Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-13 / 156. szám

ELLENZÉK 1 #12 július 1&. km ERDÉLYI PÁilf to»8S Báró BániSy Bániéi és László Bezső Marosvásárhely képviselői KOLOZSVÁR, julius 13. Az Erdélyi Párt vezetősége a vármegyei és városi tagozatok elnökségével karöltve folytatja az opzággyűlési képvi­selők területi beosztására vonatkozó tervezet összeállítását. Legutóbb az Erdélyi Párt marostordamegyei és merosvásárhelyi elnökségé mglalKo» zott a kérdései, amely a következőképpen javasolta Marostordában a képviselők beosztását: .... 1. Marosvásárhely thj. város: báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter és László Dezső kolozsvári belvárosi ref. lelkész. 2. Nyárádszeredai és teke! járások: Pálify Károly. ^ 3. Erdőszentgyörgyi, marosi alsó és mezőbándi járások: dr, Szilagyi Oíivér* í. Marosi felső, régeni alsó és felső járások: dr. Bíró István. 5. Maxosvölgyi faipari telepek: Venczei Antal kolozsvári képviselő. 4z OTI-járuIébk ugyébeBi fceaJvánnyal lordul* a belügyminiszterhez az Erdélyi Pád Az Evdé!yi Pásti favaslatía a* érfénybea íeyő rendelkezések médnsiiásáí kéri KOLOZSVÁR, julius 13. Közérdekű be­advánnyal fordult a közelmúltban a belügy­miniszterhez az Erdélyi Póri központi ■ve­zetősége. A piánt vidéki tagozatai utján szá­mos jelentés érkezett a központhoz, hogy az OTl~járul éle oh kai- kapcsolatos rendel- kezesedf különböző értelmezése miatt na­gyon sokan nem tudnak hozzájutni illet­ményeikhez. Az Erdélyi Párt a magyar munkásság és műigá n t i s z t vis el ő oszt ál y kérdéseit mindig különös • figyelemmel kisérte és ezért az OTI-vral kapcsolatos jelentések alapos átta­nulmányozása után tette ssteg javaslatát a belügyminiszternek. Az Erdélyi Párt javaslata azt indítványoz­za, hogy a társadalombiztosítási jogszabályok a ke- Jeti és erdélyi területen való hatálybólépr telese tárgyában kiadott 2000—1941. M. E, számú rendelet 5. paragrafusának 0. bekezdésében foglalt rendelkezést módo­sítsák. Ez a rendelkezés baleseti járulékot az egyébként igényjogosultaknak csak abban az esetben állapit meg, ha lakóhelyük 194-0 augusztus 30-én (a bécsi döntés napján) a visszacsatolt területen vagy Magyarország egyéb területén volt. A beadvány a:zt kéri, hogy a rendelkezést oda módosítsák, vagy egészítsék ki, hogy a honvédek bevonulásáig vagy azután is Ó-romárda területéről hazár tért személyek által igényelt társadalombiz­tosítási kártalanítás fettételeit ugyanúgy ál­lapítsák meg, mintha 1940. évi (tugusztuk 30. napján a visszacsatolt keleti és erdélyi területen lati volna a lakóhelyük. Az Erdélyi Párt beadványában a méltá­nyosságra és megértésre hivatkozik, amelyet ebben a kérdésben mindennél inkább meg­érdemel a jogszabályok merev rendelkezései által hátrányos helyzetbe jutottak sorsa. Hivatkozik többek között a beadvány líor­vpth István gyergyótö 1 gyesi lakos konkrét esetére, akinek még a régi magyar impé ' riurn alatt egy fiirészgyári baleset alkalmá­val jobbkeze három ujját levágta a gép.. Horváth István részére még az Országos Munkás Betegsegélyző és Balesetbdztosilió Pénztár állapította meg a keresetképesség csökkenésének megfelelő járadékot. A tria­noni összeomlás után az illetékes román iuunkqsbiztositó pénztár a sérült részére 90 lej havi járadékot állapított meg és fizetett, Ebből az összegből természetesen nem lehe­tett megélni. Horváth István Gyergyótölgyes községből az ÓTOmíániai területén levő Piatra-Neamtu városába ment munkát vál­lalni. Azért távozott el állandó lakhelyéről, mert a román munkásbiztosátó pénztár nein volt hajlandó felemelni a havi 90 lejes já­radékot s alkalmi munkáik vállalásával, ahogy tudott, megpróbált péntz keresni. A bécsi döntés napján kórházban volt és igsy csak a honvédek bevonulása előtti napon térhetett vissza Gyergyótölgy e sre. A felszabadulás után kérvénnyel fordult az Országos