Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-08 / 179. szám
ELLENZÉK 1942 augusztus 9. nnirMLTO A Kaukázus-Volga közti harci terület állatállománya BERLIN, «»»{iuszlius 8. (TP): l)r. V'-'H/. profess/.m- ,. \ I )on cs Kaukázus ho/.li torirlei mezőjrazibisngn ’ cimt,n rii|>iral«>I adult hi, amely a mar li:ul$/intcrrc va I Ouu-Volga Kaukázus Közli terület uio/<> ■uizilasagi \ iszony.til lonulsagosun o'tui'i" tvti. Ennek a röpiratnak a/. al,laltrnye>z leire vonatkozó rov/et a kó\dhc/.oklx1 a tokaijuk összO: Viarlz dr. a/ 1938 évi állatállományi egybeveti uz. 1916 tai slatu-zlikai átlátok ka- és fejtegetéseit erre az ö'-sz'hasoiilt- i ásra alapit ja. Ebből Slz ósszehasonlilás- bői arra a megabapilasra jut bogy az á Ha 1 tenyészt és kollektiv vá tétele az állat állományi csökkentette. Amint tlr. \iarlz megái la pit ja. 1938*tól kezilődőleg a lui- honi kitöréséig az állattenyésztés terén újból bizonyos iokozódás következeit bt'. 1938 btui a^; állatállomány a következő volt: 993.700 ló. 4,360.000 szarvasraarba. 6,572.000 juh, 453.900 kecske és 2 uülió 1791800 sertés. 1910-tol összeluusonlilva a lovak száma egyli armadára csökkent, amennyiben uz 1916 évi állománynak 34.04 százalékát tette ki. A sértések szarn i, megközelítőleg elérte az 1916 évi állományt (91.33 százalék). Az- állatállomány általános visszaesése mellett a csökkentést a szovjet kormánynak azon intézkedése okozta, amely o sztyeppét szántófölddé törette lel. liogy a termőterületet kiterjessze. Különösen imgy az állatállomány csökkenése a ros- lovi és krasnodari körzetben, ahol nagy mértékben fokozták a termőföld kiterjesztését. így' a rostovi körzetben a ló állomány az 1916 évi állományhoz képest J<Ü.6 százalékra, fl szarvasmarba állomány pedig 64.4 százalékra csökkent. A Kaukázus északi vidéke már rég idő óta a juhtenyésztés fellegvára volt. A szántóföld kiterjesztése különösen a knasnodari területen sújtotta a juhtenyésztést (51.2 százalék). Az északi Kaukázus keleti vidékén. Ordzsonikhlzse körzetében, mely a földmivelesre kevésbé kedvez-ő, a juhállomány az 1916 évi állománynak 82.9 százalékát teszi ki.) A kalmük-pusztán növekedett a legerősebben a ló- és szarvasmarha tenyésztés. A töldmi- velés kiterjesztése legkevésbé n kra&no- dari terület sertéstenyésztését érintetie. ahol a sertés állománya 100.3 százalékot umfcat az 1916 évűvel szemben. A sertés- 1 ettyé&ztés legjobban Stalingrad körzeté* Íven esett vissza, az 1916 évi állomány 69.7 százalékra. Viartz professzor megállapítja, hogy az intenzív mezőgazdaság és a teljesítő képes állattenyésztés a méneseket a délibb a*t ve p pékről, mindinkább Oroszország deák el éti részére szorította. A lóállomány nem volt egységes és több fajból tevődött össze. Az Ukrániával szomszédos vidékeken a :zarvásmarhatenyésztés főkép a szürke sztyeppe-marhát ku®tiválfa. A tejszolgáltatás évi átlaga 800—1000 liter. 4.6—7 százalék zsirtartalom melletl. A német telepesek n* német telepes-marhát is bevitték erre a területre, s ez a fajta nagymértékben elterjedi. Átlagos évi tejlerz a könyv mindenki! érdekei!! mést* 2200 literi tesz ki. 3.8 százalék z.-ir- lai't.éoiu mel'elt'. \ S/.ov jelpniidm/. viszony i I \ a ezen a brüllten elért magas áil i- gos li'jsz.olgált'Mais (évi I Ii6 kilo) külö iiii-cM a krusnói német le epes-inarba nagy t e jszu Igái ta I ás a i i v ‘/.élhető v i-sz:i. A kai iiiiik'pusztan oltboiios köniiik marba különböző keres/tez.