Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-10 / 180. szám

1

1942 augusztus i •,

Kállai mifilés miniszterelnök nags keszédet mondott Zalaegerszegen a feormáng készülő

rendelkezéseiről

, ZALAEGERSZEG, augusztus hó 10. (MTI.) Káflay Miklós miniszterelnök vasárnap a kormány 'több tagijának kíséretében Zalaegerszegre utazott. A vármegye minden társadalmi osztályúnak a vármegyeháza közgyűlési vermében, egybegyiilt képviselői előtt nagyszabású beszédei mondott az egész országot érdeklő időszerű kérdésekről. A város közönsége nagy lelkesedéssel és meleg szeretettel fogadta a miniszterelnököt, akinek miniszterelnöki minőségében ez az első hivatalos dunántúli útja. Kállcoy Miklós miniszterelnök reggel érkezett a Léi-motorosvonattal vi~ léz Lukács Béta táreanélkűli miniszter és 1Antal István nemzetvédelmi propaganda- miniszter kíséretében. Radocsaij László igazságügyminiszter és Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter már korábban gépkocsin a városba érkezett Az ünnepélyes fogadtatáson resztvettek ho talmas tömeg élén a vármegye és a város katonai és polgári hatóságainak vezetői és az egész Dunántúlról, mintegy 30 felsőházi tag és országgyűlési képviselő. A fogadtatás után a miniszterelnök szentmisét hallgatott, majd kíséretével együtt gyalogséta közben megtekintette a város nevezetességeit és ellátogatott a közjóléti szövetkezet háziipari osztályának helyiségeibe is. A vár- megyeháza kapujában a tisztviselői kar élén Brandt Sándor alispán üdvözöltem A közgyűlési termet zsúfolásig megtöl- ^0 közönség szeretetteljes, lelkes ünnepléssel fogadta a miniszterelnököt. Vitéz Teleki Béla gróf főispán üdvözlő szavai után a törvényhatósági bizottság részéről Barcza László örökös törvényhatósági bizottsági tig, a kisgazda é.s földműves társadalom nevében O. Darab József, a megyei mezőgazdasági bizottság alelnöke, az iparos és kereskedő társadalom nevében pétiig vitéz Tóth Béta, á nagykanizsai Baross Szövetség elnöke mondott üdvözlőbeszédet.

Ezután Kállciy Miklós miniszterelnök mondotta el rendkívül nagy érdeklődéssel várt beszédét.

Mindenekelőtt köszönetét mondott a szeretet és bizalom megnyilvánulásáért, majd így folytatta* beszédét:

— Eljöttem Zala-vármegyébe, mert zarándoklatot akartam tenni annak a Kis- faiudynak szelleméhez, aki n magyar megújhodást ebből a vármegyéből hirdelie. Eljöttem, mert el akartam zarándokolni Deák Ferencnek, a haza bölcsének vármegyéjébe hitvallást tenni amelíe'tt) hogy a mai igen nehéz időkben vehessen bennünket Deák Ferenc bölcsessége, lule, nyugalma, de törhetetlen bizalma is a nemzet feltámadásában és örökkévalóságában .

Ezután az üdvözlőbeszédekben felvetett kérdésekre válaszolt. A zsidóbirtokok elvételével kapcsolatban közölte, hogy annak végrehajtási utasítását hétfőn tárgyalja meg a földművelésügyi miniszter úrral, hogy az elveit földek a magyarság és a termelés szempontjából egyaránt megbízható és arravaló kezekbe kerüljenek. A kereskedelem és az ipar átállításával kapcsolatban örömmel látja1, hogy a magyar kereskedő- és iparososztály, amely most a honfogalás útját járja, úgy állja meg helyét, ahogyan azt tőle a' nemzet megköveteli.

— Vannak bizonyos tételek, amelyeken nem lehet változtatni. Ne gondolják azonban azt, hogy megoldjuk a kérdést azzal, ba; a buza árát 30 pengőről felemeljük 40 pengőre. Ez ugyanilyen arányú tisztviselői fizetésemelést, ipari munka- béremelést, mezőgazdasági munkabéremelést is jelent. Nem tudjuk emelni a buza árát azért sem, mert Németországban sem magasabb az ára, mint nálunk. Ezzel szemben igyekeztünk a gazdák segítségére sietni azzal, hogy felemeltük a tej és hr zottspflés árát. Ezzel arra akartuk a gazdát ösztökélni, hogy a nehezebb, fáradtságosaid;» termeléssel a nemzet számára több értéket produkáljon. ,

wzsmzzm

Revolver esztergapadot

erős építésű, fejmegmunkálásra alkalmas, menet-másolóberendezéssel, újat vagy használtat

keresünk azonnali megvételre.

Részletes ajánlatot: ár és gépadatok megjelölésével „Esztergapad“ jeligére

Balogh hirdetőbe Budapest

V. Szent István-körut 9. sz. kérünk.

— Nem tartom feladatnak ugyanis, hogy annak a gazdának siessünk segilse- gére, aki egyszerűen csak vetni é» aratni akar és azután jó áron eladni. Elsősorban azon a gazdán kell segíteni, aki munkát, tőkét, tudást fektet bele munkájába. Ma nein u gyarapodás idejét éljük, ma. nem az a jó gazda, aki sokat keres, hanem az, aki sokat termel, még ha több is a termese, mint máskor.

fl Strohmann Kérdés

Összhangot a mezőgazdasági és ipari draft között

— A mezőgazdaság vonalán egyik legnagyobb feladatunk az ipari áraknak a mezőgazdasági árakkal való összhangba" hozása. E tekintetben ma súlyos eltolódás jelei mutatkoznak. Az orvoslásnak két módja van. Az egyik a gyártási haszonnak úgyszólván a minimálisra, vagy semmire való beállítása'. Ezt felelősségem tudatában mondom. A közszempontból ugyanis azt sem tartom bajnak, hogy az iparvállalatok a gyarapodás és vagyonoso- dás szempontjait ma nem tudják olyan mértékben Szolgálni, m’nt azt a konjunktúra, vagy a körülmények lehetővé tennék. Ugyanazt mondom nekik, mint a gazdáknak. Ma nem a vagyonosedás, hanem a több munka idejét éljük. V másik mód, az úgynevezett ár-rés, köznyelven „Spannung“ szabályozása. Ma elég nagy u különbség a fogyasztói és gyári ár között. A kettő között helyezkedik el a kereskede lem, a ma már Inkább keresztény, mint zsidó kereskedelem. Nem azért áldunk át azonban egyik vonalról a másikra, bogy a körülmények ne változzanak s csak a haszonélvezetben legyen különbség. A mai időkben mindent a minimumra kell leszo~ ritcaú, tehát a gifártási hasznot is, a kereskedelmi haszonkulcsot is arra az elkerülhetetlen árkülönbözetre, amellyel az áru a gyártól a fogyasztóig elfut. Hogy félreértés ne legyen a dologban, ezt nemcsak a ezabadkereskedelemre vonatkoztatom, hanem még fokozottan az egykézre is. Ez a munka folyamatban van.

átszámítják a gxőrl draftat is

*— Sok szó esik a strohmannok kérdéséről. Az átmeneti időknek mindig megvannak a maguk huligánjai. Magának a kereskedelemnek leéli önmagából kitaszítani őket, törvénnyel körülírni ezt nagyon bajos. I

Ezután a* mindennap néhány kérdésére tért át.

— Népünknek, társldalmunknak, egész állami életünknek alapja a közigazgatás — folytatta. — Sokat beszélnek szociális kérdésekről. A szociális kérdéseknek nincs jobb megoldása, mint a jó közigazgatás, »mely a naf^ állami célokat és a legk‘ ebb ember érdekeit is egyformán

átszervezik a

— A belügyminiszter urnák készen van a közigazgatás nagy átalakítását jelentő közigazgatási reformról szóló törvényjavaslata. A háborús időket nem tartom alkalmasnak arra, hogy ilyen nagyjelentőségű reformot teljes egészében kiresztül vihessem. Vannak azonban olyan részei, amelyek már most megvalósíthatók. Ezeket a belügyminiszter már az év folyamán a törvényhozás elé terjeszti. De a közigazgatás más ágazatában is közelebb kell jutnunk a néphez. Ilyen a földművelésügyi igazgatás reformja. Lehetetlen égy 200—300 pengős tenyészállat juttatási segély háromszor járja* meg, Budapestet,

szem előtt tártját. A megnagyobbodott országban más, egészen újszerű szempontokat kell a közigazgatásnak figyelembe vennie, elsősorban ezt, hogy- háborúban vagyunk, tehát megsokasodtak a kérdések, a feladatok, a nehézségek. Az egyes ember háborúban megszűnt elhanyagolható valaki lenni. Az egyes ember kérdése ma* az egész nagy közösség kérdésévé lelt. A közigazgatásnak ma közel kell jutnia az egyes emberhez, mert az életnek annyi és olyan problémája merült fel az egyén szempontjából, ami az eddiginél jobban és erősebben szükségessé teszi az egyénnek az állammal való érintkezését.

közigazgatást

amíg eljut a faluba. Lehetetlen, hogy ugyanarról az Íróasztalról intézzék Göcsej és Háromszék ügyeit. Lehetetlen, bogy a gazdaközönség a ma megsokasodott problémák közepette ne találjon olyan fórumot, amelyet hamar elér és amely véglegesen lúd intézkedni ügyes-bajos dolgaiban. Ezt a célt szolgálja a földművelésügyi igazgatás átállítása, amely elsősorban vármegyei kirendeltségek formájában decentralizálja a közigazgatást és az ország tájainak megfelelően közbeeső fórumokra bízza a felebbvilelt, úgyhogy csak a legfontosabb ügyek kerülnek fel Budapestre a miniszleriumbat.

Újítások a Kőzelíátás terén-- Hasonló megoldásra van szükség a közellátás terén is. Egy mázsa korpa kiutalása, egy pár cipőtalpalás megszerzése nem lehet a budapesti központ feladata. A nép széles rétegeinek ilyen igényeit minél kevesebb utánajárással kell kielégíteni. Ipari szempontból legelső sorban a munkaközvetítés az, amelyet szintén decentralizálni kell. A gazdaközönséget, de a nemzet sok más társadalmi rétegét is

Parkeltezésl

munkálatokat jutányosán vállal

Lőrinczi l C®.,

Zápolya-utca 14. és Szentegy- ház-utca 1. (Sebők-cukrászda)

sokat foglalkoztatja az árszint kérdése. Gazdapanasz volt a buza árának nem emelése. A közönség nagy panasza pedig az, hogy sok árut nem hivatalos áron kap, hanem csak zugban. Sokan azt mondják, hogy szövetségeseinknek ennyit, meg eny- nyit exportáluk, Sajnos, nagyon keveset /exportálunk. A múlt évben gabonanemüt alig. vagy csak egészen jelentéktelen telelőkben exportáltunk. Az idén szeretnénk segítségére sietni velünk küzdő Járatainknak. Nagyon még kell azonban vizsgálnunk a magyar termés mennyiséget, hogy erre az annyira szükséges és kivánalom megsegítésre gondolhassunk, mert nem lehet az alái a fejadag alá menni, amelyet ma biztosítunk a magyar népnek. Említettem, hogy gazdatársaim kifogásolják a 30 pengős buza árát.

•— A gazdaságii miniszterek fokozottan törekednek arra, hogy a gyári árakat újra á1 kalkulálják és ezeket a keresltedet mi árréseket a minimumra leszorítsák. Az árrendszert nem tekintem merevnek. Ha az életkörülmények a mai árrendszer módosítását kívánják, anélkül, hogy közellátásunk ennek következtében drágulást szenvedne, meg lesz rá a lehetőség.

— A lábbeli és ruházati fronton gyors és fokozott munkatempóval a katonaság és a hadiüzemek munkásainak bakancs- szükségletén felül 350 ezer pár bakancsot tudunk gyártani. Magyarországon jelenleg 250.000 gazdasági cseléd van és 450 ezerre tehető az állandó munkások száma. Ezek számára október 15-ig 350.000 pár bakancsot tudok juttatni 25 pengőtől 37 pengőig terjedő, csak nekik járó áron. Ezenkívül kereskedelmi forgalomba jut még kétmillió pár, úgynevezett tipuscipő. amelyet utalvány ellenében lehet majd beszerezni; a vármegyékben pedig megmarad az a korlátolt javítási kontingens, afui eddig volt.

— Október 15-ig gyáraink 400 ezer méter gyapjúszövetet tudnak szállítani. Ebből 100.000 méter kabátszövet, méte- renkint 11.15 pengős áron és 300.000 méter öMönyszövet 6.14 pengős gyári áron. Ebhez jön a megállapítandó kereskedői haszonkulcs. Ezen felül 100.000 méter nadráganyagot, fehérneműből pedig 350 ezer inget és ugyanannyi alsónadrágot, szóval 700000 garnitúrát tudunk előállítani. Ezek a jóminőségü áruk 15—20 pengőbe fognak kerülni. Á nadrágok és gyermekruhafélék terén ez idő alatt körülbelül 1 millió méter flanelt. ezenkí- vül bizonyos mennyiségű ujlenbol készült kötött mellényt tudunk még forgalomba- hozni a népruházati akció keretében. Mindezeket a cikkeket a bakaneselláiással együtt kizárólag a legalsóbb és legjobban rászorult népréteg ellátására fordítjuk, külön utal vány rendszerrel.

— A mezőgazdaságié jlcsztő törvénnyel, a termelés segítségére sietünk. A közellátás terén meg fogjuk csinálni, hogy liszt, zsír és burgonvn tekintetében a fejadag az előirt mértékben mindenkinek rendelkezésére álljon.

— Az ország ma nehéz helyzetben van

— fejezte be beszédét a miniszterelnök— Törekvésünk azonban mégis az kell,

hogy legyen, hogy akik utánunk jönnek, gyermekeinknek könnyebb, jobb élet jusson o-sztályrészül. Bennünket a sors küzdelmes generációnak jelölt ki, de ha hiszünk a jobb jövőben, meg is tudjuk azt teremteni.

Ezután Kállai Miklós miniszterelnök küldöttségeket fogadott. Ezalatt Radocsay László igazságügyminiszter a bírókat, közjegyzőket és az ügyvédi kamara tagjait, báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter a gazdaközönség képviselőit, Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter a Nemzetpolitikai Társaság tagjait fogadta, vitéz Lukács Béla táreanélkűli miniszter pedig meglátogatta a Magyar Élet Pártjának zalaegerszegi párthelyiségét és megbeszélést tartott a pártvezetésig tagjaival.

Egv óra után a miniszterelnök a társaságában levő kormúnvférfiakkal Pölöskén vitéz Teleki Béla gróf főispánnál szűk- körű ebéden vett részt és a> kora délutáni órákban Kehidára ment a mezőgazdasági szakiskola megtekintésére.

Három vármegye tatajvizá? csapolják is az ülföidön

SZEI\TES, augusztus 10. A kormányzat vizügyi szakértői a bárom esztendő óta sorozatosan visszatérő bel- és árvízveszély által a mezőgazdaságban okozott károk megszüntetésére hatalmas csatornázási tervet dolgoztak ki a Gsongrád. Csanád és Békés vármegyei területek viz- mentesilésére. Egyelőre ötmilliópengős költséggel indult ineg a bárom vármegyében a munka, mely a mezőgazdasági munkálatok befejezése után indul meg telje* ütemben, hosszú időre keresethez juttatva minden dolgozni akaró magyar munkást. A belvizlevezető csatorna építésénél arról is gondoskodnak, hogy a kérdéses területek szárazság esetén öntözhetők le gyen éld