Társadalombiztosító Intézethez és kérte járadékának folyósítását, illetőleg annak a mai viszonyoknak megfelelő meg" állapítását. Az OTI a kérést cl utasított a, a 20ÍE—1941. M. E. számú rendeletre való hi­vatkozással azon a. elmen, hogy az egyéb­ként íigényjogosultak csak abban az esetben igényelhetnek baleseti járulékot, ha 1940 augusztus 30-án a visszacsatolt területen, vagy Magyarország egész területén volt. lakóhelyűik. Horváth István esete egy példa a sok kö­zül, amely indokolttá teszi az Erdélyi Párt javaslatát. Á kormányzatnak az a célja, hogy a munkások és magántisztviselők szociális helyzetén minden rendelkzésére álló eszköz­zel segítsen. Bizonyos tehát, hogy most' is figyelembe veszd a.z Erdélyi Párt javaslatát és az OTI-járulékok ügyét Sz érdekeltek kérésének megfelelően intézik el. Miss & ár ut tins estélyi képviselő m széhelySilldf iagesiiás és mm állami egykezek ügyére liiváa fel m i&vvémyimmém figyelmét BUDAPEST, julius 13. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat vitájával kapcsolatban röviden ismertettük Kiss Kál­mánnak, az Erdélyi Párt k%gazdnképvisélö- jéuek, felszólalását. Szükségesnek tartjuk, hogy beszédére újra visszatérjünk és kiemel­jük azokat a szempontokat, amelyek Erdély gazdeközönségét különösen érdeklik, A székely képviselő többek között rámu­tatott ugyanis arra. hogy a tagosítás kérdése sehol sem olyan égető, mint a Székely földön, ahol egy 10 holdas gazda birtoka 40—50 parcellára oszlik, 6 olcsó magyar könyvi 6 könyvsiker! az egymástól legtávolabb eső hegyoldalakon. Beszédes példaként a maga esetére hivatko­zott. Az ő 32 holdas birtoka 94 parcellára oszkk. Általános érdek tehát, hogy tagosítás utján ezekben a kérdésekben rendet teremt­sen a kormány. Felhívta az Erdélyi Párt képviselője a fi­gyelmet az állami egyhezek működésére. Vé­leménye szerint az egykezek működése nem d égi ti ki sem a fogyasztók, sem az ősterme­lők érdekeit. Olyan jelenségek ezek, ame­lyeknél feltétlenül szükség van az illetéke* kormánytényezők beavatkozására, hogy a felmerült zökkenőket ki lehessen küszöbölni?. Hivatkozott arra, hogy a Hombár bizományo­sai például 18—20 pengőért vették meg a székely gazdák buzafölöslegét és ugyanezt a búzát a rásizoruló székely kisgazdáknak 30—31 pengővel adták tovább. Ady Endre: Tegnapi Pária, kötve ÍÜZVi Boldizsár Iván: Nagy idők kis lexikonja 1 éja Géza: Magyar irodalomszemJélet lilyés Gyula: Mint a darvak Jókai Mór: Sárga rózsa Vitézi énekek a XVI. századtól a XX. századig Korlátolt számban kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTRA fé°tí«Vár' király-tér 9. Vidékre* rendelést is azonnal elintézünk! Ismertette továbbá a képváselőházzal a Glóbusz nevű egyfcéz működését. A Glóbusz az apró nyersbőrök felvásárlására kapott országos monopóliumot. Kiss Kálmán el­mondotta, hogy a Székelyföldén sok a szücs- n^sster, akik azelőtt feldolgozták u bárány~ "őröket, amelyeket összevásárolták. Most a bőröket csak a Glóbusznak sízabad eladni. Konki ét esetet mondott el, amelynek során az egyik szücsmas tértől felvásárolt apró bó- ráaybőröket n Glóbusz Udvarhelymegyéből oLszállittatta Marosvásárhelyre é« amikor a szüc&mes/ter igényelt báránybőröket, a saját barányhőreiit adta vissza, de — ötszörös áron. A múlt télén elpusztult az esőzések I miatt it juhállomány 25-—30 százaléka. A/ elhullott juhok boréért a. Glóbusz I pengőn fizetett, azonban & cigány, aki a döglött ju­hokat megnyuzta, a nyuz&sért másfél pengőt kért, úgyhogy a. gazdái?, erre a % üzlötre î» alaposon ráfizettek. A korpaellátás kérdését is szóvátette és bírálótól mondott a MET ESZ egykén műkö­déséről, A parlament tagjai nagy érdeklődéssel hallgatták végig Kiss Kálmán fejtegetései'!-, amelyeket egyébként az Erdélyi Párt emlék­iratban is közölt az illetékes kormányté­nyezőkkel, ERDÉLYI Si KÉREK. Sziiüiüz Szent István napján bemutatja Ive Károlynak, a nagynevű erdélyi jtónak az „Oi- szágépitö" című darabját. A darab, amel y Szee István, életét, országépUő alkotásait, Enróp.v kultúrájában elfoglalt nagyságái és r/ jJţkori idők történelmi eseményeit vetíti a nézők, drt Kós Károly hasonló cimü regényének szinpaaí. változata. — A német folyóiratok részletesen foglalkoznak Nyirő József németországi utjá- vaí. A nagynevű iró aki az Erdélyi Párt or* szággyüléei képviselője és/kolozsvári tagozati elnöke, több német városban előadást tartott, A német folycSiratok legnagyobb melegséggel, emlékeznek meg Nyirő József előadásairól ét fényképét is közük. A budapesti Nemzeti 300 pengő pénzbünt Hétté a Tábla a 8 árai Újság megfogalmazásáért BUDAPEST, julius 13. (MOT.) Béla volt minisztereluökaek dr. Halász Sándor, a ,,8 órai Újság" felelős szerkesz­tője ellen indított sajtóperében kétnapos tárgyalás után a budapesti ítélőtábla szom­baton hozta meg ítéletét. A felebbviteli főtárgyalás két napja az iratok ismerteté­sével. valamint a perbeszédekkel telt ek Az ítélethirdetés előtt a tanács zárt aj­tók mögött hosszabb tanácskozást foly­tatott. v Az ítélőtáblia az első bíróság ítéletét a vád tárgyává tett bűncselekmény minősi* téisére és a kiszabott büntetés mértékére is visszaható hatállyal megsemmisítette és dr. Halász Sándor cselekményét kétrend­beli sajtó utján elkövetett rágalmazásnak minősítette s ezért az enyhítő szakasz ai kalmazásával a vádlottat 300 pengő pénz büntetésre ítélte, amely behajthatatlanság esetén 20 pengőnként egy napi, összesen tehát 15 napi fogházra változtatható át Az ítélet terjedelmes indokolása megálla­pítja, hogy a vád tárgyává tett cselekmé­nyek első csoportjában a vádlottnak sí* került a hizonyitás, míg a másik két cso­portban a vádlott csak részben todott hr zonyitékoklcal szolgálni. Ezért csak két­rendbeli sajtó utján elkövetett rágalmazás­ért vonható felelősségre. A tábla ítélete ellen mind a fő magánvádló, mind a vád­lott jogi képviselője semmiségi panaszt jelentett be. Mtt*fes?es, rántott disznóhus uikrumpli — ifim harctéré napiólában agy páncéltm&égyu* **mkm*z parancsnoka Kadobestde, 1941 julius ő (vasárnap). 4 óm 30 perckor a tábori őrsöt páncélosok váltották fel, századunk a zászlóuljhoz vo­nult be és azzal együtt menetelt Horodßn- kára. Itt a szakasz gépkocsijait a Piísudvz- kytéren rejtettük, a legénység egy színház­ban kapóit szállást. Az időt anyag-karban­tartásra és pihenésre fordítottuk, 19 órakor újra riadó. A század rövid idő alatt menet­kész. 21 órakor indultunk el Kadobestie felé. Éjjeli menettel 2-i órára érkeztünk be ide, itt éjjeleztünk. Kadobestie, 1941 julius 7 (hétfő). Egész map pihenő. A legénységre ez rá is fér, mert a rajok állandóan szolgálatot adnak, az autók és lövegek még nem voltak karban ­tartva. A parancsnok emberekkel a harcok j színterén, Kotzman község határában, a még mezőn heverő hősihalottakat összeszedi és Kotzman D. útkereszteződésnél adják meg nekik a végtisztességet. Menetben, 1941 julius 8 (kedd). Reggel 5 órakor ébresztő, egész délelőtt anyagkarban- tartás. 9 óra 30 perckor rádión kapjuk a. zászlóaljparancsnok parancsát, hogy menet­hez készüljünk elő. 11 órakor menethez ké­szen állunk, 12 órakor a zászlóaljjal együtt elindulunk. Horodenka fejé. Horodenka után több óráig állunk. Körülbelül 18 órakor folytattuk menetünket. 21 óra 30 perckor átkeltünk az utászok által készített Dnyesz- tor pontouhidou. Utána 10—12 km.-re hosszú pihenőt tartunk, itt a legénység va­csorázik és cukrot kap ti zsákmányolt félfi- nom cukorból. Ezután a menet rendkívül nehéz é> veszélyes, mert az ég borús s az ut alig látható. Mégis elég nagy sebességgel haladunk. 24 óra után az oszlop megáik Menetben, 1941 julius 9 (szerda)] ő óra után a zászlóaljjal együtt a szakasz »S meg­indul. Hosszú ideig állunk Borsczovuál. Késő délután indulunk tovább, de a barma dik falunál újra hosszabb pihenőt tartunk. Itt. kerül kiosztásra a vacsora is (rumos fekete ég vaj), kenyeret azonban már napok óta nem kap hozzá a legénység. Vacsora után a század tovább indul; két gyalogom, aki ti pihenő alatt elaludt, lemaradt a ka- utóról, de egy óra múlva- jelentik, hogy az első század egyik kocsiján ők is eljöttek. . , ^ ^hruez fo'lyó előtt éjjelezünk, A pihenő­idő elég kevés, mindössze másfél óra. Zingkovczi, 1941 julius 10 (csütörtök). Hajnalban Újraindulunk. A Zbrucz folyón átkelve, a világháborús Orotszország terü­letén járunk. Itt kezdetleges drótnlkadály- readszert s egy pár erődöt is látunk. Délben Kamieniec-Podolsk váro8 elé érünks. De mived a rtírosbau még állítólag oroszok van­nak, ez előtte Lévő fainban állunk meg. Gép­kocsikat es a !övegeket iendl>eh ózzuk és a legénység is tisztálkodik. Délután megnéz­zük a még égő varost. Majd 20 órától pihe: 3. Ztagkovczi. julius 11 (péntek). Reggel 5 urakor ébresztő. DédeJőtt anyagkarbantartás. A század legnagyobb része szolga latban vau* I Meg kell említeni, hogy aloszláiygazdálkodas i van a századnál. Eddig egy Ötvenkilós maia“ col vágtunk Le% csirkét, tyúkot és tojást gyűjtöttünk a konyha számára. Menet Kamieniec-Podoisk, 1941 juhos 12 (szombat). Délai&Lt parancs jön n zászlóalj­tól, hogy a század készüljön fel menethez. Már az-ebédet is gyors ütemben fogyasztjuk el. Délután indul a zászlóalj a város keie'.j része felé. Az uj szállásra, egy kórház udva­rára, 18 ónakor érkezünk. A gépkocsik it nagyon sűrűn keli elhelyezni, így csak rejtve vaunak, de fedve nem. A konyhakocsi csak 21 óra 30 perckor érkezett be a század után, úgyhogy a vacsorát csak. 22 óra 30 perckot fejezhettük be. Kaiuíensee-Podoíisk. 1941 juliua 13 (vasár nap). A legénység egfez nap pihen. Ma ujr« egy malacot vágott az oiosz'ály-konyh-a. ezí azonban nem lehet felhasználni, mert hús* galandférges. Délután egy ujonnau felfede­zett tojásraktárból tojáskonzervet hoztunk a század részére. A kórház udvara, ahol va­gyunk, nagyon egészségtelen s eléggé össze vagyunk zsúfolva. Vizet messziről kell hor' dani s az sem tiszta. Kenyerünk i# eléj rossz, sok benne a zabdara. Kamdeníec-Podoisdc, 1941 julius 14 (hétfő) Délelőtt anyagkarLanLartás. Délután a szá; zadbeosztást véglegesen meghatározzék. Jen lenleg a századáűomány állományteljes, an­nak ellenére, hogy egy sebesültünk és' kél »érültünk, van. Mivel a kórház udvara egész­ségtelen és pdszkos, áttedepedünk a kórhá,?.- z-al szemben Levő kertbe, itt sátrakban Is kunk. Ez a holy sokkal jobb, mint a kórház­udvar. Kamieniec- Podol&k, 1941 julius 15 (kedd). A legénység délelőtt tisztálkodik, a gépko csikat és lövegeket mossa le. Az étkezés na­gyon jó, anaá ebéd: húsleves, rántott disznó', hu8, uikrumpilival. Csiak az a baj, hogy ci­garettát és rendes kenyeret még mindig nem kapunk. Délután a szemerkélő, majd a zuhogó eső miatt minden munka szünetel. Magyar gépkocsivezető a század részére eg\ gépkocsin sört hoz. Kamieniec-Podolsk, 1941 julius lő (szer­da). Az elhelyezési körletet a városban el­harapódzóit egyéni ha rácsolások miatt csak századpaiancsnoki engedéllyel lehet elhagvn Nálunk egyéni haráesolási esetek nem for dúltak elő. Szolgálat] jegyen jelentettük a szakasznál levő zsákmányolt orosz fegyverek számát és minőségét. Eddig alosztály gazdál­kodás folyt. Hu estétől a zászlóaljparancsnok parancsa szerint négylábú jószágokat csak a gazdasági hivatal foglalhat I« az alosztályok Számára. Élöiemharáosolás is tilos. Kamdeüiec-Podolsk, 1941 julius 17 (csü törtök). Ébresztő öt órakor. Menet, eböké szülétek. A század ma újra sertést vágott, de a disznót a zászlóalj vette át elismei véun3'd gazdájától. Délelőtt anyagrovancső- lá.s volt és a özuksctpfc; at(szttroJé»iek«'.i e-A <:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents