Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-14 / 184. szám
Varasilovszktól Sztálingrádig Az Alsó-Volga és Felsőkaukázus nagy jelentősége az orosz polgárháborúban és a mostani harcokban Irtó: Körösi Sándor vezetésével, egy telje*; esztendőn ál tartotta — néhány hónapi megszakítással —• a „vöräs Verdun* * 1'-nek elnevezett Cáricin városát, amely ennek emlékéül kripta 1925-ben a Sztálingrád nevet. Vara siló v, Bugyonnij és Tyimosenkó csapatai mindaddig harcoltak Mámontov, Gyényikin és Wränge.; tábornokok fehér haderőivel, amiig Cáricint 1919 őszére teljesen fel nem szabadították az ostromzár alól. Ezután az ellenforradalmi haderők lendülete megtört s a következő évben a Gyényikin \ —Wr an ge'lr és a szibériai Kalcsák-hadse- reg utolsó maradványait is leverte a vörös hadsereg. Kié az érdem: a Sztáliné, vagy a Trockijé? Sztálin és Varasilov cáricini és délorosz- országi hadviselését Trockij. az akkori és későbbi hadügyi népbiztos, tehát fölöt- tesiik, éles bírál itta]: illette (lásd Trockij: „Életem1“ ciuni önéletrajzát) s legalább is fegyemezel 1 e nségge 1, a központi parancsok semmibe vételével! és önfejűséggel vádolta őket. Trockij szerint Cáricin vé~ dehne nem■ volt hőstett, hanem korlátoltság; mert nem volt szükség annyi profé- csérlésre. Tényleg, egyes katonai feljegyzések arról tanúskodnak, liogv Cáricint végeredményben Trockij mentette fel azáltal, hogy főerejével Kúpjanszknál, mely helység a. mostani hadjáratban is döntő szerepet játszott, áttörte a fehérek frontját s igv Gyényikint is visszavonulásra kényszeritette. Ez Q; Cáricin körüli vita is nagymértékVlagyikávkáz — „Urald a Kaukázusi“ A rohamosan előrenyomuló német csapatok tudvalevőleg már egészen közel vannak mind a Kaukázus, mind pedig a Volga .alsó folyásának kulcsához. Az előbbit Ordzhonikidze városa jelenti, amelyet másfél évtizeddel; ezelőtt még Vlagyikáv- káznak hívtak, amióta az oroszok ezt a pompás országrészt először elfoglalták. * Amint V 1 agyi vas ztok neve azt jelenti oroszul: ,,Ur:<ld a Keletet“, a Vlagyikávkáz elnevezésnek „Urald a. Kaukázust“ a jelentése. Akinek ugyanis ez a város a kezében van, az uralkodik az egész Kaukázuson. Ugyanezt a szerepet tölti he Cáricin — Sztálingrád — az alsó Volga és a Káspi-lenger északi partvidékére vonatkozólag. Mindebből kitűnik, milyen nagy jelentőségük van a Déloroszországban most lezajló harcoknak, ámeneknek a második \ aras.Tovszk, azaz Sztávropol elfoglalás® kimagasló mérföldkövét jelzi. Amint láttuk, az orosz polgárháborúban is ennek az országrésznek a birtoklása döntötte <1 a harc végső kimenetelét. Ott, a Do-nka- nyarban, az Alsó-Volgánál és É^zakkau- kázusban pecsételődött meg végleg az orosz ellen forradalom sorsa s itt dől cl most a szovjetura Som sorsa is. Ez alkalommal a vörösök vannak a fehérek helyzetében. a vörösök helyében pedig a nagyszerű német és szövetséges haderő. Micsoda különbség! Ezérl nem is lehet kétséges, hogy most Sztálin, Varasilov és Október 19.-én érvénybe az us záróratörvény Kolozsváron a belvárosi üzletek déli zárórája nem változik bon h azzá |árul I a Sztálin cs I roekij kei" zötii Imi almi viszály ebnérgC'fredoseliez, aminek áss »lobbi végül is áldozatává vált, Sztálin pedig, anúkor tíz évvel ezelőtt korlátlan diktátorává lett a Szovjetuniónak, úgy íratta át a polgárháború történetét. hogy Cáriéin, az egész Donvidék és a Kaukázus „felszabadítása4* az ő, meg Vars'sil’ov érdeme gyanánt szerepel. Azóta szaporodtak el a nevükről elnevezett helységek ezen a vidéken. I Éhben az összefüggésben érdekes különben még az is, hogy 1921-től 1912 tavaszáig Varasilov volt a parancsnoka az északkaukázusi katonai kerületnek s ő „pacifikálíta“, vagyis törte bele a szovjet- rendszer igájába ennék ai területnek sza- -94 [pqo|)r ZU ipqcfy ’itodou pioJazsäespBq hát jól ismeri az ottani vizsonyokat is, akárcsak Tyimosenkó, aki később, 1937- ben állott ugyanennek a kálón i kerületnek az élén. Mindketten Ukrajnát, a Don- vidőket és a Kaukázust ismerik a legjobban. Sztálinnak pedig, a géorgiái Gori- beli foil ózó varga fiának. a Kaukázus az eredeti hazája, ahol viharos ifjúságát töltötte, Ennélfogva érthetők azok a hírek, amelyek szerint Varasilov és Sztálin maga is bekapcsolódik a Kaukázus és SzlaI lingrád védelmébe, hiszen éppen ezeknek a nagvfontosságu hadigazdasági központoknak a> végleges elvesztése erkölcsileg is megrendtiené a Szovjetuniót. Ha Sztálin két legbizalmasabb tábornagyával, akiket a „szovjetunió hőse“ címmel is kitüntetett, sem tudja megvédeni s'ját hazáját és saját városát, ugyan mit várhatnak tőle tovább? Ezzel beigazolódnék mindaz, amit az általa Mexikóban agyonveretett Trockij badvezéri képességeiről annakidején megírt, vagyis, hogy egész eáricini és kaukázusi dicsősége csak talmi cs mondvacsinált hőstett volt. Igazán el lehet mondani, hogy É-zakkaukázus és Sztálingrád elestével Sztálin szovjetural- ma döntő vereséget szenved. Tyirnosenkó seregei jutnak ugyanarra a sorsra, mint annakidején Gyényikin, Vrangel és Katesák lelkes, de összeforró t- lan csapatai. A vöröshadséreg ugyanazon a terepen szenvedi végzetes vereségét, ahol a polgárháborút megnyerte és g>ő zött. Akkori győzelmét azonban nagyrészt annak a körülménynek köszönhette, liogv az ő háta mögött volt Oroszország gazdaságilag legfejlettebb és legdu-abb köz- j ponti része, meg legsűrűbb közlekedési hálózata, mig ellenfelei csak gyér vasúthálózattal é.s erőforrásokkal rendelkeztek. Különben is Oroszországban mindig igen nehéz volt a széleket tartani "a központból jövő nyomással szemben. A szövetséges haderő Dél Oroszországban mir megszerezte a központi helyzetet és a bolsevikoka t a szé ekre szorította, ott pedig egv- má1 uián megfoszt it őket a legfontosabb közlekedési lehetőségektől. Ennek következtebon ellenállásuk [szükségszerűen mindinkább szétzüllik. Mihelyt viszont egészen kicsúszik lábuk alól Délorcszország és a Kaukázus, ez a két legjelentékenyebb támaszpont, nem sokáig tarthatják magukat nz arcvon’al középső és ész’ki szakaszán sem: be kell következnie ellenállásuk teljes összeomlásának i&. íme 'S araşi,Iovról és Sztálinról1! elnevezett déloroszországi gócpontok elfoglalásának rendkívüli jelentősége és messzemenő bordereje. Á győzelmes német csapatok most már a második VarasilovSzkot (mert az oroszok ezt bizony ágy mondják ki) is elfoglalták. a felsőkaukázusit, azt a várost, amely régebben a Sztávropol nevet viselte. Az első Varasilovszk, a délukrajnai, amelyet eredetileg AlcSinszknak hívtak, már az idei hadjárat elején a íténgelycsa- patok kezére került s úgy, egy hónappal ezelőtt Varasilovgrád, ősi nevén Lugánszk szintén elesett. Az olvasó tehát alig két hónap alatt háromszor is találkozott a donvidéki és északkaukáznsi hadműveletek során Vara silo vra, a híres szovjet- tábornagyra emlékeztető városnévvel, ami talán meg is zavarta. Hát még ha a Varasilov nevére átváltoztaitoít összes kisebb helységnév is mind előfordult volna! Ezen a vidéken ugyanis siiriin akad még helység, amely újabban Varasilov nevét hordja valamely formában, akárcsak a Sztálin névvel összefüggésben kialakított város- és községnevek a vörös diktátorét. (Itt mellesleg újból megjegyezzük, hogy mhul a két név felvett forradalmár-név: az előbbit a reszelőt jelentő „varasiló“, az utóbbit pedig az acélt jelentő ,,sztál“ szóból képezték, úgyhogy Varasilov oroszul annyi, mintha magyarul azt mondanék — Reszefős, vagy Sztálin helyett — Acélos; Molotov meg ..Kalapácsos“ volna magyarul..,) I Ezeken ă vidékeken azért olyan sok a: Vorasilovról, meg Sztálinról elnevezett kisebb-nagyobb helység, mert a szovjet- uralom első éveiben főleg ők tevékenykedtek errefelé s később, amikor ők kerülték az élre is, â legtöbbet ezekkel a tájakkal törődtek, mint állítólagos hőstetteik színhelyeivel. „A polgárháború és intervenció éveiben ön volt a dicső Vörös Hadsereg és nz ellenforradalom fölölti hősi győzelmek egyik megszervezője Sztálin elvtárssal együtt, az ő közvetlen vezetése alatt. Ön szervezte meg Cáricin (vagyis Sztálingrád) hősies védelmét, amely a polgárháború történetébe annak egyik legdicsőbb lapjaként került be.