őilé:,l>en az. északi Kaukázus e’óv idékének és Stalingrad környékének igen etlerjedl fajtája. A kai miik altat állomás 1929 évi köz ése szerint innék évi trjszolgaltalá-o 1385 kg.. 1.2 szaz.a’ék zsirl ártalom mellett. \ tényleges tejsz.olgáll Más azonban jelentősen kisebb mértékűnek veendő. A juhtenyésztés különösen az északi Kaukázus keleti vidékein igen jelentős mezőgazdasági ág. A megváltozott gazdasági előfclteti ek miatt tz egvkor virágzó merinó-tenyészlés háttéri** szorult a föld- mivelés mögött. Az. isi gyapjutermés 1 5 kg. közt ingadozik. A kolkosniki altul eloszt relMlel tenyésztett ház 4 durvagv apjas julifajta szolgáltatja a ruliáziillioz szüksége, gyapjút, búrt és prémek A sim-iszörii fajták közül a legjobban kedvelt és leginkább elterjedt a zigrr juh, amelynek évű gvapjusz.olgáHatása 2.3 kilő Prém szempontjából leginkább a hosszú- é> vékonv- farku k ‘verek juhot tartják. meLuck évi gyapjuszolgáltalása 1.5—2 kiló. \ |)on Abóvnlgirf’.sz'iki Kaukázus közi; jciület inczőgu/dasági v iszony inról a -/ri/ö összefoglulóljnn azt mondja, hogy ill iingv eredménnyel lehet termelni u hír löubö/ö giibon I kultúrákat és ipari nőve ,,veket. Ez a vidék egykor u külterjes nvé^/lés doiniuiumn volt, később pedig a jnertim-juh tenyésztése virágzott ill ||| voit továbbá Oroszország legkiválóbb lóállománya i-. Az éghujhü kiilöiió" cu ;i ló és finomgyvipjas juh tenyészté- . éré : 'kalm Az. egész terület termés* l'ölö-legct szolgáltat, amely Ukránjával t gv ü’lt :l kö ponti szovjetorogz területek mezőgazdasági életének gerincét alkotta. I /I a területet Moszkvával és u központi iparv n lékk, I v isiit hálózat és a Don - V olga v/crle ágazó vízhálózata kapcsolta egybe. V Fekete- és Azov i-U ngerbez való ked- vezö fekvése lelte lehetővé és könnyi- I, |ie meg ezen v idék rnOzőgazdtUsági ter- ménvernek kiviteléi. A Dunán és a Dny (per-Visztula vizi vonalán e vidék termékei könnyű szerrel szállíthatók nyugati Európába. Kü’ünüs jelentőségű a kiviül szempontjából, hogy a földmi velősre alkalmas teriilelek hüz\<*tlonü( a líkele- s Azovi tenger menten fekü>znek. vagy pedig vasútvonallal és csatornával köny- nven k•■pcHolalbi hozhatók a tengerrel. A kimondottan állatién vésztő vidékek ezzel szemben a Kaspi-tó és a Volei partján terülni k cl. A Don-A 'sóvolga-Eszak Kaukázus közti területnek a nyugulourópai yazd. >=ági c-crétie valét bevonása nem sokára megindulhat. Parkettezési munkálatokat jutányosán válla! Limitezi & Co., Zápolya-utca 14. és Szentegy- ház-utca 1. (Sebők-cukrászda) Görögszertartásu Magyarság A kolozsvári római kátólikus püspöki helytartóság engedélyével jelent meg az a rövid, 34 lapos füzet, amelynek cime: ,,(jorögsze.rtartasu .Magyarság'1. A füzet szerzői: Dr. Papp György, a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi karán a keleti teologia megbízott előadója, dr. Gerencsér István kegyesrendi tanár és dr. Ivánka Endre, a kolozsvári egyetem profesz- szoia. A füzetben megjelent tanulmányok annak a 80—100 ezer főnyi erdélyi magyarnak a kérdését vetik fel, akiket a magyar közvélemény Ítélete sok Ízben próbált kirekesztőm a magyarság köréből. Ha egybevetjük az 1910. évi népszámlálás anyanyelvi és vallási adatait, arra a meglepő eredményre jutunk, hogy az erdélyi és kcletmagyarországi területén, mely a második bécsi döntéssel tért vissza a Csonka.országhoz. sokkal nagyobb a görög katolikusok és görög keletiek összesített lélek- száma, mint a román anyanyelvieké. 