Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-21 / 188. szám

1942 aug aszta« 11

ELLENZÉK

Kálkf Miklós mmisEterelnök:

„Mert ilyenek az apák és ilyenek a fiuk;

erek a magyar 1

BUDAPEST, augusztus 21. (MTI.) Kállay Miklós íninisztereíuök este 7 órakor a rádió stúdiójából szózatot intézett a magyar nemzethez- A miniszterelnök Ulléin-Rcviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, sajtófőnök kíséretében érkezett a rádió épületébe, ahol Náray Antal, a rádió elnöke fogadta. A miniszterelnök a 2. számú stúdióban pontosan 7 órakor mondtatta el a nemzethez szózatát.

— István király napján, az ezeréves dicsőséges magyar múlt ünnepén, szörnyű csapást mért a sors nemzetünkre. Vitéz nagybányai Horthy István repülőfőhaánagy, Kormányzó Urunk fia, Magyarország kor- mányzóheyettese, az első arcvonalban hősi halált halt.

A dicsőséges történelmi napon a magyar jövő reménysége életét áldozta a dicsőség mezején. Mély gyászba borult az ország, fiatal özvegye, kicsi fia, minden magyar: egész népünk. Sok anya remegve félti mostan fiát, de minden magyar anyának, minden magyar embernek a legnagyobb veszteségét szenvedjük az Ő halálával.

István király, a szent, az országalapitó Jobbja intésre emelkedett mindnyájunk felé. ő is elvesztette fiát, de nemzete megmaradt erőssé, naggyá lett. A csapás napján jelképet kell látnunk. Hitünkkel a megnyilatkozás magasságáig kell emelkednünk, hogy teljesítsük kötelességünket a nemzetért, a jövőért, a kint harcoló bajtársért itthon, aldk pedig kint vannak, az országért, a maguk megbecsüléséért, ügy teljesítsük és mindenki úgy teljesítse, ahogyan azt magábaszáilva, de meg nem tört, nem csüggedő, öröklétre hivatott, csapásban, balsorsban újra keményedé nemzet minden fiának most megint teljesítenie kell. Példa van előttünk. A nemzet pedig gyásznapján még rajongóbb, szeretőbb könnyes szemmel néz az ország kormányzója és hitvese felé.Érezzék, hogy milliók vannak velük gyászukban és borulnak le az áldozat előtt, amit az apa és anya adott nemzetének. Mindnyájan egyenként járulunk kormányzónk elébe kérve, hogy mint ország- alapító Szent István királyunk, maradjon erős, vezessen, mert ő a nemzet hüte, bizalma, biztonsága, ereje.

Horthy Miklóst nehéz órákban adta nekünk a Gondviselés. Azótais mint egy ember áll mellette a nemzet: ma jobban, mint valaha. És mertilyenek az apák, és ilyenek a fiuk: örök a magyar.

Hitler vezér és kancellár részvéte

Budapest, augusztus 21. (MTI.) Csütörtökön a dléli órákban Uray Üst.van titkos tanácsosnál, a kabinetiroda főnökénél megjelent Angel lo Rótta pápai rmneius, aki a maga, valamint a diplomáciai kar .»evében részvétét tolmácsolta vitéz nagybányai Horthy István, Magyarország koovnáJiyzóhriyeitteűéffiak iiőaá halála alkalmából.

Hitler vezér és kancellár meghízta vom Jagow budlapastá német követet,

hogy fejezze ki a német birodalom vezérének és kaii-cellárának részvétét1 vitéz nagybányai Horthy István hősi halála felett. Von Jagow követ csütörtökön a déli órákban jelentkezett kihallgatásra, amelyet pénteken délelőtt fél 11 órára tűztek ki.

Anfuso olasz császár és királyi követugyan csak kihallgatásra jelentkezett és pénteken tolmácsolja Olaszország uralkodójának részvétét.

Gyászol a magyar nemzet

KOLOZSVÁR, caigusztus 21. A zászlódíszbe öltözött Kolozsváron déli egy órakor terjedt el a Kormányzóhelyettes hősi halálának tragikus híre. Erdély fővárosa méltó módon akarta megünnepelni első szent királyunk emlékét. Az ünnepi isten- tiszteletek után városunk közéletének és társadalmának vezetői a Mátyás Király Diákházban resztvettek a sokgyermekes ■családanyák megjuUdmctzásának ünnepén. 'Az ünnepség alatt mondotta be a rádió különjelentése a Kormányzóhelyettés hősi halálának hírét. A fájdalom első döbbeneté után a város főterén és főbb útvonalain hullámzó tömegek először nem is tudták elhinni, hogy rideg valósággal állunk szemben. Azután a középületekre kitűzték a fekete zászlót és egyik pillanatról a másikra fekete fátyollal vonták be a nemzeiiszinü lobogókat, István király napján mérhetetlen gyászba borult a magyar nemzet. Kolozsvár magyarsága tisztában volt aszal, hogy a reánk szalcadt nagy fájdalmat úgy kéU elviselnünk, hogy matóak legyünk a Kormányzóhelyettes hősi áldozatához. A kétségbeesés tanácstalansága helyett mindenki érezte, hogy Magyarország Kormányzóhelyettese vérének hullásával nemzetünk megdícsőült hőse lett, midnek példája örökkön-örökké arra inti majd a magyar nemzetet, hogy semmilyen áaczattól sem szabad visszariadni, ha a magyar jövendőt híven akarjuk szolgálni.

BUDAPEST, aragusztus 21. (MOT.) Az Országos Magyar Sajtókamara az alábbi táviratot küldte a Kormányzó Ur kabinetirodájának:

\ „Az Országos Magyycr Sajtókamara valamennyi tagja mélységes megrendüléssel és fájdalommal értesült arról a pótolhatatlan veszteségről, mely az egész magyar nemzetet érte Főméltóságu Kormányzó- helyettes Urunk tragikus váratlansággal bekövetkezett hősi halálával. A felmérhetetlen csapás cdloalmából « magyar sajtó minden munkása együttérzéssel és gyász- szál telt szdvvél fordul- a Gondviselés rendeltetéséből oly súlyosan látogatott szülök feló és hódolatteljes részvétét tolmácsolja. Vitéz Nagybányai Horthy István dicsőséges emlékezetét mindörökre kegyelettel őrizzük és ragyogó példamutatását hirdetni fogjuls a magyar nemzedékek előtt“.

SZOLNOK, augusztus 21. (MTI.) Szolnok város közönsége a rádióbemondásból értesült a nemzetet ért súlyos csapásról, vitéz nagybányai Horthy Istváns Kormányzókéi vette* Ur hősi haláláról. A tárosban percek akiit széifutott a hir és nagy megdöbbenést keltett. A házakra és a JcözépiL letekre a nemzeti lobogó mellé kitűzték a fekete gyászlobogót is. Szolnok iárosa talán az összes városok közül a leginltább zárta szivébe a Kormányzóhelyettes Urat. Két évvel ezelőtt Szolnok városa díszközgyűlésén felsőházi taggá választotta. Katonai szolgálatra is Szolnokra vonult be. Annakidején Szolnok város közönsége búcsúztatta harctérre indulása előtt, aki ottléte alatt teljesen szivébe zárta Ország- gyarapító Kormányzó Urunk hős fiát.

Vitéz nagybányai Horthy István életrajza

Vitéz nagybányai Horthy István 1904-ben született Lolában. Középiskolai tanulmányait Becsben és Becs mellett egyik előkelő bázeli középiskolában végezte. A klasszikus tudományok mellett a műszaki tudományok már kevraifjuságában, lekötötték érdeklődését. A technikával, a gépek szerkezetével és főképp a hajol-: műszaki berendezésével a császári és királyi kereskedelmi akadémián ismerkedett meg közelebbről, ahova a világháború utolsó évében, 1918 augusztusában iratkozott be. Az összeomlás miatt azonban félbe kellett hagynia itteni tanulmányait. Enélkül atyját követte volna a tengerésztiszti pályán.' A középiskola felső osztályait a budapesti Toidy Ferenc főreális.k ólában végezte. 192:2-bea\ ebben az intézetben érettségizett jelesen.

Tehetsége, mely később nagy feladatok elvégzésére tette képessé, már ekkor megmutatkozott. A középiskolai tantárgyak közül főként a matematika és a geometria vonzották. Nagy érzéke volt a nyelvek iránt és már ebben a korban megtanult németül, franciául, angolul. Az ifjúság mozgalmaiból szintén cselekvőén kivette a részét. 1919-ben, mint a főreáliskola tanulója, a Boeskay- eserkészcsapatban kezdte el cser- kószDQunkáját. Igazi cserkészhet

I méltó tulajdonságai és képességei csakhamar kiemelik társai közül, úgyhogy rövidesen őrsvezető lesz s őt választják a csapat első csónakjának vezetőjévé. Cserkésztársai ma is •emlékeznek mindig szeretetreméltó, kedves és szolgálatkész kartácsukra.

Érettségi után a budapesti József Nádor Műegyetem gépészmérnöki tanszakára, iratkozott be. Itt gépészmérnöki oklevelet szerzett- Cselekvőén rósztvett .a műegyetemi ifjúság társadalmi és sporüm ég-mozdulásai- ban. Ebben az időben kezdett behatóan foglalkozni a repüléssel is. Mint a Hungária Magyar Technikusok Egyesületének tagja, különösen a „Hunnia“ korporációjának volt lelkes résztvevője. Később a műegyetemi sportrepülők és a műegyetemi atlétikai és futball klub elnökévé választották. Másodéves műegyetemi hallgató korában résztvett egy nagyszabású európai gépkocsiturán, amikor szabad idejét a hatalmas külföldi gyárak tanulmányozására használta fel, nagy hozzáértést eláruló szakszerű kérdéseivel valósággal, elkápráztatta az üzemek vezető mérnökeit.

Miután 1918 augusztusától az ösz- sze omlásig, mint a fiumei haditengerészeti akadémia növendéke már katonai kiképzésben részesült, 19&6- ban önként szolgálatra jelentkezett

J és ez év júliusától szeptemberéig, majd a következő évnek ugyanebben az időszakában katonai szolgálatot teljesít a magyar légierőknél. Ez alatt az idő alatt elérte a különböző repülőfokozatokat. és mint pilótát, egyik vadászszázadhoz osztották be. 1929’ ben nyere el a repülőhadnagyi rendfokozatot. Ezután is minden évben bevonult gyakorlatra a légierőkhöz és 1938 »szeptemberében, majd 1939 tavaszán és őszén ugyancsak vadász- századánál teljesített szolgálatot. 1939 januárjában lett tartalékos repülő f ő h ad nagy.

1928—29 között fél évig Kelet- és Közép afrikéban vadászott nagybátyjának, Horthy Jenőnek társaságában. Bejárta Kenyát, Ugandát, Belga-Kongót. Szívós, a nehézségeket példátlan akaraterővel győző természetét még ellen ál lobbá edzette az afrikai ut. A vadászat mellett kitűnt a sport egyéb ágaiban is, így a k>- yaspolóban, amelyben számos hazai és nemzetközi versenyt nyert. Tagja volt. a válogatott csapatnak, elnöke a Magyar Pólóklubnak s rendkívül nagy tevékenységet fejtett ki a lovassport fellendítése és ezzel kapcsolatban a magyar lótenyésztés érdekében. A Magyar Pólóklub az ő elnöksége alatt élte virágkorát.

A sportol: iránti érdeklődése később sem lankadt. 1901-ben, már

mint az állami gépgyárak mérnöke a liba« számú „Ezermester“ cserkészcsapat munkájába kapcsolódott be és ugyanakkor a gyár cserkészo- téütftk elnökségét is elvállalta, ü so- ghetto át a kezdet nehézségein a aserkészrepülőket es tette lehetővé két. siklógép -megépítését. Maga is rövidesen vitorlázó repülői vizsgát, majd 1932-ben cserkésztiszti próbát lett. Később oroszlánrésze volt a gödöllői cserkész világtáborozás előkészítésében és «ikerében. Szeretettel állott ezután is mindig a cser- k.észrepülök mellett, akiket mindenkor támogatott. Mint az A erő-Szövetség és a Horthy Miklós repülő- alap elnöke, szivvel-lélekkel elősegi- telite ügyüket. 1940-ben a Magyar Cserkészszövetség országos közgyűlése országos tiszteletbeli tá rséi nőkévé választotta. Rendkívüli elfoglaltsága azonban megakadályozta abban, hogy tevékeny részt vegyen a magyar cserkészmozgalombai\.

MINT EGYSZERŰ MUNKÁS

A CSEPELI GÉPGYÁRBAN

Főiskolai tanulmányai végeztével vitéz nagybányai Horthy István mint okleveles gépészmérnök, a csepeli gépgyárban végzett műhelygyakorlatot. ‘Magyarországon akkor ez az üzem gyártott repülőgépeket. 192-9 Julius 6-tól szeptember 2(hig dolgozott- a gyár Jupíter-repü 1 őrnotor osztályán. A gyár valamennyi alkalmazottja, tisztvisöő és munkás, a leg- ) szorgalmasabb embernek ismerte,

: aki nemcsak reggel héttől délután í három óráig, hanem legtöbbször ké- \ ső eiste is fáradhatatlanul dolgozott ! munkahelyén. A csepeli gyárban i mint üzemvezető működött, de résztvett a legegyszerűbb kézimunkában, ; így gyakran a motorszerelésben is. A gyárban lökött munkaidő alatt együtt étkezett az üzem alkalmazottaival s szeretetreméltó modora a közvetlen érintkezésben csakhamar népszerűvé tette mun kát tusai között, akik valósággal rajongtak érte.

A csepeli gyárban töltött hónapok után Amerikába utazott és 1929 októberétől 1930 októberéig a dearbournei Ford Müveknél dolgozott, kezdet- j ben mint egyszerű munkás, minden J megkülönböztetés nélkül, végig a hatalmas üzem valamennyi fontosabb műhelyén és munkahelyén. A napi nyolc órán át tartó munkát Horthy István éppen úgy elvégezte, mint a gyár bármelyik más alkalmazottja. Munkatársaitól legfeljebb az különböztette meg, hogy vaia- mermyiüknól több munkát igyekezett elvégezni úgy is mint munkás, majd később úgy is, mint mérnök.

Ez utóbbi beosztásában sem kívánt, sőt határozottan elhárított magától minden kínálkozó előnyt. Lankadatlanul, szorgalmasan, vasa karoltál végezte feladatát és megismerkedett a hatalmas üzem mindem részletével, a repülőgépgyártás tudományával. Itt is, mint minden előző és későbbi munkahelyén, legfőbb jellemvonása, mely mindenütt egyaránt becsűlt/té és népszerűvé tette, az volt, liogv sohasem kereste a rang s a vagyon adta előnyöket, hanem mindenkor a maga erejére támaszkodott.

A dearbonrnei üzemben később a legfontosabb, a kísérleti tervező osztályon kapott beosztást, ahol a vele dolgozó nyolc mérnök közül négy honfitársa volt. Ebben a munkakörben különösen nagy tere nyílott mérnöki érdeklődésének. A gyárban akkor tervezték a nyolchengeres uj típust s akkor gyártották a legkorszerűbb Ford-kocsikat. Horthy István a napi nyolc óra helyett minden nap legalább 10 órát a gyárban töltött és ott is étkezett, hogy ne veszítsen el semmi időt. Ebben a munkakörben Horthy István többször'találkozott Henry Korddal, akinek nem egyszer vendége volt. Egyhónapos szabadsága alatt gépkocsin bejárta az Egyesült Államokat égés a Szélső-Nyugatig és megismerte Salt Lake City t, San franc isc-t, Los- A iigeíest, New-Mexicoti