Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-10 / 180. szám

I.XîîîX évfolyam, 180. szám. gmtf SH19FHÜR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókaí-o. Í6., Lem. Telet: 11—09. Nyomda: Egye­tem-«- 8, sz. Telet: 29—23. Csekkszámla 72058 ILÜPlTOni: BIRTHIMIKLÓS kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓ VÁLL AXAT* Bt Kolozsvár. Előáizetési árak: 1 hóra 2.71) negyedévre 8 P., félévre 1® P- egész évre 32 P, Nemzeti Színházunk munkám Régi kolozsvári és erdélyi hagyo­mányt követünk, amikor színhá­zunk ügyeit a nagy nyilvánosság előtt vitatjuk meg s nemzeti műve­lődésünk szempontjából olyannyira nélkülözhetetlen és fontos szerepé­ről, magas hivatásáról elmélkedünk. Időszerű is felvetnünk ismét ezeket a kérdéseket, A kolozsvári Nemzeti Sziuház éppen a mai napon kezdte meg a felszabadulás utáni második idényét előkészítő próbáit s az uj évad ünnepélyes megnyitásáig mind­össze egy hónap van még hátra. De nemcsak a régi kolozsvári sajtónak nemes és önzetlen példája teszi a színházunk ügyeivel való foglalko­zást kedves kötelességünkké, hanem az a kétirányú szükséglet is, amely egyfelől a közönség tájékoztatására, a szinház munkájáról és működésé­ről benne élő elképzelések tisztázá­sára, másfelől pedig a közvélemény óhajainak a szinház vezetősége felé yaló közvetítésére irányul. A mindenkori szinház kérdéseiről i beszólni, azok tekintetében állást j foglalni, nem tartozott a legköny- j nyebb feladatok közé még oly kor- I szakokban sem, amikor messzire j kiható történeti események, döntő ] 'jelentőségű változások nem rázkód- i falták meg a nemzetek és egyedek j életét. Az emberi életforma, valamint \ világnézeti kerete egyenletes sima- i Sággal, hullámcsapások okozta na- j gyobb változások nélkül folyt ily j időkben emberöltőkön keresztül. \ Legfeljebb a szokásnak, a divatnak lassú módosulása okozott változást a színház életében. A szinház azon­ban, mint élő szervezet, mindenkor élénken és érzékenyen hat vissza a beállott változásokra, sőt eszmé­nyibb formájában már előre jelzi 1 azokat. A mai koreszmékben jelentkező nagy szellemi áramlatok oly hirte­len fordulatot hoztak s oly megren­dülés jellegű mélyreható átrendező­dést okoztak világnézetben és élet­formában, amihez legfeljebb a ko- pernikusi napközéppontuság világ­szemléletének elmét és érzést felka­varó forradalma fogható. Természe­tes, hogy ezt a fordulatot megérezte a szinház, pillanatnyilag megingott s okot szolgáltatott arra, hogy két év­tizeden át az általános értelmezés szerinti szinház szinvonal-sülyedés- ben és egyebekben megnyilatkozó, nyilvánvaló válságáról vitázzanak. Ennél a pontnál ragadjuk üstökön a kolozsvári Nemzeti Színház kérdé­seit. S elmondhatjuk, hogy minden válság ás zűrzavar ellenére is, amely az általános szinház körül tombol, a kolozsvári Nemzeti Színház tekinte­tében eligazodásunk könnyű, állás­foglalásunk pedig egyszerű és őszin­te- Mi a mindenkori színház igazi, eredeti értelmét keressük s ez a fel­ismert és megtalált lényeg alkotja a mi magyar és erdélyi helyzetünkbe áttéve állásfoglalásunk kiinduló pontját. Valljuk — s itt Erdélyben fokozottan vallanunk kell — a kul- turálatlanság és kényelmes tespedés minden ostromával szemben, hogy a nemzet színpadának Kolozsváron egyetlen feladata van és lehet: a nemzet létharcában mindenkor az élen járó, a nemzeti öntudatot ápo­ló és emelő magyar irodalom legne­mesebb, leginkább magyar és leg- müvészibb drámai termékeinek meg­szólaltatása. A magyar nemzeti mű­velődés alkotó részéül tekintheiő színjátékok bemutatása, más szóval a nemzeti nyelv és művelődés fej­lett és korszerű művészi eszközök­kel való terjesztése. E feladatok el­ismertetésének igénye mind a szín­ház, mind a közvélmény felé, nem oknéiküli és nem is öncélú. Akár­csak ez általános magyar és nemzeti program etrdélyí színekkel keverése I iránt megnyilvánuló kivánalom. I Mert a kolozsvári Nemzeti Színház esetében külön erdélyi feladatokról, : erdélyi irányvonalról is beszélünk, j még pedig — az ellentmondás iga- j zán csak látszólagos — éppen a min­denkor egynek és oszthatatlannak tekintett magyar művelődés ügyé­nek előbbrevitele érdekében. A kü­lön erdélyi színek, az önálló erdélyi tájkulíura jegyében működő kolozs­vári színház ugyanis csak tisztulást hozhat, sőt a magyar színházak mai állapotát tekintve, minden alacso­nyabb szintről jövő befolyással szem­ben, azt-is kell hoznia. Az önálló magyar tájközpontok ki­alakításának, sőt részben kialakulá­sának folyamata már megkezdődött. Ez az egészséges folyamat szerencsés kibontakozással kecsegtet a háboru- utáni időkre. Ebben a munkában részt kell vennie Kolozsvár színhá­zának, sőt e feladatok teljesítésén szorgoskodó magasabb művelődési intézményeinkkel karöltve, mint e gondolat egyik legtevékenyebb és legnagyobb hatású előfutárának kell munkálkodnia. A szinház munkája azonban, éppen mert szoros kapcso­latban áll a mindennapokkal és a közönséggel, a közönség kellöfoku egyetértése és támogatása nélkül vagy megmerevedik, vagy pusztába hangzó szóként enyészik el. Nemzeti Színházunknak ma inkább, mint bár­mikor az egész erdélyi, az egész ma­gyar közösség színházává kell vál­nia, tehát szükséges, hogy magas célkitűzései helyeslő visszhangra ta­láljanak közvéleményünkben s en­nek következtében közönségünk er­kölcsi és anyagi támogatását loko- zott mértékben élvezhesse. Lapunk hasábjain az elmúlt na­pokban jelentek meg a Nemzeti Szinház drámai és operai tagozata igazgatóinak a jövő évad munkássá­gát ismertető nyilatkozatai. Mind­két nyilatkozat gazdag, változatos j és szép színházat igér s teljes egyet- i értésünkkel találkozik, annál is in- j kább, mert összhangban van eszme- j nyi célkitűzéseinkkel. A teljes őszin­teség jegyében azonban nem hallgat­hatjuk el a szerető aggodalom sza­vát az úgynevezett könnyebb műfa­jok netalán tulontuli elburjánzása dolgában. így például az operai ta­gozat műsortervéből kiderül, hogy az együttes több régi és mai operett bemutatására készül. Kimondjuk kereken: a mai operett zenéjében és szövegében kivétel nélkül ponyva s valószínűleg azért nem esik a pony­va eltörléséről szóló rendelet hatá­lya alá, mert megjelenése nem a ro­tációs papír türelmes közömbössé­gének segítségével történik. Elmélet­ben ugyanez az aggodalmunk vonat­kozik a drámai formában jelentkező könnyebb műfajra is. Közelebbi megnevezést e tekintetben nem hasz­nálhatunk, mert a drámai tagozat műsorterve erre semminemű indíté­kot nem szolgáltat. Ez a megjegyzés is csak ösztenszerü védelmi mozdu­lat azzal szemben, ami még nem je­lent meg előttünk, de gyakori meg­jelenésétől, mint az alapelvekkel el­lenkező engedménytől — tartunk. Egy győzelmes hadjárat erkölcsi értékével vetekedő ponyvatörvény kihirdetése idején, a közönségnek is el kell fogadnia, sőt magáévá kell tennie azt a szemléletet, amely a ko­lozsvári Nemzeti Színházat, mint a magyar nemzeti művelődés fellegvá­rát, lényegében az Erdélyi Muzeum Egyesülettel, Erdély Tudományegye­temével azenositja s más eszközök­kel keresztülvitt, de valójában azo­nos szerep vállalását követeli meg tőle. SZABÓ ISTVÁN. Ä Kaukázus ölajközpcmtjat és Krasznodart rohammal elfoglalták a németek Gandhit és a kongresszus vezetőit letartóztatták, India fellázadt az «mg®! uralom ellen Ä japánok a Salamon-szigeteknél reázuhantak az angolszász hajóhadra és megsemmisítették azt RÓMA, augusztus 10. (MTI.) A Stefani-;iroda diplomáciai tudósilója Írja: A pánindiai kongresszus óriási többséggel, úgyszólván egyhangúlag elfogadta Gandhi határozati javaslatát, amely FELSZÓLÍTJA AZ ANGOLOKAT, HAGYJÁK EL INDIÁT. Történelmi elhatározásról van szó, amely Angliát és , az Egyesült Álamokat komoly zavarba hozza, mert arra szólítja fel őket, hogy tartsák be az, Atlanti Chartában lefektetett Ígéreteket. India vezetői, noha teljesen ki vannak szolgáltat­va a rendőrségnek, a lélek igazi nagyságáról tettek tanúságot s ezzel kivivták az egész világ csodálatát. Az angoloknak nem marad más hátra, mint a távozás, vagy a hagyományos brutalitások alkalmazása, a véres erőszak. A kongresszus határozatának kétségtelenül igen nagy horderejű következményei lesznek Angliára, de az Egyesült Államokra is, amely sietett a Nagybritanniával való teljes szolidaritását nyilvánítani. A határozat kétségkívül egyike a háború legjelentősefb mozzanatainak. Mint a brit hírszolgálat Uj-Delhiből jelenti, az indiai brit kormány nem volt hajlandó a kongresszussal ennek követelései alapján • tárgyalni. , A pánindiai kongresszus végrehajtó bizottságában szombaton Gandhi ismertette a kongresszus követeléseinek angol részről történő visszautasítása esetében követendő eljárás tefvét és kijelentette, hogy EZ ESETBEN MEGA DJÁK A JELT A TÖMEGES FELKELÉSRE. Gandhi felszólította az indiai tanítókat és iskolásokat, hogy készüljenek fel a munka beszüntetésére, Gandhi közei kétórás bezsedét ezek­kel a szavakkal fejezte be: Felelősséggel tartozom a kongresszussal szemben, viszont a kongresszusnak is kötelessége, hogy valamit cselekedjék, vagy meg­haljon. tsäjjji ji: . !*1 , ! Gandhi szombaton este felhívta azokat a lapkiadókat, akik indiaiak hogy szüntessék t'e lapjaik megjelenését. A lapok akkor jelen nek meg újra, amikor India elnyerte függetlenségét, Bombay kormányzója az indiai hormánnyai egyetértésben rendelte el a letartóztatásokat BOMBAY, augusztus 10. (MTI.) ’Az OFI jelenti: Hivatalosan köslik: BOMBAY KORMÁNYZÓJA, AZ INDIA! KORMÁNNYAL EGYETÉRTÉSBEN, LETARTÓZTATTA GANDHIT, valamint a pánindiai kongresszus munkabizottságá­nak összes tagjait, akik resztvettek a bizottság legutóbbi ütésén. Gandhit magánlakásában tartóztatták le. Bombavban mer tiltottak minden gyűlést és felvonulást. A rendőrség szétszórta a gyülekező törne gehet. A gyülekezők között sok a nő. Egész Indiában betiltották a pánindiáti kongresszus munkabizottságainak gyűléseit és összejöveteleit. ■ T A SÁRNAP LET ARI ÓZ T AI T ÁG GANDHI FELESEGET IS. Vasárnap délután 3 óráig Indiában a letartóztatottat száma 149-re emelkedett. Eddig az időpontig 11 sebesültet szállítottak kórházba. A rendőrség öt különböző körzeti>< adott, sort űzet a fenyegető tömegre. Az indus tömegek rohammal elfoglaltak egy gabonaraktárt, meg egy rendörállomá • Az indusok megtámadtak több rendőrtisztet. Mikor a rendőrségi gépkocsik Gandhival és a vele együtt letcdrtóztatott többi személlyel Bombay utcáin elhalad total más tömegek gyűltek össze az utcái; on és éltettek Gandhit. A kongresszusi bizottság épülete előtt a rendőrség köm.\ fakasztó gázzal, szórta szét a tömege!.- A tömeg a letartóztatásokról szóló bejelentéseket Gandhi éltetésénél fogadta. Indiában Gandhi és u nungi esszusi vezetők Ictdrtozlatnsa mÜAtt kihirdették u nemzeti gyásznapot.

Next

/
Thumbnails
Contents