Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-11 / 155. szám

ELLENZÉK. flz ERDÉLYI PART hírei: Fontos fárggaíásofcflt folytatott a kormány taglóira! az Erdélyi Párt vezetősége BUDAPEST, július 11. Áz Erdélyi Párt részéről gróf Teleki Béla el- fiök és Albrecht Dezső ügyi', alelnök a szerdai napon felkeresték Kállay Miklós miniszterelnököt és Keresztes »Fischer Ferenc belügyi niszterL Á tárgyalások során a legfontosabb erdélyi kérdések nyerlek megvi ftást. Pénteken SzinyefUMerse Jenő uj vallás- és közoktatásügyi miniszter­nél tisztelgett a párt nevében gróf Teleki Béla, Albrecht Dezső és László Dezső. A hosszabb kihallgatás során részletesen tájékoztatták a minisz­tert a tárcája körébe tartozó legfontosabb erdélyi kérdésekről. Kiemelték a lelkészek, tanárok és tanítók helyzetét. Á megoldásra váró kérdések közül különös figyelmébe ajánlották a Szé.vUy Nemzeti Múzeum ügyei­nek rendezését. Emlékiratban Ismerteti az Érdéig! Fart a Székelgföld WSszerl kérdéseit ; íbí2 július t'É KOLOZSVÁR. július 11. KáWy Miidós miniszterelnök székelyföldi látogatása során 27, Erdélyi Párt c.sikmegyei vezetősége rész­letesen ismertette a csíki székelység es álta­la bán a Székelyföld időszerű kérdéseit. iJr. Bailee Antal közjegyő és dr. Kovács Károly ügvvéd, a miniszterelnök székelyföldi láto­gatása alkalmával tartó t ' s’iksztredai inté- zcbizottságl illésen élőszóval rávilalgitottak a legsürgősebb tenni »a'Meri. Az E>d(-iyi párt központja most emlékiratban összefog— 1st'a és a kormányzat elé terjesztetté i "i ősz - szes megoldásra; váró kérdéseket. A székely nép legfontosabb kérdése, <az erdőgazdaság szakszerit rendezése. Éppen ezért kérik, hogy a faker eskcdclem átáll dúsa céljából rcn• deszenek a Székely földön a faipari és ke­reskedelmi szaktudás elsajátítása céljából tanfolyamokat. Ezeken a tanfolyamokon megfelelő szakem­bereket kell kiképezni, hogy a zsidók által elfoglalt állásokat minél hamarabb megfelelő szakképzett széke» Ivekkel töltsék he. Az erdőgazdaság szakszerű rendezésével kapcsolatban helyénvaló lenne a -székely erdővidék helyes kihasználása szempontjából az erre megfelelő helyeken fürészgyárakat létesíteni, illetve a még zsidó kézen levő fii- részgyúroikat naciomalizálni, esztergályos, haj­lított fp.bütorgyárakat felállítani. W <1iÁí T.i .« 'íU jé \l.lf J £°mV i ftMé « ÉV.’iV, 4»',! , '«-' Éi Ail A ?iriv fv. A Székelyföld második fontos problémája az állattenyésztés, A székely havasi legelők kit ünő&k az állat tenyésztés céljaira. Megfe­lelő intézkedéseket kelj tenni, hogy a szé­kely gazdák tenyészállatokhoz jussanak és igy növelhessék 'állatállományukat. Égetően sürgős az, iparosítás és villamos!* tás kérdése. (Érikmegyében szakértők meg­állapítása szerint erre a célra a Gyilkos-tó és az Olt vitte kitünően alkalmasak. Az ipa­rosítás érdeke megkívánja ez Óit és Maros megfelelő szabályozását is. Ezen, a téren fontos tényezőként szerepelne egy bőr- és ctd'ulozegyár létesítése a megyében. Az em­lékirat ti gyáraik felállításával kapcsolatban szakszerű megoldásra lesz javaslatot. Az iporositássál kapcsolatban az emlék­irat rámutat arra, hogy a Székely-földön fon­tosságot kell tulajdonítani a kő iparnak és az azt kiegészítő anyagiparnak. A minőségi munka céljából hasznos lenne egy vagy két kőfaragóiskola létesítése, ahol ösztöndíjas' székely aljak tanulhatnának. Erre annál -is nagyobb szükség van, mert ít Székelyföld a kőfaragásra alkalmas kőzetekben nagyon gazdag és igy a városépítészet terén is na­gyobb fellendülés volna elérhető. A bdny/t" szat fellendítése érdekében szintén intézke­déseket kéri a csíki székelység, A berrizek megfelelő kihasználása nem­zetgazdasági szempontból nagyon fontos ér­dek. A Székelyföld olyan gazdag gyógy- és ásványvizekben, hogy minden külföldi hor- vizfajta feltalálható itt. A borszéki viz pe­dig — a maga kötött szénsavával — egye­dülálló az egész kontinensen, sőt a tenge­rentúl ig. A gyógy- ás ásványvizek nagyobb­részt közbirtokosságok tulajdonait képezik, j Az állam nem sérti meg ezeknek autonom jogait, ha felügyeleti jogánál fogva kellő útmutatást os 1 a gyógy- és ásványvizei: szak­szerű termelésére és értékesítésére. A székelyföldi fürdők korszerüsitésc min­dennél fontosabb. Hiába rendelkezik mesgze- földön hires gyógyvízzel a fürdőhely, hogyha rém nyújt sí vendégnek semmi kulturát és kényelmet. A kor-szeriisilés különösen az egészségi és szociális Rzémpon'ok figyelem­bevételével vihető keresztül. Az idegenfor- göilmat csak úgy ’»ehet kellőképp fokozni, ha a vendég korszerűbb berendezést kap és kulturális igényei is kielégiiSést nyernek. Az emlékirat őszintén rámutat arra., hogy az idegenforgalmat nagyban hátráltálják a rossz közlekedési «Kzköaük. Különösen árljj es Borszékre és Gyilkos-tóra. Mindkét helyen akár gőz, akár villanyerőre berendezett szál­lítási eszközt kellene beállítani. A Gyilkos- tónál ezt a kérdést könnyen meg lehel ol­dani a tervbevett vilkimositási munkálatok­kal összefüggően. A székelyföldi üveggyár tervével kapcso­latiján arra hivatkozik a beadvány, hogy ré­gebben, borszéken eredményesen működött az üveggyár. Most oiz ia fontos érdek, hogy az üvegyigár létesítése ne szenvedjen halasz­tást, mert a székelyföldi borvizet üvegbrány miiatt nem lehet kellő mennyiségben értéke­síteni. A székelyföldi borvizÉsk palackozása többmillió üveget igényel és a felállítandó székelyföldi üveggyár nemcsak n borviz nagy tételekben való árusítását teszi lehe­tővé, hanem számos székely nninkáscsaládot állandó keresethez juttat. A továbbiakban a beadvány a yQsut és közlekedési utak ügyét teszi szóvá, majd rátér a háziipar kérdésére. Kéri, hogy az állam megfelelő anyagi támogatásban része­sítse a háziiparral foglalkozókat, aiz anya­gok és különösen a szövőszékek beszerzé­sénél. Az Erdélyi Párt emlékirata a hitel prob­lémájának ismertetésével fejeződik be. A román uralom alatt a Székelyföldön úgy a! kisebbségi bankok, mint ezek adósai, egy­aránt tönkrementek, de koldusbotra ■'jutattak szók is, akik megtakarított filléreiket be­tétként helyezték cl. A bankpolitika terén igen fontos szerep vár a kormányra. Ennek talán az lenne a helyes megoldása, íi.3. a kormányzat a Székelyföldön az egész vi­dékre kiterjedő nagy hitelintézetet létesí­tene, amely elsősorban jelzálog, illetve tör- lesztéses kölcsönök to'lvósitá savai foglal­kozna. Kai íny Miklós miniszterelnök, aki már szé- kelyiöidi körútja alkalmával is nagy figye­lemmel hallgatta meg az Erdélyi Párt szé­kelyföldi vezetőinek előterjesztéseit, annak­idején kérte, hogy írásban is juttassák el hozzá a legsürgősebb tennivalókra vonatkozó javaslatokat. Bizonyos tehát, hogy az Erdélyi Párt emlékiratában összefoglalt javaslatok rövidesen eljutnak a megvalósuláshoz. * Tagozati illést tartott Magyargyerővásárhe- iyen az Erdélyi Párt. Az Erdélyi Párt magyar- gyerővásárhelyi községi tagozata pártértekez- ietet tartott, amelyen a bánffyhunyadi vezető­ség részéről Kovács István tagozati titkár je­lent. meg. A szépszámmal összegyűlt tagok előtt Kovács István titkár ismertette az Er­délyi Párt célkitűzéseit és programját. A part- értekezlet után a község lakói előadták pana­szaikat és kívánságaikat. A községi jegyző és biró uj községháza ügyében kérték Albrecht Dezsőnek, a bánftyhunyadi járás képviselőjé­nek közbenjárását. A gazdák időszerű mező- gazdasági kérdéseiket ismertették. Hangsú­lyozták, hogy a község lakossága teljesen át- érzi a rendkívüli viszonyokat, kérik azonban a kormányzatot, hogy az ipari cikkek árát hozzák összhangba a mezőgazdasági termé­nyek árával. Nagyszabású keretek között tartják meg a kovásznai Magyar Napol. Megemlékeztünk ar­ról, hogy az Erdélyi Párt orbai járási tagoza­tának kezdeményezésére Kovászna község lel­kes és áldozatkész magyarságának vezetősége július 12-én, vasárnap, Magyar. Napo-t rendez Kovásznán. Az egész napra terjedő ünnepség előkészítésére nagyszabású tervezetet dolgoz­tak ki. Sepsiszenlgyörgyről és számos közeli községből társas gépkocsik szállítják Kovász­áéra az érdeklődőket. A délelőtti műsor egyik kiemelkedő pontja dr. Kelemen Zoltánnak, az Erdélyi Párt orbai járási elnökének beszéde, a Magyar Nap jelentőségéről. Az uj európai közszellemet Ujlaky János plébános ismerteti. Az- uj magyar korszellemről Havadtól Sándor ref. lelkész tart előadást. Délben bátyus ebéd lesz kint az erdőben. Délután 3 óinkor á Boj- tes-kutnál szabadtéri előadást rendeznek. A kovásznai Magyar Napot műsoros estély fejezi be, amelynek keretében Vájná Zoltán ioghall- gató £&kő Józsefről tart előadást, 'férfiak és nők — könnyen megakadályozhatják fogak elskine- sedését, ka azokat naponta rendszeresen O D O L fogpéppel ápolják. As ODOL - fogpép nemcsak alaposan tisztítja a fo­gakat, hanem fel is frissít s üde lehelletet is biztosít, Tehát a Mii tiefen npßos szám es fogápolásion használjunk ODOL-fogpépet MAGYARORSZÁGI ODOLMŰVEK R. T. BUDAPEST Őmégwáiíás az Egyetemi K Kolozsvár egyik nevezetessége a Szent György-1.éri kö nyvI ái pa 1 ola, borén ti czésc és működése pétiig egyik látnivalója vá­rosunknak. Korszerűségben egyetlen ha­zai könyvtár sem múlja felül s az egész Középeurópában nincs hozzá fogható, korszerűbben megépített és modernebb berendezésű könyvián Aligha közömbös le hát, hogy e pompás kultúrintézményünk hogyan működik és, belső szervezetében milyen változások történtek legújabban. Vaientiny üntsi buesssi v&sz őrségváltás történj az Egyetemi Könyv­tár vezetésében, igazgatócserére kerüli sor, miután Valentiny Antal negyvenedik szolgálati évét betöltve, a törvényeknek megfelelően, nyugdíjazását kérte. Az er­délyi könyvtárosok nesíora nemcsak lu­dasa alapján vált ki pályatársai' közül, ha­nem, tiszteletparancsolő az a tény is, liogy már négy év!izeddel ezelőtt, ]90l“ht.li je­gyezte el magát a könyvtárosok gyönyörű mesterségével. Az egyetemen megszerezte latin és görög nyelvből a tanári oklevele! és nyugodtan tekinthetett sima pályafutá­sa élé. Ám a világháború forgószéké őt is kitépte családja és hivatása köréből s a magyar katonadalokban olyan sokszor inegéinike) t Sfryji parijára sodorta. 1914 ő-'Z-én megsebesülve fogságba cselt 's a ma­gyar tiszti sors keserű végállomására ke­rült, Kraszno j arszkba. Itt -ismerkedett össze és kötött meleg barátságot Gyónt Gézával s szellemének élénkségéről telt tanúságot, midőn török tisztektől pár hó­nap alatt efeajáiitoíta nyelvüket és meg­írta török nyelvtanát. Három kemény szi­bériai tél után a dán Vöröskereszt, mini csererokkantat hazajuthatta. A román megazállliás idején hl. maradt az Egyelem.! Könyvtárban felhalmozott nagy magyar értékek őrizetére s bár a csöndes könyvtári munkál nem egyszer román hírlapi támadások és hajszák lelték izgal­massá, nem vesztette el hitét a de\gozó ember feliilkerekedósében. Elkészítette a bárom kötetes, máig A legjobb magyar— romián szótárt, a tüzetes román alaktani, összeállította az orvosi és lérmószcUiulo- mányi folyóiratok szakkatalógusát, egv szekrényt meglő Vauié a sok latin oklevél, amelyet űz Erdélyi Muzeum levéltárában másolt, beledolgozva magát a középkori diplomatikába s dr. György Lajos felké­résére 1933-tól Í939-ig ő áU'fcPa, össze az erdélyi magyar irodalom biibliogrníiá" jál. Eközben az Egyetemi Könyvtárnak *abb3zör és éveken, keresetül igazgatóhe­Kettese, de magyar volta mialt nem kap­hatta meg az igazgatói k nevezést. Ezt az elégtételt a bécsi döntés és a könyvtár magyar kézbe kerülése hozta meg. Kin?' vezése után hatalmas; tudását, rengeteg könyvtári tapasztalatát és rugalmas szel­lemiségét munkába állíthatta a neki ki­járó poszton. Páratlan szellemi rugalmas" ságára különben, jellemző, hogy nehéz életkörülményei m att annakidején elma­radt doktorátusát egy héttel ezelőtt meg­szerezte egyetemünk bölcsészeti karán. Utána pedig a legnagyobb higgadtsággal beadta nyugdíjazás, iránti kérését. As yf igazgató: tír, Mer&ß&f Árpást Az uj igazgató személyében régi haj" lárs váltja fel Valentiny Antalt. A dés- aknai születésű Herepey Árpád könyvtári pályafutását ugyancsak a kolozsvári Egye­temi Könyvtárban kezdte meg 1910'ben. Pályáját harctéri szolgálata és hadifogsa­ga szakította meg s mikor hat év múltán hazatért Erdélybe, a román megszállóktól nem remélhette kinevezését s ezért követ­te az egyetemet szegedi száműzetésébe. Szegedén hatalmas munkát végzett az uj egyetemi könyvtár megalapozása körül, de magátólértelődó' volt számára, hogy Ko" lozsvár felszabadulása után. a kultuszmi­niszter rögtön kinevezte a kolozsvári könyvtárhoz. O, aki figyelemmel kísérhet" te a magyar kultúrpolitika fejlődését, is' meri a magyar főiskolai oktatás rendsze­rét és a magyar közigazgatás minden os n- ját'binjá1, nagy segítségére voll \ a len tiny Antalnak. Kinevezése — mint értesülünk — nagy megnyugvást keltett a könyvtár tisztikarában, mivel dr. Herepe\ Árpád­ban vezetésre, alkalmas, kitűnő könyvtári szakembert ismerték meg az i Vauit két év alatt. S minden bizonnyal a logbizalom teljesebb várakozással néznek működébe elé a kolozsvári egyetem tanárai is, akik őt javarészt: már Szegedről ismerik. Hegemen Lajos tovább- ioSvţtatga munkásságát E helyen közöljük, hogy az erdélyi köz­vélemény nagv megnyugvására Kelemen Lajos, nyugalomba vonult múzeumi és le­véltári főigazgatót a kulluszminiszlérium visszarendelte szolgálati ételre s igv a nagynevű tudós továbbfolytatja műkődé •'éi az Erdélyi Nemzeti Muzeum levéltá­rában. ahol ő valóban nélkülözheletlpn. Igen valószínű. Aalen'hív Antal dr.-t i- visszaIdv-ják szolgála! léteire, hogy gazdag szakismereteit a könyvtár szakkatalógusá­nak megteremtésében hasztiositbaísa.

Next

/
Thumbnails
Contents