Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-08 / 179. szám

{ 19 4 2 augusztus 8. ELLENZÉK PATAKV TIBOR ■ A magyar nemzetiségi politika alapjai A. debreceni Nyári Egyetem kere­te L'cn rendezett nemzetiségi tanfolyam megnyitó előadását Kállay Miklós miniszterelnök, S z jny ei- Merse Jeno vallás- és közoktatásügyi miniszter és Lossonczy István közellátási minisz­ter jeleniétélun, dr. Pataky Tibor mi­niszterelnökségi államtitkár tartotta. Az előadást, tekintettel rendkívüli jelentőségére, az. alábbiakban teljes szövegében közöljük: Ká'lay Miklós miniszterelnök már paf lamenti bemutatkozó beszédében a leg­fontosabb kormányzati kérdések egyiké~ nek jelölte meg a nemzed kérdést, olyan kérdésnek, amelyet jellege és fontossága folytán ki óhajt emelni a pártpolitikai diszkussziók köréből. A trianoni Magyar- országon e kérdésnek nem volt nagyobb tárgyi jelentőségé, de a. Trianon utáni magyar kormányok következetesen nagy figyelemmel voltak e kérdésre s azt úgy kezelték, Ivogv tekintettel vo'lak az cg>* szer kiteljesedő Magyarország nemzeti­ség; viszonyaiból adódó követelményekre. Az 1938. óta bekövetkezett területi gya­rapodással abszolúte és relative jelentős számú nemzetiségű honfitársunk tért vissza Szent István koronája alá. Ez a körülmény maga utal a kérdés jelentősé­gére. De kiemeli és különbözteti a mai Magyarország nemzetiségi problémáját két jelentős t allózás az 1918. előtti hely­zettel szemben. Visszatért nemzetiségeink oívrésze a 20 ovi különélés folyomány;!- kéoen nemzetiségi öntudatában megtíir södvé került vissza, kisebb hányaduk egy céltudatos magyarellenes propaganda.’, lelki következményeivel. Másik jelentős ; változás, bogy a világtörténelmi jelentő- 1 ségii német népi revolució nem maradt hatás nélkül a dunavölgyi németségre. Újjászületik és ujjárendeződik Európa. Az ujjárendeződés tarlósáágának egyik mellőzlxetetlen követelménye erős, kr egyensúlyozott magyar állam a Duna völ­gyében. Ez az erős magyar állam■ -— benne egy népileg kiteljesedett élettől duzzadó magyarsággal -— vau hivatva a több nép által lakott állam területén a magyarságnak és a vele együtt élő népek­nek békés, nyugodt, harmonikus fejlődést biztosítani. Nagy világégésben vagyunk, «le ez nem akadályoz meg bennünket abban, hogy tovább munkáljuk és erősít­sük azt a szintézist, amely szintézis test­véri Összefogás, egységes magyar állam keretében, a magyarság és Magyarország nemzetiségei közölt, mellőzhetetlen alapja a magyar államiságnak és biztos garan­ciája a békének Európa délkeleti részén. Történelmi és természeti adottságok ha­tározzák meg a magvar állam hivatását. E hivatás teljesítésében a nemzetiségi probléma megoldása nem uj feladat. de aj a minősége, éppen az említett változá­sok folytán. I Nemzetiségi politikánk alapiéi Továbbra is meg kell tartanunk nem­zetiségeink irányában azokat az elvi bázi­sokat, amelyek történelmi alkotmányunk­ban gyökereznek. Jogi kifejezése ennek az, hogy a nemzetiséghez tartozók, mint pontikai magyar nemzet tagjai, jogilag és tényleg egyenlő jogú polgárai a magyar a lantnak, ugyanolyan szabadságok-jogok, élvezőt, mint a magyarság tagjai. Elvi alap, elvi bázis, hogy a nemzeti- 1 Bégekhez tartozóknak joguk van szellemi lés gazdasági kulturális erőiknek megtar­tására, azoknak dkad ály tál an fejleszté­sére. E célból iskolákat, iskolai intézmé­ny« k<t„ kulturális, gazdasági, szociális célú egyesületeket, társaságokat alakít­hatnak es tarthatnak fenn. És mindazeh- ben nemcsak, hogy nem szabad őket aka­dályozni, hanem fenti törekvésükben gyű mali tani, segíteni, szeretettel gondozni tartozunk őket. további elvi alap: azulán is, min1- c»Mig a nemzetiségekhez tartozóknak különleges joguk van nyelvük használatára a magán, Qz egyházi éleiben, a, gazdasági életben és a technikai lehetőségek szerint a hatósá­gok kai. hivatalokkal való érintkezés- bon is. Ezeket az. elveket foglalja magában az Üoi.úi XUV. te., maid ennek kiegészítése és korszerű kiépitéseképen a 4800—1923. M. E. sz. kormányrendelet, az 1924t. II. 1c.. kulturális vonatkozásban ezenfelül még számos közoktatásügyi miniszteri reudelet. Fontos jogszabály az 1941. V. te. a nemzetiségű érzület büntetőjogi Védelmé­ről. Német vonatkozásban uz 1940. aug. 30-án Becsben kelt jegyzőkönyvi megál­lapodást kell jelentőségre való tekintettel külön is megemlíteni. Nemzetiségi jogszabályainknak, Így a bécsi jegyzőkönyvnek is jollegzeiea sajá­tossága, hogy azok a nemzetiségi jogok élvezését, gyakorlását, a nemzetiségekhez tartozó egyének számára biztosítják. Nemzetiségi politikánknak további alapélve, hogy, a nemzetiségi jogok minél le'jesebb érvényesülésének formáját és módját sajátos viszonyainak, sajátos tör­téneti fejlődésünk szabják meg. Ez azt jelenti, hogy uj helyzetek által kívánt leendőknek tartalmi és időbeli megállapi­A feladat nem könnyű, a feladat meg­oldásával járó terhek nem kicsinyek, de a terheket elbírja az élettől duzzadó erős magyarság, az erős Magyarország. A nem zetiségc'ic érdekében is keit az erős ma­gyar állam. Mert a magyar állam sorsa az ö sorsuk is. Ha ragaszkodnak e föld­höz és szeretik c fühlet, okkor raga.sz- kodniok ke'l a magyar földhöz és a ma­gvar államhoz és szerelniük kell azt, mert természeti és történeti adottság hog\ ez a föld és ez az állam, oak magyar lehet, j A nemzetiségi kérdésben a szintézis tartósságának fontos előfeltétele, hogy a nemzetiségi jogok érvényesülésének. e jogok érvényesülése mértél,'éneit és mód­jának u magyar á lamat, <t magyar állam egységét, a magyar állam szerkezetének biztonságát tángál ni ok nem lehel. { run gyár nfllwni fókától ómnál: érintetlennek es egységesnek kelt maradnia, azt atomi­zálni, felparcellázni nem lehet. Ez abszo­lásánál 'történelmi módszert követünk. A formák és módok változnak a kor külön­böző igényei szerint. De nem változik az ol"p. a történelmileg kialakult, sajátos magyar alap. És ez űz, hogy a magyar nemzett est történelműn/: folyamán maidig magában foglalta, testvéri szeretőiben egyesítette a Hazának maiden fait, nyelv­re, származásra, nemzetiségre való tekin­tet nélkül. A véres ádáz harcokban, iszo­nyatos küzdelmekben letűnt századok mindig egyesit ölt ék e bonnak népeit, mint ahogy a most folyó gigászi küzde­lemben is az egymásrautaltságnak, a sors- közösségnek kényszerű, tőlünk független lénye összefogásra, békés testvéri együtt­élésre int, egymás jogainak respektálását írja elő magyar és nem magyar részére egyaránt. bit követelmény. A politikai művészet abban áll. hogy a nemzetiségek kiv anyagainak kielégítését, jogaiknak érvényesülését összhangba hoz­zuk a magyar állam biztonságával. Ez köü'es.ségekkel jár a magyarság részéről és kötelességekkel jár a nemzetiségek részéről. A nemzetiségekhez tartozóknak . minden éleínyilv ámításukban abszolút loyctlitussal kell viselkedniük a magvar állam, a magyar állam hatóságai és a ma­gyar állam minden polgára iráni. Nemze­tiségi mivoltuk kiélését munkáló egye­sületeikben, különböző kulturális, gazda­sági és szóival is intézményeikben, irodal­mukban. sajtójukban manifesztálják azt. hogy a magyar államnak, a magyar ha­zának 1 iái. Nem elkelnek henu< likusan el/art, különváló élelet sem «i magvar állandói, sem a magyar állam többi pol­gáraitól. Nemzetiségi életük nem terjed­het a nemzet iségi exk' űzi vitásig. Ha r L * Személyes bevásárlással sikerült Soiingenben egy nagyobb tétel finom | zsebkést, ollót és borotvát beszereznem cs igy azon kellemes helyzetben | vagyok, hogy még egy ideig igen tisztelt vevőim legkényesebb igényeit J is kielégíthetem. * MIN MÄIYÄS FIA Kolozsvár, Kossuth bajos-utca 1. 1 imwfcWiwwwwii turn *fia***ß&******Afi0v****v*fif*iAA0v*f*ß*v****v**** A gyakorlati politika Ezeken az a Lap élveken keli felépülnie nzoknak a gyakorlati teendőknek, ami- iveket a változott helyzetben a nemzeti­ségi probléma megoldása kivan. A gyar koriad teendőknek Wfgyrésze a közigaz­gatás szervére hand. Első sorban nekik keli magatarlásukkol és közvetlen közre- m ükö d é*ii kke 1 közrehatni o ly i rá ny ban. hogy a többség és kisebbség között a köb csőn ás bizalom, szeretet erősödjék, az teljes legyen. Nekik kell mun írét ni azt, hogy a nemzetiségi ét el nyilván olásokat, a nemzetiségek népi életénél: velejáróit, a nemzetiségi kulturális intézményeket, is­kolákat, kulturális, gazdasági, szociális egyesületeket, társulásokat, a nemzetiségi irodalom és művészeti élet jelenségeit a többség ngy teliintse, mint a n %nzetiségi életnek természetes és magyar állam egyensuly.es szempontjából is szükséges kiélési formáit. Ne idegenkedéssel, hanem bizalommal! és szeretettel szemlélje mind­azt, ami természetesen az állam egységé­nek keretében cs állam erősségének ve­szélyeztetése nélkül — a nemzetiségek életét kiteszi. A magyar állam funkcioná­riusaira bárul elsősorban a megfelelő lelki beállítottság megerősödésének ki­munkálása. De elsősorban nekik keli a nemzetisé­geknél is józan, reábs élei szemlél ölet meggyökereztetni. Meg kell értetni velük, hogy hazájuk történelmi és megváltozha­tatlan természeti és gazdasági adottságok­nál fogva csak és kizárólag a magyar állam. Hogy a nemzetiségi szintézis tekinteté­ben teljes eredményt érjünk el, annak egyik eszköz-e a jó, tehát a szakszerű pártatlan és mély szociális érzéstől ál­hatóit közigazgatás. Ennek viszont egvik igen fontos előfeltétle a nemzetiségi pro­bléma szempontjából a nemzetiségek min­dennemű viszonyainak alapos megisme­rése. Egész kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a nemzetiségi vidéken mű­ködő köztisztviselő jól birja és használja is az illető nemzetiség nyelvét. Fontos az is, hogy a közigazgatási tisztviselő tuda­tában legyen annak, hogy nemzetiségi viszonylatokban való hivatalos eljárása során, de egész működésével is hivatást küldetést teljesít. Sokszor tövis**, renge­teg türelmet és nagy kitartást kiróná hi­vatás. Dü az előbb mondottakon kívül ez a nyitja annak, hogy a nemzetiségekhez Iadózókban bizalom, szeretet keljen és leigyen élő a közigazgatás munkásaival és magyar állammal szemben. Türelemmel és .szeretettel el fogjuk enyésztem azokal a káros, sokszor kóros kinövéseket, ame­lyeket n húsz éves különélés itkolt elő­idézett. < Mindezt kívánjuk elsősorban a magyar tisztviselőktől, általában minden magyar közfunkcionáriustól, de ezt kívánjuk a magyar társadalom egészétől is. Tuda­tosnak kell lenni mindén magyarnak abban, hogy a nemzetiségi kérdésben elő­állott uj helyzet tőle is fokozott mérték­ben kivan emelkedett, a szintézist állan­dóan munkáló magatartási. Türelmet, !• szeretetek a nemzetiségek nemzetiségi \ életnyilvánulásai iránt, az egymásrautalt- j súgunk és sorsközösségnek belső átérzé" ! sét. tehát megfelelő lelki béátlitoUságo!, j amelynél: tárgyi alopja a sorsközösség I ténye. Egységes felfogásnak, egységes akarat­nak kell érvényesülni nemzetiségi politi- j kálikban és ezt el fogjuk érni, mert biz" j tosilani fogjuk, hogy a nemzetiségi kér- i (lésben a kormányzót jól átgondolt poli- I tikája érvényesüljön. Nem lehet olyan kérdésben, amely kiemelkedő, sorsdöntő jellegénél fogva egységes irányítást és egyöntetű cselekvést követel, százféle elképzelés szerint százfélék épen csele­kedni, bármennyire nemes szándékok ve­zessék is ezeket az egyéni elképzeléseket. Fegyelmezettséget kíván a feladat a tudo­mány, a publicisztika, a sajtó munkások tói is. A magyar állam sorsa a nemzetiségek sorsa is ___________7 _ tekintetben it tol t túlzások észlelhetők, biztos a reményünk, hogy ezek el fognak tűnni. El kell tűnniük, mert ezek aka­dályozói egy mindkét részről szüksége- bizalom! élj es légkör, megfelelő lelki a tmoszféra k iulakitásának. De éppúgy let, kell vetni az exlduzici ■ tűst a magyarságnak is, u nemzetiségi kérdést közvetlenül, vagy közvetve érintő minden vonatkozásban uz ismertetett alapelvek gyakorlati alkalmazásában péi- dáladó magatartást, cselekvést kell tanú­sítania, péJdéitadó módon■ kell tnah(izek­ben elöl járnia. I A nemzetiségi tanfolyam célja, e tan­folyam hallgatóiban és a hallgatókon ke­resztül céltudatosan hatni a nemzetiségi kérdésben egységes, helyes közfelfogás kialakításához. ,i Ez a tanfolyam csak kezdet, kezdet«: egy nagyobbszabásu felvilágosító, nevelő munkának. motmiaü U m TARKA HÍREK A NAGYVILÁGBÓL Aki azt hitte, hogy egeret nyelt Mulatságos eset történt a nápolyi Pel leg rím-kárház ban. Egy röggel iz­gatott ember állított be a kórházba, és előadta, hogy az éjjel, mialatt aludt, egy egér mászott rá a szájára s ö ezt az egeret lenyelte. Azóta — mondotta a Luigi Pagano novu hisztérikus férfi — irtózatos fájdal­mai vannak és érzi. hogy az eleven egér miképpen mozog a hasában. Az orvosok kinevették a hadonászó ná­polyit és megmagyarázták neki, hogy az lehetetlen. Meg is röntge­nezték próbaképpen és megnyugtat­ták, hogy a gyomrában semmi sincs. De Pagano tovább ordított és köve­telte hogy operálják meg. Olyan cir­kuszi jelenetet rögtönzött, hogy az orvosok, akik jól ismerték a hozzál hasonló bolondokat, csakugyan be­vitték a műtőbe és ugy tettek, mint­ha hozzákezdenének az oprációhoz. Mikor azonban Pagano meglátta az orvos kezében az észre térítésére elő­vett kést, hanyatt-homlok kimene­kült a műtőből és ugy elszaladt, hogy azóta se látta a kórházból senki. Ősvárost fedeztek fel Peruban * Santiago de Chiléből érkezik a hír, hogy a Y\ anner Gren-féle régész ex­pedíció a perui Cuzco közelében ha­talmas őskori várost fedezett fel há­romezer méterrel a tenger szine fe­lett. A csodálatos fekvésű ős inka vá­rosban csaknem épen találtak rá a házakra, templomokra és fürdőkre. Nagyszerű kultúráról és ízlésről ta­núskodik az építkezés s maga a fel­fedezés óriási érdeklődést kelteit. Bizonyos, hogy a most felfedezett ős ini';a város sok uj, érdekes adatot szolgáltat az amerikai kontinens antik népeinek történetéről. Toledo! gyászünnep A napokban a spanyolországi To- tedoban óriási tömeg részvételével gyászünnepet tartottak annak a hétezer katolikusnak lelki üdvéért, akiket a városban a vörösök legyil­koltak a polgárháború alatt. A meg­rendítő látványt nyújtó ünnepség ideje alatt az összes töledéi házakon gyász lobogók lengtek s fekete dra­périával húzták be a középületek er­kélyeit. Az ünnepség alkalmat adott a spanyol ifjúságnak a bolsevizmus elleni nagyarányú tüntetésre is. Egy kis ballila hőstette Az olasz lapok beszámolnak egy Florentine Börtöne nevű 12 éves kis horgoma neroi bal lila hőstettéről. A kisfiú barátaival fürödni ment. Für­dés közben a tízéves Primo Rosaldo a folyó sebes vizében elmerült és fuldokolni kezdett Florentine utá­na. úszott es láradságos küzdelem után, miközben maga is csaknem életét vesztette, partra húzta kis paj­tását. A két gyermek kórházba ke­rült, ahonnan most távoztak mind* Let ton egészségesen. A kis baltiba életmentésért kitüntették.

Next

/
Thumbnails
Contents