Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-13 / 183. szám

ellenzék 1942 auyusz tus 13. MUSS 4 tllKEüC Egyetem Mozgóban nu, holnap (îs holnapután : Erdélyi kastély Hunyady Sándor színdarabja filmen. Főszereplők: Tasnády Fekete Mária, Mezey Mária, Páger Antal, Greguss Zoltán, Vaszari Piri ás Gózon Gyula. A műsor keretében: Szöcske Szepi kalandjai. (Micky Maus-film.) Felügyelet A szemközti viliit kártjében játszik hét kis gyerek. Egy nagyobbacska.fin, meg égij egészen kicsi. Most megy cl a mamájuk' hazulról. Felszó! az uránál:, aki a nyitott ablak mögött Írógépen dolgozik: — Drágám! Vigyázz egy kicsit a gyé­reitekre! Azonnal jövök. A papa kihajol az ablakon és int, hogy vigyáz■ Eltelik két perc, a gyerekek vison- ganak. — Eszti! — kiált a papa és újra az ab­lakban a f&je. — Tessék? — kérdezi a házmesterné. Vigyázzon egy kicsit a gyerekekre — így a papa —, most dolgom van, nem érek rá lesni őket. — Ne tessék félni, vigyázok — feleli a házmesterné, mire a papa megnyugodva visszaül a gépe mellé. A házmesterné tesz-vesz az udvaron, majd oda szól a gépkocsiszinbőI kilépő fiához: ' — Te Laci! Ügyön ügy áj j már egy ki­csit ezekre a gyerekekre. Nekem be leéli menni a házba. — Jó! — szól Laci. — Csak menjen be nyugodtan. Megy Eszti s Laci még utánaszól: — Tegyen pár szem. mazsolát is dz al­másrétesbe. Legyint Eszti s eltűnik. A fiú bezárja a gépkocsison ajtaját s leül a küszöbre. A ézi a gyerekeket, akik közül a kicsi ököllel püjöli a nagyobbik' hátát és visit, mintha nyúznák. — Ne rosszalkodjanak — szól rájuk Laci és elgondolkozik. Biztosan arra a csinos kislányra gondol, akit tegnap háza­lásért s akivel ma is moziba megy. Amint ott ül, ránéz az órájára s ujjú­val pattint. Körülnéz, elkiáltja magát. —• Annuska! ' Kijön a húga, tizenhároméves kislány. — Mia? — kérdi maflán. Mindig nyit­ván van a szája. — Te Annuska, nekem be kell menni a városba. Maradj itt kinn a kertben és ügy ej j á gyerekekre egy kicsit. Jó? Vonogatja vállát Annuska s bólint, hogy jó. Ijoci pedig indul, fütyül vidáman s jól bevágja a kaput. Annuska leül a fűre, néha rászól a két gyerekre: — Jancsika! Pista! Üjjének helyt! A két gyermek rá se néz, folytatja a szü>ads1 ilusu birkózást, ahol abbcdiagyta. Nyűik a kapu, bejön egy kislány, An- nuska-forma. — Annuska, nem jösz át? — kérdezi. — Édesanyám dinnyét hozott. Felragyog Annuska arca. — Nem mehetek — mondja aztán el­szontyolodva —, kell ügyeljek a gyere­kekre. — L gyan, hagyd el — legyint a kislány —, elég nagyok, ügyelnek azok magukra. Csali gyere. Dinnyét eszünk s aztán ját­szódunk. A csábítás nagy. Annuska indul, de lel­kiismeretesen odaszól a nagyobbik fiúnak. — Jancsika, maga mán nagy fiú, ügyej- icii a kis öccsire, míg hazagyiivök, ügyej- jeneJc egymásra! — ,s ezzel eliramodik. Jancsika és Pisla pedig ügyelnek. Leg­alább is arra. 'hogy ki ne nyom iák egy­más számét ' (M. L.) SZABÁLYOZTÁK A SZABOTT Utl INGÓSÁGOK *\RVFKl Sl I \ BudapcHi Körlony legközelebbi .száma közli a kor inán\ rrmlrlHri. amely a hatósági arniOg- áHanitás alá eső, valamint a korlátozott forgalmú ingó dolgoknak hirni végrehaj­tása esetében való értékesítését részlete sen szabályozza. I FORCÁCSKUTI SZENE ANYA SZÓK A U ilUA ÉKEN KÜZDŐ HON­VEDEKÉRT 1 náduismc.nti járns fö szolgainról liirntirJálmz • rUczi’tt jelen­tés szerint u forgácsktiU I erem banya szén bányászni felajánlottál: a harci éren küzdő honvédéi: javára egynapi bérü­kéi A „vénétől kis nők“ és az ui Olaszország RÓMA, augusztus 13. (Az Ellenzék munkatársától.) Római cikket olvastam egyik- fővárosi lapban. Hűvösen előkelő, könnyed női írás, a szellemességet se le­het elvitatni tőle. csupán az a baj. hogy eljárt felette az idő. A „fiorentinkuiapos elegáns venetoi kis nőkről‘* ir benne, a l in Vittorio Veneto finom caf je b n-fai­nak a terraszain üldögélő és diskuráló előkelő római dámákról. Az illető nyilván a Tűi Vittorio Veneto Cgyil: hoteljénél: (helyesebben: „albergo“-jának, mert a fa­sizmus megszüntette az idegen?* hifi fő­zéseket) fényes üvegablakai mögül szem­eli Rómát, azonban tekintete nem ér to­vább a Via Vittorio Veneto-n, az olasz főváros egyik legclökelMd) és legmoder­nebb útvonalán. Amit ir, az nem cáfol­ható, csal: éppen nem Róma Sőt még i. Via Vittorio Veneto seid Mintha nem *ört volna ki az uj világháború Mintha nem lenne, három hóim liiján húszéi es ( nerdulója a „Marcin su Ronné'-nak. Nem. korántsem jut eszembe polemi­zálni ezzel a különben szellemes l:is női cikkel, amelyet biztosan élvezettel olva­sott el a lap közönsége, csupán — kép­zet-társítás során — bizonyos igazságo­kat kavart fel bennem, amelyeket cl kell mondanom. mert ez a cikkecske bizonyos, nálunk még mindig eléggé elterjedt szem­léletet takar Olaszországról. Azt az cl nem halványult nézőpontot, amely a gyermek­korunkból ismert színes itáliai anziszk"- ok álnaturálista torzonborz. a fülükben rézfüggős halászaira, jambo-sapl:ás mem- dolinos énekeseire és bájos osteriásleá- nyaira utal önkéntelen. Mintha a mai Olaszország is csal: a jámbor zarándokol:, az oldalukon Kódokkal járó-kelő globcl- rotterek, a nászutasek és a múzeumlátoga­tók Itáliája lenne... Igen, a múzeumok! Olaszország Európa múzeuma, de nem­esed: a múzeuma. Ezen van a hangsúly. Nem felejtettem■ el, amit Balbino Giulia- no szenátor, volt olasz Icultuszminiszter, nemes liarálunk mondott nekem pár évvel ezelőtt egy beszélgetésünk alkuiméiból: },Önök, magyarok tiltakoznak ellene — és jogosan —• ha a magyar népélet egyes, talán kimúlófélben levő sajátosságait: a pusztát, a fokost, a csikóst, a cifraszürt, a cigányzenét, az egész magyarságra vo­natkoztatva túlságosan sokat emlegetik, mi, olaszok ugyanúgy vagyunk vele, ha külföldiek állandóan a nápolyi dalokat hozzák elő...“ Igán, gyönyörűek, dalla­mosak a nápolyi ccánzone-k, bájosak a Via Vütorio Veneto-n sétálgató signori- nák (akik talán nem is mind „signorinak“. mert a mai háborús utazási nehézségek ellenére is sűrűn lehet közöttük külföldi), azonban mindez nem 1942 Oldszországa. Emlékszem arra is, amikor a harmincas évek derekán a római „Borgo“ sötét, ne- hézillatu, szennyes, bár érdekes és pit- toreszk“ házsorait bontogatta a fasiszta csákány, hogy levegőhöz juttassa terével és Colonnádjóval együtt a felséges San Pietro-t, a világ legnagyobb templomát, mit válaszolt nekem egyik olasz fasiszta barátom arra az udvarias dicsekvésemre, hogy az „Örök Város“ hány múzeumát látogattam régig: ..Hát a mi Rómánkat láttad-e már?“ Ki veszi észre, hogy a Brenneren és Lu­kion a-n (Laibach) tul már régen megvál­tozott. a világ s a pepecselő, hamisan ve­rista színes képeslapok az elmúlt évtize­dek lomtáréiba süllyedték el az ábrázolt nápolyi lazzarinikkal együtt? Mert eljárt felette az idő. mint ahogy túlhaladott az ltáliáról — és bármely orszéigról — pár napos kéjutazás után való véleménymon­dás. I Magam is láttam — igaz —, a Via Vit­torio Veneto-n csinos, fekete, vagy szö­kés Madonna arcú, fiorentinkalapos höl- gyecshéket (nem akarom■ a pesti zsargon- illatú „kis nő“ elnevezést használni), akikre szabadidejükben biztosan ráfér né­mi szórakozás, de nem hinném — bár­mennyire kedvesek és bajosak is hogy azonosíthatók lennének a mai olasz nő­A mai olasz nő ugyanis — ahogy al kuhnam volt nem tökéletesen, de minden­esetre jobban megismerni — neru ilyen, hanem egészen más valaki. Nem er rá di­vatos. drága toalettjét (ha egyáltalán te­lik reá u szegény keresetből) mutogatni az elegáns Via Vittorio Veneto-n, sütkérezni valamelyik caff-é-bár forraszéin, mert el vr.n foglalva mással. A fronton küzdő fér­jét kell helyettesítenie, nő létére kenye­ret keresnie, szépszámú gyermekeit Terel­nie. Olaszországban nem szégyenül: a gyá­rikét, büszkéi: reá, vállalják az eltartás nehézségeit. Rómában fordítva van. mint Budapesten: kevesebb a kutya, több f,~ újszülött. Nem láttam még kutyát pórá­zon sétáltató dámát Rómában de annéd több gyermek-kocsit tologató, I:icsinyeit vezetgető anyák S az az olasz nő, aki visz mxlagosan szerencsésebb körülményei: kóz'itt, jobb anyagi helyzetben élhet, szintén nem tét­lenkedik. Önzetlenül1 másoknak, a hábo­rú harmadik esztendejét hódosén vivő fa­siszta Olaszország nemzeti közösségének janira szenteli munkáját és idejét. Bősé­ges tere nyílik ma It (diában az áldozatos hazafias női tevékenységnek! Idézhetjük itt a Dúcénak egy. az olasz nőkhöz inté­zett mondását: ..A fasiszta Olaszország számit rátok, számit o ti érzésetekre, a ti türelmetekre s szívósságotokra, mindenek- felett pedig arra a hazaszeretetre, amely ott lángol minden nőnél: a szivében". Hazaszeretetét megmutatta az olasz nő már az olasz—abesszin háború ideién, amikor ékszereit átadta a házánál; s fel­tett karikagyűrűjét is vasgyürüvel cserél­te fel. A fasiszta Olaszország a maga ér­tékének megfelelően méltányolja a nőt s éppen ezért hiányzanak itt oly tin tulhaj- iások, mint némely államok' modern „amazon ' kultusza. A nőnek a háborúban sem az a feladata, hogy sebet ejtsen, ha­nem. hogy gyógyítson; dolgozzék n férfi mellett s ha kell — helyette is! A kalauz­nő éppen olyan ismerős, mint nálunk s a gyárak is rengeteg munküsnöt foglalkoz­tatnak a hadiiparban. Helyet kopnak á nők az olasz vöröskereszt Fasciste uusi- liare ospedaliere“ szervezetében. mélynél: tagjai megfelelő kiképzés után a hivatá­sos hadiápolónői személyzet melle beoszt­va végzik d munkájukat kórházakban. Az olyan olasz nők számára, akii: nem tölt­hetik állandóan betegápolással az idejü- ket, alakúd a ..Yisiidtrice ospedalierá“- szervezet, amely lehetővé teszi tagjainak a kórházai: időnkinti látogatását, sebesül­tek. betegek gondozását. Ez kiterjed a hadbGvonidt itthonmaradt és reászoruló családtagjaira is. Betegápoláson kívül in­formációs szolgálatot is végeznek az arra jelentkező olasz nők. A fasiszta oldsz női szervezetben működik olyan osztály, amely a katonák levelezését végzi (Corrispon- denza per i soldaţi), vagy pedig megad­ja d választ a hozzátartozók érdeklődé­sére (U ff idő Notizie). Hivatalos pontos­sággal és a női szív melegével tesznek eleget minden kívánságnak. A fekete egyenruhás fasiszta nők megjelennek a városokban, falvakban, külvárosi lakások­ban, meg se várva, hogy hozzájuk for dúl­janak, hanem ők érdeklődnek, hol és kin kell segíteni. Némi kis ízelítő a mai olasz nő igazi életéből! Az írásom elején említett cikk­nek örültem, mert igy módot ddoit ne­kem ezeket elmondanom. Az uj Olaszor­szág reátalált a maga útjára. S nálunk? Az „Ellenzék“ minapi komoly és méltó feltűnést keltett vezércikkéből idézek, amelynek igazál egy külföldön s éppen a baráti Olaszországban élő magyar érzi át igazán: ,,Virrosztani kell hát és állani az őrséget és munkálkodni apró Íróaszta­lok mellett, műtermek mélyén és minden­ütt, ahol munkálkodni lehet“. Igen, vir- rasztunl: és munkálkodunk Budapesten. Kolozsvárt, vagy Rómában s egy nap egy­másra találunk. MIHÁLY LÁSZLÓ. imm A Magyar Favágó gcptulajdonosok szövetkezete a tűzifa fürészelését méterniázsánként 2f> fillérért vállalja. Cím: Kádár-u. 12. Tel. 1538. GRÓF ZRÍNYI MIKLÓS: „Minekünk, magyaroknak val.i mink vagyon, íegyverrol nyeretett az, a mi eleinktől, úgy tartaték eddig és nincs kérdés már abban, azután is úgy kell megtartani.“ ÁFITJM. BE KELL JELENTEM A LÁBBELI KLSZLEi I KÉT A közellátásiig) i rurnivz tér rendeletet adott ki a kereskedőknél és iparosoknál tárolható lábbeliké szk'tek és zöldszinii lábbeli utalványok bejelenlé sérül. A bejelentési űrlapokat az ipart'-s- tiileteknél, a Magyar Crpökere.skedök Or szagos Egyesületénél és a lábbe iközpont- nál díjmentesen lehet beszerezni. Súlyos szerencsétlenség egy ostraui lányá­ban. Prágából jelentik: Az oitraui bányavidé­ken bányaszerencsétlenség történt, amelynél 3 bányászt betemetett a beomló földtömeg. K6: bányászt sikerült élve kimenteni, a többinek azonban csak holttestét találták meg. ÍMI7.J felhívás a hadigondozottakhoz: a IIONSZ vezetősége felhívja a hadigondozotta­kat, hogy a magyar állampolgárságot igazoló okiratot — saját érdekükben — minél előbb szerezzék be. Kérések elkészítése é» az azokhoz csatolandó iratok megszerzésében az iroda (Honvéd-utca 46. szám) díjtalanul áll a tagok rendelkezésére. Márton Gyula vízvezeték, csatornázási, központi fűtés, fürdőberendezési és villanyszerelési vál­lalat. Munkát vidékre is vállalok. — Bartha .Miklós-utca 5. Telefon 29—34. * VERSENYTÁRGYALÁSI HIRDET­MÉNY. A m. k;r. Or^zágo- Közegészség iigyi Intézet kolozsvári Ápolónő és A édö- nőképző Intézete 156—1942. szám alatt nyilvános versenytárgyalást hirdet az In­tézet tűzifa- és szénellátásár.'i az 1912 - 43. fűtési idényre. Szállitandó mennyi-ég kb. 1200 q liasábfa és 4000 q cea 4000— 5000 kalória fiitőértékü hazai szén. A közszállitás költségei szabályszerűen biz­tosítva vannak. Ajánlati űrlapok az Inté­zet gondnoki hivatalában (Kolozsvár, Mussolini ul 74—76. sz.) a hivatalos órák alatt átvehetők. Az ajánlatok aláírva, ös­szefűzve és lepecsételve folyó évi augusz­tus hó 22-ig délelőtt 11 óráig az Intézet gondnoki hivatalánál nyújtandók be, ahol azok ugyanakkor bizottságilag felbontat­nak. Az ajánlatok felbontásánál a szál­lítók vagy megbízottaik jelen lehetnek. Bánatpénz, batáridő és egyéb feltételekről az ajánl ^ ti nyomtatványban foglaltak in­tézkednek. Kolozsvár 1942 augusztus 11. Dr. Lőrincz Ferenc s. k., egyetemi ny. r tanár, az Intézet vezetője. Olcsón és mégis jól i Ä gondos házlausmönY csukís korszerű sza­kács könyvből I ő z Î1! Kevésből — j'óS! Pengő Mai idők szakácskönyve. Zsir nélkül készíthető ételek. Tojás nélkül ké­szíthető ételek. Cukor és liszt nélkül készíthető ételek. Étrendek. 2.40 Húspótló ételek napokra. hústalan Hústalan étrenddel az egész eszten­dőre, az idény-ételek figyelembevé­telével. 1.G0 Készüljünk a télre. Cukornélküli) befőzés. Gyümölcsök, főzelékek, tésztafélék, húsfélék, stb. tárolása. Hasznos növények gyűjté­se. Gyakorlati tanácsok. " 2.— Háztartás, háztartási alkal­mazott nélkül. Az egyedül dolgozó háziasszony nél­külözhetetlen segítője, minden ház­tartás korszerű, gyakorlati tanács­adója. 1.80 Kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre után­véttel is azonnal szállítjuk. í ! Poloskáit petéstől tökéletesen kiirtja „Tisztaság* vállalat Kvár, Kossuth L. u. 34. Tel. 30—32. Ingyen felvilágosítás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents