Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-17 / 210. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, H L A P I T 0 f TA; . Kiadótulajdonos: ,4* ALLAS SAJTÓ VÁLLALAT* Jókai-u. 16., Lem. Telel.: 11—09. Nyomda: Egye- H§P¥l3Élá;ISIÍ^ÍC> St Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 2.70 P,« tem-o. 8. sz. Telei.: 29—23. Csekkszámla 72056 U H Kt I ifi H Ifi I A 1» U « negyedévre 8 P., félévre 16 P., egéez évre 32 P. ffA német birodalomnak nincs oka aggódnia a háború kimenetele miatt" — ipja Gébbel® miniszter a „Das Reich“ ei mii folyóiratban Sztálingrád ostroma változatlan hevességgel folyik BERLIN, szeptember 17. (MTI.) Az Interinf. jelenő: Szerdai értesü­lés szerint a német támadó csapatok Sztálingrádban az ellenséges el­lenállás ellen folytatott elkeseredett utcai harcok során tovább nyomul­nak előre a város belsejében, A sztálingrádi csata hevessége az utolsó 24 órában mén fokozódott. A harcok egyik gyújtópontja Sztálingrád dél­nyugati gyári külvárosa és nagy teherpályaudvara. Berlini katonai szakértők szerint Sztálingrád fontos részei már most német kézben van­nak. A német csapatok északról, délről és nyugatról nyomultak a vá­rosba elkeseredett harc árán. A város védői elszántan védekeznek. A Volga túlsó partjára felvonultatott szovjet tüzérség ágyuzza a város azon negyedét, ahová a német csapatok már benyomultak. Londoni táviratok szerint angol politikai és katonai körök már számolnak Sztálingrád elestéveL Az angol lapok napok óta igyekeznek előkészíteni a közvéleményt az ellenségnek erre az újabb sikerére és nem közölnek többé különtudósitásokat a szovjetarcvonalróí, csupán a hivatalos közléseket kisérik borúlátó megjegyzésekkel. A Popoilo di Roma bérüni különtudó- sitója döntő fontosságú hirt jelent Sztá­lingrádból. Az a némtet ék, amely a város központi része eilen tört előre, mélyebbre hatolt és elérte a Volgát. A németek ennek kö­vetkeztében foglalták el Sztálingrád központi pályaudvarát is. Ilyen■ körülmé­nyek között a város lakott része, ahol most a védők összetorlódtak, két rész­re szakadt. Mindamellett berlini katonai körök arra figyelmeztetnek, hogy a város lakott te­rületének az a része, amely még orosz ké­zen van, egyelőre jóval nagyobb annál, amelyet már elfoglaltak. Mint a Gazetta del Popolo hadiiudó- siíója jelenti a sztálingrádi arcvonalról: Sztálingrád városa me g semmisült ne k tekinthető. A város nem egyéb, mint feldúlt utcák, felrobbant házak és el­pusztult gyárak óriási halmaza, ame­lyen be'ül körülbelül egymillió hol sétá­ld, beleértve a Iwtonáhat, munkásokat, asszonyokat és gyermekekét is, kétség- beesetten harcot, hogy néhány nappal késleltesse Sztálin őrült illúzióinak ös:s- szeomlását. A sztálingrádi csata a háború legnagyobb csatája, amelyben milliók állnak szemben egymással, A Kaukázusban helyi tevékenység •Sztálingrádban heves utcai harcok BERLIN, szeptember 17. (MTI—DINT.) A véderő főparancsnoksága a Kaukázus területén és a Sztálingrád előtt folyó har­cokról kiegészítés képpen a következőket közli: ■ A Kaukázusban Novorosszijszktól ke­letre és délre csak helyi harci tevékeny­ség volt. A Terek arcvonalon egy helyi né­met támadás sikeres volt, több ellensé­ges ellentámadást viszont szétvertünk. A sztálingrádi erődharchan a heves utcai harcok tovább folynak. A bolsevistáknak minden kétségbeesett kísérletét, hogy a körülzáró gyűrű acél- szőrit ás át meglazítsák, vagy áttörjék, a legsúlyosabb vérveszteségeik mellett meghiúsulnak. Minden házat eltorlaszolt ellenállási fé­szekké alakítottak át. A háztömbök erőd­szerűen kiépített támaszpontokat alkot­nak. amelyek gyalogsági fegyverekkel, tü­zérséggel és nehéz [öregekkel vannak el­látva. ( A német gyalogosok és utászok ennek a harci területnek egyik darabját a má­sik után törik lei és tovább nyomulnak előre a városba. A város déli területén a németeknek si­került egy további erős ellenséges, állást áttörni és további tért nyerni. A kemény harcok szakadatlanul tartanak. A légel- háritó tüzérség egyik osztaga két nap alatt a bolsevisták 21 harckocsiját meg­semmisítette, elpusztított továbbá két ne­héz és 15 könnyű löveget, több cement erödállást, földerősitéseket és egy üzem­anyagraktárt. A hadsereg egyik rohamlöveg osztaga 3 nap aikrít összesen 37 szovjet harciko­csit, valamint 15 nehéz és 15 könnyű löveget, továbbá két nehéz légelháritó üteget semmisített meg. Szétromboltunk 17 páncélkupolákkal el­látott betonerődöt és nagyszámú könnyű és nehéz gyalogsági fegyvert zsákmányol­tunk. Német harci és' zuhanó harcirepü­lőgépek többizben támadást intéztek az Asztrahán felé vezető vasútvonal ellen is. öt megrakott szállitóvonat kigyulladt. A német repülők hatásosan támadták a Sztálingrádtól északra és keletre levő re­pülőtereket. Német vadászok 29 szovjet­gépet lelőttek, saját veszteségük csak 2 gép volt. Még 9 gépet a légelháritók lőt­tek le. Helyzetjelentések az a fővonalakról BERLIN, szeptember 17. (MTI—DNB.) A Führer főhadiszállásáról jelenti a véderő főpa­rancsnoksága: KELETEN A Terek-fo’yónál több ellenséges támadás meghiúsult A Sztálingrádéit folyó csatában makacs harcokban újabb jelentős térnyerésre tettünk szer!. Voronyezs térségében az ellen­ség nagy erőkkel ismét. megkezdte támadá­sait. A bolsevistákat súlyos harcokban vissza­vertük. nagyobb veszteséget okozva nekik. JRzsevnál az ismétlődő ellenséges támadások elhárítása során egy hadtest körzetében ked­den 106 páncélos semmisült meg. Az arcvo­I Dal ezen szakaszán összeomlottak a bolsevis­ták. helyi jellegű előretörései. ÉSZAKON A Ladoga-tótól délre gyengébb ellenséges erőket bekerítettünk és megsemmisítettünk. A tüzérség ellenséges tüzelőállások, kiserődök és harciállások ellen küzdött, megfigyelt jó ered­ménnyel. A Ladoga-tavon megrongáltunk egy szovjet őrhajót és egy teherhajót. DÉLEN Szeptember 14-re virradó éjszaka Tobruknái a légi és tengeri harcierők bevetésével part- ratett brit csapatokat a német és olasz erők szoros együttműködésben. kemény és gyors harcban megsemmisítették és foglyul ejtették. Az ellenséges hajóhadegységeket a parti üte­gek és a légvédelmi tüzérség jól irányzott tűz alá vették és 3 rombolót, néhány korvettet és sok partraszállás céljait szolgáló hajót el- sülyesztettek. Tüzelésünkre a hajóegységek keleti irányba elkanyarodtak, azonban a né­met és olasz légikötelékek megtámadiÜk őket, 2 cirkálót, egy rombolót és több motoros tor- p*dóüasze.dot elsülyesztettek. Több kisebb egységet súlyosan megrongáltak. Német ak­nakutató hajók egy brit gyorsnaszádot 117 fő­nyi legénységével elfogtak és a tohruki kikö­tőbe bekísérték. Kilenc ellenséges bombázó- gépet lelőttünk, összesen 580 foglyot ejtettünk, köztük van 34 tiszt. Ezenkívül az ellenség sok halottat veszített. Nagymennyiségű hadianya­got zsákmányoltunk. A foglyok közt van az elsülyesztett brit hadihajó 6ok hajótöröttje. Saját veszteségeink kicsinyek. Az egyiptomi arcvonalon könnyű német harci és zuhanóharcirepülögépek nagy hatással har­coltak a britek gépkocsiösszevonásai ellen. Német vadászok ÉszafoAírika és Málta felett légiharcokban lelőttek 25 hat gépet, eg1/ gé­pünk elveszett. NYUGATON .. A Bresttől nyugatra ievő tengerrész felett valamint a megszállt nyugati terület fölé tör­tént berepülésük során lelőttünk 5 brit repü­lőgépet. 1 A Nagybritannia ellen folyó harcban harci- repülőgépeink a szerdára virradó éjszaka Bos­ton kikötő- és iparvárost támadták. Sok tűz keletkezett. Az Északi-tenger nyugati részén előörshajók rövid tengeri harcban elsüiyesz- téttek két brit gyorsnaszádot, egy harmadikat felgyújtottak. TÍZ NAP ALATT 1215 REPÜ­LŐGÉPET VESZTETT A SZOVJET v Szeptember 5-től 15-ig a szovjet légierő 1215 repülőgépet vesztett. Ugyanez idő alatt a ke­leti arcvonalon 87 repülőgépünk veszett el. Beleértve a már korábban jelentett ellenséges veszteségekbe a finn és német tengeri és légi Harcierőknek a nyár folyamán 26 szovjet ten­geralattjáró m-'gsemaiis’tését is. A háború kimenetelétől függ, elnyerhetjük-e a szabadságét vagy elpusztulunk — Írja Göbbels miniszter feltűnést keltő cikkében BERLIN, szeptember 17. (MTI.—DNB.) Göb­bels birodalmi miniszter a Das Reich cimü fo­lyóirat legutóbbi számában „Meredek emel­kedés " cimü cikkében azzal a kérdéssel fog­lalkozik, meddig tart a mostani háború? A miniszter természetesnek tartja, hogy ezt a kérdést barát és ellenség a negyedik háborús évben gyakrabban veti fel, mint az el6Ő évben. — Mi a háborút — írja Göbbels dr. — kez­dettől fogva realisztikus oldaláról néztük és mindig óvakodtunk attól, hogy azt túl köny- nyünek vagy túl nehéznek fogjuk fel. Mi a háborúban a népek tragikus drámáját láttuk és látjuk, amelyet egész nemzeti erőnk latbavetésével győzelmes befejezésre kell juttatnunk, mert a háború kimenetelétől függ egyáltalában, vájjon, mint nemzet, ei- nyerjük-e önrendelkezésünk korlátlan sza­badságát, vagy elpusztulunk. Természetesen nem közömbös, hogy milyen so­káig tart ez a háború. De a kérdés semmilyen öszefüggésben sem áll azzal, hogy ezt a háborút meg kell nyerni és meg is van minden előfeltétele annak, hogy a háborút megnyerhessük s ezt meg Is fogjuk nyerni. Azt a kérdést, meddig tart a háború — folytat­ta Göbbels miniszter —, többnyire magának a kérdést felvetőnek vágyképe dönti el. A fele­let csaknem mindig attól függ, hogy mit vár az egyes kérdést feltevő a háború kimenetelé­iül. A kérdésre végleges választ nem lehet ad- ,ni. A tapasztalat azt mutatja, hogy mint a há­ború, úgy a béke ie éppen akkor nem követ­kezik be, amikor azt közelinek hiszik, de .hir­telen itt van éppen akkor, amikor alig számí­tottak rá. Az angolok egyetlen állítása sem olyan ostoba a birodalmi propaganda miniszter nézete szerint, mint az, hogy minden csatát »el lehet veszteni, csak a leg­utolsót kell megnyerni. A birodalomnak jelenleg a győzelemnek any- nyi kéziláioga van birtokában, hogy egyálta­lán nem kell aggódnia a háború kimenetele vé­gett. Ma anyag és fegyverek szempontjából összehasonlíthatatlanul kedvezőbben állunk, mint a háború kezdetén, nem beszélve kikép­zett csapatállományaink számáról és minősé­géről. A miniszter vezércikkét ezekkel a sza­vakkal fejezte be: Mi indíthatna bennünket arra, hogy rózsásabbnak lássuk a helyzetet, mint amilyen. E helyzetben amugyis rendel­kezünk minden eshetőséggel a győzelemre. Még meredek emelkedés áll előttünk. Tisztá­ban vagyunk feladatainkkal, de eshetősé­geinkkel is. Tudjuk mit akarunk, de ami még fontosabb, akarjuk is azt, amit tudunk. A svéd kormánymegőrzi népe béké­jét, szabadságát és függetlenségét — mondoH« rádióbeszédében Hcmsson minisztere*ne k STOCKHOLM, szeptember 17. (DNB— MTI.) Semleges politikánk annak a szi­lárd elhatározásnak következetes megnyil­vánulása, amely messze időkre nyúlik vissza — mondotta Ha üss on miniszterei" nők kedden a rádióban. Megállapította, hogy a svéd külpolitika évszázados alapja Svédország megerősítése és a többi nem­zettel való barátság ápolása. Svédország n£ni engedte, bogy bevonják bármilyen hatalmi csoportba, amely valamely más hatalom ellen irányul. A svéd kormány azt kívánja, hogy mindenki tiszteletben tartsa a svéd nép tényleges érzelmeit - ezért erősen kifejlesztette országa batvl- mát. A svéd kormány elsőrendű köteles­sége, hogy megőrizze népe békéjét, s>,r badságát és függetlenségét.

Next

/
Thumbnails
Contents