, fogalmazási és kalkulációs tanfolyamok szervezése az iparosmunkás és kereskedőtársadalom ré­szére. 5. Az iparos osztály szakirányú tovább­képzésének fejlesztése. Ezenkívül súlyt fektet a jövő évi mun­katerv arra, hogy a Nemzeti Munkaköz­pontba tömörült munkásság részére külön, a többi munkással pedig munkaadójuk bevonásával célszerűen oldják meg a kor­szerű szabadidőmozgalom kulturális lehe­tőségeinek kihasználását; a levente pa­rancsnoksággal a legszorosabb kapcsolatot igyekszik kiépíteni a népművelési bizott­ság. A magyar iparpártolás, a becsületes keresztény kereskedelem kihangsulyozá- Sa, a háztartási alkalmazottaknak a nép­művelési munkarendbe való bevonása szintén a bizottság gondját képezi. A jö­vő évi programot színházi előadások ren­dezése, kultvrfilmek bemutatása, ének- és zenehangversenyek rendezése, a nép­könyvtárak fejlesztése egészítik ki. A jövőévi munkatervhez többen szóltak hozzá, majd az indítványok során a nép­művelési bizottság tagjainak számát 6ó-ra emelték. Uj tagokul báró Kemény Jánost, a Nemzeti Színház főigazgatóját, Kelőmén Lajos levéltári főigazgatót, vitéz dr. Biró Gyula gazdasági akadémiai igazgatót, Csí­ki Sándor löldészt,, Kneffel Pál egyetemi tanársegédet, Peredy János levente fő- oktatót és Varga Jenő testnevelési fel­ügyelőt választották. Zilah városát sugárul fogja összekötni a vasúti állomással Teljes erővel folynak Szilágy megyében az útjavítási munkálatok — Nagyvonalú tervekről beszélnek a statisztika adatai ZÍLAH, szeptember 17. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától.) A Szilágyság egyik legfontosabb problémája az útháló­zat megjavítása. Báró Braunecker Antal országgyűlési képviselő, akivel a Szilágy­ság időszerű kérdéseiről részletes beszél- getést folytattam, behatóan ismertette a tennivalókat és azokat a nehézségeket, amelyekkel Szilágy vármegye vezetőségé nek az útépítésekkel kapcsolatosan meg kell küzdeni. A megyei közigazgatás min­dent elkövet, hogy az adott lehetőségek­hez képest az utak megjavítása és az uj úthálózat kiépitése gyors ütemben tör­ténjék Több mint 250-000 lakosa van a megyének, akiknek gazdasági jóléte függ attól, hogy kifogástalan úthálózat álljon rendelkezésükre. Ebben az évben már tel­jes erővel megindultak az útépítési mun­kálatok, amelyeknek adatairól dr. Schré- ter János vármegyei főjegyző a következő felvilágosításokat adta: Megindultak az útépítési munkálatok — Elsősorban arról kellett gondoskod­nunk, hogy az útépítésekhez és jav'tások- boz szükséges kőanyag legnagyobb részét magában, a megyében szerezhessük be, mert a szállítási nehézségek miatt a szom­szédos megyékből csak nehezen lehel ele­gendő burkolásra alkalmas követ besze- I ezni. Á vármegyei közigazgatás részletes je len'.ést készített a kormányzatnak a vix- szabályozásról is. Egész F.rdéiybea Szilágy ivármegyét sújtották a legkj.- tasztrófálisabbcm á táv 'Szí áradások. Srilágysomlyó városában ‘39 ház össze az áradás következtében és a megye ’egtermékenyebb földjei keriiitek viz alá. Báró Bánffy Dániel földmiivciésiigyi mi­niszter a Szilágyságban tett körútja során személyesen meggyőződött arról, hogy ál-, talános nemzeti érdek a szilágyság! viz-; szabályozás. A miniszter intézkedésére azonnal megkezdték a Kraszna szabálvo-, zását. Hónapokon keresztül folytak * munkálatok, amelyek most befejezéshez közeledtek. < * ■ ! * I Szilágysomlyót á Krasznd szabályozása* révén sikerült tehermentest tani az ár- vizveszedelemiől és a folyó szabályozására^ egyidejűleg az uj építkezések egész sorozata indult meg. A megyoi közigazgatás mindenütt elké­szítette a térképfelvételezéseket és azokon! a helyeken, ahol legnagyobb az árvízve­szély, helyi jellegüleg végrehajtotta a leg­fontosabb szabályozási munkálatokat. >! Szilágvmegye magyarsága az uj útépí­tésektől és a vizszabályozási munkálatok­tól hatalmas gazdasági fellendülést vár, amely jótékonv hatását rövidesen éreztet­ni fogja a Szilágyság életében. 230 ezer pengő €rf€üfi fóti holmi! ö®!| ifiéi § hORV^őehneh Biharmegifóbeii Nagyvárad, szeptember 1A Tudósítónk je­lenti: Tegnap tették közzé a téliruhagyüjtési mozgalom nagyváradi és biharmegyei gyűjté­sének eredményét. A városban és a megyében összesen mintegy 250 ezer pengő értékű téli hscilmi gyűlt össze. Begyült ezenkívül 15 ezer pengőnyi készpénz, amelynek ellenében a nagyváradi kisiparosoknál szintén téli holmit vásároltak a honvédek részére. A gyűjtés eredménye Nagyváradon: 3476 pár harisnya, 2730 nyaksál, 2696 pullover, 214 meleg alsóruha, 669 pár bőrkesztyű, 251 ta­karó, 752 pár cérnakesztyű, 398 lábszárvédo. 728 lábszártekercs, 69 hószemüveg, 16 kötött ing, 19 lábszárvédo, 159 alsónadrág, 40 nadrág, 3 paplan, 6 lepedő, 130 bőrmellény, 131 szö­vetmellény, 42 ing, 140 törülköző, 124 kabát. 42 zsebkendő. 192 bélelt bunda, 13 vég flanel, 15 lábzsák, 35 sífelszerelés, 2 pár csizma, 813 í 6apka, 987 pár érmelegitő, 133 flaneltakaró, 5 muff, 30 hasmelegitő, ezenkívül 39 kg. gyap­júfonás 14 pár cipő, 136 ruha, 151 pár szőr- méskesztyü, 5 pár sikesztyü és sok egyéb aprói hdlmi. A vármegye területén összegyűlt: 640 pá-j harisnya, 536 nyakGál, 357 pullover, 42 melegj alsó ruha, 47 pár bőrkesztyű, 16 takaró, 180 pari cérnakesztyű, 585 lábszárvédő, 6 lábszárte-; keres, 28 hószemüveg, 69 kötött ing, 2 lábszár- védő. 16 alsónadrág, 1 nadrág, 1 paplan, 1 lepedő, 61 bőrmellény, 13 szövetmellény, 14 ing, 314 törülköző, 4 kabát, 9 zsebkendő, 3 hasmelegitő, 13 bunda, 16 vég flanel, 36 láb­zsák, 2 sífelszerelés, 1 pár csizma, 1 bundabé­lés, 28 dg. angoraszőr, 15 kg. nyersgyapju, 1 pár sicipő, 95 fülvédő, 79 sapka, 187 érmele- grtő, 288 szőrmesapka. Nagyváradról az összegyűlt együttesen 15 tonnányi holmit a budapesti gyűjtőhelyre szállították. A Níwjmk tiícreiabeR { MAGYAR! BÉLA a budapesti Dunapolola hírneves prímása ti la­do zeaeharâval mliideo este || Duan&JWKfl

Next

/
Thumbnails
Contents