919 ezer románnal szemben 1 millió 37 ezer a görög keletiek és katolikusaik száma. Ez az egybevetés meggyőz arról, amit a statisztikusok régóta tudnak, de amit a román propaganda mindenkor rtvo- kezett előlünk eltakarni. Nem minden görög keleti és görög katolikus erdélyi ember tekinthető románnak. A nemzetiségi és vallási határok, bár sok területen egybe esnek, Er- j dély nem minden részén mutatnak I fel azonosságot. Ivét területet szok- I tak különösképen megjelölni, mint ! amelyeken a magyarság testéhez I olyanok is tartoznak, akik különben I a görög katolikus és keleti egyház tagjai. A Hajdüdorogi Magyar Görög Katolikus Püspökség' mintegy 20 ezer görög katolikus lelket tart nyil- • ván a Székely földön. A biliar- és I szatmáriul egy ei helyzetet pedig az az összevetés mutatja meg igazán, amely szerint e ‘területen a románság lélekszáma 40 ezerrel kevesebb, mint a görög keleti és katolikus egyházé.-V hajdudorogi görög katolikus vezetők több, mint 100 éven át súlyos küzdelmet vívtak azért, hogy a magyar görög katolikus egyházakat kivonhassák az idegen görög katolikus püspökségek fennhatósága alól. Küzdelmük 1912-ben hozia meg a kívánt eredményt. A ,,('.hristifii leles Graeei“ kezdetű pápai bulla felálló tolla a ! n idudorogi magyar püspökséget. a magyar görög katolikusok számára. Ez alá a püspökség alá tartoztak a székelyföldi magyar göMost jelent meg második kiadásban! Dale Carnegie: Érvényesülés (Karrieriskola.) Ennek a könyvnek egyedüli célja az, hogy megtanítson a legnagyobb feladat megoldására miképpen kel! bánnunk az emberekkel és mini lehet befolyásolnunk őket üzleSi és társadalmi érinikezéseink során!! Kivonat a könyv tartalmából: Az emberekkel való bánásmód alapelvei. Hat mód arra, hogy megszerettesd magad az emberekkel. Tizenkét mód árrá, hogy az emberek gondolkodását a magadéra formáld. KiJeric mód - / emberek megváltoztatására, sértődés vagy harag felkeltse nélkül. Csodatevő levelek, i L-t szabály családi életed boldogabbá tételére. A könyv ára 380 oldalon, remek di.szkötés- ben 10.— pengő, az ellenzék könyvesboltban ^ndîT^'. ktoüy-rf. p Vidéki meg«verje a .eguiabb könyvek díjtalan jegyzékét. tog katolikus plébániák is. Búr az 1910. évi népszámlálás szerint 304 ezer görög katolikus valtona magát magyarnak, a nemzetiségi érzékenység tokin,leibe vételével az uj ptüs- ]-okséghez. mindössze 217 ezer lélek csatol tatot t. Az uj szervezet igv is nagy eredményt jelentett. A bulla létrehozója a Vatikán államtitkárságának kiváló tisztviselője, Eugenio Pacelli volt, a jelenlegi XII. Pius pápa.' Az erdélyi magyar görög katolikus plébániák nem állhatták meg sokáig ebben az egyházi szei’vezet- l -i). 1919. április 27-én vonult be a icuián hadsereg Nyíregyházára, s május 10-én, tehát nem egészen két hét múlva megjelent már a bécsi nuncius rendelete, mely i2 parochiát szakított "el a ha jdudoroei egyházmegyétől, július 19-én egy újabb rendelet 35 parochiát szakított el. Az elszakított parochiák részben a foga- :asi’babizsfalvi román érsek,részben a nagyváradi román püs|xjk joghatósága alá rendeltettek. A román egyházi szervezetbe beolvasztott magyar görög katolikusok nehéz küzdelmet vívtak a román malom alatt. .V hivatalos politika „visszarománositó“ irányzatának ők voltak a legközelebbi célpontjai. Az 1930. évi román népszámlálás bizo= nyitó ka annak, hogy a -magyar görög katolikusok magyarnak vallották magukat a román uralom idején is. Gele-ncén 332, Nagykász-ónban 721, Szépvizen 324. C.sikszentdomo- koson 598. Gyimesbükkön 665, Gyer- győszentmiitíósoti 290, Gyergyófalim 403, Nyárádanch’ásfalván 342, Szová- tán 414-en vallották magukat görög katolikusnak és magyar nemzetiségűnek. Ezek az adatok mutatják a mai helyzetet s e helyzetből adódó következtetéseket tudomásul nem venni nemzeti kötelességmulasztást jeleni. Ebből a szempontból nem tartjuk feltétlenül fontosnak azokat az érveléseket, amelyeket különben a lehető legteljesebb tudományos felkészültséggel sorakoztat fel e füzet. A tanulmányok történelmi érvelése igazolni igyekszik azt, hogy ezek a magyar görög katolikusok mindenkor magyarok és görög katolikusok voltak. Az egyik merészen felállított tétel odáig megy, hegy a magyar kereszténység eredetét a görög egyház missziós tevékenységére vezeti vissza és állítja, hogy másfélezer év óta van görögszoi tartásit magyar. Kétségtelen, hogy rneggon- doúvozfatók azok az adatok, amelvekol Ivánka Endre, az egyik legkiválóbb bizá mi no lóg us unk fel -orakozt a' a középkori magyar görög egyház’ központok meglétének igazolására. Némi büszkeséggel tölt el annak to- data, bogy a XII. századi pásztói gö- t ög kolostorban fordítják latin nyelvre először a nagy keleti teológus, loanes Da masten us munkáját s ez a fordítás terjed1 el nyugaton ic- l j értékelés magyarázza-meg a XIII. század első negyedéből fennmaradt nagyszámú tudósításokat a magyar- országi görög kolostorokról, míg azelőttiül és azutánról is csak gyér adatok állnak rendelkezésünkre. Véleményünk szerint azonban a görög kolostorok megléte és kulturális munká ja alapján nem következtot- hetünk göi ogszertartásu magyar egyházközségek létezésére is, annál kevésbé tételezhetjük fel ezeknek a magyar görög egyházaknak a VI— X. vagy MII. századtól a mai napig meg szak it as nélkül tartó folytonosságát. Szerintünk a kérdés lényege nem ebben a történeti érvelésben van. A lényeg az, hogy ma vaunak magyar görög katolikusok, akiknek magyarságát a trianoni idők szenvedései is megpecsételték. Hogyha nem is látjuk igazoltnak a magyar görög egytuiz folytonosságát, valószínűnek kell tartanunk, hogy e hívek mindenkor magyarok voltak, ha esetlegesen más magyar egyházból szakadtak G ki egy bizonyos időre A megoldandó kérdés a magyar görög katolikusok magyarságának megőrzése és egyházi pásztorációjuk biztosítása. A római katolikus egyház vezetői e kettős érdé!; biztosítására két módszert is felvetettek. Az egyik az erdélyi magyar görög egyház megteremtése (ezt a célt propagálja az ismertetett füzet is) a másik mód: a riíusváhoztatás szentszéki engedélyezése: görög katolikusok léphessenek át a római katolikus egyházba. Ezt az utóbbi megoldást javasolja az a fontos nemzetpolitikai érdek is, hogy az egyházi!ag különben is sok részre szakadt erdélyi falvakban ne fejlesszük tovább a szét- szakadioz ott ságot. KOVÁCS ISTVÁN. UJ KÖNYVEK Primőrök, grandok, lordok A Bethlen Gábor irodalmi rt. kiadásában másodszor is megjelent Bándv Vilmcxs hasoalő cimü könyve, amelyben a magyar és székely nemesség helyzetét mutatja ki az európai nemzetek nemesi rendjeivel párhuzamban. Széles szakirodalom felhasználásával, végigtekint a nemesi rendnek fejlődésén, a rómaiaktól a mai napig s ebbe a tág áttekintésbe ugvsózlván az egész európai társadalomfejlődés váza belefér. A keUík rendi tagozódásán át, az angol, francia, német, spanyol, velencei, lengyel és cseh nemesség rövid fejlődéstörténete után rátér a magyar nemesség és a székely nemesség heiv- zetének tisztázására, az előiépés és süllyedés okainak és léhetőségeinek bemutatására. A világos nyelvű kis könyv nagy haszonnal forgatható. Nem lehet eléggé méltányolni n szerző finom érzékét amikor __ ngyon helyes meglátással csupán történelmi kérdésnek tekinti a tárgyat és nem társadalmi kérdésnek. Mert bizonyma mér másfajta előkelőségek is vannak, sőt elsősorban azok vannak n munka nemessége, a szellem nemessége s ilyenkor sután hangzik olvan előjogokra vatkozni, amelyeket az ember önmaga kiválóságával meg nem érdemel. Tif7hsircos bajtársak! Vasárnap, augusztus 9-én tűzharcos TÁBOROZÁST TARTUNK egész napon át a Donáth-ui végén, Serényi bajtársunk keriheiyiségében, műsorrá és a tűzharcos zenekar közreműködésével. Minden bajtársat családjával és vendégeivel együtt szívesen látunk. Ott leo^enf
