Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-10 / 180. szám

BM.ENZÜK i«f«aztui »•. UMHmBDMOWU' — 2 GANDHI Gandhit letartóztatták az .angolok. Es vele tartóztatták le a kongresz- s/us'i párt egész vezetőségét, mely ma kétségtelenül az indk.i nép túl­nyomó többségét képviseli. A világ­háborús küzdelmekben kibonyolit- hatatlan nehézségek között vergődő Angliának igy újabb frontja kelet­kezett: nem a legkönnyebb a többi háborús frontok között. Gandhi a uemegyüttmüködés, az ölhetett ke­zek fegyverét szegzi Angliának, mely már egyizben súlyos követ­kezmények révén tapasztalhatta, hogy mit jelent ez a fegyver. Lon­donban még ebből az időből jól tud­ják, hogy a Mahatma tényleg az in­diai nép százmillióinak vezére s ha ő adja ki az utasitást ellenállás­ra, akkor az angolok minden vonat­kozásban a passzivitás ellenállásába fognak ütközni. India egész területén Kitschener lord, az elmúlt világhá­ború hires angol hadvezére, aki kü­lönösen jól isineTte Indiát, durva hasonlattal jelölte meg egyszer, hogy mit jelenthet ez az ellenállás. Ha az indiaiak százmilliói — mondta a hi­res angol hadvezér — elhatároznák, hogy egy bizonyos fiziológiai tény­kedést ugyaneyy pillanatban végez­nek el, akkor az Indiában levő an­golok mindannyian megfulladásra lennének ítélve- Gandhi elsó ellen­állási mozgalma, melyet a világhá­borúban Indiának adott ígéretek meg nem tartása miatt szervezett meg s amely már akkor annyi bajt okozott az angoloknak, békeidőben folyt le. Mit jelenthet ez az ellenál' lás ma, amikor India kapui előtt áll a japán hadsereg? Hogy nagyon sú­lyos, abban bizonyára a londoni po­litikusok sem kételkednek. S ezen nem változtat Gandhinak és társai­nak letartóztatása sem. A passzivi­tás fegyvere talán az egyedüli fegy­ver, amely ellen erőszakkal sem le­het küzdeni. Az indiai népet pedig nemzedékek egész sorának szenve­dései szinte predesztinálják ennek a fegyvernek tökéletes kezelésére. Az angol kormány tisztában veit azzal, hogy itten legyőzhetetlen ellenállási 'fronttal kerülhet szembe. Ezért pró­bálkozott meg mindenféle ravaszság­gal. Ezért Ígért mindenféle enged­ményt, de csak a háború utánra. Ezért küldte Crippset Indiába, hogy Ígére­tekkel hálózza be a függetlenségi küzdelem vezéreinek elhatározását. De Gandhi nyugodt ellenállásán megtört minden ravaszkodás. A nagy indiai vezér a mi Deák Ferencünkre emlékeztető bölcsességgel és nyuga­lommal tárgyalt s a szofizmákkai dolgozó angol imperializmust csak­hamar rákényszeritette, hogy nyílt kártyákkal játsszék. London ma el­látott a nyílt erőszak alkalmazásáig az indiai nép vezetőivel szemben. S a nyílt erőszak kétségtelenül még elszakitkatatlanabb szálakkal íogja Gandhihoz és társaihoz fűzni ezt a népet India függetlenségének kiví­vásában. Az angol politika most Indiának azokra a rétegeire próbál támasz­kodni, melyekről feltételezi, hogy Gandhit nem követik. Ez a feltétele­zés azonban meglehetősen, bizonyta­lan talajra épül. India túlnyomó többsége buddhista hindu és egész elenyészően kis kivétellel a kon­gresszusi párt hive, mely minden angol megfélemliíési kísérlet elle­nére fenntartás nélkül Gandhi mögé állott. Egy pillanatig az veit a lát­szat, hogy a párt másik vezére, Nehru talán hajlandóbbnak mutat­kozik az angol Ígéretek elfogadásá­ra. De, rolint a kongresszusi párt egyhangú határozata mutatja, ez is csak látszat volt. Az indiai függet­lenségi mozgalom ereje magával ra­gadta Nehrut is és a szent aszkéta Gandhi százmilliók egységes elhatá­rozására támaszkodva szólítja ma lel az angolokat, hogy távozzanak Indiából. Angol részről ezzel a ha­talmas népmozgalommal szemben India mohamedán lakosságát és a páriák alsórendii kasztját akarják kijátszani. Gandhi követői azonban kétszázötvenmillió embert tesznek Lejárt lábbeli utalványok hatályát nem lehet meghosszabbítani K()L()Z$\ All, augusztus 10. A közel­látási miniszter tegnap Kolozsvár varos polgármesteréhez az alábbi leim tot in­tézte: Több oldalról hozzám érkézéit jelente sokból arról értesültem, hogy egyes ko; ségi, illetve városi hatóságok a lejári láb beliutalvanvok bulályái önkényesen ni -g- hosszabbitj'ák. Ezzel kapcsolatban I'''hí­vom a figyelmét arra a körülményre, hogy a 200.300 1911. k. M. szánni rcn delet T. paragrafusának 1. bekezde.se azé rint az utalványt a fogyasztó csak a kiál­lítást hüi'Otö hónap utolsó napjáig vált­hatja be. Sem idézett számit rendeiet, sem más rendelet a lejárt lábbcliulalvanyoK hatályának meghosszabbítására 1 elbatal- nuuzást nem ad. Ennélfogva ily mejjhosz szabid tátsnak helye nincs. Ha valamely fogyasztó a hatóságnál lejárt lábbeli ut <1­\ánnyal jelentkezik, a hatóság i törzsin pori azt ;i körülményt, hogy az utalváuyt ;I fogyasztó nem vetU* igényije, jegyezze tel, egyúttal amennyiben indokoltnak Iát- jn, uj igénylés alapján térítés ellenében, az. illető fogyasztó részére állítson ki *ij abb lábbeli utalvány f. Ez az njabb lübböliulßl’ vány azonban csuk a Iörvcnylmtós ig fo­lyó Inn i lábbeli ollót nüínyánnk lerhéro ál- lillidtó la. kontingensen felül, vagy elnnilt havi kontingensek terhére tehát lábbeli- utalványok kiállításának ilyen esetben sines helye. A leiratnak végén bejelenti u közí'llá- 4ásí miniszter, hogy a rendelkezés bejár tasát megljizottai utján a helyszínen fogja ellenőriztetni és u .szabálytalanság elkö­vetése esetén úgy az intézkedő, mint az ellenőrzésre hivatott hatóságokkal szem­ben a legszigorúbban jár el. Cslkmenaság Alcrik északkeleti szegélyéről hosszú, keskeny völgy húzódik a begyek közé. ^ égén iide legelők, meredek szántók i s sötét erdők egy régi székely falut ölelnek körül: Csikmenaságot. Tőle keletre a la* katlan havasok hatalmas gerincei gyűrűz­nek. Túlsó lejtőjükön egy más, számunkra idegen élet veszi kezdetét. He itt, e félre­eső magyar településen a nyugati művelt­ség fénye világit. Sugara az itt lakó nép lelkén megtörve, sajátos, helyi sziliekben ragyogó szivárványra bomlik. Midőn a bá­jos kig középkori templom először tűnik szemünkbe, őszinte áhiUit és csodálat fog el: mintha a tenger mélyéből váratlanul egy gyöngyszem csillanna felénk. Az euró­pai kultúra a magyarságban gyökerezve, ilyen messzire is megtalálta az utak Bizo­nyára ennek az eldugottságmk köszön­hető, hogy Menaság művészeti emlékei legnagyobbrészt még ma is állnak anélkül, hogy eredeti varázsuk megkopott volna. A nép is őrzi hagyományait nz élet min­den vonatkozásában. E népi költészet, ze­ne. diszitö kedv és ősi szokások talaján szűrődött rá a távolról ide vándorló euró­pai művészet is. Fejlődése a templom épületén és felszerelésén szinte töretlen Ívben követhető. < Az egyház magja valószínűleg már n székelyek odatelepedésekor, a 13. század folyamán alakult ki. Erre vall a sekrestye oromfalába illesztett primitiv rózsaablak, mely annakidején talán a templom hom­lokzatát diszithetle. Az orgonakórus két hatalmas pillérjét a padlózat feltöltöttsé- ge miatt nem lehet pontosan megvizsgálni, de tömzsi, hasábos alakjuk, valamint az élek lemetszett volta a régi templomból való származásuk mellett szól. Mellettük a falon, egy románkori résablek is nyílik, majd egy másik a diadalív közelében. A két ablak régi. déli fal vonalát őrizte meg. Egyébként a hajó meglehetősen átépült s a nyugati torony ks a múlt században ke­rült a homlokzat elé. A későgót szentély azonban fennmaradt n maga teljességé­ben. A kellemes félhomályból 1 ssan bon­takozik ki szemünk előtt középkorvégi falusi építészdlünk e valódi remeke. A mennyezeten könnyed liálóboltozat ciká­zik végig. A mélyen leszaladó karcsú bor­dák ive kehelyidomu gyámköveken torpan meg. Fenn. a középvonalat rozetták hang­súlyozzák, a háló metszőpontjain bájos kis festett cimerpaizsok dudorodnak!. A bordák közeit gazdog falfestmények bo­rítják. A középső rombuszsorban a Szent- háromság jelenik meg. Kétoldalt az evan­gélisták és próféták, majd szent nők sora­koznak. A gyámkövek felé futó, elvéko­nyodó mezőkben üde virágok sarjadnak. Leveleik köriilfonják kelyhüket. Mintha az egész égi jelenés c pompásan virágzó réiböl emelkednék a végtelen magasságok felé. A festmények eredeti frisseségét a többszörös helyreállítás sem tudta eltün­tetni. Különösen érdekesek a női szentek. Alakjaikat a könnyedségnek és nehézkes­ségnek valami csodálatos keveréke teszi vonzóvá. A redövezetésben. az arcok és kezek megmintázásában még halványan érződik a későgótika himpora. Pedig sok­kal későbben, a 17. század közepén ke­letkezhettek. A szentély északi falának 1655-ös évezámai alighanem a freskók létrejöttét jelzi. Ugyanez évből szárma­zott a hajó régi kazettás mennyezete is, melynek deszkáit az Erdélyben olv gya­kori virágdíszek ékítettek. Sajnos, a mult század legvégén már annyira tönkrement, hogy le kellett bontani. Egykori megjele­néséről eHg részletesen tájékoztat az egvház 1869-ben megkezdett kéziratos története. De térjünk vissza a szentélybe. A maii gyemre minőségű oltár helyén haj­dan gótikus szárnyasoltár állott. E híres csikmenasági oltár a magyar középkori Gitárművészet utolsó datált kicsendülése (1543). A mult században, midőn újat tet­tek helyébe, egy sarokba félreállitoUák s méltatlan környezetéből csak HaynaUl Lajos műért6se emelte ki. aki püspöki körútja alkalmával felhívta rá a figyel­met. Ekkor egv oldalkápolnát építettek számára. Nemsokára a budapesti Nemze­li. majd Szépművészeti Múzeumba került. A középen áldó Madonna a székely fafa­ragásnak jelentős emléke. Az oltáron kí­vül a1 templom más fnfaragványokat is rejtett. Még a román megszállás alatt ta­lálta meg a padláson Szervatiusz Jenő azt a három szobrot, melyet tavaly már a Pász'ortüz októberi száma képben is kö­zölt. Közülük a próféta rendkívül gyenge, falusi munka. Semmiképpen nem lehet középkori alkotás. A feszület már lénye­gesen .érdekesebb, bár szintén erősen vi­déki termék. Formái régiesek s talán akadnak, kik e szenvedő Krisztust legelső faszobraink közé Szeretnék sorolni. De éppen a megmintázás feltűnő provinciális zamata int óvatosságra. A templomot kö­rülölelő fal élőt ma is áll egy durván fa­ragott kőkereszt, melyet valaki nemrég árpádkorinak könyvelt el. Hololt a rajla olvasható évszám szerint a 18. század má­sodik felében készült. Csikdelnén is ta­lálunk hasonló kőkcreszíet, mely valóban megtévesztésig románkorinak látszik, az alatta bevésett évszám viszont 1780-at műtőt. Az archaizmusra való hajlandóság a népies emlékeknél igen gyakori jelen­ség s ezért a menaság! feszület korát is csak megfelelő összehasonüíó anyag fel­kutatása döntheti el. — A harmadik szo­ki, mig az índiái mohamedánok és a I páriák száma alig éri el a százhúsz* j milliót. S az indiai mohamedánok támogatása is igen bizonytalan do­log, majdnem reménytelen az ango­lok számára. Anglia a középkeieten, Egyiptomban, Palesztinában, Szíriá­ban, Irakban és Iránban szemben áll a mohamedánsággal. És ez az ellen^- tél, mely napról-napra élesebbé vá­lik, nem marad hatás nélkül az in­diai mohamedánok és Anglia viszo­nyára sem. A páriák pedig annyira összetartás nélküli és megszervezet- íen néptömeget jelentenek, hogy az indiai küzdelmekben még angol tá­mogatással és a bolsevista kapcsola­tok kihasználása árán sem képvi­selnek igazi ütóeröt. És India sza­badságharca emellett nemcsak ön­magára, nemcsak Gandhi lelkes kö­vetőinek százmillióira támaszkodik, hanem a nyugatról és keletről Ázsia belseje felé haladó nagy felszabadító bor cgv Mndonrítt, mely mái ;i *zókriy úri veszetnek valódi remeke Vin uur.id! meg épen. A Jézus gyermek teljeseit hiányzik. Ugy.'Uiigy Mária kezd'- Ay. arcon ét» u ruhán kisebb nagyobb sérülések hi' hatók. Mindez azonban nem befolyúxo m o szobor művészi batárit*. A fej kissé, aránytalanul nagv. a/ arcról mégis háj é ked\ev,ég sugárzik. A száj körül haivánv mosoly dereng. \ faragó technikai tudását főleg a ruharedők lendületes vezetésében csodálhatjuk. Maddoriárik egészen küzdi rokonságot árul el a csikszenltamási uj templom anellékkápobiájában le\ő Már.a szoborral. A. fejtipus és az egész megfő galmazás mindkettőn közös. A szentta mási -Madonna azonban kissé kémén ytbb, nehezebb. A menasági szobron még halá rozotWan érezhető a gótikái ,,S*'-vonalu felépitéso, nini a másikon már szinte lei jesen eltűnik. A két szobor egyazon rrv' hely alkotása :i 15. század második felé bők A menasárá közülük az idősei)!). A régi egyházi felszerelésből csak c, niiseruha maradt fenn, melynek azonban érdekes története van. Az anyakönvvbcri 1805-ből olvashatjuk azt a feljegyzés:, hogy a plébános egv szövetből miseruhá készíttetett. A ..\élum‘*-ot egy menasági huszár ajándékozta a templomnak a fran­cia háborúból való szabadulása emlékéi Az arany és ezüst fonállal gazdagon át szőtt szöveten első pillantásra látszik, hogy eredetileg nem készülhetett egyházi célra. Ezért nagvon valószínűnek tarthat juk azt a hagyományt, hogy az illető hu szár a kérdéses ..vélum ’-ot valahol zsák Hiányolta s később volt annyi esze, hogv szülőfaluja templomának ajándékozta s ezáltal az utókor számára megmentett! Orbán Balázs az egyháznak kél régi ha­rangját említi. Ezek közül csak az 1582-e« van meg. A másikat, mely 18 évvel fiata­labb volt. az első világháborúban beÖn- tötlék. Hasonlóképpen nyoma veszett annak az 1678-ból származó festett ruha- szekrénvnek is, melyet a múlt század vé­gén még említenek. — A régi anyakönyv borítólapján még egy érdekes történeti emlék húzódik meg: Gáborfi János plc bános egykorú feljegyzése a madefalví veszedelemről. A nemes felháborodás diktálta leírásból szinte kézzelfoghatóan elevenedik meg előttünk a véres dráma. Az író együttérez népével. Soraiból, kife­jezéseiből szabadon árad a székely öntu * dat. A Szavak szinte lángolnak. Az esemé­nyek zord tömörséggel összefoglalt elő­adásában és a hozzáfűzött kirobbanó megjegyzésekben az ősi székely szabadsáv lázadása lüktet. Aki elolvasásába bele­kezd, nem tudja "abbahagyni. Egy bek' régi kultúrájának biztos jele. ha benne a fejlődés minden rezdülése nyomot hagyott. Menaság igy tükrözi vissza elsősorban művészeti emlékeivel a magyar leiken átszűrt európai műveltsé­get. Bár végbástyaként áll a keleti hatá­ron. minden gyökérszála a honi talajba és ezen keresztül Nyugat televényébe nyúlik Ez a megalkuvás és kétértelműség nélküli nyílt színvallás láthatatlan varázsos szá­lakkal fűzi o csíki havasok alján meghú­zódó kicsi székelv faluhoz mindannak lel­két, aki valaha ott járt. Benne az európai­ság és magyarság kettős, de osathalatlan szelleme testesül meg. Ez az a nagy belső élmény, mely az ősi templom boltozata alatt felfrissít, felemel és bizalommal szeretettel tölti meg szivünket. Entz Géza. HALÁLLAL BÜNTETIK A FEGY- VERREJTEGETŐEET FRANCIA ORSZÁGBAN Vichy, augusztus 10. (OKI.) A hi­vatalos közlönyben törvény jelent meg, amely szerint halállal büntetik mindazokat, akik szabályszerű enge­dély nélkül emberi élet kioltására alkalmas lőfegyvert, vagy robbanó­szert hordanak maguknál. Halállal büntetik a fegyverrejtegetöket is. (MTI.) hadjáratra is, mely végleg meg íog­ja hozni a győzelmet a passzivitás fegyverével hosszú időn át kitartani tudó hinduk számára. A szent asz­kéta Gandhi alakja igy rajzolódik be mind határozottabb vonalakkal napjaink világtörténelmébe s ez minden bizonnyal nemcsak Európa, hanem az ősi Ázsia számára is meg­hozza azokat az alapvető, nagy vál­tozásokat, melyekért a felszabadító hadseregnek vezérüket áldozzák-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents