Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-19 / 187. szám

194 2 augusztus 19.

ELLENZÉK

(I hírverés érlelnie

(B) Olyan kérdésről beszólit Antii] Isi* vájd miniszter Debrecenben tegnap a nyári

Elkobozzák a névnélküli

kenyériegyeket

egyetemien, amiről általában nem szoktak, beszélni. A hírverés, köznapi idegen nevén: a propaganda., —• bármily nyílt, sőt minél nyíltabb a megnyit váiuilása — önmaga rejtett dugáru szokott lenni, amiire rá-rásiitik a bélyegek kézlegyintve, kávéházi magaslatról reá lenézve, mondván: ..ugvan, hiszen ez Ls c.sak propaganda".

Milyen jól lette a magyar kormány, hogy ennek a rosszul és gyermekesen értelmezett fontoskodásnak a lektnyhitásá- ra egyrészt nyíltan szervezett a magyar hírverés ügyének látható irányítására mi nisztert a propagând iminiíszter személyében. másrészt milyen jól teszi maga a propagi.mdaniiuiszter, Antal István *«-»gy a maga meggyőző egyéniségével és valóban rendkívüli képességeivel nyíltan nevezi nevén a gyermeket és magáról a hírverésről beszél.

Még talán a „hírverés** szó nem egészen helyesen ható alkalmazása is valóságos értelmet kapott ennek a beszédnek a fogalmazásában. Valódi értelmet, a „fél* világositás“-t kapta meg. És mondatról- moadatra lv-dadva Antal István világos beszédén, egyre inkább kínálkozik a szükség. hogy az emberek minél szélesebb körben és minél kávéházihb körökben is olvassák el e magyarázatok szavait, hogy ráébredjenek a valóságra: a hi wires élőbb-utóbb ölesé komédiává válik és Kiábrándítóan árt szervezőinek, ha túllépi '» felvilágosítás igaz és tisztességes kerget.

Jól emlékezünk az európai 1 b .ralis gajíó ,,hírverőire", akik a budapesti körúton is és Paris. London. Neuyork sajtójában is csak egyetlen hangot fújtak a német és olasz nemzeti újjáéledés születésénél: meg gun voltak, európai bojkottra ítélték és nevetségesre kicsinyítették a fasizmus és a nemzeti szocializmus első sikereit. Hitlerről és Mussoliniról csak viccek keretében írtak komoly meggyőződéssel és uralomra jutásukat a kultúra szörnyű tévedéseként emlegették. Az európai közvélemény mielőbb megsemmisítő elítélésének biztos kultur-szem ét dombját látták csak Róma és Berlin baltímás nép: életóredmenyeiben. Bethlen és Gömbös

teogelypoliitikájában döbbenetes rövidlátást láttak és valóban nem rajtuk mult. hogv hírverésük nem juttatta országunkat Csehszlovákia, Ausztria és Románia sorsára.

Hírverés, tisztesség és valóság nélkül, elvakult és nemzetközi zsidó érdekből megharsonázott önző hírverés volt ez a propaganda, mely egyszer már a korábbi világháború Ieggyőzehnesebb, mindenütt idegen ország földjén harcoló honvédőink nagyszerű hadieredményeit is szétzüllesztve dobta oda jelszavaik prédájának Ma; gvarországot- Hogy szidta, nyelte, hitte a magyar jámborság akkor ezeket az uszításokat! Hogy indult társadalmi o-ztá'y társadalmi osztály ellen, munkás a tisztviselőre. napszámos a gazdára, csizmás a nadrágodra és■ hogy elsikkadt e mögött a hírverés mögött a lényeg: a sorsközösség felismerése, a csalók, hadserogszálHtó- iizérek, hivatásukat nem teljesítő tisztviselők, vagy más megtévedet lek és alkalmatlanok mindenkori figyelése és eltávolítása.

Hiba, míg emberek vagyunk. mindig lesz. De mennyire, más az. ha egy-egy vonalon tisztulni látjuk életünket! Ha látjuk. hogy kiesi ugyan, de egyenlőén kimért a napi kenyér, hogy e sorsközösséget oszt ja a zsír adagolása is és ha akad még hiba. tévedés, vagy mulasztás, annak megjavítása és megtorlása a. meglévő fegyelem szigorú és értelmes továbbterjesztése lehet csak az irtja és oém a meglévő rend felbontása, vagy kikezdése.

Éretten viselkedik a magyar társadalom- És ez az érettsége teszi érdemessé is arra. hogy nyíltan beszéljenek vele. Erdély magyarsága igen nviU állapotot .szokott meg az idegen ürülöm nem nagyon leplezett elnyomatásában. Az áldozat tudata sohasem tette gyengébbé, csak erősebbé. Ezt a világos áldozattndatoi: kívánja vá látni most is. És amikor a propagam! «miniszter beszédét olvassa a hírverés igazsságáról és ősz in les égéről, örömmel ismeri fel és várja a továbbiakban is. értelmi és lelki megingath :tatlanságának. eurór>a: magyarságának ezt a megbecsülését.

KOLOZSVÁR, augusztus 19. A város közellátási hivatalának ellenőrei tegnap nagyszámú liszt- és kenyér jegyet koboztak el. amelyekre nem volt a beváltásra jogosított tulajdonos neve föltűn tetve. A közellátási hivatal hirdetményben, sajtó utján már löbbiaben figyelmeztette a közönséget, hogy kenyér, liszt, cukor, petró- leumjegyeire tintával irja fel nevét és lakhelyét. Ugyanekkor figyelmeztetést kaptak a kereskedők és pékek, hogy csak olyan jegyeiket váltsanak be. amelyeken a tulajdonos neve és lakhelye fel van tűntél ve. A közélelmezési ellenőrök arra1 jöttek rá, hogy Kolozsváron nágyon sok név é» cím nélkül ellátott kenyér- és lisztjegv vau forgalomban és ezeket elkobozták. Ez az ellenőrzés tovább tart és a jövőben is

minden, ilyen jegyet elkoboznak. FeS-tebető ugyanis, hogy azok, akik többszöri figyelmeztetés ellenére sem látták ej nevük és lakhelyük pontos megjelölésével a kiutalási jegyeket, azokhoz jogtalanul jutottak hozá. A város közélelmezési hivatala ezután figyelmezteti a közönséget, hogy aiz elkobozott jeg-yek helyett újat még akkor sem ad ki, ha apnak tvifeajdiouoo« jó- j biszemiiségét igazolni tudja. Mindenki veheti magának azt a fáradságot, hogy az ellátási jegyein kitöltse azt a rovatot, amely nevének és lakhelyének meg jelölésére szolgál. A közéiImezési hivatal tovább folytatja ezirányban a legszigorúbb ellenőrzést s éppé® ezért mindenki saját érdekében tegyen eleget az előirt rendelkezéseknek.

Vé$U láz se j :

Atnwol ébd&fn ikni

9 & &

A HELYES NEMZETISÉGE POLITIKÁRÓL sokat vitatkozunk. Közjogunk sarkalatos tételei megállapították a nemzetiségi poáiüka irányvonalát és kormányzafamk mté.zke- déseiben mindig ezekhez a szempontokhoz alkalmazkodott. Na9'/fontosságú kérdés a nemzetiségi iskoláz” tatás. Legutóbb az elmúlt évben kuí- iuszmmiszteri rendelet szabályozta a nemzetiségi iskolák létesítését. Á rendelet intézkedései a közjog szellemében teljes szabadságot biztosítanak a nemzetiségek nyelvén való oktatásnak. Ezúttal azonban nem a nemzetiségi politika elvi kérdéseiről akarok fejtegetésekbe bocsátkozni. Nagyon sokszor az életből ellesett jelenetek minden jogi okfejtésnél többet mondanak. Ezért jegyzem fel az alábbi történetet, amely beszédesen bizonyltja, hogy milyen a magyar állam iskolapolitikája és hogyan válnak be a valóságban a kormányzat által kiadott rendelkezések.

A napokban Nagybányára indultam a délutáni személyvonattal. Három fiatal tanítónővel utaztam egy fülkében. Most mentek haza a falujukba a tanítói továbbképző tanfolyamról és természetesen kolozsvári élményeikről beszélgettek. Szamos- ujváron uj utas szállott be a fülkébe. Fiatal román lelkész, aki mint régi ismerőst üdvözölte az egyik ta- niitónőt. Beszélgetésükből csakhamar kiderült, hogy a lelkész ugyanannak a szamosvölgyi falunak görög katolikus papja, ahol a tanítónő az állami népiskola mind a hét osztályát tanítja. A tanítónő az otthoni hiirek után érdeklődött. A lelkész részletesen elmondotta, hogy most fejeződnek be templomának újjáépítési munkálatai. Lelkes szavakkal vázolta, hogy az újjáépítés az ö elgondolásai alapján történik és a templom falfestményeit Cornea Emil festőművésszel készítteti el az egyházközség.

— Bizony köszönetét kell mondanom címek, hogy amikor a gyermekek segítségére volt szükségem, mindig megértettük egymást — mondotta mosolyogva a lelkész.

— Ez csak természetes, íőtiszte- lendő ur, hiszen a faluban a papnak és tanítónak együtt kell működnie. Ideje volna azonban, hogy az állami J iskolákat is restaurálják, mert, mint tudhatja, itt is szükség volna újításokra — felelte a tanítónő.

— Ahogy befejezzük a templom- épitésí, én is buzdítani fogom a híveimet, hogy az állami hozzájáruláson kívül szintén áldozzanak az is- 1 kola szépítésére — mondotta a to- í vábbiakban a lelkész.

Beleavatkoztam a beszélgetésbe. Megkérdeztem a tanítónőt, hogy a községben milyen arányban van képviselve a magyarság?

— Tiszta román községben tanítok — mcndoíla a tanítónő. — Mind a hét osztályban román nyelven, román gyermekeket lanitok, kivéve a nemzeti tárgyakat, amelyeket a tanterv szerint magyarul kell eló'adnL

— És hogyan birja a román nyelvet? — kérdeztem,

— Erdélyi vagyok. Itt éltem a román impéiium alatt, azt hiszem elég jól beszélek románpl, de természetesen teljesen tökéletesen akarom bírni a román nyelvei.

— Őnagysága csak szerénykedik! Semmi hiba nincs a román nyelvtudása körül. Őszintén mondhatom, hogy a működésével nagyon meg vagyunk elégedve — szólott erre újra a lelkész.

A továbbiakban a beiratkozásokról és a jövő tanév terveiről beszélgettek. Abban a lianynemfoen, ahogyan olyan faluvezeíok értekeznek, akiík között sohasem volt vélemény- különbség. A leszállásnál a román pap vitte a magyar tanítónő néhéz I csomagját és felajánlotta, hogy az ő kocsijával menjen be a faluba.

Eddig szól a történet. Karcolat az életből. Úgy hiszem, hogy érdemes volt feljegyezni, mert igazolja, hogy azok a tanerők, akiket nemzetiségi vidékekre nevezett ki a kormányzat, tiszta lelkilsmereitel és komolyan végzik hivatásukat. Minden politikai vitatkozásnál és ténymegállapüiás- nái többet ér, ha a gyakorlati élet j eredményeit keressük. A tan^ónó I nevét, sajnos, nem sikerült megtudnom. A lelkész Muresanu Emil görög katolikus pap, aki á szamosmen- ti görög katolikus egyház egyik legtevékenyebb lelki vezetője.

*

í A SZÉKELYFÖLDI FÜRDŐK idegenfor- I galmărol kimutatás jelent meg a lapokban.

I A kimu'laláisból megtud he tjük, hogy a mult j évhez viszonyítva semmit sem csökkent a : fürdő idegen forgalma. Szóvá ta vezet, de Bor- j szék mindjárt utána következük. A stalisztikai i adatok feltétlen érdeklődésre számíthatnak.

I íme az eddigi kimutatás a fiirdővendégek számáról: Szováta 1800, Borszék. 1500, Gyilkos tó 700, Tusnád 600.Nagy7 látogatottságnak örvendett a Hargáta'Türdö és az üz Beaace- menedékház. Kommandó fürdője úgyszólván színüllig megtelt. Érdekes, hogy a nyaraló közönség eg} előre nem fedezte fel a székelyföldi kisebb fürdőhelyeket, aim elvek pedig festői szépségükkel mindenképpen nagyobb látogatottságot érdemelnének meg. Igaz ugyan, hogy ezeken a csendes ikiis fürdőhelyeken a fürdőkuRura egyelőre nagyon elhanyagolt állapotban van. A fiirdőzők általában meg voltak elégedve a székelyföldi nyaralással. A kozeilátátssal kapcsolatban alig merültek fel panaszok. Mikii Lás:ló főispán, a Székelyföld közellátási kormánybiztosa gondoskodott arról, hogy a székely fürdők mindenütt jó, ízletes és bőséges kosztol szolgál hassanak a fürdővendégeknek. Bizonyos, hogy ezek a szép eredmények a jövő ujahh j fejlődési lehetőségeit alapozzák meg és a ; fürdőszövetség is jnváteszi azokat a hibákat, j amelyeket a reklámhoz ás és a fürdők kar- i hantartása körül helyenként elkövetett.

.U

.MAGYAR ZENE. MAGYAR DALA hnr.gr versen vt adlak Nagybányán a Szent 1st i án- | hét kérd éhen. Szándékosan választottam a ; hang vei tényről való megemlékezést attól a beszámolót ál. amelyet a Szent István~héiról irt um. Étinek a hangversenynek nem a: volt a célja, hogy u zenekultúráról értekezésed: ;

keretében tájékoztassa a közönségei. Elsősorban Nagybányáról elstzú/rnfizotí zeneszerzők miinek ehneiutette fel. Németh Róla, trz or“ szagoshirü nagybárufai születésű zeneszerző több műsor száma szere jreit a hangve/stngeu.. Nótáit dr. Eözárié' Révész Ili adta elő, akt ugyancsak Nagybányáról származott el én a Szent Isiiken-hétre Iá tagat olt. el újra szülőnéT rosába. Megható feljegyezni a ruunJcúsfóiskor la szimfonikus zeni-karának és a Nagybányai Magyar Dalegyesüleuuak szereplését, ügy a zenekart, mint az én&klutrt Szőke Béla prépost vezényelte. A nyugalmazott főpap hét“ vennégy esztendős. Auül or a karmester i dobogóra lépett, percekig ünnepelte a közönség. Nem csoda, ha a nagybányaiak a szeretet és elismerés minden jelével jutalmazzák műn." kaját. Olyan eredményeket ért el, amelyek <r nagybányai műkedvelő gárdát megbecsUílUí' teszik. Magyar mozgtilmainlcnak ilyen emberekre vart szüksége, akik életük idfajttyáu sem vonulnak vissza a közszerepléstöt, ha" nem tudásukat és tapaszt alatt adtat a jóm nemzedék net>cléiére jordítják..

*

AZ ÉLELMISZER JEGYEK ügyé* hon érdek es levelet kaptam Szilágyi József uyugaltn ázott jegyzőtől, az Ellenzék előfizetőjétől. Levelét ért arra hívja fel a figyelmet, hogy az utóbbi időben egyre jobban elszaporodnak az é lei m tszerj eg ve k kel vadó visszaélések és lopások. Valósággal szükségesnek mutatkozik, bogy uj paragrafussal bővítsük ki a büntető- törvény könyvet, amely drákói szágó rnságu büntetést helyez kilátásba az él el műszer jegyek tolvajainak. A hatóságok azoknak panaszát sem orvosolhatják, akik önhibájukon kívül v észt e 11 éik el éleim iszerjegyü kát,

mert az esetleges kivételezés a visszaélések tömegére adna alkalmai, A nyugalmazott jegyző, mint köz- igazgatási szakember, azt indítványozza, hogy változtassanak az él-eb miszerjegyek rendszerén. Jegyek helyett a vásárlási könyvbe való he* jegyzés utján szolgáltassák ki az él el mi szer-fejadagot. Előfizetőnk érzi azonban, hogy ez kissé bonyodab mas lenne és ezért a továbbiakban azt javasolja, hogy minden család ban bízzanak' meg valakit, aki a je~ gyeket beválthassa. Ezt a kijelölt személyt fényképes igazolvánnyal kellene ellátni, ami eleve kizárná a visszaéléseket.

Ezek a javaslatok természetesen elgondolásoknak nagyon szépek, gyakorlati kivitelük azonban nagy nehézségekbe ütköznék és az: is valós zinu, hogy már a kiinchiíáskosr nagy vitákra adhatna alkalmat, Mindenesetre érdemesek arra., hogy foglalkozzunk velük. Városunk polgármesteri hivatala éppen most adott ki rendeletet, amelyheqi megtiltja az olyan élelmiszeriegyek be* váltását, amelyen a tulajdonos neve nincs feltüntetve. Ez a hivatalos intézkedés azt bizonyítja, hogy- az illetéke^ hatóságok maguk is szükségesnek látják a fokozottabb ellenőrzést. Olyan megoldásra van tehát szükség, amely egyszer s mindenkorra megakadályozza az élelmiszer jegyekkel való üzérkedést és lehetetlenné teszi a rendkívüli viszonyok által kitermelt* uj bűncselekményt: az élelmiszerjegyek ellopását.

LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől * Íegválasztékosabb kivitelig, leg ab csobban az „ELLENZÉK“ köuyve** boltjában, Kolozsvár

Uj dalőskirnyv!

Uj énekeskönyv !

Ujjé, a ligetbe**

A nagy slágerek daloskönyve.

Valahol Oroszországban. Tábori levelezőlap. Jó éjt, drága kis hadnagyom. Mindig az a perc a legszebb. Viszontlátásra, hadnagy ur 3 kislány, 3 honvéd.

Gullás Miska — Káposzta Sári — és még 80 film, operett, dal, magyar nóta szövege. Ára 60 íiUér.

Fülesmle miad ezt fújja.

99 székely népdal. Énekesek és bármely hangszeren játszók részére. Szöveg-fel írással. Ára 3.-- pengő.

Kaphatók az

„ElLpiazök“ könyvesboltban

Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vicékre 80 fii.

ler, illetve o 20 pengó előzetes beküldése mellett azonnal száRItjuk,