“ — A többi között ezekkel a fellengős szavakkal üdvözölte a Legfelső Szovjet elnöksége Varasilov Kliment Jefremovicsot 1941 február 3-án, hatvanadik születésnapja alkalmából, amikor is ismételten kitüntették a Lényin-rcnddel, róla nevezték el a vezérkari akadémiát és nevére számos katonai ösztöndíjat létesítettek. Valóban, Varasilov, az ukrajnai Verch- nyéje község vsuti pályaőrének a fia, a polgárháború éveiben vívta ki hírnevét, magas állásait pedig azz 1, hogy a harcok viharaiban Sztálin meüiié sodródott. Az már áltlában ismeretes róla. hogy 7 éves korától maga fai-tolla fenn magát, előbb pásztorkodással, majd mint szénbánya és vasgyári munkás, főleg Lugánszk- ban, ahöli már 1899-ben sztrájkot szervezett és csatlakozott a szociáldemokrácia baloldali pártcsoportjálioz, a későbbi bolsevistákhoz. Többször • letartóztatták és száműzték, de mindig megszökött s mind az 1905-beliii, mind az 1917-es forradalom idején ő vezette a lugánszki bolsevik okát. A polgárháború általános kitörésekor, 1918 tavaszán is Lugánszkban volt s egy partizánosztag élért megkezdte a harcot a német megszálló csapatok ellen, Charko- vot azonban akkor sem tudta tőlük megvédem. Később Gyényikin tábornok dél- oroszországi ellen fórra diami hadserege ellen fordult s miután parancsnoka lett az általa szervezett 5. ukrajnai hadtestnek (az oroszok rendszeresen hadseregnek nevezik a hadtestet), ezzel három hónapon át tartott nehéz harcok után átvágta maigát a fehérek szorongatta Cáricinbe,. Itt aztán őt tették meg a 10. szovjethadtest parancsnokának. Akkoriban minden egyes hadtestnek úgynevezett „forradalmi hadi szovjetje“ volt s a 10.-né3l a „rewojien- szovjet" élén politikai főmegbizoLtként nem más, mint Sztálin állt. Ebhez a hadtesthez tartozott eleinte Bugyonnij lovas- hadosztálya is, amelynek egyik ezredét 1918 júliusában az akkor még csak 24 éves Tymosenkó Szrmjón Kansztantyino- vics, a besszarábiai származású paraszt- fiú vezette. ,Ez a kvadrivirátus aztán, persze Sztálin 1 KOLOZSVÁR, augusztus 13. Az uj zár óratörvény, amely a hivatalos lap julius 19-L számában jelent meg és amely tudvalevőleg hatályon kiviil helyezi az Ösz- szes idevonatkozó megelőző törvényeket, a törvény kihirdetése napjától számított 90 nap múlva, tehát október 19-én lép érvénybe. A törvény végrehajtási utasításának elkészülte előtt a kereskedelmi miniszter felhívta az érdekképviseleteket és közigazgatási közületeket, hogy a záróratörvényt a helyi viszonyokhoz alkalmazzák es e tárgyban tegyenek előterjesztést. Kolozsváron értesülésünk szerint már az érdekképviseletek megvitatták az uj záróratörvény rendelkezéseit s az érdekelt kereskedők bevonásával foglalkozott a kérdéssel az I. fokú iparhatóság is. Az eddig kialakult vélemények szerint Kolozsváron az uj záróratörvény nem idéz dö majd sok változást. A belvárosi üzletek déli zárórája mindeneseire megmarad, szó van azonban arról, hogy n külvárosi kereskedések’ déli záróráját meghosszabbítják éspedig azért, mert a külvárosokban korábban kell az üzleteket nyitni és későbben kell zárni, mint a belvárosban. Az uj törvény szerint különben nyílt árusítási üzletet kis- és nagyközségekben köznapokon reggel 6 óra előtt kinyitni és este 7 órán túl. szombaton este 8 órán túl nyitva tartani nem lehet. Törvényhatósági jogú és megyei városokban olyan \ IJjdon •tagok, klaa "■ -iktisok Albumok, felszerelések. —’ Szálútok hiánylistára K» moly, szolid árak. Gyűjteményt, tömegbélyegeket készpénzért veszek. /.. fferczeg Ernöné bélyeg- kereskedő Kvár, Dávid isii tea 12. Vesz, elad, cserél. ■a——■ T ——tmmm nyílt árusítási üzletet, amelyben kizáróan vagy túlnyomóan élelmiszert, vagy tüzelő anyagot árusítanak, köznapon reggel 0 óra előtt kinyitni, ás 7 órán hd, szómba ton este H órán túl nyitva! (irtani nem szabad. A törvény szerint nyílt árusítási üzletnek kell tekinteni azt az üzletet is, amelyben kizáróan továbbárusitók részére Szolgáltainak ki árut, de a/, ilyen üzletet reggel 7 óra előli kinyitni és este 6 órán túl. szombaton délután 2 órán túl nvitv-ataria ni ivem szabad. Gergely-naptár szerinti ünnepen, ha az nem munkaszüneti nap é« Nagypénteken a nyílt árusítási üzleteket déli 12 órán túl nyitvatartani nem szabad. Zárórán túl az üzlethelyiségbe uj vevőt beengedni nem szabad, olyan verőt, azonban, aki a záróra előtt érkezeit az üzletbe, a zárórán fid legfeljebb ló percen belül szabad kiszolgálni. Nyílt árusítási üzlet nyitásának és zárásának időpontját az illetékes hatóságok a keret szűkítésével vagy tágításával is megállapíthatják. A megállapítottnál korábbi üzletnyitási és későbbi üzletzárási időpontot csak abban az esetben lehet megállapítani, ha egyidejűén az üzleteknek a déli órákban legalább olyan bosszú időn át való zárva- tartását rendelik el, amelynek tartama megfelel a törvényben előirt árusítási idő alatt és után lehetővé tett árusítás időtartamának. Az üzleteknek a déli órákban 3 óránál hosszabb időn át való zárvatartá- sát nem szabad elrendelni. A zárvettartás idejének a déli 12 óra és délután 4 óra közölti napszakaszba kell esnie. Az üzletekben a kötelező z árva-tartás ideje alatt a zárórát követő 15 percen túl az üzleti alkalmazottat foglalkoztatni nem szabad. Megengedi a törvény, hogy — a munkaidőkorlátozások kivételeihez hasonlóan — kivételesen, az elkerülhetetlenül szükséges mértékben az üzlet kötelező zárvatartásának ideje alatt is szabad foglalkoztatni az alkalmazottakat, de ezt indokolással: köteles a munkaadó 24 óra alatt az elsőfokú iparhatóságnak bejelenteni. Egy-egy évben azonban összesen legfeljebb 14 napon át szabad az alltalma- zoitakat az üzlet kötelező zárvatartásának ideje alatt foglalkoztatni. ! Külön intézkedik a törvény a kizáró- tagos pálinkám érések ér bortermelői ki* mérések, nyilvános étkezőhelyiségek zárórájáról. valamint a géperejű Jármüvek üzembentartásához szükséges anyagoknak a piacon, téren. utón. vagy utcán való árusításának idejéről. A törvény hatálya a kizárólagos dohányárudákra nem terjed ki: ezeknek az üzleteknek zárórája tekintetében a pénzügyminiszter intézkedik. A törvényt egyébként a kereskedelem- é* közlekedésügyi miniszter a vendéglők, a kocsmák és kávéházak tekintetében a bel ügyminiszter az ügykör szerint érdekelt miniszterekkel egye tért őleg hajtja végre. * VERSENYTÁRGYALÁSI HIRDET MKW. A m. kir. Országos Közegészség- ügyi Intézet kolozsvári Ápolónő és Védőnőképző Intézete 156- 1942. szám alatt nyilvános versenytárgyalást hirdet az Intézet tűzifa- és szénellátására az 1942 43. fűtési idényre. Szállítandó mennyiség kb. 1200 q hasábfa és 4000 q cca 4000 5000 kalória fütőértékü hazai szén. \ közszáilitás költségei szabályszerűen biz I tositva vannak. Ajánlati űrlapok az Inté- j zct gondnoki hivatalában (Kolozsvár, I Mussobni-ul 74- 76. sz.) a hivatalos órák j alatt átvehetők. A? ajánlatok aláírva, ösz- I szefiizve és lepecsételve folyó évi augusz 1 tus hó 22-ig délelőtt 11 óráig az Intézet gondnoki hivatalánál nyújtandók be. ahol J azok ugyanakkor bizottságikig felbontat j nak. Az ajánlatok felbontásánál a szül I Utók vagy megbízottaik jelen lehelnek j Bánatpénz, határidő és egyéb feltételekről I az ajánhti nyomtatványban foglallak in I tézkednek. Kolozsvár 1912 augusztus 1 i Dr. Lörinoz Ferenc s. k.. egyetemi uv. r. tanár, az Intézet vezetője.
