Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-27 / 193. szám
CSŰTÖBTÖK, 1S£2 aagtiüxinü 23yail évfolyam«, 191 szám. m is raifi LENÍZEK Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jóiai-u. 16., I. ein. Telei.: 11—09. Nyomda: Egye- lem-u. S. sz. Telei.: 29—23. Csekkszámla 72056 fiLăPÎTOTTfl: BIRTHS MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJT ÓV ÂLLALAT1* Rt Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 2.70 negyedévre 8 P„ félévre 16 P.r egész évre 32 P. Horthy István tifoBsé útja Irta: LÁSZLÓ ÖEZSO A repülőfőhadnagy utolsó légi nt- ja borzalmasan rövid volt: néhány percnyi emelkedés a hajnali ködben s pillanatnyi zuhanás a levegő örvényén keresztül le a kemény földre. Amikor gyönyörű atlétateste ösz- »szezúzódott a kegyetlen orosz félidőn, hisszük, lelke magasba szárnyalva, örök üdvösséget talált odalent Krisztusnál s azóta viszontlá- ifásra várja azokat, akikkel egybekötötte a vér, a szeretet és a hazáért való önfeláldozás. István király napja hozta elmúlásának egész valónkat megrázó hírét. Teste némán feküdt az erdőben hevenyészett egyszerű ravatalon, meg- dicsőiilt lelke örök nyugalmat talált a mennyekben s ő mégis utrakelt az orosz mezőkről és mielőtt megzúzott teste haza tért volna, betért minden magyar kunyhóba, házba és palotába, beköltözött az igaz magyarok szüvébe s örökre összeforrott e nemzet történelmével. Titokzatos erők hozták haza szellemszárnyakon s vitték körül az egész országban s készítettek találkozást közte és minden magyarok között. Fájdalmas találkozás. Háborúban álló, gondokkal küzdő, próbák alatt álló magyar nép találkozik legnagyobb reménységének halálra merevült alakjával. Neon vádol senkit, nem Ítél senkit, csak mereven néz, megijeszt és meg- borzaszf valamennyiünket. Kérdőjelek végtelen sora mered elénk, amint Őrá nézünk, amint könnyes szemmel, tanácstalanul a miértek végtelen sorát állitjuk magunk elé. jö’e ha tovább nézzük, dermedt alakja élettel telik meg, ajkáról ige támad, kezével int s mi olyan mély igazságokat látunk és hallunk, amilyeneket csak halottak mondhatnak* A ihősi magyar szellem: a nemzet megtartó ereje, hite, élniakarása ma erősebb, mint valaha. A mai magyar élet-halál harcban nincs különbség nagyur és kisember között; közös az életünk és közös a halálunk; mindenki dolga, ügye, szolgálata és áldozata az a kegyetlen harc, amelynek győzelmétől függ hazánk üdve. Ez a háború nemcsak a nép háborúja, ennek áldozataiból részt kér a legelső magyar család is, mert ez éppen úgy az övék, mint bármelyikünké. Még nem jött haza a daliás atléta meghűlt teste, még ott vonszolta a h&lalvonat a mérhetetlen orosz pusztákon, de ő körülrepülte az összes magyar tanyákat, falvakat és városokat. Megállott minden magyar szállás fölött, benézett minden magyar ablakon s megkérdezte minden magyartól, megadod-e mindazt, amivel tartozol nemzetednek, kész vagy-e érette még az életedet is odaáldozni? Megnézte, milyen a magyar hit, van-e benne bátorság a lehetetlenben is bízni s föléje szárnyalni a mindent elborító sötét eseményeknek? Látta, hogyan Indul meg egy **asy magyar imádság-áradat s veszi körül meleg öleléssel megviselJ- szivü drága szüleit, a. megroskadt özvegyet s a reménységet veszített gyermeket. Látta, miképpen emeli ez a tengernyi szent hullám az Ur elé e nép panaszát, fohászát, reményét s esdekei erőt, vigasztalást annak a férfiimak, akinek legnagyobb a bánata minden magyar közt s akinek vig asztalod ásán az egész nemzet sorsa függ, Ezen az uiján mint tisztítótűz járta be a lelkek elrejtett zugait, megperzselt minden nemtelen, alávaló és szennyes magyar gondolatot és érzést s döbbenetesen Ítélte meg azokat a szégyelni- való magyarokat, akik nem átallják a legnagyobbakról is csak rosszat mondani. Nem egymagában tért meg erről az útról. Kézeníogta, egyetlen táborba tömöritette a magyar nép apra- ját-nagyjái s mint egyetlen szilárd sereget állította talpra egyetlen Vezére, Hadura, Kormányzója köré a sokmilliónyi magyar férfit, asszonyt, ifjút, leányt és gyermeket, Ak/i ebből a nagy toborzásból kimaradt, nyilvánvalóan nem tartozik a hív és igaz magyarok közé, A vonat átjött a Kárpátok bércein —* s mégsem érkezett egyenesen a szabad magyar földre. így különösen a magukénak érezték azok, akik számára a legnagyobb keresztet jelenti a magyarság. Áldozta ezeknek a magyaroknak megmutatja, mit jelent fenéül g kiinni a keserű magyar poharat: ne higyjék, hogy ők máris eljutottak a legnagyobb áldozatok mélységeibe. Első hazai állomásán, Kassán a már felszabadult magyarság ezrei álltak néma csendben a fekete vonat körül. Ott volt a kassai pályaudvaron Kolozsvár és Szabadka népe lis s velük együtt sokezernyi felvidéki, erdélyi s bácskai magyar. A Duna gyöngye: Budapest, mint óriási ampolna, egybefogta az egész ország minden könnyét, minden bánatát. Ott van a nagy koporsó körül az egész ország. Katonák, miniszterek, törvényhozók, közigazgatók, bírák, munkások, gazdák, mérhetetlen tömegei. A temetés percében az egész ország ott áll a ravatal mellett: államfő és nép együtt gyászolja a gyermeket, a közjogi méltóságot, a katonát, az atlétát, a fiatal magyar embert. Mindenki őreá néz, íme: egy kitépett lap a magyar történelemből. Az utolsó ut a székesfővárosból a kunsági kis faluba, Kenderesre visz. Az órszágház ékes kupolacsarnokából kicsi magyar falu egyszerű kálvinista templomába érkezik a holttest. A íöldesur fiát a falu apraja- nagyja, minden magyar falu minden apraja-nagyja itt siratja el. Egy percre megnyílik a Korthy-család ősi sírboltjának kapuja s dicső elődök koporsói között megkezdi feltámadásáig tartó zavartalan álmát Horthy Miklós legidősebb fia, Magyarország első kormányz óhely e t ţese, hősi halált halt legvitézebb katonája. Ettől a pillanattól kezdve a magyar történelem egén fogja járni örökös útját. Ne kigyje senki, hogy öltem elődöt t a hűvös kend érési kriptaboltok alá. Hősi tettekre, vakmert vállalkozásokra, egyéni képességei kiművelésére s céltudatos iatbaveté- sére kényszerít minden meg lanka dó vagy tespedő magyart. Hirdetni fogja a minden magyart egyetlen táborba tömörítő parancsokat, kibékíti az egymásra emelt magyar öklöket s egymásba kulcsolja az egymást megtagadó magyar kezeket s egyetlen urcvoíiáiba kovácsolja reménytvesz- teit népét. Áldozat-halálával mégin* kább fűlénk emeli azt a magyar férfit, aki a legtöbbet veszítette tragikus elmúlásával, még összébb tömöríti — ha a Horthy Miklós iránti ragaszkodást egyáltalán még fokozni lehet — Hadurát cs Kormányzóját vére hullásáig szeretett magyar né-/ pével. Hősi halála meghizonyitotta, hegy halálosan komoly ügye a magyarságnak ez a most dúló háború s annak a népnek, amely legféltettebb katonáját áldozta fel ebben a harcban. ‘7« ->->;■> * W.V,r ■* !*V* _ -n: x-xjr&frn .VK Gsak az olasz nép és duceja, Mussolini veszített ebben a háborúban auy- nyit, mint Magyarország és kormányzója, Kcrihy Miklós. Olaszországgal s vezérével örökre megszentelt közös fájdalom kot össze. Ilyen hosszú vitéz nagybányai Horthy István utolsó útja: elindult az orosz mezőkről s amíg magyar él a földön, nem ér véget soha. Sokan járták előtte ezt az utat, nagy ősök nyomába lépett méltó követőként. Adja Isten, hogy sokan járják ezt az örök magyar utat s azoknak a magyar hősöknek soha el nem múló szavát, akik ezen az utón halálon keresztül életre vezetik a magyar nemzetet, minden magyar mindenkor nyitott füllel hallgassa meg. Az egész magyar nemzet mély részwéíe kstérí Midié utján a kormányzóhelyeiteti Ribbenírop ff Clane gyminlszierek képviselik a tengelyhatalmakat a *yészszart*rtáson — GyászCIésak keretében hódoltak a törvényhozók a kormánrótisíyafiei emlékének — As Erdélyi Párt a felszabadult erdélyi magyarság nevében koszorút helyezeti a ravasaira Országszerte gyéssístentisztmlQí&ket tartanak a temetés időpontiában Mire ezek a sorok napvilágot látnak, már megkezdődött a nagy temetés. Gondolatban minden magyar ember ott van most az országház kupolacsarnokában a ravatal mellett, hogy elkísérje utolsó útjára megdicsérni! hősünket, vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyei- test. Az ország összes templomaiban szólnak a harangok és a temetéssel egyidőben gyászistentiszteletre hívják híveiket. Megrendült szívvel temetünk és nagy halottunk emlékét ölükké őrizni fogjuk. tömegek rótták le kegyeletüket a ravatalnál BUDAPEST, augusztus 27. Az ország- j ház kupolacsarnokában szerdán, a hajnali órákban megkezdődött a közönség elvonulása a hősi halált halt kormányzóheiyettes ravatala előtt. Az emberek tiz- és tizezrei haladnak el áhitatíal a virággal borított ravatal előtt, hogy lerójjík kegyeletüket a hősi halott előtt. Sokan ßirva, zokogva állnak meg egy-egy pillanatra, mielőtt tovább haladnának. A ravatal lábánál, középen, ott látható a szülők hatalmas koszorúja, melynek szalagján ezek a szavak olvashatók: „Gyászbaboruh szüleid.“ Az özvegy koszoruszalagjának felirata: „lU és kisfiad,i( Ott láthatók a kormány, a honvédség és a hősi halált halt korraány- zóhelyettes repülővadászosztályának nem- zeliszinü szalaggal* átfont koszorúja, s ennek lábánál a kopjafa. Rengeteg kisebb-nagyobb virágcsokor borítja a ravatal lépcsőzetót, amelyeket a közönség köréből áldozatos lélekkel helyeztek oda. Hajnali 4 órakor már néhány száz főnyi tömeg gyűlt össze és várta az oroszlános főkapu megnyitását. A következő órákban már ezrek és ezrek lepték el a parlament előtti teret. GYÁSZÜLÉST TARTOTT A KÉPVISELŐEÁZ BUDAPEST, augusztus 27. (MTI.) Nagybányai vitéz Horthy István kormányzóhelyettes elhunyta alkalmiból a képvi- eelőház szerdán délben Tasnádi Nagy András elnöklésével gyászülésre gyülekeztek össze. Egymásután érkeztek a képviselők, mindnyájan feketében, vagy fekete magyaros ruhában. Ott volt Kállay Miklós miniszterelnök, a miniszterek, valamint a képviselők teljes számiban A diplomaták páholyában Jagow német birodalmi követ, valam'nt a diplomáciai kar tagjai, a főispánok, valamint a vidéki polgármesterek közül igen sokan. A karzatot i> megtöltötte a feketeruhába öltözött közönség. 12 órakor nyitotta meg az ülést Tas* nádi Nagy András elnök. Szavait a Há* álWa hallgatta végig és mély megillető déssel áldozott az eibunvt nagy magyar emlékének*
