Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-24 / 190. szám
CLL E If 7IÎK Ttil •uqun/.ti» 24. *. 2 M>iág kormányzóiul yetlosóiU’k, u magyar »itr/iseg legendás IiOM iirk lelki üdvéért. A KOLOZSVÁRI IGAZSÁGÜGYI HATÓSÁGOK RÉSZVÉTE KOLOZSVÁR, augusztus 24. A kolozsvári it élőt. abila és ;l hozzátartozó bíróságok nevében Vékás Lajos tir. kir. Ítélőtáblái elnök a követkéz^ szövegű rész vet- la\ iratot intésste a Főméitóságu Kormányzó 1 r kabiné t irodáj á hoz: .. ( bírói Icnr minden tagja megrendüléssel és mély fájdalommal értesüli arról a megrázó csapásról es póto lui- tatian veszteségről, amely az egész magyar nemzetet érte Főméi tóságu. Kormány zóhelyettes í riuik hősi haben raren. A mély gyászban osztozik az egész nemzet s abban a bírói testület minden tagja- Ennek a testületnek hódolatteljes részvétét és a fájdalomban osztatlan együttérzését nyilvánítom és kérem emunk elfogadását és a legközvetlenebbül sújtott főméi tóságu pár előtt leendő tolmácsoláséit Gyarmathy Béla <lr. kir. főügyész a következő táviratot, küldte a kabinetirodához: •j. í Főméltóságu Kormányzóhelyetiés l'r hősi halálával a legteljesebb áldozatot hozta hazájáért. nemzetéért. í sokat szenvedett hazánk és országok részéről megnyilvánult gyászban a kolozsi'ári kir. főügyészség és a felügyeletem alatt átló besztercei, dési és kolozsvári kir. ügyészségek képviseletében megrendült lélekkel osztozom. A PARLAMENT GYÁSZÜLÉSE A képviselőház axigusztus 26-dn, szerdán délelőtt 12 órakor, a felsőház pedig 13 órakor ülést tart. Mindkét ülésen ünnepélyes formában megemlékeznek a Kormányzóhelyettes Lr Üfőméltóságának hősi haláláról. A TEMETÉS NAPJÁIG SZABAD A LÁTVÁNYOSSÁGI ELŐADÁS RENDEZÉSE A Színházak, filmszínházak és varieték vasárnap ismét megkezdték előadásaiétU. miután csupán a Kormánvzóhelyettes Lr (»főméi lósága temetésekor, később megállapítandó időpontban lép ismét éleibe a nyilvános helyiségekre vonatkozó korlátozó rendelkezés. GYÁSZLOBOGÓ A POZSONYI MAGYAR HÁZON POZSONY, augusztus 24. (MTI.) A Kormányzóhelyettes Ur hősi halálával kapcsolat bau a Magyar Hírlap és a Grenz- bote részletesen ismerteti a beérkezett jelentéseket. E két lapon kivül a Gárdista és a Szlovák is közli a«t a jelentést, hogy a kornxányzóhelvettest á nemzet halottjának tekintik és á’lami temetésben részesítik. A Magyar Párt pozsonyi székházán a kormányaóhelyettcs halálának hírére kitűzték a gvászlobogót. A nagybányai grafikai kiállításról A rövid néhány nap alatt lezajlott Nagy bányai Szent István Ünnepi Hót kiállításai között a nagybányai könyvnyomdászok csoportja által rendezett grafikai’ kiáUltáo úgy kultur-, mint müvészszempontból órbkc; eseményét képezte uz ünnepi hétnek. A Nagybányai Szent István Ünnepi llel a! kaiméval 1942 augusztus 15—20-ig a könyv- nyomtatás fejlődését és szebbnél-szc hb g.ofileai, illetve sokszorosító ipari termékek nagy halmazát mutatta be óriási érdeklődés mellett az Erdély földjén elsőizben megrendezett gralikéi kiállítás, amit a nagybányai könyvnyomdászok szakcsoportja rendezett, a Magyarországi Könyvnyomdái Munkások Egyesülete hozzá j â rul ásá v a!.. A székes tóvárosi Könyvnyomdász Egyesület több alkalomból kiirt pályázatok munkáinak egész sorozatát bocsátotta rendelkezésre eza lkat ómmal n nagybányai kiállításra, bo?v r-r. ii'.ésesebbm'J-izlcscsebb munkák tág tétéről és a inai künyvnyomtató-lccbnika foilö- ó. súrol tiszta képet alkothasson a e/.cmlélő. A könyvnyomtatásnál, illetve a c ok szoros i- tóiparnál éppen úgy, mint más iparágaknál, a versenynek egyik leghatásosabb eszköze a technikai fejlődés. Amely ipar ezt — megelőzve versenytársait — szolgálatába állítja, olyan hatalmas segítőtársat kap, amellyel győzőimét biztosítja. A könyvnyomtató, illetve a sokszorosító iparban a technikai fejlődés két irányban nyilvánul meg. Az egyik a mechanikai nyomdagépek folyamata* tökéletesedése a másik a kézi munkának egészen a művészeti fokig való fejlesztése. Erről az utóbbi fejlődésről kívántak hu képet adni a nagybányai grafikai csoport tagjai, amikor a grafikai kiállttá;, megrendezéeét határoztak el. Ez. pedig S7.âz»'/.dza?ek<>sau sikerült az ólombetűk' nagybányai katonainak. A Mnnkásfőw- kola emeletén lévő hatalmas teremben csodálatosan színes kép tárult az érdeklődők elé, amint beléptek. A terem falait három méter magasságban, körös-körül grafika* és nyomdai" .termékek elterítik; kezdve a művészi levélpapíroktól oyis/on 'í tarka plakátokig <:s a művészi kivitehi könyvcimlupokig. Továbbá könyvboritékok, címlapok, étlapok, díszoklevelek, újévi köszöntők, meghívók, heti- és napilapok, folyóiratok müvc'w;j kivitelben. A fal egyik részét a könyvnyomdászat ötszázeves fennállására kiirt országos grafikai könyvrim- lap-pályázatra beérkezett müvek borítják. Az asztalokon szintén ott vannak a grafika egyéb termékei, úgymint a könyvkötészet remekbeszabott munkái, Tamási, l’etófi, Nyíró, Koós és más írók diszkütésü müvei. Itt voLt még látható egynéhány tinó- és fametszet, melyek mind-mind a nagybányai grafikus k sz- rény produktumai voltak. A kiállításnak értékét emelte még az a körülmény, hogy a vissza csatolt Erdély-részeken «■ţz volt az edső ilyennemü kiállítás, amit a legmagasztosabb rendeltetésű iparban, a sok- szorositó iparban rendeztek. Az egész kiállítást, — amely a _ látogatók egybehangzó véleménye szerint fővárosi viszonylatban :6 megállotta volna helyét — a Magyarországi Könyvnyomdászok Egyesületének szalmárnémetii kerületének nagybányai szakcsoport tagjai rendezték s ezzel az értékes munkájukkal nagyban hozzájárultak Nagybánya raüvéezvároe voltának emeléséhez és eddigi hírnevének öregbítéséhez. (gy.) * 1 * * * S ifótydU Húí<temáf&í< A® indiai antiof a!kii*£ly visszautasította Gandhit BERLIN, augusztus 24. (IT.) Az indiai Brit alkirály Gandhinak hozzá intézett lehelét nyers formában visszautasította. A kongresszusnak ez a semmi he v evése az indiai politikában uj mozzanatokat hozhat felszínre — vélik a Wilheümstrassén. Rámutatnak: arra. hogy az eddigi tüntetések csupán csak előfutárai a kitörésre váró elégedetlenség! mozgalomnak, amely még nem indult meg. Az? Erdélyi Pás?t kolozsvári tagozata által gyűjtőit összeg ez oroszhogyi tüzkárosultak javára 685 P. I olyovits György, Kolozsvár 3 P________Összesen 688 P. Rövid ideig korlátolt' példányszámban 14 pengő helyett escsfe 5 pengő Rjácz Lajos: Ciyakoriati áruismeret es vegyészeti lexikon A 2o4 oldajas könyv következő részeket •Tartalmazza: Armsmereti rész. Szervetlen ké- ui.a ozerves kémia. A vegyészeti áruk lexi- íonasanyagokra vonatkozó kémiai « . gaia-ok taMazatai. Mire ügyeljünk a fon* t~ab ruházati cikkek vásárlásánál? , Kapható az ELLENZÉK könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utaa- Séi.-ef is azpsa&i ssăUitiujt» Irta: Cetei József Az egész Európára beköszöntött hűvös, esős idő az idén korai vándolásra késztette a gólyákat. Az első vándorcsapat mintegy 60—100 tagg-d, Kolozsvár fölött augusztus 17-én estefelé jelent meg- A gólyák a városföLüttl Szamos völgy bői érkeztek s ugv szállták meg 6 őr-kor a város különböző magas épületeit. Hal-hét kisebb csapatban ide-oda keringtek a város» fölött, mivel cső megtelepedési helyükről kiváncsi és neveletlen emberek oktalanul riasztották s onnan tapsolással elh es égették őket. (Kár fiz ilyesmit cselekedni, mert kedves természeti képnek kialakítását s élvezetét zavarják meg az illetők. Hisz oly ritka eset, hogy nagyobb várost vándorló útjukon éjszakai szállásnak használjanak föl. Én Kolozsvárt ösz- sze-vissza 35 esztendőt éltem s nem emlékszem rá, hogy még k'sonló eset történt. Ürömmel venném azonban bárkinek is máé felvilágosítását.) A gólyák érkezése különböző vonatkozásában szóbeszéd tárgyáv á telte a madár- vonulást. Kérdezősködésekkel fordultak hozzám s ezért használom fel az alkalmai:, hogy az Ellenzék olvasóközönségét néhány kérdésben tájékoztassam. Az első ilyen kérdés: miért vándorolnak a mi madaraink? A felielet rá egyszerű a a legtöbb ember előtt köztudomású: köl- íőhelyük éghajlata kedvezőtlenné, váit, meghiivösödöLt az rdő, megcsappant az eleség. A gólya elől télire kígyó, béka el- burik. Elindulnak tehát melegebb és táplálékban gazdagabb vidék felé. Ezt igv tamil luk és igv tanítjuk. Aki azonban visszaemlékszik éppen ennek az esztendőnek a tavaszára, az mindjárt megjegyezheti, nem lehet ez egészen igaz, hisz a tavaszon, fagyban-sárban, hófúvások és befagyott tavak idején jöttek vissz« a gólyák április havában. Továbbá a gólyák augusztus során akkor is elindulnak, ha költőhelyük vidékén sem hideg, sem táplálékhiány nem 11 lép föl. Mi indítja hát útba ősszel a jómód ellenére cs mi tavasszal, a szegénység idején? Utbain- ditja őket a, vándorlási ösztön s az ösztön pedig életrékel bennük minden ok nélkül -S, belső indítékok alapján. Miri gy váltadé* kok, hormonok árasztják el a szervezetet, melyek nyugtalanságot váltanak ki s ha szükség van rá, ha. nincs pillanaitnyiLag, vándorlásra késztetik az állatot. S nagyon jó, hogy ezt az ösztönt valami szab’yos, belís-ő éfetrendbeli változás váltja ki, mert egykoron is lassanként m.-)ga az ösztön mégis csak úgy született meg, hogy évezredes, vagy évszázezredes gyakorlat belső váladék nélkül is szükségessé tette a gólyák és minden más vándormadár részére az augusztus végi őszi vándorlást. A mirigyváladékok által csak biztossá és elkerülhetetlenné váTk az, amit a szokás és íz életösztön amúgy is szükségessé tesz. Kutatók kísérletileg is megál- lap'toüak. de közönséges ember is megfigyelheti, hogy a kalitkába befogott, vándormadár abban az esetben is, hogyha J van neki bőven tápláléka s jó meleg búvóhelye, amikor szabad társai vándorútra 1 szánják magukat, vagy éppen ingterrik alapján vándorukra kész tetődnek, ők maguk is a kalitkában hihetetlen nyugtalanokká válnak, sőt némelyik repdeoés köz- ■ hm halálra is vergődhet magát. Odáig I megy Önnek ă nyugtalanságnak menyilvá* j nulása. hogy a nappali vándorlók fajtájából való fogoly madár csak nappal vergődik. ellenben az éjjeli vándorlók fajtájából való kalitka-fogoly az egész éjszakát repdeséssel és kínos vergődéssel tölti cl. Tehát vándorlásra készteti a mi madarainkat a természet változása, felingerhk az útra a mirigy' áladékok és kiváltja az utrakedést egy időváltozás. Másik kérdés, hogy honnan jönnek és merre mennek a mi vándormadaraink és egyáltalán n nálunk élők hova költöznek? Az a körülmény, hogy a kolozsvári gólyák ilyen nagy csapatban jelentek meg, nyilvánvalóvá teszi előttünk azt, hogy ez^ek nem a magyar földről, hanem fönn északról, német-, vagy Lengyélföldről kerültek mihozzánk. A csapatba való összever ődés ugyanis közben következik be. Egy-egy vidék északabbra fekvő cs^ádja útra kerekedik s az útjába esők csatlakoznak. A vándormadarak vandolása nagyja* ban a mi északi féltekénkén északról délre tart. a déli féltekén természetesen fordítva: délről északra, vagyis az egyenlítő felé irányul. A vándormadarak mégis a legitkább esetben követik egyenes vo* nalban a világ-tájikat, hanem rájuk nézve hasznos utakon nyomulnak előre. A gólya esetében s minden más madárnál is mérvadó vándorlása alatt az, hogy táplálékot nyújtó tájakon nyomuljon végig, s ennek érdekében a nagyjában délnek tartó irányát változtatja. A nappali madarak számára fontos a légmozgás is. Nappad usvanis szelek vannak, amelyek hol ellen* ségei, hol társai a vándormadárnak. Hatalmas eüIen&zéUei nehezen küzd, gyenge ellenszelet azonban annak felhajtó erejénél fogva» igen kedvezően ahsznál fel, s főként föiszáUó légmozgásokat nagyon szeret viíorl ázass alu úgy kihasználni, hogy a szelek szárnyain vitesse magát. Aki a magyar tenger, a Balaton körül gyakran nyaralt és a fellegek mozgását megfigyelte, az észevehette, hogy a Balaton fölött nem mindig van felhő akkor, amikor a környék felhős. A felhőképződéshez földről felszálló, felőrvénylő meleg levegőre van szükség, s ilyen a váz fölött nincs, mert a víz mélyen elnyeli a napmelegét. S ha a Balatonon nincs légfelszállás, akkor még kevésbé van a nagy tengereken. A nappal költözködő gólya tehát a tengerrel semmire sem megy. Ott egysze eledelt ,se talál; ha kifáradt, rá se tud szállani s főként nem élvezheti és használhatja ai föiszáUó levegőt, hogy annak hátán kényelmesen vitethesse magát. Innen vau az; hogy minden oqjapjjaSl köb lö/ö » ' j tor hí zó -záruvu madár »11.'»,. a F óldkövn - tengert, elOrr útjáról* var y .1 keleti végén, a török **• a zir ai pari" kon nvömül le a Xiluw deltájához ó* on nan mélyen Afrikáiul, |e egészéül n d» I Fokföldrg, vagv pi dig ;i nyugati csücskén Gibraltáron megy keres'Ztiil l.szak-Ali kába. NémHiorszag nyugati refízeTU-tv I,engvelországnak é> !• inrmr.-zagnnk goivai Magyarországon húznak keresztül h v a- mennyien Erdélyt érintik Bukarest táj*' kán a Dima alsó fogyásához és Bulgária feketétengeri partjálio/K végül n. Boszpo ruszhoz iparki^dván. Vonuláfvuk tehát ;rai- nálunk szabályosan északnyugatról déli '-- leinek tari. A mi gólyáink Ls igy érkeztek a Szamo- 'ölg> ébe s éjszakai *;zállásra így vonultak he Kolozsvárra. A gólyák aw-rt vonulnak csapatban, bo; v egyrészt az öregek vezetés« alatt bizton sáp-osan tudják tartani ezt a, görlK* íi.'-'t, másrészt ped g « 1 pa.-zl’a.t öregek m űdig táplálékban dús vidékre vezethecsék ö i. A Szamos völgye és a Maros völgye, Háromszéken pedig az Olt \üJgve ilyen 1 ,n- lálékszerző szálláshelyük. A mi gólyáink már délelőtt 10 órakor megérkeztek Sza.*/. fene» alá, a Szamos völgyébe s égé. z napjukat ott töltötték békászá.ss'd. bogarász ássál. Ott gubbasztottak a Gazd i-áci Akadémia földjei környékén s onnan szálltak fel éjszakára házik. templomok tetejére, hogy ott kutyától, görénytől, rókától biztonságban legyenek. Emlékezetes, hogy pár esztendővel ezelőtt Északnémetőrszághan a ros-tlem ma- dárvonuláskutató állomáson kiterjedt kísérlet eke>t végeztek arra nézve, hogy csak- ugvan elkerülhetetlenül szükséges-e a fió- lyákmk vándorutjulcon az öregek uiba- igaziitó tudománya? Az egvik cszteudohen 50. a másik esztendőben 72 olyan gólya-! fiókát fogtuk be Északnémetország gólya-! fészkeiből, amelyek természetesen ezt az utat még soha meg nem tették, és valamennyit meggyirriizfték. Rosáttenben egy tó mellett elzárták őket azzal, hogy’ a tavat dróthálóval vonták he. A fiatal gólvák ott rendesen szabadon járhattak és halászhattak. Mikor szeptemberben az öss es németországi madármegflgye'iő helyekrő! jelentették, hogy már napokkal aze’ő't minden gólya elvonult az ország területéről, igy tehát a kísérleti gólyák vezetőre már nem találhatnak, egy nap lehúzták a tóról! a hálót. S akkor csodálatos doloz történt. Azok a fiatal gólyák, amelyek addig sohse repültek, az első pillanatban nagy csapatokban keltek fel, felkavarodtak cs felvi tori áztak nagy magasságba s kivéted nélkül minden csapát délnek szárnyalt. S nagy volt a megdöbbenés Rosif- tenben. hogy a gólyákat mégis nem vezérlet, hanem ösztön viszi vándorú tjük rn. S ez az első feltevés mégsem volt -gaz. Tudniillik a meggyüriizött gólyák egylől- esrvis: csak délre vonultak, mindnyáian a Földközi-tenger partjaiba ütköztek bele s ott elvesztek. Vagy lelőtték őket- vagv fogságba kerültek. Egyetlenegy közülök el nem iuiott afrikai telelő helyére, nv; - vánvaló bizonyságául «annak, hogy á gólyát vándorutján az Öregek vezetik. Aid figvelmesen vizsgádta a Szent Mi- liály-temptom gólyáit, annak feltűnhetett, hogy túlnyomó réwének fekete dolmáeva alatt szép hahosfehér inge van. Csak kevés közülük olyan, amelyik kopott szeny- nves inget viselt Ezek a kevés számban1 lefakult gólyák az öregek, melveket e vihar meglépett, melyeket a nádasnak és a fűnek a szennye bepiszkolt. Ezek a fehér- ingxos csapatnák a vezetői. Még csak annyit szeretnék megjegyezni,' hogy a mi gólyáink útja Dél-Afrikába, a Szaharától!, a Kalahari sivatagtól egész a, Fokföldig, annak különböző tavas területeire, úgy nagyjában tízezer kilométer hosszúra terjed ká. Az északeurópai gólyák ezt az utat 25 nap alatt teszik meg s .Így napjában átlagbsin 400 kilométert haladnak. Ha a gólyának óránkénti repülő-e-. Irességét a tapasztalatok alapján átlagban 50 km-re vesszük, akkor naponta 8 órát kell neki repülnié, hogy a 400 km.-es távolságot lerója. így is marad neki két órája a táplálékszerzésre. A mi gólyáink íz augusztus 17-::ki útjukat nagyon ked szél mellett tehették meg, mert már előtt 10 órára Kolozsvár határába érkéz tek. Kolozsvárról 18-án eggeí 5 órakor kerekeditek föl. Úgy látszik, a napot a világ szorgalmas vándorlóiként pihenés után előbb munkával kezdik s csak azután legelésznek. Feltehető, hogy inne^ egy lélekzetrö egész az Olt völgyébe nvo- multak és 19-én már Bukarest köravékén. « Diia» moípMíaiLáP járrnks
