Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-31 / 196. szám

19*2 augusztus 31«

KLLENZn

ssmm

M«s clvaxt időket élünk, amikor súlyos bűnt kivetnénk el, lies droga Időnket egy más kritizálá- sával töltenék el és megfeledkeznénk a haza

gondjairól"

— mondotta vitéz Bíró Gyula tír. az EMGE csíki gazdakörének ünnepén — Gyönyerü ünnepség keretében emlékezett meg a székely nép a felszabadulás évfordulójáról a Csíkszeredái gazdanapon

700 gazdakörben megszervezi az EMGE bajtársi szolgálatát

CSÍKSZEREDA, augusztus 31. Vasárnap a legszebb ünnepségét iillte meg a csíki székely nép. Augusztus 30-án volt kél esztendeje annak, hogy a második bécsi döntéssel Erdély egyrészé felszabadult az idegen uralom aloi. Énből az alkalomból az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület csíki gazdakörei Csíkszeredán gazdanapot rendeztek, amelyen szép számban képviseltették magukat a többi erdélyi vármegyék is. Vasárnap verőfényes napra ébredt az erdélyi vidék, mintha a természet is a maga sajátos színeivel emelni akarta volna a nap jelentőségét.

Felszabadulásunk évfordulósai ünnepli a székely nép

A kora hajnali órákban egymásután érkeztek a gazdaküldöttségek. Délelőtt 10 órakor már zsúfolásig megtelt a vármegyeháza díszterme. Sokan helyszűkéi miatt a folyosókon helyezkedtek el. Nemsokára azután a csikszentsimoni fúvószenekar indulójára felvonultak a szentsimoni gazdák és gazdalányok az érdeklődő közönség állandó éljenzése közepette. Az EMGE ünnepi gazdanapján többek között ott volt László Dezső dr. főispán, Kcdum- bán József dr., az Erdélyi Párt csíki elnöke, Csipák Lafos dr. kanonok, képviseld, Szász Gero polgármester, Farkas Pál, ä rendőrkapitányság vezetője, Kovács Károly dr. ügyvéd, az Erdélyi Párt helyi főtitkára. Bos'm Imre m. kir. vármegyei

vezető gazdasági felügyelő, Kozán Imre, Madár István és Gaál Sándor ni. kir. gazdasági felügyelők, Barabás Sándor csik- csapószegi és Boga István szentdomonkosi plébánosok, Szőke Mihály nyug. gazdasági iskolai igazgató, Gajánj László dr. igazgató, Sóra István EMGE kerületi kirendeltség vezető, Kovásznál János angyalos! földbirtokos, Benedek Pál és Horgos Károly Háromszék vármegyéből és még sokan mások.

A gazdanap a Magyar Hiszekeggyel kezdődőit, majd Holló Gábor, a helybeli gazdakör elnöke néhány keresetlen szóval üdvözölte az EMGE elnökségét, illetően központjának képviselőit: vitéz dr. Biró Gymla kolozsvári gazdasági akadémiai igazgatót, vitéz Szász Ferenc EMGE igazgatót és Demeter Béla EMGE osztály- vezetőt, az Erdélyi Gazda szerkesztőjét. Ezután vitéz Szász István megnyitotta az ülést és üdvözölte a megjelenteket, majd felolvasta gróf Teleki Béla. az EMGE elnökének táviratát, amelyben őszinte sajnálattal közli, hogy más nagyfontosságu országos kérdés miatt — eredeti terveitől eltérően — nem tud az erdélyi felszabadulási ünnepen résztvenní. Ezután vitéz Szász István felolvasta a Kormányzó Ur Őfőméltóságához, KáUay Miklós miniszterelnökhöz, báró Báriffy Dániel földművelésügyi miniszterhez és gróf Teleki Bélához intézett hódoló, illetőleg üdvözlő táviratokat.

ismeri 01? a

Híres

Zelenski bort ?

Egy próbavásárlás meggyőzi arról, hogy minősége páratlan. Kapható helyben:

Gíiomcs és Papszt cégnél és a Sétáiéira Kioszkban.

oldani, amint hogy az is képtelenség, hogy — mialatt már \oli hazánkban olyan tehén, amelyik 72 liter tejet adott naponta — Csíkban, ahol az, állattenyésztés minden feltétele adva \an, napi 3—4 literes tejadagok legyenek. Az is tűrhetetlen, hogy tenyészállatokért idegenben drága pénzt fizetünk ki. amikor a székely gazdáknak kolkne más vidékeket tor.vész állatokkal ellátniuk- Végül a Csíki Magánjavak ügyéről szólt: A Székely fő idő n nincs nagy és középbirtok. Azokat az, áldozatokat teliát. amiket más helyen a nemzetgazdaság érdekében ezek a birtokok hoznak meg. itt a magánjavak kell, hogy betöltsék. Bérleti utón nem lehet ezt a vagyont kezelni. Változtatni kell tehát a helyzeten, ahogv az erdélyi érdekek megkívánják.

Javasoha, hogy alakítsák meg a csikvár~ megyei közbirtokosságok egyesületét} jogvédő irodával és szaktanácsadóval. Termelési vonatkozásban elmondotta, bogy az ősziket a gazdák ne erőszakolják, hanem fektessék a fősulyt a burgonya, zab, here és lentermesztésre. A szarvasmarha és lótenyésztési egyesületek jó irányija terelik az állattenyésztést, a juhtenyésztés rendszere azonban más irányt követel. Meg keli): oldani á pásztorkérdést. Többé nem szabad, bogy a gazda azt csinálja, amit ma, bogy idejének jórészét járkálással tölti el, amíg lehozza a havasról a sajtot. Ezt közösen meg kell

Emlékezés a nemzet nagf halottaira

Vitéz Szász István: „Az EMGE készséggel felállítja a közbirtokosság jogvédő és tanácsadó irodáját"

Á nagy tetszéssel fogadott előadáshoz vitéz Szász István szólt hozzá és közölte, hogy á EMGE csíki kirendeltségének keretein belül — ahogy erre a kívánt előterjesztést megkapja —, az EMGE készséggel felállítja a közbirtokosság fogvédő és tanácsadó irodáját. G°ál Sándor növénytermesztési kérdésekről tartott gyakorlati előadást és kérte az EMGÉ-t, hasson oda, hogy járásonkrnt 10—15 holdas mintagazdaságolut állítsanak fel. Király

László fiatal kisgazda talpraesett lendületes beszédben szólította további munkára gazdatársait, kérve, hogy ragadják meg a tanulási lehetőségeket- Kovásznál János angyalosi földbirtokos a takarmányozás kérdéséről adott gyakorlati útmutatást a hallgatóság mindvégig nagy érdeklődése mellett. Eperjessy Endre, az EMGE csíki kirendeltségének vezetője, a cséplés körülményeire és a gabona beszolgáltatás módjára hirta fel a gazdák figyelmét

Demeter Béla: „Hétszáz gazdakörben megszervezi bajtársi szolgálatát az EMGE"

A gazdaközönség általátnos érdeklődése közepette emelkedett szólásra vitéz Biró Gyula dr., aki többek között ezeket mondotta:

— Ma két esztendeje a késő délutáni órákban munkahelyemen telefonon kerestek, hogy én, mint erdélyi ember, aki az 1918-as események után Erdélyből! távozni kényszerültem, Hegyeshalomnál a bécsi döntésről hazatérő gróf Teleki Pál miniszterelnököt és gróf Csáky István külügyminisztert üdvözöljem. E két nagy ember, nagy tudós, két nagy erdélyi lélek azóta elégett a munka tűzhelyén és megtért a nagy magyar ősök utján. Mintha tudatosan érezték volna, hogy Déva várát is c*ak vérmaUerrel tudták felépíteni, úgy ők is felőrlődlek a nemzet örök nagy gondjaiban.

Majd igy folytatta:

— Csák a napokban kondiéit meg ismét a magyar történelem lélekharangja, hogy jelezze nagyszerű hős fiának sirbaszállá- sát. Áldozzunk példaadó emlékének és emlékezzünk gróf Teleld Pálra és gróf Csáky Istvánra•

A gyűlés résztvevői egy perces felállással. néma csöndben, könnyes szemmel hódoltak a nemzet nagy halottai emlékének.

Vitéz Bíró Gyula: Ettől a csatától egész magyar sorsunk ligg

— De ez az emlékezés nem a máé, az ünnep pillanatáé •— folytatta vitéz Bíró Gyula dr. —, hiszen bennünk élnek, lelkünk mélyén helyezkedtek el, hogy elmúlásuk mán szent tanító örökségüket — mint egykoron őseink — mi is ráhagyjuk utódainkra. De az emlékezés nagy eíkö- telezést 'is jelent számunkra.

Ma olyan időket élünk, amikor súlyos bűnt. követnénk el, ha drága időnket kis bajokkal, egymás kritizál ásóval töltenénk el és megfeledkeznénk a haza gondjairól. Csatát vívunk, a legnagyobbat az összesek közül és ez, amelytől eleiünk, gyermekeink és egész magyar sorsunk függ.

itn tudora, hogy a székely mindig helytáll, hiszen már másfélezer esztendeje 1

helyt áll viharban, tűzben, megpróbáltatásban és mindig győzedelmesen. Mindig győzedelmesen, de soha semmit fajtájának rendéjtetésében és ősi jussunk honfoglalásában fel nem adott.

7 udom, hogy soha nem félt a veszély- I löl és ha megtalálta lelkét, nincs az a hatalom, ami megtörhetné. Ebben bízunk és ebben az akaratban hiszünk.

A itéz Biró Gyula dr. beszédét szűnni nem aicaró hosszas és lelkes éljenzés követte.

Kedves Ferenc csikszonidoinokosi székely kisgazda költői szárnyalást: bészéd- hen a keleti végek solia el nem múló mély háláját fejezte ki Kormányzó Urunknak, hogy Erdély egyrészét megszabadította a legsötétebb átoktól».

„Mindenre késsen állunk és panasz nem hagyja ©I az ajkunkat"

— A közéli napok rettenetes sorscsapása az egész országot gyászba borit ott a — mondotta Kedves Ferenc. — Mi úgy gyászoljunk, mint amikor a szülő a legdrágábbat veszíti el Huszonkét évig a Rol- )g agos Szűz Máriához könyörögtünk, aki sohasem hagyott el bennünket. Most is hozzá fohászkodunk, adjon erőt a csapás elviseléséhez, vezesse győzelemre seregeinket. Mindenre készen állunk és panasz nem. hagyja el ajkunkatt mert hq az.

évszázadok folyamán kéregkenyéren is megéltünk és megmaradtunk, hogyne bíznánk abban az uj magyar jövendőben, amely álmaink teljesedéséhez vezet.

Előadás a Székelyföld időszerű gazda:ági kérdéseitől

Szőke Mihály rendkívül tanulságos előadásban foglalkozott a Székelyföld és Csikvármegve időszerű gazdasági kérdé- Sftiyeb

Demeter Béla, válaszolva egy korábbi felszólalásra, két fontos kérdést érintett.

— Miként vitéz Bíró Gyula mondotta — kezdte beszédét —, a felszabadulás ünnepé súlyos leköfelezést jelent számunkra sorskérdéseink művelejére és megoldására. Éppen ezért több és felelősségteljesebb munkát kell vállalnunk, mint amennyit eddig végeztünk.

Az ÉMGE ezen a napon máris példává* szolgál•. Elhatározta, hogy' hétszáz gazdakörében megszervezi az EMGE bajtársi szolgálatúi.

Az állam ma súlyos terheket visel és a hadbavonuitak családjait, sajnos, a legteljesebb igyekvés mellett sem képes olyan támogatásban részesíteni, mint amilyenben szeretné. A társadalomé tehát a feladat, hogy ezen a helyzeten segitsen és igy az EMGÉ-é a kötelesség, hogy falusi viszonylatban megtegye a magáét. Minden olyan faluban, ahol EMGE gazdakör van, a gazdaköri elnök, pap, tanító és községi biró részvételével megalakul az EMGE bajtársi szolgálatának helyi bizottsága, amely Bzámbaveszi a hadigondozásra szoruló családokat és megkezdi a mun- ka segítséget.

Az ősi kaláka rendszerre való visszatérést jelenti ez. amit tovább lehet majd építeni a többi gazdasági szervek közre műkőd ősével.

— Gazdatestvérünk — mondotta a továbbiakban Demeter Béla — utalt az országos kisgazda egység kérdésére is. Meghaló az a mélységes öntudat és erős hit. amivel gazdatársaróak ügyét képviseli- Ilyen határozott és kemény munkásokra van szüksége a gazdatársadalomnak. An- * nál nagyobb örömmel fogadjuk szavait. • mivel a mai napon számot vetünk azzal is, mit is adott a felszabadult Erdély az egyetemes magyar életnek. Talán szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy az egykori trianoni keretek közötti kisgazda szervezkedést az EMGE tanító példája sugallta. Örömmel lá.tjíuk ezeket rálépni arra az útra, amelyen mi már hosszú idő óta haladunk és dolgozunk.

Itt azonban. Erdélyben az EMGÉ-n kívül nincs szükség semmi néven nevezendő uj gazda szervezkedésre, mert ezt ez az évszázados intézmény tel rés lelki és pupiltaközösségben tömöríti Erdély jóidjénck minden, rendű és rangú népét, függetlenül attól, hogy ki hány holdon gazdálkodik, avagy csak két keze mimikájával keresi meg kenyerét. másfelől minden újabb kísérlet csak megbontaná azt az egységet, amire a háborús ország termelő munkája ég egész harca felépül, széthúzást szítana és lehetetlenné tenné Erdély újjáépítését. (Élénk helyeslés.) Ha majd azonban eltelik egy-két év és az újfajta gazdaszervezkedések a saját munkahelyükön bebizonyítják élet- képességüket, úgy az EMGE akkor szívesen megtárgyalja az ország össze« mezőgazdasági szervezeteivel egy egységes keretben történő együttműködést. Addig azonban hagy jártok bennünltet nyugodtan dolgozni.

Fodor Pál földbirtokos-mérnök, aki az idegen megszállás alatt az EMGE csíki felügyelője volt. megindult szavakkal idézte azoknak a neveit, akik a letűnt időkben a megyében a székely gazda ügyét szolgálták. Ezeknek a munkásoknak az élén az a dr. Szász Pál járt, akit talán egyesek nem értettek meg, de aki a magi nemében egyedülálló nemzetépitő munkát A'égzett a Székelyföld népéért. Hálás szavakkal emlékezett meg Fodor Pál Gyárfás Elemér dr. munkásságáról i? és n csiki székely gazda kiváló fiáról, Márton Áron gyulafehérvári püspökről. A közönség a délerdélyi magyar vezetők nevének hallatára hosszas s bensőséges ünneplésben részesítette a távollevőket.

Yégiil vitéz Szász István foglalkozott minden egyes felvetett székelyföldi gazdasági kérdéssel és kilátásba helyezte, hogy az EMGE, rendeltetéséhez híven, igyekszik elősegíteni a nagy kérdések megoldását.

A gazdanap délelőtti rendje a Székelv Himnusz elének létével ért véget.

Délután a gazdák megtekintették a* EMGE állat- és ternoinykiállitását