Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-24 / 190. szám

194 2 »acusztus 2L CtliCNZÉK 1 magyar népesedés kérdései Talán soha olyan figyelemmel nem kutatta a magyar a maga életének belső kérdései?, törvényszerűségeit, betegségeit és erényeit, mint ezekben az években. Könyvek, tanulmá­nyok, cikkek jelentek meg a földkérdésről, yAirasztkérdésről, társadalmi átalakulásról, egykéről, pusztuló magyarságról, küzdelmek folytak eszmék és elvek között, ellentétek inéigesedtek el és sokszor úgy látszott, hogy az uj Magyarországért vivott harc nemcsak, hogy nem hoz tisztulást, hanem ellenkezőleg, ugyancsak megzavarja a magyar társadalom ítélőképességét. Azonban minél figyelmeseb­ben tanulmányozzuk azokat a jelenségeket, amelyekből következtetéseket lehet levonni, annál inkább rájövünk arra, hogy az esznuei tisztulás és lehiggadás mégiscsak bekövetke­zett, s az eszmék harca mellett mind nagyobb figyelmet ébreszt a kivitel lehetősége, az esz­mék realizálásának módja, s a magasabbröpíü gondolatok mellett mind nagyobb érdeklődés mutatkozik a számokkal, adatokkal alátámasz­tott valóság képe iránt. Tudjuk, hogy vannak beiegségeink, de ma már általános panaszok helyett pontos diagnózist akarunk látni s ke­ressük a gyógyulás és korszerűsítés lehetősé­geit. Az ország ma valóban érett a reformra, m^rt ismeri a maga helyzetét, tudja, hogy mit akar, $ határozott léptekkel el is indult a fej­lődés, egészségesedé« utján. Tudjuk, hogy Sorsunk népi erőnkön fordul meg. Amely nemzetben a benne lévő életerők töretlenül élnek, az előbb-utóbb legyőz min­den megpróbáltatást s biztosítja a maga he­lyéi minden más néppel szemben. Amelyiknél azonban a belső erők megrokkantak, az min­den művelődési fölénye, történelmi múltja el­lenére kénytelen helyet engedni előbb, vagy utóbb, más, fiatalabb, élet erősebb' népeknek. Ezért kutatjuk sok nagy kérdésünk között is különös figyelemmel, hogyan nyilvánul meg a szomszédos népekkel szemben a magyarság életkedve, s ezért igyekszünk azt olyan gaz­dasági és társadalmi folyamatokkal felébresz- leni. amelyek kielégitik igényeit s felébresz­ti«: éleíakaratát. Ezért munkálkodunk olyan állapotok megteremtésén, amelyek ezt a bel­ső életerőt fokozzák, amelyek uj mozgást, di­namizmust, munkakedvet, gazdasági, művelő­dési fejlődést teremtenek az országban s elhá­rítják az akadályokat a magyarság fejlődése elől. S ezért kutatjuk aggódó figyelemmel — nem torpant-e meg a magyarság életereje, mit mutatnak a születések, halálozások, az egész­ségügyi helyzet, az átlagos élettartam számso­rai? A születések számsoraiból erő és bizalom sugározhatik ki, ha emelkedő a társadalom, az ellaayhuló társadalom, belső bajait viszont a népmozgalom csökkenő görbéje is mutatja. A népi kérdésnek egyik legiontosabb és leg­komolyabb része a magyarság biológiai erejé­nek nöwlése. Ezt sürgeti évek óla Antal La­jos, aki most igen érdekes és meggondolkoz- tató könyvecskében tárja fel a magyar népe­sedés kérdéseit. Az adatok, amelyeket nyil­vánosságra hoz, talán elcsüggesztőek volná­nak, mert a magyar születések számának ál­landó csökkenését s ezzel kapcsolatban a tár­sadalom elöregedését matatják. A magyarság születési számcsökkenése 50 év alatt 50 száza­lék. De ez mégsem jelenti a magyarság sötét nép-sedési jövőjét, mert az ok legkevésbé sem biológiai természetű, a megindult folyamatot meg lehet változtatni s a magyarság biológiai expanziója ismét megindul, ha a magyar társa­dalom gazdasági, kulturális és szociális szer­kezete megváltozik. S igazat kell adnunk neki, hiszen számos példa bizonyltja, hogy a népe­ket, amelyek már végigcsinálták a stagnálás­nak, a kimerülésnek a szomorú időszakait, népi akaratuk nyomott helyzetük megváltozása, életlehetőségeik kitágulása ismét kiemelt a mélységből. Az európai népek közül elég a spanyolokra hivatkoznunk, hh vm Spanyol- ország egykor a kipusztuláshoz állt közel,’ s ma epyike a gyermekekben leggazdagabb' or­szágoknak. A születések csökkenése nem különleges mapyar jelenség. A nyugati népeknél már a mult században megindult ez a folyamat s a XX. században szinte járványszerüen lepte el egész Európát. Egyes nyugati népeknél szinte kalaszlrófális jellegű volt a születések csök­kenése s febben a folyamatban talán csak a szláv népek nem osztoztak. Hogy a magyarság j mennyire két világ határán áll, azt népesedési ' számai is igazolják. Kelet és Nyugat ütközik meg testén. A nyugati kultúrkörtől megkülön­böztet viszonylagosan magas halálozási arány- számunk, a keletitől pedig a születési arány- szám alacsonyabb ve-lta. Mátyás korában az ország lakossága mint- egy ötmillió, s ebből négymillió magyar. Soha nem élt viszonylag annyi magyar Európában, mint ekkor, nem véletlen tehát, hogy ebben az idolon Magyarország nagyhatalmi szerepet játszhatott. Ha nem jön Mohács, ma mintegy 50 millió magyar él ezen a földön. A megtör­téntet jóvá nem tehettük, csak csodálhatjuk nagyságunknak ezt a korszakát, amikor nem csupán védőbástya voltunk, hanem irányító tényezői Európa életének. Antal Lajos most hnszmi’Uó magyart tűz ki életcélunknak s meggyőz róla, hogy ez nem illúzió, hanem reá- b's program, amelyet a magyarság viruló ele­meinek tervszerű megerősítésével lehet meg­valósítani. A magyar születések száma 1881-ben 44-1 ezrelék, 1911-ben már csak 34.2 ezrelék, 1939-ben 19.9 ezrelék; De itt úgy látszik, for­dulóponthoz érkeztünk, mert ez a szám 1941- hen. a Magyar Statisztikai Szemle szerint 20.3 ezrelékre növekszik, s az elmúlt negyedév most közzétett adatai már 22 ezrelékes arányszám­ról számolnak be. Különösen érdekes, miiven elemi hatást gyakorolt a visszacsatolás a visz- S7atért magyarságra. A román statisztika gyak­ran állította, hogy az erdélyi magyarság a románságénál sokkal kedvezőtlenebb szaporo­dási arányt mutat fel s igy állandóan tért ve­szít. Ennek következtében pedig Erdélyben a nemzetiségek között hamarosan lényeges elto­lódások fognak bekövetkezni a románság ja­vára. Akkor is kételkedéssel fogadtuk ezeket az állításokat, amelyek sohasem voltak rész­letes adatokkal alátámasztva. Ha azonban a magyarság szaporodási aránya akkor kedve­zőtlenebb is volt, ez életlehetőségeink meg- szűkítésében lelhette magyarázatát. De ma, arakor az erdélyi magyarság élete uj életkedv­vel telítődik, megújul a magyarság biológiai ereje is s a születések száma rohamosan emel­kedik. A második bécsi döntéssel Magyaror­szághoz visszatért területen 1941-ben a termé­szetes szaporodás ezer leiekre 9.4 lélek volt, ami messze felülmúlja Magyarország akkori 6.4 ezrelékes szaporulatát. A nagyobb tájegy­ségek között az országban a Székelyföld ve­zetett 10.8 ezrelékkel, s a vármegyék közt az első helyet Csik foglalta el 12.0 ezrelékes sza­porulatával. A Statisztikai Negyedévi Közle­mények most megjelent füzete az 1942. év első negyedének adatait közli. Itt is Csik vezet 14.6 ezrelékes szaporulatával, nyomában Ud­varhely, Hajdú és Háromszék vármegyék kö­vetkeznek. Mind a négy megyét tiszta ma­gyarság lakja, az adatok tehát a magyar nép gyarapodását, erősödését mutatják. Egykét év adataiból ugyan nem szabad még messzemenő következtetéseket levonnunk, mégis úgy érez­zük, a belső magyar- viszonyok megjavulása a magyar népmozgalomra is érezteti hatását. A. kipusztulás utján járna nemzetünk, ha a születések nagyfokú csökkenésével egyidőben a magyar közegészségügyi és szociálpolitika nem gondoskodott volna a halálozási arány- szám olyan mértékű megjavításáról, amilyen­re régebben gondolni sem mert volna senki. 1880-ban 1000 élőre még 34.4 halálozás esett, 1941-ben ez a szám már csak 13.9. Magyaror­szág 1933-ban 26 állam közül a 19. helyen ál­lott halálozási arányszám tekintetében, ma már a 9. helyen áll. Európa össze« országai között nálunk volt a legnagyobb a. helyzet javulása. Legjobban csökkent a 2 ívesek, **­a 3—-14 éves korúak halálozása, ami gyer­mekvédelmi szervezeteink eredményes műkö­dései mindennél szélben demonstrálja. Egész­ségvédelmünk sikerei nélkül sokkal súlyosab­ban lenne érezhető a születési arányszám nagymértékű alálianyatlása. Ez a kedvező alakulás megváltoztatta a nemzedékek kihalási rendjét, megnyujtotta a magyar életkort (a 60 éven felültek 1880-ban az összes népesség 6.48 százalékát, 1930-ban 9.75 százalékát tették ki és igy megs/apori- totta a nemzet összetételében az öregek szá­mát, csökkentette viszont a produktiv komá­két. A statisztika számsorai mögött tehát egy elöregedő társadalom képe kísért, egy olyan társadalomé, amely elveszti vitalitását, belső lendítő erejét. Ennek a jelentősége éppen a nagy európai átalakulás idején nem lekicsiny- lendő s talán egyik oka annak, hogy régi irá­nyok elmúlásával olyan nehezen szilárdulnak meg nálunk uj és egészséges irányok. A halálozási számok leszorításával azonban Európában csak nagyon is megmérhető ideig tarthatjuk nepszaporodási mérlegünket egyen­súlyban. El fog következni az az idő, amikor a halálozási számok további leszorítása már nem lehetséges és ekkor, ha születési arány­számunk nem javul meg, a körülöttünk élő népek epxanziv erejével szemben nem tud­juk helyünket megállani. Antal Lajos rámu­tat arra. hogy a magyarság létszámát 6%„ mel­lett csak 116 év alatt, a román és a szerb pe­dig pont félannyi idő, 58 év alatt kétszerezheti meg. E számok azt mutatják, hogy nemzetünk léte, jövője, hatalmi helyzete függ a népmoz- gaiem alakulásától. S ezért a magyarságnak jövőbe látó, a tudomány minden eszközével felszerelt népesedési mozgalmat kell inaogu- ráinia, mert e kérdés jelenti a magvar kérdé­sek alfáját és ómegáját. Népesedési helyze­tünk javítása azonban megfelelő szociális és gazdasági eszközök alkalmazása nélkül nem lehetséges. Az ország épitése, a technikai is művelődési fejlődés, a táplálkozás, építkezés megjavítása, az életlehetőségek kitágítása végeredményben mind a népi erők fokozását szolgálja, mert sorsunk fordul meg ezen s eu­rópai szerepünk betöltés® függ ettől. VíTA SÁNDOR. <42 enmmimmm hí rq Dr. B915nt Zoltán országgySIési Képviselő az fparjogosfivángok íelBIvizsgőMsárőI tartott értekezletet Zilálton * ZILAH, augusztus 24. Folyó hó 19-én es to 7 órai kezdettél az ,, Aranysas" satál- üíó nagytermében dr. Bólöni Zoltán, az Erdélyi Párt Országos Központja által Zilah város és járás részére kijelölt kép­viselő az iparjogositványok felüljvizsgálá- sára vonatkozó (4870—1942. sz. M. E.) rendelet intézkedéseinek ismertetése cél­jából, a párt zilahi tagozatának választ­mánya, az iparosok, kereskedők és nagy­számú hallgatóság előtt előadást tartott. Bevezetőjében örömét fejezte ki afelett, hogy olyan he&yre jelölték ki, ahol a füg­getlen magyar nemzeti eszmének mindig törhetetlen, tiszta fejű és keményöklii har­cosai voltak, akiket sem az 1918 előtti politikai oSfelszövények, sem az azutáni terror nem tudott megbántó ritank Majd kitért az Erdélyi Párt létezésének szük­ségességére a politikai életben. Ezt azzal indokolta, hogy a mostani létért és nem­létért duó nagy háborúban szükség van az egységre, amit Erdélyben csak ez a párt tud biztosítani, ezenkívül pedig van­nak olyan megoldatlan különleges kérdé­seink, amelyeket helyesen, csak az erdélyi viszonyokat ismerőkből á!/ió politikai ala­kulat az összes pártok támogatásával tud megoldani. Az általános politikai helyzet jellemzé­se során azt mondotta, hogy a „most dúló háborúban nem lehetünk a „hőköl'és né­pe“. i Úgy a fronton, mint itthon, fenntartás nélkül minden erőnket a végső győze­lmi szolgálatába kell állitnunh, mert csak igy juthatunk, el a külső és belső ellenség elten biztosított független, nemzeti Magyarországhoz, ahol minden élet me gn yi l vánulási lehetőség az azt megérdemlő és gyümölcsöztetni tudó Rorfsmáros László ás Bodnár Sándor orszáq<n?3Iés! képviselő beszámoló- koraija a marginal járásban KOLOZSVÁR, augusztus 24. Kortsmáros László ós Bondár Sándor országgyűlési kép­viselők az elmúlt napokban a inapgittaii já­rásban U<rtottak beszámoló körutak amely* nek során ismertették az időszerű bet- és külpolitikai kérdéseket. A képviselőket be­számoló körútjukra dr. Siidy Tábor, szé­kelyhídi kir. közjegyző, megyei alelnök. Da- róczi Kiss Lajos vármegyei főtitkár és Gönr" magyar kezekbe van letéve. Ennek a törekvésnek egyik megnyilvánu­lása az ipar jogosítványok felülvizsgálásá­ra vonatkozó rendelet je, amelynek életre- 1 vivasa az Erdélyi Párt és kiilön-ösen Szi­lágyi Ferenc dési képviselő érdeme. Ezután ismertette a rendelet intézkedé­seit. Fehilvizsálatra kerülnek a bármilyen néven szerzett rparjogositványok. így az iparigazolványok, iparengedélyek, ipar­nak (kereskedésnek) gyakorlására jogosí­tó bármilyen elnevezésű jogosítvány, va­lamint a vándoripar, vagy a házalókeres­kedés gyakorlására jogosító engedélyek. A felül vizsgáiig iránti kérelmet két példány­ban az elsőfokú iparhatóságnál, vagy a kereskedelmi és iparkamaránál beszerez­hető nyomtatványon a kereskedelmi és iparkamaránál kell kérni, 1942 október 31-ig. A kérelemhez csatolni kell a régi ipar jogosítványt, a származást igazoló ira­tokat és az -esetleges elsőbbségi jogokat igazoló okmányokat. Aki kérelmét 1942 október 3I-ig nem adja be, annak ipar- jogogitványa az említett nappal érvényét veszti. A kérelmet 2 példányban kell be­adni, amelyek közül az egyiket a kerés- kedelimí és iparkamara az iktatás elisme­résével a kérelmezőnek az elsőfokú ipar­hatóság utján visszokézbesit. Úgy a kére­lem, mint a hozzá szükséges okiratok a rendelet 8- paragrafusa értelmében bé­lyegmentes, és a rendelet alapján kiállítan­dó iparjogositványokért semmiféle dijat szedni nem szabad. Az előadást megbeszélés követte, amely­nek során a rendelettel kapcsolatos rész­letkérdések is megvitatiátera kerültek és Kovács János ipartestületi elnök köszönő szavai után asz értekezlet véget ért. czy Sándor járási ti tikár is elkísérték, Kóris­mére« László képviselő és dr. Siidy Tibor Micskén és Tótiban tartottak beszámolókat. Bőd n,ár Sándor képviselő. Daróczi Kiss La­jos és Gömczy Sándor Érhogyoszló és Albi« községeket keresték fel, Érlxigyoszlón meg­választották «iz Erdélyi Párt itteni tagozatá­nak tisztikarát. Eilnök lelt Bánva János. Al- elnökök: Ács Bőrei József, K. Borsi Sándor. TitíkJ* SiÜy« Gyula tau&ó. Pénz»árog D. Mó­ricz Daniéi, Ellenőrök: Nagy F. Jó*s«f, Kor dós Dániel). Választmány-i tagok: N«;;y .lázad, Bánya Sándor, Cs. Szabó József, Gáspár Dániel, Kovács Ferenc, Somlyó Józsiul. Kovács József, ifj. Kosztra Imre, ifj. Pircka Imre, D. Móricz Dániel és Móricz Ernő. Albia községben a következő vezetőséget választották meg: Elnök B. Na^y József, ab elnökök: Hermann Sándor é.s T. Mészáros Lajos. Titkár Móricz József. Pénztáros Borsi József. Eliten őrök: P. ftekó Zsigmondi, Sza­bó Lajos. Választmányi tagok: Tóth József. Ceokmai Sándor, Nagy András, Szarvadi Sándor, Máthé Lajos. Borsi Dániel, Tóth Dá­niel, ifj. Barla Gyula, B. Pállá József, ifj. Szabó Sándor, Tóth Imre, Bakó Imre, Ba­logh Laj-os. Szabó Gyula, II. Pál Laj-os, Cs. Bakó Sándor, Nagy Dán éi. Margittán a Margit-szálló nagytermében tartósba meg választmányi ülését az Erdélyi Párt hely bet ti tagozata. Megválasztották a pári vezetőségét. Elnök dr. B regbi Sándor ügyvéd. Társelnök Szercdrey Dénes ref. lel­kész. AJelnükök: Unghváry József, \ jlel­ni ann Ferenc. Jobóigy Dezső. Titkárok: Szűr« Lajos és Nagy Fajos ny. ig. tanító. Pénztá rös Nagy Ferenc. Ellenőrök: Németh Zoltán és Iii geizen Gyula. Az intéz őbizoltság tagjai; Kántor Péter, Kriszták János, Szennyezi Ká­roly, Kulcsár Sándor, TőUifaiuSti Antal. Ha­lász Sándor, Szabó Lajos, Kiscs Endre, Gáz- mer Sándor, Vantufc János, Freinda József Duna István, Botger Ferenc, Hajdú Márton Tondor András, Kapitány Mihály, Fóris Sán­dor, Red-id János, Lakatos Géza, Kiss Géza, Bra-dács Lajos, Székely Lajos, Kálmán Ist­ván, Gyarmathy Ferenc, Varga József. Rab" kovács József, Balogh Lajos, Szakai Ferenc. Gönczy Pál, hl. Sáska József, Nagy Elek, S. Níigy Lajos, T. Tóth Imre, Brundik Antal. Feiföídi Sándor, Fehér János, Barnodi Gyu­la. Szabó Ferenc albiró, Nagy Gábor, Fe“ mesztá Lajos, Bajdik József, -id. Bordás La­jos, Mangel Károly és Horváth Sándor. A tlszükar megválasztása után Korísmáros László országgyűlési képviselő tartotta meg mindvégig nagy figyelemmel baliga lőtt be" számolóját, majd Bogdán Sándor kisgazda- képviselő ismertette a mezőgazdákat érdeklő problémákat. A képviiselőa körutat Bályog és Bercttyó- széptak községekben fejezték be. BOLGÁR IFJAK LÁTOGATNAK BUDAPESTRE SZÓFIA, augusztus 24. (MTI.) Szom­baton a bolgár ifjúsági szervezet egy cso­portja elutazott Budapestre. Jungerth- Amóthy Mihály dr., szófiai magyar követ és a magyar követség személyzete veit búcsút a szófiai pályaudvaron a bolgár ifj akt ól. ÚJABB RENDSZABÁLYOK A TÖ­RÖK KÜLKERESKEDELEMBEN ANKARA,, augusztus 24. (Ştefani.) A török kereskedelmi miniszter nvilatkozaia szerint rendszabályokat késziteuek elő, hogy összhangba hozzák a török külkeres­kedelmet azoknak a különféle országok­nak viszonyaival, ameJyekkel Törökor­szág árucsereforgalmat bonyolít le. (MTI.) HALIFAX ÉS FELESÉGE BALTI- MORÉBA UTAZOTT I AMSZTERDAM, augusztus 24. (MTI.) A Német Távirati Iroda közli: Halifax _ lord washingtoni brit nagykövet, mint a brit hírszolgálat jelenti, feleségével együtt Baltiraóreba érkezett. LEVÉLPAPÍROK, egyszeritől a legválasztékosabb kivitelig, tagot- i esóhban az „ELLENZÉK“ kfovre* boltjában, Kolozsváx* Hegy választék különleges ruha modell-divat- Icipokban az őszi és téli szezonra 1 Pengj Croquis des modes (modellrajzoK gyűj­teménye) 7.50 Vacances (különleges modellrajzok) 6.20 Les derniéres modéles (a finom lzíés di­vatrajzai) 8.— Vénus (különleges színezett divatraj­zok gyűjteménye) 10.— Claire (a szolid izlcs divatrajzai) 3.20 Colibri (zsebben hordható modellrajzok) 1.50 Nos Enfants (finom gyermekholmik) 2.80 Lingeries Nouvelles (válogatott fehér­nemű) 350 Lingerie Elegante (remek fehérnemű­rajzók) j 1 _ Variations pour la Bonneterie (bluz- rajzok) g — Kaphatók az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidéki meg­rendeléseket a beérkezés napján __utánvétel is — intézünk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents