Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-01 / 173. szám

■

~

I

ELLENZÉK

19 4 2 auguuluk I

Bolyongás a könyvek nyomában

IM

kOl.O/.S\ I/«, aujţus/.tus 1, (Az Ellen'ck munkuláísutól,; Hahóul sua lala I In > .. ^ a Linn \ L sta süi ol már külön köteléke: irtuk. A I« in s a könyvök türtéiu'léiiek t>• tli»- mauyu, külön tudomány. Izgalmasan ortltvke* vrgign> ttonOtui <1 könyv sorsát születései© kezdve, attól a pillana tul, hogy :1/ *ro agyában gt»«i dohukéul nu'g'/.iilot'k. MrgtOR- hatall.kn ts va ós/iniitícn ilyenkor a könyv, amelynek megírásaié»! az igazi író Vglöbs/.öi' világmegváltó eszmék hirdetését reméli, forradalmai, solia ilyen nem '<•' * l,j szépségét. S a köuyv mogirodik, írójának temperamentumul szerint, a mesterember bocs nyugalmával \zgv kvztts betegség deliriumuhoz hasonló idegál.apolbau. A gondolat fonnál kap, magára ölti betü-tcstés és önálló é'letot kezd é|ui. A könyv készül majd egy napon Írója odaírja a keziratpsipirrn. hogy „vég«'1'. S ekkor kezdődik az nj harc a kiadóval, aki a könyvben elsősorban ii/Ietet lát. Az iro és a kiadó viszonya örök harc. vita és — az író részéről — türelem játék. Hires író mondotta, hogy meg orient vele az, hogy e:\ kézirata öt «••. félévig porosodon kiadója fiókjában, míg végre elolvasták. Természetesen akkor kezdő vö t még. Van olvan könyv, amit különböző ..szempontok’1 miatt ttsjv útira. na>k szerző]jé vek hogy végül maga a könyv szülőatyja out ismer rá. Ho."/u idő v Iik el, míg a (kéziratból megszületik az első kefelenyomat, amit a nyomdafesték atalakitó varázsa m jtt, úgy o'vas el maga a szerző, in ntha uj lenne minden szava. S végül a beteljesedés napji. amikor az uj könyv a kereskedések kirakatában olvasásra kínálja magát...

A könyvet megveszik, -iker lesz vagy ismeretlen marad. S ezzel megkezdődik a könvv végtelen vándorút ja. Van amelyik könyvtárat. múzeumot gazdagít, díszes ot!- bouok könyvtáraiba kerül, vagy szerény könyvespolcokra. Kezek forgatják, szemek sík Ónak vétig soraikon, nemzedékek italnak míg. válnak porra s a könyv él. Ha rsak párszáz éves könyv kerülne a kezünkbe - megszólalnia, saját történetét elmondaná, az. hi- z on vára sokkal érdekesebb volna, mnt a benne íróit szavak. Hányféle embert látott, hány helyen vándorolt, milyen életek, otthonok voltak körülötte. Egyes könyvek sorsa éppen olyan érdekes, mint egész sorozatok, vagy könyvtáraké. A könyvek gazdát cserélnek s megjárják a maguk útját, amelynek egyik állomása a* an akvárium. Ide megyünk most *•.!, a könyveknek ezekbe a furcsa birodalmába, fakószinü. kissé porszajru üzletekbe, ka- puaJatti könyvvásárok színhelyére és beszélgetünk a régi könyvvek árusaival, akiktől sokmindent megtudunk és tanulunk. Az, antikvárius valósággal! tudósa a könyveknek, telije» szakértelemmel beszél a dolog üzleti részéről s egy művész lelkesedésével könyvritkaságairól. Itt vagyunk üzletében, ahol ezer és ezer könyv áll sorban, némán a polcokon. *

Először körülnézünk kicsit. Az első könyv, ami Szemünkbe ötlik. egy Howard nevű iró Házi légy ciiuii vaskó« kötete. íme egy ember, aki Sokszáz oldalt irt a légyről s bizonyára évek kuta Giuunkáját szentelte ennek az undok kis bestiának, hogy aztán ömaga névtelenül haljon meg mégis. A Házi légy című korszakalkotó munka mellettAlrrAT'ö/ Ördög- szekere, amely .mellett békésen megfér sze- releméhes lipótvárosi asszonyok kedvenc írónője: Erdős Renée, kinek /Vagy sikoly ciinii hírhedt regénye itt is kísért. Renée asszony mellett Helmhoiz Népszerű tudományos előadásai. S~(,bó Dezső Tanulmányok és jegs- zetek cimü kötete, Virginio Gnyda cikkei, Raul Janet politikai müve és Lenig Sinclair egy k regénye. Fantasztikusán vegyes gyűjtemény, amelyből mindenki kihalászhat kedvére valót.

— S az, árak? — kérdezzük,

Megtudjuk, hogy az antikváriusnál a

könyvkereskedésekben kapható újabb müvek körii belül főbírón kaphatók- Szóval ölvén, maximum hatvan százalékos árán az eredeti áraknak. Drágák nagyon a régi, bibliofil kiadások, ritkaságok. A szenvedélye« gyűjtő olyan csemegékre bukkanhat. ami évekre bo'doggá teszi. És sokszor pntomáron. mint az egy-kétpengős Eötvös Károly-munka bizonyítja. Az antikváriusnál feMelhelő Bőd Péter munkája ? százpengős tudományos könyvek 4—5 pengőért. Azonban ez ritka eset. Ma már nem kincsesbánya a vevőnek az antikvárium, mert hiszen az antikvárius érti a dolgát és ha komoly értéket Lát valamelyik könyvben, szakértőkkel nézeti meg. mielőtt közszemlére tenné.

— Soha ilyen hatalmas érdeklődés nem volt még könyvek iránt — mondja a kereskedő s azt mondhatom, hogy nem győzünk könyveket venni, felkutatná, beszerelni. Az e'.adhaCatlan dritte Sorte-k kivételével mindenre akad vevő. Nem csoda ha egyszerre két-háromezer köb, les könyvtárakat vásárolunk össze. S még valamit: a nagy kereslet arra kész et, hogy mi antikváriusok egymástól vásároljunk.- Mennyibe kerül egy ilyen löbbczerkölotes Ív öny vlar ?- Legutóbb kétezer pengőért vettem egy Öű00 darabból állót. Ötszáz pengőbe került a le-zállitúsa. Ha ezt mondom, a közönség meg \,iii győződve, hogy egy kötet ;U—80 I I.érembe kerül es rengetegül kerr-ek rajta. Azonban ez nem all, L» rém, mert az ilyen tüinogvásiírná’ a könyvek ütvén százaléka eladhatatlan. Hogy csak egy példát mondjak: legutóbb 15 .mázsa könyvet adtam el — a lemezgyárnak.

— Sokat szállítók intézeteknek —■ folytatja. — 11a valami ritkaság kerül a kezembe, azonnal érintkezést keresek a vezetőkkel. Nagym keresik mostanában a llun- garicákat, az 1711 élőit megjelent magyar ősnyomtatványokat. Ezek u régiségek bizony ineglebetősen «lrágák.

A polcokhoz Ióp $ biztos mozdulattal vesz le néhány kötetei: Az. első, amit idead \ i’rböczi Isi cárt hires l)ccret€umn_ Munynr és Erdély országnak törvénykönyve az 1514-es esztendőbő’. A sárgult lapu bata'inas könyv immár latinul és m gyárul ..Íratott \ erbőezi István által'".- - Nagyon keresik a magyar klar*/Tusok ,.U kimlásnit - mondja a Vere kedő ,gV például VnÖfi Cipruslamholi nini! k»- lei,. ,„.i JUU pengőt ér, ami ig<u nu.W nsz- s/c«, ha u kis könyvecskére gondolunk. Ar , [so kiadású Hóhér kötele is 100 150 pengőbe kerül.

kisehbáru, de (igen érdeke* az Aurora cimü, 1837-es llnzai Almanach, amelyet Kisfa'udy, majd Bajza szerken/.U'lt s >g( 11 hók nagy írónk első verse, novellája latot! benne először napvilágot. A regö s a< elmet- Kzetekkel disz,itelt könyv ára a/, antikváriumokban mindössze 20— 30 pengő.

Tévédé« azonban azt hinni. hogy egy köuyv értékét a régisége határozza meg. Szi- nyei: Magyar irak viele és művei ei-niö uiun- kujáiuúi '1000 pengő a jelenlegi ára. Mnlonyai M.igvar nép mit \ érzetének ára periig a tavalyi 170 pengőről 230 pengőre ugrott fel Nagyon keresik o pillanatban az Erdélyi S/**p- mivtH t.éli első kiadványait, a tálában az < r- délyi írók itthon kiadott munkáit. Kos Karoly köiiyomatiurüt, nz Erivlc Attila királyról c ímű munkát, va lammt a Kalotaszeg-ei való- «ágga. vadásszák az anyaországi gyűjtök. Általában kán karoly :j legkeresettebb erdélyi írók egyike. A huszonkét éves megszállás magyar irodalmának müveit kötésként uyiij- 1 tik és vásárolják n Királyhágón tui'ról.

Akik a könyveket e adják és akik megveszik.

• *

Tévédé» azt hinni, hogy főleg azok adnak el könyveket, akiknek .sürgősen pénzre van szükségük. A/ « adóknak ez e> k k esi -/ázo- léka, Ll-ó-nrlk*u azok .ólnak et könyveket, akik örökölnek s nem tudják, hogy int kezdjenek j sok helyet elfoglak» könyvekkel.

Másodszor azok. akik fiatalabb éveikben válog.i ás nélkül vásárolták üss/«» könyveiket, majd érettebb korban va'amilwn tudományra. tői* énelemre. filozé»fiára. stb. spt'ciál«- zú ták magukat » nz erre vonatkozó könyveket gyűjtve, megrostálják a többit. A szegény ember ritkán ad el könyvet, inkább vesz.

— Van vívóm — mondja az antikvárius —. akit. m kor elő.-zör bejött az üzletbe, k<*ldus- *nak nezlem. Kiderült, hogy harminc-négyv< u pengős könyvet keres. A szegény ember« k meghaló szeretettel vásárol ják a könyv* két s ha ogyet-egyet meg ekarnak szerezni, képesek éhezni, inig nem lesz a/, övék. \ ..írnak .szerelmesei a könyvnek, akik órákig turkálnák, lapoznak, gyönyörködnek u könyvekben. \ annak állandó, naponta be jövök, szakiroda inat keresők. Érdekes, hogy nemcsak egyetemi tanárok, tanárnők foglalkoznak szakirodalommal, hanem állami tisztviselők, keres- kedők, kispolgárok is. Van, ki — s ez a legtöbb — csak törl/nr met olvas, azután sokan foglalkoznak életlaunal. földtannal, földrajzzal s r»z uja)»l> időkben különösen divatossá » a >1 <‘saládkntaJá-sai. Ezek u/lán inimicul ö1-'7< vásárolunk, ami kedvenc vcs/- szőparipájuk körébe 'lartozik.

Igen sok katonatiszt jár állandóan az antikváriushoz s főleg a vadász.at. a spoil és s/.épi rod a bún körébe v.igó miiv«-ket ví«z. De a !«'gnagvobb és lepu’talánosabb az érdek ó- dés ina a magvarságliuloinány. a falukul.ita*. a magyarság tör, éne te c. a népművészet iránt. Lázas sietséggel akarjuk megismerni sajat- magunk.it - e/éit van hatalmas keletje uj népi íróinknak ás naey klasszikusainknak. Er- di'kes. hogy — a kei.>kedök ogyhrfiangzó \éViliénv szerint — a közönség nem olcsó könyveket keres, hanem biztos kril kával tud- j I. hogv mit akar. ..Uóv’i" áru már nem kell senkinek — legfeljebb a lemezgyárnak.

Persze vannak aztán kivételek. S ezek azok a mulatságos történetek, ame’yeket érdemes elmesélni.

Az antikvárius, aki az újonnan nyílt könyvtáraknak. egyesületeknek szállít, néha lür- < ^i élméiinyel iesz gazdagabb. Lmb'Teket ismer meg, furcsa, Irögarae vevőket. Ezek teszik színessé a mesterségét.

A csontszinü vitrin

Egy napon elegáns férfi állít be az antikvár iu.shoz:

— Vau egy uj vitrinem —mondja bőbe- 8zédüen —. legszebb darabja most berendezett ölszobás lakásomnak. Ugyanis most nősültem meg.

— Gratulálok — mondja udvariasan a kereskedő és nem érti, hogy miért tartozik

ez rá.

— Ehhez a vitrinhez kellene nekem egy könyvsorozat — folytatja az ur és szeme vé- gigsiklik a polcokon —, a vitrinem csontszinü. o’yan halvány*, tompasárga, tudja. Ehhez kel'*-ne nekem néhányszáz csontszinü kötésű könyv. De sorozat. Látja, az a szín o'.t a saickhari, egészen jó lenne.

—De kérem — hüledezfk az antikvárius —, az a szépkötésü sorozat irodalmilag teljesei» értéktelen. írói olyan gyengék, hogyT f«:- Ic.Uük még Beniczkyné Bajza Lenke is magas nívót képvisel.

— Mit bánom én — hangzik a válasz —, ellenben roppan! dekoratív.

És megveszi a dekoratív sorozatot.

Van egy öreeur, aki ugyancsak azt nézi, hogy szépkötésü legyen a vásárolt könyve. Nem bánja akármi, akárki irta. Képes megvenni háromkötetes regényből két kötetet, ha annak kö ésc díszíti a köiiyvesszekrénvét.

Kínos emlékei az antikváriusnak a könyv- lopások. De büszkén kijelenik, hogy ilyen eset a visszacsatolás óta nála nem fordult elő. Azelőtt nem volt nap. hogy el no tűnjön egy-egy könyve. Diákok bevitték hozzá értékes tankönyveket, megvárták a pillanatot, mikor nagyon el vön foglalva mással és sietve eladtak neki egy könyvet, amelyre az vö t irva. hogy Római jog s belül harmadosztá- !yos földrnjzkönyv szerénykedett. Gyakran ezután megjeleut a boltban a Római jog

tulajdonosa, néha rendőrrel s a könyvet visz- szavette.

Megtörtént, hogy két szélhámos csomó könyvet vásárol', ö.^ze az antikváriusnál', aztán kávéházakban, mint riíka példányokat eladták a hiszékeny vendégeknek.

Sok ryen esete van a kereskedőnek, ki emlékezete tárából nem is tudja ezeket hirtelen összeszedni.

Most ritkaságait szedi le sorban n polcokról s közben elmondja, hogy gyakran szerez he könyvet a Postatakarékpénztár árverési csarnokának könyvaukciójábóL amelyet havonta rendeznek meg Budapesten s amelynek jövedelméből a posta fiz százalékot keres. Beszél hires könyvgyüjtőkről, mint példán! Szalay volí szegedi rendőrfőkapitány volt. akinek nem régen árverezték el nagy- értékű könyvtárat , Szalay csak dedikált könyveket gyűjtött, a könyv gyűjtő legkedvesebb darabjait, mert ezek mindig bensőbb kapcsolatot teremtenek Lró t-s olvasó között.

— Nincs annyi könyv a világon, ami’ el ne lehessen adni — mondja — s akármilyen hihetetlenül hangzik, sokszor egv kélszáz- pengős könyv hamarabb elkel, mint egy két- pengős.

De azért az antikvárius üzTeir sokkal kockázatosabb, mint a könyvkereskedőé. Mert könyvkereskedőnek bilele van s vásár.ásait a vevő pénzéből fizeti ki. O bizományba kap mindent, összeköttet estben van a kiadókkal, de mi csakis készpénzben vásárolunk és sohasem tudjuk, mennyi könyv marat! a nyakunkon.

— Igaz — mosolyog , hogy a könyvkereskedőnek nincs olyan vevője, aki bejön és kijelenti: •— Kérek 150 könyvet, mindegy, liugv mit. csak szépen legyen bekötve...

Spanyolnyelvű Tacitus és keleti Álmoskönyv

Most sorra kezekbe adja kincseit. Messze földről, véges-régen Erdélybe került könyv- ritkaságokat. amelyek bizonyítékai Erdély magas kultúrájának, könyvbarátai széles érdeklődési körének.

Itt vem mindjárt egy spanvo nyelvű Tacitus kiadás, aztán régi spanyol bandita és l'ovae- regényele, furcsa. színes liiAuszaráeiókkal, Los bandifos de Lo-ledo az egyik regénynek címe, marcona férfiak és karcsú leányzók a

hősei. Régi. préseltfede’ü c:asz nyomtatvány a másik a 17 századból, vallásos tárggyal. Van ill orosz vallásos könyv, kínai nyelvű missziós bibia, török szertartáskönyv, egy 1804-ből való meseszerűen kedves, képekkel ellátóit Fuiuke-fóle német ábécéskönyv. Gyönyörű. Zingg. svájcj rézmetsző emlékkönyve 1758-ból. Az eredeti példány a hesseni herceg birtokában volt s háromszáz másolat készült belőle Lipcsében. 150( pengői ér darabja

Parkettezési

munkálatokat jutányosán vállal

Urinezi & Co.,

Zápolya-utca 14. tü Szenteíjy- ház-utca 1. (Sebök-cukrászda)

Nagyon érdekes Gortbe Római elégiájúnai». kézirata, amelyből a/ ere«let» után két*/j/ mulóipéldány kés/iiit, K*»lt*'/.iz-két»/á/.n> ven pengő az ára ti Romában írott eh-.giu iuá- solatának, ntnollyből Goethe Iiüvöten ti'/’u betűi néznek az. olvuNuru. áthuziszikLal, ja- vitásokk»! és kihagyott oldaJakkaJ, pontosan a/. «Tcdeti nyomán.

Misztótfalu» Ki?» Miklós, ki • Ilava*- alföblön « kr.lctro t**rjev/Aettc a n*agyar kiiny vkészités tudomin yát ninsterdatni és leideai tanuióévei után, utyaficsak szzT»-pe| <gy kötettel. Mindjárt utá'ia Maris*!te I.yd\< Keleti álmoskönyve ki'rül kfzüaktx* ezeregy- ♦•j-f>zerü képeivel.

Eöldrcsy.oken é« tengereken át idejű to tt kiiu\ vek a kolozsvári antikváriusnál. KiUii- nö- élmény lapozni bennük.

—- .Melyik a legdivipiibl» könyv?

— A corvinák, nem azért, socri rég,«k. hanem mert a törökök széthordtáic <»kct s kii- liínöb ritkák és mü\é,/.i «-rtékiiek.

— A legdrágább könyv, amit kezembe veilem. a .Manuliu'-féle görög biblia veit, 1141- bő . E/.crötszáz pengőt élt tikkoribar».

Búcsúzunk ti/ antikvármmtói s :• könyvektől. c hányatott sorsú, bősége« barátainktól. Kicsi, öregember jön be éppen a boltba. Jókaii keresi, a mindig fr* se. mmd-'g J.rlf r- dö. soha meg nem un! magyar mesemondót ..

MARTON UU

Í70. számú feladvány. Fuss Ottó-tói (Hannover.)

Világos: Kg6, Vh7, Bb4, Fa4. Ha6 w g4.

(6 darab.)

Sötét: Kd5, Ff8. gy: c7 dő, e7, o3 ,g7, (?

darab.)

Matt 2 lépésben.

A junius 27-én közölt 165. sz. feladván'?* (Bottacchi) megfejtése: 1. Vbá—-d8.

Münchenben, szeptember közepén — a német sakkszövetség rendezésében — nagyszabású mesterverseny kezdődik. A verseny neve

„Európa-mesterverseny" és azon magyar

részről is több kiváló játékos vesz részt.

Kranki, nemei mester, aki még a műit év- ,bcn résztvett az oeynhauseni német bajnokiversenyen, rövid idő alatt az oros2 fronton hősi halált halt.

A következő miniatűr-játszma az 1934. évben megtartott hamburgi bajnokságból való.

Világos: Reinhardt. Sötét Refss.

(Szabálytalan-védelem.)

í e4, d6. 2, Fc4, Hd7. 3. d4, Hf6 (?) (Sötét véde me r.ng»,ron nyomott álláot eredményez. A te:t huszárlepes maris hiba; aránylag e?—f-5 volt meg megkjstrlendo. bár vil ágosez esetben is túlnyomó erősen állana.) 4. eól dxe5. 5. Fxf7-U! (Kitűnő áldozat, melyet úgy* látszik sötét nem várfj 5. . . . Kxf7. 6. dxeó, HgR. 7. e6-j-! fAz előbbi áldozat csattanója, "sötét

matt-hálóba kerül.) 7. . . . KxeG. fMégis jobb lett volna e8-ra visszatérni.) S. FIh3! (Ismét a legjobb, mert most már a sötét király nem térhet vissza. Ugyanis Kf?-re 8. Hg54-", Ke3. 9. He6! cs vezérvesztés jön.) 8. . . hß.

9. JKfG. 10. Vd5! és sötét feladta, mert

a huszár d7-ről vezérvesztés. miatt nem mozdulhat. viszont Ve6-j- és ulánna matt védhe- tétlenül fenyeget.

LEVÉLPAPIBOK, egyszerűtől y lecjválasztékosabb kivitelig, leool- csobban a? „ELLENZÉK4* könvv es boltjában Kolozsváu