Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-19 / 187. szám
- - l JSzerkesztóség és kiadóhivatal: Kolozsvár, ßlßPITOITß: Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVÁLLALAT* Jókaí-u. 16., L em. Telef.; íl—09. Nyomda: Egye- teitt-a. 8. sz. Telei.: 29—23. Csekkszámla 72056 BIRTHfl MIKLÓS fit. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 2.70 P., uegyedévre 8 P., félévre 16 P., egész évre 32 P. Tizennégy ellenséges hajót sülyesztetíek e 7 a németek 24 óra alatt ISTVÁ IRÁLY ÖRÖKSÉGÉ Irta: LÁSZLÓ DEZSŐ I. Az utóbbi években egyre gyakrabban hallunk a szentistváni gondolatról, egyre inkább emlegetjük az ® örökségét. Meglehetős ritkán gondolunk azonban arra, ami a szentistváni rendszernek legbensobb lényegét jelenti: István kiirály a pogány ma- | gyarok üdvére keresztyén egyházat j szervezett, a keresztyén egyházat j beleépitette a magyar nemzet és ma- i gvar állam testébe és a keresztyén i egyházon keresztül elhatározó lökést adott a magyar lélek átminősü- ; lésének. Szokás azt mondani, hogy i mindezt politikai számításból tette. j A lények azonban azt mutatják, hogy a szentistváni mü teljes valójában j több volt a pillanatnyi politikai ér- j dek kielégítésénél, az ö keresztyén j egyháza örökre megszabta a ma- j gyarság sorsát. Nemcsak úgy szabta j meg, hogy ezzel a lépéssel íelíüg- 1 gesztette a rokon hun és avar po- ; gány népeket elsodró történelmi j végzet rajtuk való beteljesedését, j hanem előre tekintve, olyan alapot j rakott a magyarság alá, amelyről lé- j te feladása nélkül többé le nem tér- j hét. Világosan kell látnunk, hogy a j szentistváni keresziyénség iníézmé- j nyes egyházi keresziyénség volt. Ez ! az egyházi intézmény szerves élet- ; szerve a nemzet és állam életének s j ennek ellenére mégis Mzíosiiani tud- í ta benne a személyes lélek szabadsá- ! gát és az egyháznak az államtól való lelki függetlenségét. A szentistváni egyház a nemzet és állam legdöntőbb érdekeit szolgálja és mégsem szolgája az államnak, hanem egy államfeletti hatalomnak: Istennek eszköze a nép üdvözitéséxe s a világban való sikeres eligazítására. István király a római egyházhoz kapcsolta a magyar népet, de ez a i nagy, nyugat felé fordulás nem je>- lentette a sajátos magyar lélek sorvadását, vagy pusztulását. Csak most, az újabb magyar középkori kutatások nyomán látjuk, hogy milyen sajátosan magyar középkori keresztyénségünk volt. Ez a középkori magyar keresztyén egyház az örökkévaló isteni világhoz kapcsolta hozzá a maga hivő gyermekeit, s mialatt Krisztus felé fordította a nép tekintetét, olyan művelődést és polgáriasodást eredményező, mindennapi, földi munkát végzett, amelyhez hasonló jelentőségű a magyar történelemben sehol sem található. , H. Át tudta-e a nemzet ezt az örökséget menteni a magyar történelem évszázadain? Az egységes szentistváni keresztyén egyház helyett ma féltucatnyi keresztyén egyház végzi a magyar nemzet pásztorolását. A keresztyén gyökérről leszakadt filozófiai és tár- 1 sadalomtudományi elméletek „modernné'1 tették a magyarságot. A li- berálizmus szelleme igyekezett elhomályosítani az egyházak dönt® jelentőségét, s közszellemünkben egyre jelentéktelenebbé vált az egyház fontosságának tudata. Találkozunk mozgalmakkal, amelyek az egyházakban a szellemi és társadalmi haladás legnagyobb kerékkötőit látják. Sőt a magukat komoly keresztyéneknek tartók között olyan lelkek is akadnak, akik a mély vallásos hit kiélésére az egyházat alkalmatlan keretnek tartják. Azok soraiban pedig, akik az egyház döntő fontosságát elismerik, sokan vannak, akik az egyházat minden szellemi szabadságától megfosztva, az állami élet feltétlen kiszolgálójává akarják tenni. A j modern íormák között meglepő erő- j vei kezd érvényesülni a bízantiniz- i más. Ez a helyzet azt mutatja, hogy ; Szent István örökségét veszedelem | fenyegeti. A felszínes szemlélő szerint a leg- j nagyobb veszedelmet a magyarság j egyháaái széttagoltsága képezi s van- j nak, akik úgy képzelik, hogy nem- j zeti érdekből állami parancsszóra ! egyik napról a másikra egyetlen j egyházba kell és lehet a nemzetet j tömöriteni. A mi felfogásunk sze- j rint nem az a legnagyobb veszede- j lem, hogy több egyházban él a nem- j zet, hanem sokkal inkább az, hogy ' az egyháznak nem látjuk azt a dön- j tő nemzeti és állami jelentőségét, j amely István örökségének alapját [ képezi. Nagy baj az, hogy az egyháznak jelentőséget tulajdonítok igen tekintélyes tábora nem tudja elismerni az egyház és állam olyan viszonyát, amelyben az egyház Istentől függő lelki szabadsága teljesen megmarad. Egyházakat állami parancsszóra sem egyesiteni, sem alkotni nem lehet. Bárki próbálta meg ezt a merényletet, vállalkozása csúfos kudarcba fulladt. Az egyházban Istennel él a nép együtt, Isién uralma, oltalma, pásztorbotja és áldása alatt. Minél inkább ezt az alapigényét tudja az egyház teljes szabadságban kiélni, annál több lelki és anyagi jó származik belőle a rábízott nép javára. Minden magyarnak fáj a magyar keresztyén nép egyházi megoszlása, de ezt a megoszlást emberi, történelmi erők latbavetésé- vel eltüntetni nem lehet. Nem ennek elüntetésén ksil tehát fáradozni, hanem sokkal inkább azon, hogy min- denik egyházat a maga területén, a másik egyházzal való súrlódások nélkül, a maga módja szerinti legteljesebb életre segítsük. A magyar keresztyén egyházaknak nem egymás ellen, hanem egymás mellett, a jó hatásokat egymástól kölcsönösen elfogadva, kell az egyetlen magyar nép gondozásával Istennek szóigál- niok. S a magyar nemzetnek és államnak a szentistváni alapvetés értelmében kell az egyházaknak min- I den külső támogatást, s az Istenben j bizó hitből fakadó teljes belső sza- j badságot megadnia. Az igazán Isten- \ nek engedelmeskedő és szolgálni \ akaró egyháztól sohasem szabad a nemzetet féltenünk. Csakis az ilyen j egyház tud a nemzet életében szel- I ierni megújulását, erkölcsi megtisz- I tulást és elszakíthatatlan belső ősz- j szefogást eredményezni. j m. Amilyen mértékben megyünk bele a most dúló háborúba, s érez- ; zük annak erköcslaziió, lelki nyug- j taianságot és szekadozást támasztó itthoni hatását, olyan mérték- j ben halljuk az esedékes és szűk- : séges fölhívást az itthon élő neon- j zeki társadalom belső megszervezé- j sére. Társadalmi és nemzetvédő ala- j kutatok vezetői és széles tömegei ! tesznek vallomást arról, hogy a nem- i zet belső frontjának kiépítésén eyy- ! re fokozottabb erővel fognak mun- ! kálkcdni. Föl kell tennünk a kér- ; dést, hogy van-e a nemzet életében ' a nemzeti egyházaknál döntőbb nem- j zelvédelmi szerv és keret? Nem az egyházaké-e elsősorban az a feladat, > hogy a nemzet lelkét a nemzetet elsorvasztó lelki betegségektől meg- j tisztiigák s a nemzet életében a leg- \ döntőbb erkölcsű erőket mozgásit- j sák? A szentistváni örökséget öntu- j datcsan ápoló magyar egyházaknak J különös módon kell arra gondolniuk, hegy az 1918-ban bekövetkezett nagy nemzeti katasztrófáért nemcsak az azt előidéző bomlasztó moz- j galmak, hanem ők is felelősek, mert j elsősorban nekik kellett volna a nemzet legjobbjainak és széles tömegeinek olyan szellemi irányítást és szervezetet adu Sok, amelynek kemény falán minden nenizeíetbom- lasztó áradat megtörik. Pár év óta nemcsak a római pápa alá tartozó katolikus egyházak, hanem a protestánsok is megünneplik István király napját. Ez az örvendetes tény nemcsak azt jelenti, hogy fokozódott a magyar keresztyén egyházak belső összetartása, hanem azt is, hogy a szentistváni keresztyén gondolatot minden keresztyén magyarra nézve nyilvánvalóan kötelezőnek ismertük el. Ma egyetlen magyar egyház sem térhet ki a közös feladat elvégzése alól: végezni a legdöntőbb súlyú keresztyén nemzetnevelést és társadalcmszervezést. Ezt a ma elengedhetetlenül fontos nemzeti missziót azonban csakis akkor tudják a magyar keresztyén egyházak elvégezni, ha a keresztyénség megmaradásáért folyó mostani gigászi i küzdelemben egymás között legtelje- i sebb treuga Deit tartanak. Aromán uralom alatt eltöltöttasz- . tendeink megmutatták, hogy egymás : hitbeli megbántása nélkül az erdélyi magyar egyházak a magyar művelődés szolgálatában a legerősebb egységes arcvonalat képezték ki és tartották minden ellenséges támadással szemben. A kolozsvári „Három püspök-iere“ s az abból kivezető három püspökről elnevezett utca nem üres forma, hanem lényeget jelképező valóság. Hisszük, nemcsak a múltra, hanem a jelenre és a jövőre nézve isA Kolozsvár városi társadalmi munkaközösségben a legtestvéribb módon szervezték meg a kolozsvári egyházak pászterai és nőszövetséyei a Magyar Norma mozgalmát s végzik a város szegényeinek rendszeres gondozását. Ezek a jelek azt mutatják, hogy a szentistváni keresztyén gondolatot a több mrgyax egyházon keresztül is lehet eredményesen és gyümölcsözően szolgálni Ami lehetségessé vált egy országrészben s kipróbált munkarend egy nagyvárosban, általános törvényévé és életgyakorlatává lehet egy egész országnak! Ma az a feladatuk a magyar keresztyén egyházaknak, hogy a maguk hitvallása, élet- és munkarendje szerint saját híveiket minél teljesebben fordítsák az örökkévaló Isteni világrend valósága, értékei és törvényei felé, vigyék bele saját híveik leikébe a nemzetet megtartó szellemi és erkölcsi erőket. Mindenik egyházra éppen elég magyar ember van hízva, ezeknek óriás tömegei igazán rá vannak szorulva arra, hogy a saját egyházuk részéről minél teljesebb lelki gondozásban és erkölcsi megtisztulásban részesüljenek. Bizalommal, életrevalósággal teljes, másokért keresztet vállaló, áldozatos magyarokat kell minden egyháznak a maga templomaiból kibocsátania a magyar élet minden területére. A hitben egy nevezőre jutni nem tudó egyházaknak a nemzeti élet nagy érdekeinek szolgálatában a legteljesebb egységet kell mutatnick. A művelődési, társadalmi szolgálatban pedig látható módon ki kell ábrázolatok, hogy ők az egységes magyar nemzet legfontosabb nevelői, gondozói és szervezői. Abban a hitben irtuk ezeket a sorokat, hogy az abban foglaltak nem egyetlen magyar embeT korszerűtlen elmélkedései, hanem számos magyar vezető ember meggyőződése s széles magyar tömegek magatartása és óhaja. A szentistváni keresztyén gondolat komolyabban él a mai magyar nemzetben, hogy sem gondolnék, mert a magyar keresztyének legkomolyabbjai tudják, hogy ennek a gondolatnak érvényesilésén dal el a magyarság belső frontjának s egész életének sorsa. Gondokkal terhes, őszre hajló napjaink sűrűsödő ködéből igy világtik ki, igy tündöklik elő István király ragyogó öröksége.
