Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-31 / 196. szám
< ELLENZÉK 1 8 í 2 a a (j ü h /. I u s 3 1Brazilia faadbaié&ése Komolytalanság volna n t állítani, hogy Brasilia hadüzenete örvendetes esemény a íc*n- •if'.yhatalmak számán. Egy hadviselőnek sem appear kellőm es, ha tusakodás közben sv.apo* (Valik ai-, ellenségednek a száma. Viszont a svain neiu minden. Ha csak ezen múlnék. a dolog, okkor a tengelyhatalmak aránylag ki: - " ämu szövetségi rendszerének már rég el .kellett volna veszítenie a háborút, mert hi- Mon ellenségeinek, az „Egyesült Nemzetek nek tábora már Brazillá hódba lépése előtt hu - s-onnyolc tagot számlált. S ha Brazília csak .tléle „hatalom mint Panama vagy a norvé" cmigrár,sok kormánya, akkor bízvást mondhatok a tengelyhatalmak, liog\ huszonnyolc vagy huszonkilenc, az mar egyre megy. Miféle hatalom hát Brazili-a? Hz az. első tisztázásra szoruló kérdés. Mert ha nem is olyan apró-cseprő, mint Panama, de nem :s olyan, mint mondjuk a brit birodalom. Valahol a kettő között áll. Hol? Brazilia Délamerika legnagyobb országú. Majdnem a felét foglalja el Délamerika egész területének, csaknem akkora, mint egcs' Európa. Lakosainak száma 47.8 millió; igaz, hogy ebből két-hárommiflió olasz, még ennél .ás több olasz keverék, egymilló német vagy német származású, egy negyedmillió spanyol legalább ugyanennyi japán. A teher lakosság többi részének túlnyomó része portugál származású — azóta, hogy felfedezték, a mult század eleiéig portugál gyarmat volt az ország. A lakosság tetemes része azonban nem is fehér, hanem színes vagy keverék. földrajzi fekvése még fokozna Brazília jelentőségét. Hogy erről meggyőződjünk, elég, 1; ? egy pillantást vetünk a térképre. Délarae- rika országai közöl eddig csak az északi részen, az USA-hoz közel fekvő, kisebb országok csatlakoztak az „Egyesült Nemzetek"-haz; most az amerikai hadviselők hálózata a szárazföld közepén és főleg atlanti tengerpartján melyen lenyúlik délre. Ennél még fontosabb az, hogy Brazíliáé Délamerika egész, keleti fcrnáca; az a hatalmas könyök, amely mélyen kinyúlik az Atlanti-óceánba. Va1 a miivel északabbra Afrika is erősen kikönyököl, az meg nyugatra. Itt a legrövidebb távolság a két kontinens között: kétezer kilométer. És az a két szi get, amely megszakítja ezt a vizsivatagot a brazilia! Natal és az afrikai Dakar között, Femar.do Noronha és S. Paul; mind a ket'ő Brazíliáé. Ennek hadászati jelentőségét köny- nvü felismerni. Ezenfelül kincses ország is Brazil"', »ermésv.etloi fogva talán n leggazdagabb <y< sz Dél- aiuiu kábán. I-gyldőben tőlog gumit, majd nád- 1 'ikret termesztett, most a kávé a föle: ni őke. Néha olyan sok terem belőle, hegy nyomorgó világ még aránylag olcsón Ve: tcÜ > megvásárolni) s Brazíliában a tengerbe vagy mozdonyt fűtőnek véle, csakhogy o' m alacsonyra ne zuhanjon az ára, hogy mái i i fizessenek. Az egész, világ kávéjának ké'.in mada Brazíliában terem. A második légi 'nősebb tétel Brazilia kivitelében újabban ,'i gya- | pót, műből 1989-ben 450 ezer tonnát term tettiek. F-z nzonbzan még nem minden. Ma j már Brazilja áll harmadik helyen a világ rizs- i termesztő országainak sorában. A kakaoter- | mesztés terén az afrikai Aranypart után második helyen a világ-rangsorban Brazilia következik. Dohánytermése harmadik helyen áll. E ti-nyekhezjáruiuak még a lehetőségek Bra- i ia dús termőföldjeit szorgalmasan munkáljak, de talajának mélyéből még aránylag kc- vt-s kincset bányásztok ki. Pedig bizonyos, bog Brazília földjében fekszik a világ vasérc- keszlotem-k egyötöde s e vasérc minősége kitűnő. Szenkeszletót amelynek minősége kc- vésbe jó — mintegy ölmfíliárd tonnára becsülik. Mangánérc, bauxit, arany, gyémánt, nikkel, radioaktiv ásványanyag és va'ószinüleg kőolaj is van Brazíliában, végül ped's rengeteg kiaknázatlan vizierő. Mindebből eddig emlitésreméltó mértékben csak a vasat használták ki. Brazilia vasipara újabban mar nem jelenték.te’en, egyes termékei fedezik az ország szükségletét. Katonai tekintetben Brazilia csupán második helyen áll Délamerikában. Argentína katonai! ereje határozottan nagyobb. Braziiii hadereje 30 ezer főnvi állandó hadseregből és löt) ezer tartalékosból áll. A honvédelem i milícia-rendszeren alapul. A milícia 64 ezer főnyi állandó törzset és 1.7 millió tartalékost szandál. A nagy háború kVörésc előtt Brazíliának 220 reuüiőgépe vöd, de azó>tu többszáz gopet rendeltek. !940 szentemberében ejtőer- nyőgyárat :s létesítettek. Brazilja hadiflottája két csatahajéból, két kis cirkálóból, öt Tömbödből. nyolc aknarakóbó! és néhány más Eír. műből áll. Ennél fontosabb. hogy Brazíliáé a másod k legnagyobb kereskedelmi flotta Közép és Délamerikában. Panama kereskedelmi flottája 750 ezer brutto regisztertonna. Argentínáé 450 ezer, Chiléé 135 ezer. Braziljáé 650 ezer brutto regiszterionna. Egy ország s hatalom mérlegén Ha mindezt egybevetjük, kitűnik, hogy | Brazilia földrajzi, gazdasági és katonai súlya j jelentősebb, mint a többi huszonnyolc „Egyesült Nemzet" legtöbbjéé, kvéve persze a vezető nagyhatalmakat és Kínát, s még fejleszthető is. A hadüzenet után Brazilia vezérkari főnöke állítólag kijeieniet'e, hogy expediciós hadtestet fognak létesíteni. Ehhez azonban kiképzés és felszerelés szükséges, úgy, hogy a tervnek nincs komoly' jelentősége a háború szempontjából, hiszen em- beianyaga eddig is bőven volt az „Egyesült Nemzetek''-nek, csak kiképzett és felszerelt katonasága volt kevesebb a kelletténél. Lényegesebb az, hogy Brazilia területén termeszthetik olyan nyersanyagok, amelyek a, japánok nagy' csendesóceánü előretörése óta hiányoznak az Egyesült-Államokban. Köztudomású, hogy Lordnak már régóta vannak gumiültetvényei Brazíliában s hogy' újabban mindenképpen fokozni ipakodtak a termést. De éppen ez a bökkenő! Brazilia hadüzenetének jelentősége nem azonos az ország geopolitikai, gazdasági vagy katonai súlyával, még pedig azért nem, mert geopolitikai, gazdasági és katonai tekintetben egyaránt Brazilia tulajdonképpen már eddig is az „Egyesült Nemzetek" vagy inkább az USA rendeikezéÂhadüzenet A hadüzenet körülményesinek firtatásánál érdekesebb tehát, ha ennek az együttműködésnek az erdeiét és hátterét iparkodunk megvi- lágitani Már futólag említettük, hogy' az együttműködés nem annyira az egész szövetségi rendszernek, mint inkább az USA-nak szól. Ez a dolog kulcsa. Az Amerikai Egyesült Államok már Anglia ellen vívott szabadságharcuk idején kimondották a nevezetes Monroe-elvet, amely szerint más földrész hatalmai nem avatkozhatnak be amerikai) ügyekbe. Ez az elv eredetileg elsősorban politikai értelmű vöd. Azt jelentette, hogy a fiatal amerikai demokrata köztársaság megfelelő légkört óhajt a környékén s nem tűrheti, hogy konzervatív „hídfőket" létesítsenek a saját földrészén. .Akkor még egész Európa konzervatív és monrachikus volt, az amerikai telepesek pedig független, köztársasági paraszttelepes- demokráciát kívántak a portájukon. Később ez az elv uj tartalmat nyert. Az ins peri a list a gazdasági és politikai versengés korszakában azt jelentette, hogy egész Amerikában az Egyesült-Államoké a vezetés. Ha máé-, európai vagy ázsiai nagyhatalom úgy sem vélheti meg a lábát Amerikában, akkor az USA-nak sére állott. Brazilia hadbalépése tehát csak olyan mértékben jeient erősödést az USA számára, amennyire fokozni tudja B/ázilia kiaknázását — kimutathatóan a katonai szövetség köve! keidében. Úgy látszik, hogy most éppen erre volt szükség. Mert ebben az esetben is úgy áll a dolog, hogy- a hadüzenet indokolásából nem lehet megérteni a lépés egész hátterét. Mi volt az indokolás? Az, hogy a tengelyhatalmak tengeralattjárói elsüllyesztettek egy-két brazíliai gőzöst. Nos, akár igaz ez, akár nem; egy bizonyos. A hadüzenet után a német cs az olasz tengeralattjárók még könnyebben és gátlástól mentesebben küldhetik majd a tenger fenekére a brazil gőzösöket, ha jónak látják. Mert Brazíliának hosszú a tengerpartja cs aránylag kevés flottájával nem védelmezhető töké'etesen; a brazil gőzösöket eddig is felfegyverezték és tengeri karavánokban járatták. E szempontból tehát a helyzet most csak Brazilia hátrányára módosul. Hajóinak elsüllyesztése nyilván csak alkalom volt Brazilia kormányának arra, hogy egy, bár döntő lépéssel tovább haladjon azon az u.ton, amelyre mér régen rálépett; az „Egyesült Nemzetek"-kel való együttműködés útjára, valódi háttér® kell erőszakos lépéseket tennie rvözép- cs Délamerikában, hogy' biztosítsa túlsúlyát. Kényes helyzetekben azért sor került néha ki- sebb-nagyobb erőszakosságokra, főleg burkolt formában, de a „jó szomszédság", a „pánamerikai eszme" politikája, kivált azóta, hogy J\ D. Roosevelt ül az USA elnöki székében, mindinkább érvényesült. Különösen azóta virágozhatott, hogv kitört az európai háború. E téren az USA-nak már tapasztalatai voítak az első világháborúból. Ak- j jjpor is, most is az történt, hogy az európai gazdasági versenyt kizárta Déiamerikbáól a tengerzár, az angol versenyt pedig szinte Lel- ţ iesen eltüntette Nagybrikannia szorult helyzete, amé'y megnyilatkozott a hajótérhiányban. I jpbban, hogy nem törhetett borsot főtámcigaíó- I jjának, az USA-nak orra aK a még számos más tényezőben. Akkor is, mosít is kitűnt azonban, hogy' a tjüaraerikai országok nem egyforma mértékben követik az északi vezényszót. A legke- j vésbé Argentina és Chile mutatkozott engedel- j mesnek. Ez a két ország a legnagyobbak i^özé tartozik Délamerikában, a legmesszebb tSM&t Személyes bevásárlással sikerült Solingenben egy nagyobb tétel finom | zsebkést, ollót és borotvát beszereznem és igy azon kellemes helyzetben 2 vagyok, hogy még egy ideig igen tisztelt vevőim legkényesebb igényeit f! is kielégíthetem. 2 KUN M&IYÂS FIA Kolozsvár, Kossuth Lajos-utca 1. f feJk*zll: az Egyesül! Allano'.'ól re Injcrőjub bt‘u vau iáutalvo űz európai piac,a. Mert Délainorika <w..hnoi országa úgynevezett mo r.okülturu; üz, nagyi észt egy terményének ki viteléből ól, * miután az Lgyoailll-Ailamoknak maguknak 1« mezőg r/.d isági feleslegeik van- pak, az USA-val való gazdasági hupasolatuk elsősorban onnan adörlik, hogy bizonyos termelési ágaikat az é-szakumcrikal tőke tartja keztbI:n. A/, állumkülcsünökcl is tulnyomóre.szt a Wall Slrent nyújtja Délamcrikánai: Brazíliában például 500 millió dollár USA-tőke fekszik. Csak legújabban mutatkoztak Délamerikában a Monokultur« feladására és az ipari önállósodásra irányuló komoly tőrei.v-- <-ek, amelyek azonban aligha valóraiMiotnak inog másként, mint további észak amerikai) tő- 1 chefektetéssel. Sikerük pedig azt -jolentené, hogy Délamerika kapcsolatai az európai p;ac- -i! ’azábbak lennének, mint eddig. Egyesült-AU«!no):.;t • l.nbon u ..Uj, r.utiu'. ■ '* megérüiiífő. Brăzdai un .dig .déle közéj, jb « politikát iir.ö'í ugy/elől ftiggi 'lem.égén: lev ór/i'Aítnyebb (?•;, Angliával h gc/.oros ibb k r>- «••sóletban álló) Argentin . valamint Clnl* másfelől ,i többi, az USA-hoz vorowm kap<tolódó. H'.ch!) de in • sk..i között Kó/:• !(bb fék .zik a/, /zakfi/z, m u', Argentina r« Chib- és kevésbé van ráutalva az európai piacra, mint emez ■):. Az. ész.ik.urierikai kivé* c/.ükfiégk't kilenc ven százalékát Brazilia ív- dezli. A un nokultuia feladására irányuló !ö- rekvé _-i: . éppen In azilíáLan ■« legerőeebb.k. Másfolői kétségtelen, hogy főleg geopolitikai tekintetben - már utaltunk az atrika; átjáróra —, de a nyersanyagszolgá!látási lehetőségek szempontjából N Brazília a legfontosabb dél- amerikai állam az USA számára. Vargas, Sztálin és Salazar Br.i/ilia hadbabs^jésének azonban má? érdekessége is van. Ez a.nagy köztársaság ueyanis Getulio Varga6 elnöksége alatt évek *' a tekintély: államrendszerben él, a demokratikus kormányzati elvekkel nyíltan szakított. Igaz, diktátor Batista is, Kuba elnöke, aki szintén hadbaviite országát a tengelyhatalmak ellen, ^le a tekintélyi áJlameszme délamerikai minta- országa mégis csak a nagy Brazília. Most tehát — hogy csak az amerikai földrészt említsük —. egy táborban van a baloldali radikális Mexikó cs a tekintélyi Brazilra. Természetes azonban, hogy a brazíliai autoritarizmusnak gyakorlati jelentősége ilyen körülmények között a világ egész számára nem lehet, mert hiszen Brazilia most — akármivel indokolja is Vargas lónését honi politikai híveinek — azt a tábort erősíti, amely az európai tekintélyi államok e’len tör, ameiyek az egesv. tekintélyi a’lameazmekör gócpontjának, kisugárzó központjának tekinthetők. Ezért — hogy úgy mondjuk -- nem Sztálin k crop romi‘ól:* mos! fiapat \ argassal, hanem bugás Sztálinnál. Hogy milyen eszmei zavart okoz Brazília lépése, az kitűnik visszhangjából. Portugália, ha el *s vcsztctle Brazíliát, mint gyarmatot, mégis szoros kapcsolatot iparkodik tartani • ele. Éppen az utóbbi években erősödött Portugáliában az a törekvés, hogy a nyelvi és művelődési közösség s a történelmi múlt kapcsai révén koiszerübb formában ;smét felélessze régi viszonyát Brazíliához. Most, hogy Brazilia hadat üzent a tengelyhatalmaknak, Salazar — ugyancsak tekintélyi jellegű — portugál kormánya nem tehetett egyebet, minthogy szolidaritásáról biztosítsa Brazíliát, bárha azzal a megjegyzéssel, hogy semlegességét továbbra is fenntartja. A brazil iéoés mindenesetre hatást váltott ki az eurójoai száraz- földön is. Portugáliát természetesen nem utolsó sorban a spanyol jóbarát szomszédsága mérsékli. Spanyolországra csak az tehetne hasonló benyomást, ha Argentína ós Chile — Délamerika két fő spanyol müvelődésü állama — követné Brazilia példáját. Köztudomású azonban, hogy éppen ez a két ország — főleg Argentína lagaszkodik. legerősebben semlegesség« amelyet az első világháború alatt is megóvott. Minthogy azonban most Eezakame. ka sokkal veszcdelmecc*bb mértékben vállalt • - lepet a háborúban, mint a múlt Ízben, irtható, hogy ezeknek az országoknak a belv- zete is bonyolultabba vált. Ebhez járulnak gazdasági gondjaik, amelyekben pillanat: •- lag csak az Egyesült-Államok segíthetnek Az angolszász sajtó egyúttal nem mulasztja e. annak hangoztatását. hogy a tengelyhatalmak győzelme s az eurárziaii—afrikai önci 'tá.-i nagytérgazdáíkodás megteremtése végerv- «- sen megfosztaná Délamerikát régi piacaitól. Ezt természetesen a tengelyhatalmak tagadják. Minthogy Argentina szintén a konze ■**- tiv, ha nem is tekintélyi, délamerikai államokhoz tartozik, a .szovjetellenes háború még bonyolultabbá tette a helyzetét: az angolszászok Ukrajna európai’ bekapcsolásának gazdasági következményeire hivják fel a figyelmét. ,\ tengelyhatalmak pedig a boLsevizmus főfáaz- kének. kiirtásából adódó belpolitikai nyugalmi tényezőkre. Ily bonyolult helyzetben bajos jóslásokba, bocsátkozni Délamerika még semleges részé-* nek jövendő magatartása tekintetében. Tény, hogy Peru máris akciót indított a brazíliai had-* üzenet alapján a „pánamerikai szolidaritás" ‘o-. vábbfejlesztése érdekében. Tény viszont ar is, hogy Argentína mindeddig a legcsekóíyebb hajlandóságot sem mutatta semlegességének feladására. A legokosabb, ha azzal a megálln- .pitással végezzük ezt az elemzést, hogy egész Délamerika már most is az „Egyesült Nemietek." hadipotencüájához 6zámi tható, úgy, hogy újabb hadüzenetek sem jelentenék e tábor lényeges erőgyarapodását s hogy ilyen lépések jelentősége inkább csak hangulati téren, keresendő. S ha valaki az irbéri hatás lehrte-, 6tgére gondol, nem szabad abba a túlzásba esnie, hogy azt higyje: csak a dél amerikai eseményeken múlik Portugália és kiváit Spanyolország magatartása. v. e. Halálosiiégü cséplés ügye cs törvény“ szék előtt Kolozsvár, augusztus 31. (Az Ellenzék munkatársától.) Nem mindennapi, szinte tragikomikus halálosvégri verekedés ügyét tárgyalta szombaton a kolozsvári törvényszék hármas büntetőtanácsa', Szabó András idr. törvényszéki tanácselnök elnök- lésével. A hüiiper vádlottja Berlea Miklós magyarköblösi földműves, aki ellen a királyi ügyészség halált okozó súlyos testi sértés miatt indított eljárásit. A vádirat szerint Berlea Miklós 1939 augusztus 5-én Magyarköblös határában revolverrel rálőH Pop Gábor földművesre, akí sebesülése következ= tében két nap múlva meghalt. A törvényszéki tárgyaláson a vádlott elmondotta, hogy a végzetes napon feleségével együtt több falusi ember kíséretében cséplőgépet akartak kivinni földjükre, ahol búzájuk össze volt hordva. Mikor a földjük közelébe értek, meglepetve látták, hogy a dülőut, amit addig használtak, fel van szántva és nem lehet rajta keresztülmenni. Berlea Miklós félesége akkor kijelentette, hogy a cséplőgéppel átmennek a fe]szántott területen, mert másként nem lehet megközelíteni a szérűt. A közelben azonban ott tartózkodott Pop Gábor két fiával, akik a dülőut at fel szántották. mert állítólag bérleti joguk volt a területre és az utat nem voltak hajlandók használatra átengedni a többi földművesnek. Alikor a vádlott és társasága a cséplőgéppel át akart hajtani a felszántom területen, Pop Gábor fiaival el éhük állom és karókkal felfegyverkezve megtámadta Berleáékat. Parázs verekedés fejlődött ki a cséplőgép személyzete, valamint a Pop- familia között. A verekedés hevében Berlea Miklós vádlott előhúzta zsebéből hatlövetű forgópiszto^át, amely- Ível ijeszt és céljából egyszer a levegőbe lőtt. A lövés hangjától és a forgópisz- íollyal hadonászó Ber'leától megrei* ! terítek a Pop-familia tagjai és hát- . rahuzódtak a földekén. Már majd- í nem úgy volt, hogy a cséplőgépet i baj nélkül átviszik a szántáson, amikor j a gép mögül ismét előkerült az i egyik Pop fiú és a kezében lévő husánggal Berlea Miklósra sújtott. Berlea sem volt rest és pisztolyával rálőtt a fiatalemberre, akit a golyó lábán sebesiíett meg. A lövés zajára előkerült a második Pop fiú is, aki I botjával szintén rávágott a gazdal- j kodóra. Berlea erre őt is meglőtte, j Mikor Pop Gábor súlyosan sebesült fiait össze rogyni látta, nekirontott Berleának, akit botjával fejbevágotí. Berlea nem vesztette el eszméletét es támadóját hasbalőte. A törvényszék több tanút haliga- í tolt ki az ügyben, mivel azonban a tanuk elíérőleg adták elő az eseményeket, a védelem kérésére a tör-' vény-szék néhány újabb tanú kihallgatását és a tárgyalás folytatását hivatalból kitűzendő időpontra halasztotta. munkálatokat jutányosán válla! Urinezi i Oo., ' Zápolya-utca 14. és Szsntegy- ház-utca 1. (Sebők-cukrászda)
