Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-19 / 187. szám

uwnu _ 6_________________...__________________ Felejthetetlen látogatás a Hortobágyon, ahol repülőgép tereli a csordái és német diákleány kel versenyre a száguldó csikósokkal ELI.F.NZ t K 1 » 4 c auyuhziuft ..Kiiniujta uagysgeiuii legény voll, Kínzóit ja sok-sok incla vágynak, Csordát őrzött és nekivágott, \ híres magyar Hóitól ágynak -. [Aciv Endre: A Hortobágy poétája.) DEBRECEN, V> IM EGYETEM, <mg. 17. Sokszor és '/azs/.or megír tűk versben, prózában es zenében a hires magyar sík iágot, a Hortobágy halalnms pusztaságát eb mégis, amikor beszuszog a kis vonat az állomásra és először tárul elénk a deli napsütésben a hatalmas sárgászöld magyar füteuger. egy pillanatra ímmlenkit meg log a kép lenyűgöző szépségé. Magyarok, németek. olaszok, bolgárok és egyéb nem­zetek fiai némán álltunk meg egy pilla­natra a végeláthatatlan síkság széléül és «linie fizikailag atomnyira zsugorodva, félve meresztettük szemünket a láthatár álombomálybau szürkülő szélei felé. ■ A romantikus hangulatba, mely ruin- ! iîerrkjt elfog, amikor először látja a Hor- Uíbágvot. jól iUelt a csacsifogat, hogy a társaság egyrészét a hortobágyi csárdához «zállitsa. A külföldi lányok elsőnek, ka pasakodtak fel a kis kocsiba, mi periig gyalog vágtunk neki a rövid útnak. A magyaros stilusu, a környezetbe nagyszerűen illő kis csárdában, melynek udvarán bosszú x-Lábu asztalok várták a veodégel. jó előre elkészülhettek logadu sunkra. A modern technika minden vív­mányát felhasználták, hogy minél roman­tikusabb képet mutathassanak be a nagy magyar síkságról. AHg érkeztünk meg. máris egy dörgőraoloru repülőgép tiint fel a háthatár szélén és éktelen kattogásai terelte felénk a hatalmas gulyákat. A ki­száradt, sárgára égett föld alatt mintha kitörni készülő tűzhányó mordult volna fel, szinte dörgött a föld a csorda lába alatt és hatalmas porfelhő lepett el mrn- kft, amikor a gyönyörű állatok hangos fcőgéssel elrohantak előttünk. Alig tiint el a gulya, feslői öltözetbén csikósok tereltek hatalmas ménest szél­vészgyors as ággal felénk. A lovak minden izmukat megfeszítve vágtattak elő és mint egyetlen hatalmas kigyó cikázott el a vö­röses, sárgás-barna tömeg előttünk és újabb porfelhő festette szürkére a nagy melegben gyöngyöző homlokunkat. A csikósok azután festői öltözetben, ké­nyesem lépkedő lovaikon a csárdához jöt­tek és pár pillanat múlva mosolyogva néz­ték az olasz, német és bolgár lányokat, amint azok boldogan izzadtak a hímzett ..chikosch bundak“-ban. Megállás nélkül kattogtak a fényképezőgépek és elölről, hátulról, oldalról, mosolyogva, vagy- ko­molyan, pipával, vagy anélkül, egy ériül, vagy csoportosan, de minden elképzelhető módon lefényképeztették magukat a bol­dog idegenek, ha csak egy pillanatra is magukra teríthettek egy-egy hímzett Szűrt, Mindegyik meg akarta örökíteni a pillanatot, amikor mint vérbeli magyar csikós áll a Hortobágy szélén, hogy pár hét múlva büszkén mutogathassa a fény­képet a napsütötte Itáliában. Bérliu és Szóf+a kőrengetegében papáknak, mamák­nak, irigykedő barátnőknek, a Feruandók- ö»k, Marióknak, ITansoknak és Ştepba- n oknak. Ezután került sor a csikósok versenyé­re. Ennél hatalma« meglepetés érfe a bar- naarcu magyar legényeket. Az egyik né­met leány, mint Krimhüda a Niebelungen mondából, előlépett- felpattant az egyik ficánkoló csikó hátára és vad száguldás­sal elindult a pusztán nevelkedett legé­nyekkel együtt a versenyben. A csikósok hamarosan észrevették a váratlan kon- kurrenciát, de a német amazon, minden erőlködésük ellenére is, az elsők között érkezett meg a célba. Utána még neki­eresztett kantárra*!, sebes száguldással vágtatott neki a pusztaságnak és csak bosszú percek múlva tért vissza tajtékos lován a társasághoz­Nagyon jól esett ez a los lovaglás mondta, mielőtt leült az ebédhez, mint­ha csak magyar lelt volna. De aztán hoz­zátette idegenül: <— Csak az a kár. liogv a ló nem akart gyorsabban, fűlni. ebéd után. rövid sétálás és vizsgálódás után az egész társaság visszatért a csár­dához és meri egész délelőtt hiába leslük a délibábot, legalább vérbeli magyar rau- latást akartunk ctapni kárpótlásul. Hamarosan fel is csendültek a cigányok húrjain a legszebb magyar nóták es elő­ször félve, de később mind bátrabban es többen, vidám kiáltozással es énekszóval roptuk a hazaiak és külföldiek vegyesen a csárdást. V külföldi lányok legcsáhi- tohh mosolyukat vetlek elő, hogy valód: ..ebikoseh" .sál táncolják a hires magyar táncol­V nagyszerű bor és az erős barackpá­linka a legzárkózoftabb kedélyekét is ki- pirosította és a külföldi hallgatók ajkún szinte vezényszóra csendüli fel a dal, me­lyet a nyári egyetemen tanultak: ■I Tisza, a Tisza zatHtrodih. I molnár, a molnár álmodozik. Yp aludjál, szivem, molnár, 4 gurul, ti garat üresen jár .. . • És a pillanatunk valami különös bája, varázsa, romantikája fogott el mindenkit. Szinte álom volt: a k:s tulipános csárdá­ban. az ország szivében, a Hortobágy le­nyűgöző peremén fiuk és lányok, akik pár héttel ezelőtt csak tankönyvből és ide­genforgalmi prospektusból ismerték ezt a földet, tört magyar nyelven, komikusán kedves idegen kiejtéssel magyar zenére és magyaros jókedvvel énekelték a uia- gvür ótát. Észrevétlenül repült el az idő, elérke zett a? indulás ideje. Bábeli hangzavar I volt a fizetésnél és csak hosszas magya- I rázkódás és mutogatás után sikerült ki- j egyenlíteni a meglehetősen szép mennyi­ségben elfogyasztott ..barack“ és egyéb j magyar italkülönlegeeségek árát. 1 Azután párperces szaladgálás, fejvesz­tett felfordulás kavargóit, majd a csacsi fogat és kísérete hangos énekszóval meg indult az állomás felé- Az optimistábbak míg a voa i| elun dalműikor is lestek a csalfa délibábot, mely ezen a szép »vári napon megtörhetetlen konok*«aggul rrl lö/ött el a kiváncsi vendégek elől. \z állomáson kedvív epizód játszódon |r Előszűr ellenkező irányból futott br i*H> vonal. Mikor a k mozdony kínos -zuszogással és nyögderSelcssel nekiindult, k (vágódott az egyik kocsi ajtaja, egy kel* «égbeesett arcú. szemmellátliatónn alapo-^ -aii elkeseredett fiatalember hajolt ki raj­ta é.s egy fehér borítékot dobott a vidá­man éneklő társaság lába elé: A levelet adják út Terikének! kiáltotta. Összevesztünk és én tnotd elmegyek. Terrné.szetesen mindenki vállalkozott a kézbesítésre C>:ik amikor n vonal elment, vettük észre, hogy i szerelmében csaló­dott hortobágyi legény elfelejtette megcí­mezni a borítékol. Nem volt mit termi, ráírták hát, hogy ..Terikének. Horto­bágy“ és Ledobták a levelet a ki*« állomás W*v é|sz>ekrényb(i Talán a posta megfej­ti a rejtélyt. Már alkoliyodott, amikor a társasáé vi­dám kacagással és kiáltozássá) felkapasz­kodott a koraikba. A nap vérpirosra fes­tette a végelláthatatlan eikságol, aztán rö vid szürkület után rászakadt a földre az éjszaka. Debrecenben már a pislákoló lámpák és a felhőtlen égen aranyló csil­lagok ragyogá-a fogadott minket­Gvors és mohó vacsora után a társaság legnagyobb része fáradtan sietett haza. Olasz, német, bolgár leányok, fiuk ig\ hu csuztak a Hortobágy tói. Ha szétszóródva a világ minden tája fe­lé hazaérkeznek, majd családjuk és sok­féle világuk megszokott körébe és cgy- egv nvári alkonyaiban furcsa szomorúság­gal telik meg a szivük, vajon ráismernek-e a mai nap előlopakodó emlékére és e bá­rom debreceni hét homályosaié tükörké­pén át megértik-e vájjon még. hogy mi­ért is kell hát fel költeni a tiszai molnárt, ha a garat, a garat üresen jár? BORBÉLY LÁSZLÓ A „csendes Don“ Valahol a Don mellett, 19-12 augusztus hó. (Honvéd haditudósító század köz­lése) Többszáz kilométeres rohanás és végtelenbe