Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-13 / 183. szám
IS42 aagasittas 13. ÍUENX«f 5 VefyU Jfos&ţ; Amibűi mUm&& Uni... MIT KERES TŐKÉS ERNŐ MAGYARORSZÁGON? Jogosan foglal“ koztatja ez a kérdés a magyar koz- véleményt, amely megdöbbenéssel értesült arról, hogy a súlyos visszaélésekkel vádolt egykori bukaresti református esperes Magyarországra szökött a büntető feljelentések özöne elől. A marosvásárhelyi Székely Szó részletesen ismertette ezzel kapcsolatban Tőkés Ernő kisebbségi múltját és megjegyezte, hogy az egy^ kori bukaresti esperes most Szóvá- tán, saját villájában piheni ki a szökéssel járó izgalmakat. Nincsenek gondjai a megélhetésre, mert ugyanakkor, amikor kisebbségi lelkésztársai anyagilag teljesen tönkrementek, Tőkés Ernő tekintélyes vagyont szerzett és marosvásárkelyi laptársunk értesülése szerint Buda* pesten és több magyarországi városban felesége nevére telekkönyvezetí nagyértákü ingatlanok boldog tulajdonosának mondhatja magát. A marosvásárhelyi lelepezések természetszerűleg az egész sajtót bejárták, hiszen Tőkés Érnő szereplése az idegen uralom alatti magyar életnek egyik legszomorubb tünete volt. Nem szokásunk a személyeskedés. Az Ellenzék hasábjáln többször rámutattunk arra, hogy milyen helytelennek tartjuk azt az irányzatot, amely a „jó magyarság“ elbírálását Vádaskodások, megvetendő intrikák és névtelen feljelentések utján akarja eldönteni. Kisebbségi sorsunkban nagyon nehéz volt politizálni, Emelt fővel mondhatjuk, hogy nemzeti érzésben sohasem volt különbség az erdélyi magyarok között. A politikai módszerek tekintetében néha ellentétek merültek fel. A módszer kérdésében vallott felfogás azonban nem lehet irányadó arra, hogy bárkinek a jószándékát is kétségbe vonjuk. A vezérelv ugyanaz volt az egész huszonkét esztendőn keresztül: megőrizni az erdélyi magyarság egységét és kiharcolni a magyar tömegek életlehetőségeit. Akik ezt a célt szolgálták, önzetlenül, becsületes meggyőződéssel és teljes odaadással harcoltak. Abban mindany- nyian egyetértettek, hogy magyar célokért csak magyar politikai és társadalmi párt, illetve egyesülés keretei között lehet küzdeni. Sajnos, minden időben akadnak egységbontók, akik egyéni életükben úgy akarnak kétesértékü előnyökhöz jutni, hogy rést ütnek a közösség soraiban. Ezek közé tartozott Tőkés Ernő bukaresti református esperes, aki hol a liberális párt, hol a nemzeti parasztpárt korifeusainak ajánlotta fel szolgálatait. (Go- gáékkal nem kacérkodhatott, mert a költő-politikus csak a hivatalos magyar szervezetekkel tárgyalt és ösz- tönszerüen irtózott a konjunktúra- lovagoktól.) Hosszadalmas volna felsorolni Tőkés Ernő politikai ténykedéseit. Erdély magyarsága mélyen elitélte a bukaresti református esperest, akivel szemben egyháza is tehetetlen volt, mert magas román összeköttetései „salvus conductust“ biztosítottak számára. Hogy Tőkés Ernő a bécsi döntés után is Bukarestben maradt, mindenki természetesnek vette, mert múltjánál fogva nem is gondolhatott a felszabadult magyar életben való elhelyezkedésre. Azóta Romániában is uj politikai rendszer lépett életbe, amely Tőkés Ernő számára már nem kínált lehetőségeket. Ezt a rendszerváltozást az üzleties hajlamú esperes ismét a maga javára akarta felhasználni. Tömegével gyártotta a hamis keresztleveleket és áttérési bizonyítványokat, amelyekért óriási összegeket vágott zsebre. Leiratot intézett a fenhatósága alá tartozó lévitákhoz és lelkészekhez, bogy különböző anyakönyvi bizonyítványokat állítsanak ki és ilyenformán közel százötven zsidót csempészett be teljesen hamis adatok alapján a romániai re- ozmáius egyház hívei közér Nagy Ferenc tövisi református esperes, a romániai reformátusok egyházi vezetője, hivatalos vizsgálatot rémiéit el a tömeges hamisítások ügyében és a vizsgálat adatai alapján csalás, okirathamisitás és hivatali visszaélés miatt a romániai egyház nevében megtette a feljelentést Tőkés Ernő ellen. A feljelentésről és a vizsgálat adatairól a romániai reformátusok hivatalos lapja, a Református Szemle egyik legutóbbi számában közleményt is adott ki. Ezek miatt a közönséges bűncselekmények miatt indult meg az eljárás Tőkés Ernő ellen, aki már hónapokkal ezelőtt forrónak érezte a talajt Bukarestben és a büntetőjogi következmények elől ismeretlen helyre szökött. Most azután kiderült, hogy az egykori esperes Magyarországot választotta menedékhelyül és itt akarja élvezni annak a vagyonnak gyümölcseit, melyet romániai működése során szerzett. Üldözött embert támadni nem tartozik a levagias magyar tulajdonságok közé. Talán Tőkés Ernőnek is meg tudta volna bocsátani a magyar nemzet múltbeli szomorú emlékű szereplését, ha igyekezett volna jóvátenni a magyar egység ellen elkövetett súlyos hibáit. Tőkés Ernőt azonban nem lehet politikai menekültnek tekinteni. Olyan bűncselekmények miatt indult ellene eljárás, amelyek minden ország büntető törvénykönyve szerint egyformán elítélendők. Nincs joga tehát a nemzetközi jogszabályok menedékjogára hivatkozni, amelyek csak a politikai üldözötteket és katonaszökevényeket részesítik a vendégjog védelmében. Csodálkozással vegyes felháborodással kérdezheti tehát a magyar közvélemény: mit keres Tőkés Ernő Magyarországon? Bizonyos, hogy a romániai református egyház feljelentésére kiadatási eljárást indítanak a román hatóságok és mindenben osztjuk laptársainknak azt a véleményét, hogy Tőkés Ernő semmivel sem szolgált rá a magyar haza megbocsátására és védelmére. * a hízelgés és ni.bókolás k izéién ferdeségei ellen irtunk a közelmúltban en~ nek a rovatnak hasábjain. Féja Géza, a kitűnő magyar köziró az Esti Magyarország egyik legutóbbi számában az őszinte lelkesedés hangján foglalkozik az Ellenzék állá.s- . foglalás óval. Élelmesnek tartjuk, hogy szószaint idézzük „Megszűnik?'- című cikkének figyelemreméltó megjegyzéseit: — Igazol adunk a kolozsvári Ellenzéknél: is: a hajbókoiás és a szolgaié1.!:iiség ugyancsak súlyos közéleti - betegség. Fölösleges minden pillanatban úgy viselkedni feljebbvalóinkkal, mintha most mentették volna meg a világot. A túlságos hajbókoiás sohasem fejez ki tiszta, igazi emberi érzéseket. Nem egyszer a legalázatosabb alantas lelkében találunk legkevesebb igazi tiszteletet és ragaszkodást. A szolgaiélek fertőzi meg a közhivatalt, mert nem figyelmezteti felettesét az igazságra, basá&kndásra neveli őket, föléb- reszli hiúságukat és elhiteti véliik, hogy csal~ lia-!alánok, tehát mérhetetlen károkat okoz a köznek. A. kellő tiszteletadás, az igazság- szeretet és az emberi önérzet nagyon szépen megférnek egymással. A fiatal köztisztviselő két e három erény ápolására kell nevelni. Az első lépések megtörténlek. Most már társadalmunkon a sor. Próbát kelt lennie, hogy szakítani bu-r a ferde hagyományokkal és mennyire tud érvényt szerezni a munka mo ráljának, a teljesítmény, valódi érdem, néma tiszteletének, az igazság feltétlen szer életének? Féja Géza megjegyzéseihez nincs hozzátenni valónk-. Örvendetes jelenség, hogy a magyar sajtó legtekintélyesebb orgánumai egyre erélyesebb hangon támogatják azt a hii-.delmel, amelynek végső célja a hízelgés és hajbókolás végleges kiirtása a magyar társadalomból. * ISMÉT FELFEDEZTEK BENNÜNKET. Mégpedig olyan módon, hogy nincs köszönet benne. Számtalanszor szóváiettiik már, hogy ■a budapesti sajtó egyrésze bántó felületességgel kezeli <az erdélyi 'kérdéseket. Mindé- nekélőlit a rendszeresség hiányzik az erdélyi kérdéseket tárgyaló budapesti cikkekből1, a melyek nek másik főbenjáró hibája, hogy távol állanak az erdélyi leiektől és a kellő heiyzetisnierethöl. Most a Magyarság cimü lap egyik cikkírója ruccant ®e Erdélybe és nyári kirándulását lelbasznállta arra, hogy többek közölt ,,Kolozsvári, ábécé“ címen sürgöny* stílusban számoljon be tapasztalatairól. Nem akarunk arra hivatkozni, hogy az Ilyenfajta beszámolók már eleve kizárják a lelkiismeretes -tájékozódást. Szerintünk ez a hangnem Incz-e Sándor levitézleitt Színházt Eleijének kitünően megfelelt, de. magát komolynak, tekintő sajtóorgánum nem teheti magáévá. Fogadjuk el, hogy ilyen stílusban is lehet érdekes és színes beszámolót Írni. A Magyarság cikke azonban néhány kritikától eltekintve, hamis meglátásokat és felületes meg- áUapi-tásoikat tartalmaz. Hogy csak nchány adatát idézzük: .Tyukpiac kora reggel kárminvorös ru/s- zsul kikent, kifeni' bevásárló háziasszonyokkal“. 0lyiknak még á busz körme is vérvörös (és közben hóna alatt szorongatja a megvett libát, tyúkot). Keleties dolog ez kérem1 . Ez' látta a Magyarság cikkírója a kolozsvári piacon. Nem .kéül sokat magyarázni rhhoz. hogv a piacnak még a tájékán sem járhatott. Az erdélyi szellemet Így határozza meg: I,Nyelv tájiszólás. — Befut a vonat Kolozsvárra. Az eilső szó, .amit hali1 ok: — Káruly — rikkantja egy székely, n betűt mondva ó helyett, mint Dani bá, a rádióban. \ u. óban iE vagyunk Erdélyben“. Ehhez a szeíiemes- kedéshez fölöslges bármilyen megjegyzést fűzni, ..AHalvásár. Folyik a felhajtás reggö Munkácsi utcában. Jókora a felhozatal. Es mennyi bivalyt hajtanak*. Távoi áll tőlünk az a sízándék, hogy a Magyarság cikkírója e.'len személyes támadást intézzünk. Azért foglalkozunk cikkével, mert a hasonló jelenségek egyre gyakrabban megismétlődnek a budapesti sajtóban. Tudjuk, hogy nyaralásból hazatérő kartársainkat jó sízándék vezeti, amikor erdélyi tapasztalataikról a nydfvánosság előtt számot akarnak adni. Erdélyt és a különleges erdélyi kérdéseket azonban ilyen rövid idő alatt lehetetlen se g megismerni. Aki nyaralni akai az erdélyi humuszon, gondoljon csuk .1 oya rabi sí a és élvezze felszabadult népünknek testvéri szere letét. . Fel fedezni nem IcitcMi - niil Szükséges. Ehhez komoly tanulmány !>' :l a jóakaraton kívül, amit két vonatindulá.-» között semmi esetre sem lehet elvégzeni * A KISEBBSÉGI SAJTÓÉLET inégi* helyei kapott a debreceni nyári egyelem sajtótanfolyamán. Paál Árpád dr. ország gyűlési képviselő ..Kisebbségi sajtó14 tinién tartott előadást a tanfolyam, sorozatában. Paál Árpád dr. az erdélyi közélet és a sajtó neves harcosa, igyekezett át tekintő képet nyújtani az erdélyi magyar sajtó huszonkét esztendős küzdelmérő'. Vázolta a román megszállás körülményeit és az ezzel kapcsolatban előállott helyzetet, melyben különösen a megszállás első éveiben egyes városok egymástól is élsz: geleiten éltek. Ezt az elszigeteltségei os de a sajtó tudta áttörni. A továbbiakban a magyar sajtó állandó fejlődéséről, a cenzorával való örökös küzdelmekről és a magyar egység megóvása érdeKében vég zeit felbecsülhetetlen munkáról em'eke >:e11 meg Paál Árpád dr. Elégtétellel s*á mólunk be arról, hogy a debreceni snjlá- tanfolvam rendezői mégrs beillesztették -z előadássorozatba az erdélyi sajtó kérdéseit Helyesnek tartottuk volna, ha a történeti és politikai visszatekintésen kívül a gyakorlati kérdések ismertetésére is sor kerülhetett volna, hiszen az sem érdektelen, hogy az erdélyi magyar újságírás a szó hivatásszerűen vett értelmében milyen fejlődési szakaszon ment keresztül. Reméljük, Iiogy később erre is alkalom nyílik, mert az erdélyi sajtó jelentőségének megismerése nemcsak a szakmabelieknek, hanem az egész magyar közvéleménynek tanulságos adatokat szolgáltathat. Három évi Segyhésrm a keréhpáftoívajt KOLOZSVÁR, augusztus 13. (Az El- J lenzék munkatársától.) Érdekes bünpert | tárgyalt tegnap a kolozsvári törvényszék sziineti tanácsa Csipkés Ödön törvény- széki tanácselnök elnöklétével. A vádióttak padján Gold Sándor 20 éves, volt műszerésztanonc ült, aki ellen a királyi ügyészség többrendbeli lopás miatt indított eljárást. Bűnrészessé? miatt vádat emelt az ügyészség az elsőrendű vádlott természetes apja, Preisier Jakab. valamint a volt műszerész tanuló elhunyt mühelyfőnökének felesége, özv. Finkler Séimuelné és ennek üzleti alkalmazottja, Weisz Ilona ellen. A vádirat szerint Gold Sándor a mult év folyamán több mint egy tucat kerékpárt lopott és azokat vagy mint alkatrészeket, vagy mint átszerelt kerékpárokat értékesítette. 1 Letartóztatása alkalmával a lakásán házkutatást végző detektívek számos kerékpáralkatrészt találtak, amelyekről Gold Sándor azt a felvilágosítást adta, hogy 1 különböző egyének javítás céljából vitték hozzá és azok eredetéről semmit sem tudott mondani. Preisier Jakab lakásán Szintén találtak kerékpáralkatrészeket a nyomozást végző közegek, de Preisier errevonatkozólag azt a magyarázatot adta, hogy az alkatrészeket természetes fia -vitte lakására- Arról néni volt tudomása, hogv Gold Sándor hogy szerezte ezeket az alkatrészeket. Ozv. Finkler Sámuelué és alkalmazottja, Weisz Ilona azért kerültek a vádlottak padjára:, mert egyizben, mikor megjelent náluk Gold Sándor. számlát üdítik neki bizonyos kerék párái katrészék vásárlásáról. A törvényszéki tárgyaláson Goid Sándor tagadta bűnösségét. Azt mondotta, hogy ő rendszeresen foglalkozott kerékpár javításokkal. hozzá sokan vittek kerékpárokat vagy alkatrészeket javitás céljából, de az illető személyeket megnevezni nem tudta. Preisier Jakab szintén tagadta bűnösségét. Azt állította, hogy természetes fia dolgairól és ténykedéseiről nem tudott semmit. özv. Finkler Sámuelué kihallgatása alkalmával elmondotta, hogy Gold Sándor éveken keresztül az ő üzletükben, illetve az ő műhelyükben tanult és csakugyan vásárolt iöbbízben különböző kerékpár- alkatrészeket az üzletből, a vásárlásról Weisz Ilona állította ki a számlát. Weisz Hona hangoztatta a törvényszék előtt, hogy ő csupán annvi alkatrészt számlázott Gold Sándornak, amennyit a volt müszc- résztanonc ténylegesen megvásárolt a Finkler-üzletből. A tényállás tisztázása érdekében körülbelül liz tanút hallgatott ki a bíróság, akik valamennyien károsultak voltak és a Gobi Sándor lakásán talált kerékpáralkatrészekben sajátjukra ismerlek. Kihallgatta még a törvényszék Török Mihály üzleti alkalmazottat, aki Gold Sándort annakidején leleplezte es a rendőrség kezére juttatta. ,A bizonyítási eljárás befejezése után a törvényszék Gold Sándort háromévi fegyházbüntetésre ítélte. A többi vádlottat bűncselekmény hiányában felmentette a bíróság. Az ítélet nem jogerős. Holló! Holló! Figyelem! Minden kedden, csütörtökön és szombaton este Szalai László, a népszerű rádióénekes, £Umóczi Viola és Szabóra? Zoltán, . a Nemzeti Színház szólótáncosai a Sétatéri Kioszkban lépnek lel játékonycélu műsoros est keretében. I