tűnő fergeteges támadások után a végtelen orosz pusztaságokon el­érkezett a magyar honvéd a Donhoz. A ,,csendes Don" — mondják és Írják ! róla többszáz esztendeje. Valóban csendes. Lassú, lomha, méltó- [ ságt&jes. Olyan, mint a végtelen, elfolyó. megfőgliatatlau orosz lélek: misztikus, j ködbevesző. Első látásra csalódást hoz. i Azt hittük, hatalmas, széles, hömpölygő, dús folyamot találunk, legalább akkorát, mint a Duna. A Tiszánál is kisebb. Na­gyok a kanyarulatai, magas a partja, lát­szik. hogy tavaszi áradáskor tengerré átrad és mindent elönt Most kevés viz van a medrében. Alig nyolcvan méter széles, de nasrvon mély. A ..csendes Don“ talán soha, még Ret­tenetes Iván cár idejében sem volt olyan hangos, mint most- pedig akkor vad és fékezhetetlen kalózok jártak rajta büszke bárkákon, gyújtogatták n környékbeli fal­vakat és minden ©1 vihet őt elraboltak. Ma, ádáz, keinéuv, véres állásharc dü­höng a Donnál. Az erdőben hol itt. hol ott villául fel a torkolattiiz, géppuska ke­lepéi és végigpásztázza a túlsó partot. Az oroszok keményen és szívósan véde­keznek. Gránátvetőjük egy percre sem pihen. Ennek a tűznek különben nincs sok értelme, mert pem igen találnak el sen­kit, de nem is ez a cél: csupán nyugtala­nítani akarnak bennünket. Amikor már nagyon megelégeltük a sok puffogtatást, mi is leadunk egy-egy sorozatot- Ilyenkor aztán egyidőre csend lesz odaát. A Don most a ..senki, földje“. Pillanat­nyilag a halár Európa és Ázsia között. Az oroszok felderítése hiányos, mert az utóbbi napokban minden tehetőt elkövet­tek. hogy élő magyar fogolyhoz jussanak. Egyik vállalkozásuk a másikat követte. Az éj leple alatt megkísérelték, hogy roham- csónakon. vrtgv nehéz halászbárkákon át­keljenek a folyón és rajtaüssenek valame­lyik figyelőőrsünkön, de hiába: a magyar honvéd éberen vigváz a rábízott életekre és a vörösök mindannyiszor véres fejjel, nagy veszteségek árán vonulnak vissza. Tegnap már nagyobb vállalkozásba kez­dett a bolsevista parancsnok. Egy szakasz erejű gyalogságot dobott út a folyón azzal a paranccsal, hogy addig ne térjenek visz- sza, amíg foglyot nem ejtettek. Úgy lát­szik. ütegeink, gránát- és aknavetőink tü­ze már nagyon kellemetlen nekik .. A többit .. bolsevista foglyok és az őket leküzdő zalai bakák vallomásából tudom meg. Három nap|>*al ezelőtt négy csónakon keltek át a Don általunk beláthatatlan ka­nyarulatában. Háromszor fordultak a csó­nakok az éj sötétségében, niig az egész szakaszt átszállították. A legénységet kü­lön, erre a célra válogatták össze, álüg félfegyverezték és miiszaki emberekkel is megerősítették. Az alapos és gondos elő­készületek is mutatják, milyen nagy fon­tosságot túl a jdonátott a vállalkozásnak az ellenség. Két nap és két éjszaka a parti füzesek­ben rejtőztek és tanulmányozták a tere­pei. A folyó innen-ső partja itt egészen lapos, sik terület, csak az aljában van né­hány cserje és fűzfa. Ezt a területet az orosz teljes mértékben beláthatja. — a magyar állások éppen a rejtőzés érdeké­ben hátrább vannak, — csupán a figyelő­őrsök kúsznak végig szabályos időközök­ben. Az átlopakodott ellenséget a figyelőőr- sök nem vették észre. Tegnap éjszaka aztán az oroszok, miután kitanulmányozták, hol vannak az akna­mezők, átcsúsztak a záron és megtámad­ták a magányos őrt, aki erdélyi román volt. A zajra riadóztatták az egész őrsöt. Pillanatok alatt vad géppisztolyropogás kezdődött- A figyeflőőrs parancsnoka, K°~ csis Gergefy tizedes, az első percben tud­ta, mi történhetett. Néhány emberével le­sietett a folyó partjára, hogy elvágja a visszavonulás útját, inig a többi bekerí­tette az oroszokat. Szabályos tűzharc keletkezett. igazi katlancsata, csak kisebb méretekben. A küzdelembe beleszóltak mindkét részről az aknavetők is. Mindkét fél a másik par­tot lőtte, nehogy erősítéseket lehessen küldeni. Négy teljes óra hosszat tartott a küzdelem, inig az oroszokat felgöngyö­lítették. Reggel hét órakor már nem volt élő, szabad orosz az innenső' oldalon. Ti­zenhárom halott, négy súlyos sebesült, öt fogoly maradt ideál, a többi úszva mene­kült vissza, Kocsi* Gergely i ry/vbv» n küzd'-l<*Mit<d még kipirult arccal mondja el ;r/ c-einé nyékét: Hajnali három óra tájban kézgránát robbant lent « parton- Azonnal ein odri lem a riadót, magam niHb \ ** 11 «*iji kit embert, a többit fjedig <-!<> /lőtt irt a p.ut mentén azzal az ocsii.i .-a! hogy k«-1 iî*»'T. a purii reked vé«1. Egyenest lerohantam a partra, lmg\ elvágjam az oroszok vissza­vonulását. \kkor már két csőri‘k körül tolongtak a muszkák, láttam, hogy v- i- nIit cipelnek. Óvatosan, már ámenre, re csak lehetett, ké/lgránátdobá ra rru-vl ;i/«~ liteitiík a csónakokat, eztán. . repültek a kézigránátok. Három pontosan i csóna­kok mellé egy a csónakok közé özeit a partra. A mu-zkák rnég észlx- sem kap hatlak a váratlan rajtaütéstől, máris raj­tuk voltunk és lőttük őke! géppis/.loivhől. puskából, ahogy bírtuk. Egy szálig ott hullottak cl. A csónakokat kézigránáttal telrohhaniottuk aztán társaiik felé igye­keztünk. A parti kis erődben már javá­ban állt a h're. SehogyaetTi tudtunk a kö­zeibe férkőzni, mert siippedékes, mm: a- ra; a talaj. Amint kúszva igyekeztünk előre, egyszeresak egy orosz katonarnbá* ha bujtatott suhanó emelkedik fel a sűrű­ből é* kézigránátot emel rárn Odavuhin- totlain neki a géppisztoly agyával, mert lőni már nem volt időm. Ez volt az, ott. ni! — é« a foglyok csoportjában álló egyik tizenbét-tizennyolcévc« fiúra mutat, aki­nek h-talmas daganat éktelenrti a homlo­kát — Úgy öiss'zeesuklott. kérem, mint a zsák. Kézigránátját rrragamhoz vettem ép­pen jól fogott, mer! a mieinket már mind kidobtuk. Az oroszok nem vették észre közeledésünket, csak jósokára. Futottak lefelé a parton, a sötétben nem láttunk jól. beszüntettük a tüzelést, mert féltünk, hogy saját bajtársainkat lőjük agyon. így i* szegén vek..: három súlyos sebet kapott. A bárom magvart most viszik hord­ágyon. Egyik fepővést kapott, a másik kellő a basán kézigránátszilánkot. Megil- letődve állunk fé’re az útból, vigyázzba kapjuk maírunk t valamennyien. A Don minderről nem tud semmit. Fo­lyik tovább méltóságteljesen, lomhán, las­sún. e.sende-en. mint ahogy évszázadok óta teszi. mer* hiszen azért ..csendes Don“... Alkonvodik. Sűrű pára aszik a levegő­ben. felettünk elUnséít^s bombaveto dü­hös. rekedt morgása baliszik. Este van. Óvári-Ó's József, t. zászlós. BOMBÁK A BŐRÖNDBEN Paris, augusztus 19. (NST.) A pá­risi keleti pályaudvaron egy férfi feltűnően nehéz csomagot helyezett el a ruha tárban. A pályaudvari Ita­tósás- felnyitotta a gyanús bőröndöt, amilyben 55 darab angol gyártmá­nyú gránátot találtak Másnap,ami­kor a csomag tulajdonosa jelentke­zett, a detektívek igazoltaUák. A férfi pisztolyt vett elő és többször elsütötte. Y'ésúl elfogták. Megállapí­tották, hogy 1909-ben szüle-e. > Cseh­országban Olcsón és mégis jól! Ä gondos háziasszony ss&kis korszerű szes» káosiönyvhői főz!!! Kevésből jót! Peng A Mai idők szakácskönyve. Zsír nélkül készíthető ételek. Tojás nélkül ké­szíthető ételek. Cukor és liszt nélkül készíthető ételek. Étrendek. 2.40 Húspótló ételek hustcslcm napokra. Hústalan étrenddel az egész eszten­dőre, az idény-ételek figyelembevé­telével. 1.60 Készüljünk a télre. Cukornélküli befőzés. Gyümölcsök főzelékek, tésztafélék, húsfélék, stb. tárolása. Hasznos növények gyűjté­se. Gyakorlati tanácsok. 2.— Háztartás, háztartási alkal­mazott nélkül. Az egyedül dolgozó háziasszony nél­külözhetetlen segítője, minden ház­tartás korszerű, gvakorlati tanáce- adója ' 1.80 Kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre után­véttel is azonnal szállítjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents