Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-28 / 169. szám

1

1942 Ä*.

tmmm

ELLENZIK

5

i*dr*»ei,a

Kanvédeink hősies küzrielmB a keleti fronton

A magyar katona előtt nincsen akadály

(M. kir. 1. honvéd haditudósitószázad.) A hóolvadástől a nűgy támadás beálltáig a bolsevista hordáknak igen sok kló állott rendelkezésre, hogy tartós védelemre be.' rendezkedjenek. Ezt az időt alaposan ki is használták. Utak mentén a dombhajla- tokban több tüzgép és tucatnyi ember befogadására alkalmas erődítményeket építettek. A községek és városok bejáratait farönkökkel eltorlaszolták. Fontosabb gócpontok előtt háromvonalas védőrendszert készítettek. Tüzrendszerüket előre megszervezték és a nagy támadás megindulásakor az aknamezők mögött talán nyugodtan pipáltak és gonod'lták magukban:

— Jöjjetek csak magyarok és németek, itt ugyan nem fogtok átjutni!

De a mi hadvezetőségiink sem tétlenkedett. Repülőink már régen kiharcolták a légiuralmat és azóta tartják. Felderítő gépeink kitűzött feladattal mindig berepültek az ellenséges légitérbe, aliol az erődítmények fekvését és az utakat fényképezték. Légik arcra ezekben az időkben nem is igen került sor. Az oroszok már egészen megszokták a magyarok és német repülőgépek megjelenését és szentül meg voltak győződve, bogy bombáink már kifogytak, mert ezek a gépek csaknem kivétel nélkül bombázás nélkül tértek

vissza.

De ami késik, nem múlik. A közös had- vezetőség később egymásután adott parancsol a bombázó kötelékeknek romboló feladatok megoldására. Vasúti állomásokat, hadiüzemeket és erődítményeket kellett bombázniok. Ezt a parancsot ä repülők százszázai ókban végre is hajtották. Megtiltották azonban nekik, hogy az utón menetelő csapatokat bombázzák. Mert az utak előretörendő csapataink számára is szükségesék. Pilótáink ennek a parancsnak is elegett tettek. Békés olvasóink azonban egy pillanatra sem ringassák magukat abban a hitben, hogy az orosz csapatok kényük-kedvük szerin t közi eke d- hetfek. Nem, mert pilótáink bombáikat az ut mentén jobbról, vagy balról üz, tizenöt méterre dobták le és a bombák repe- szeí olyan pusztítást vittek véghez az ellenség soraiban, hogy az útról pillanatok alatt eltűnt a menetelő oszlop, utána pedig repülőink géppuskákkal szórták meg a menekülő csoportokat.

A honvédek eldtt ninse akadály

A honvéd bakák egyik legfiatalabb zászlóaljparancsnokával. B. L. századossal beszélgetek. Kérem, mondjon valamit katonáiról. Ugyíáíszik azonban, bogy a százados ur nem a beszéd, hanem a cselekedet embere. Röviden csak ennyit mond:

— Zászlóaljain kemény küzdelemben vett részt és embereim egytőhegyig megállották a harcot.

Itt azután K. A. vezérkari százados vette át a szót. <5 a harcok alatt állandóan figyelemmel kísérte B. L. százados zászlóaljának küzdelmét.

— Ez a zászlóalj — mondja — a támadás megindulásakor a hadosztály áttörési vonalának súlypontján kapott alkalmazást. Parancsnoka példás magatartásával zászlóalját magával rántotta, Az aknamezőkön átjutva az ellenséges ellenállást megtörték s villámgyorsan haladtak a támadás célja felé. Ahol valami ellenállás mutatkozott, ott B. százados személyesen jelent meg. Intézkedett a tüzgépek beállításánál. Személyes bátorsága minden emberét felvillanyozta s rohamra ragadta. Ennek tulajdonítható, hogy az egyébként igen szivósan védekező ellenség csakhamar megpuhult és megfutamodott. B. százados ezzel a lendülettel igen sok magyar vért mentett meg. A lendületesen előretörd zászlóaljat a szomszédságában harcoló fegyvertársak csak másnap délelőtt 11 órakor érték be, akkor, mikor amaz már azt a parancsot kapta, hogy álljon meg és elszigeteltségében tartson ki addig, amíg jobb és bal szomszédjai beérik. B. századost ez a parancs nagvon kellemetlen, hátrányos helyen érte. Hogy a terepben jnf megkapaszkodhassék, valamit vissza.

kellett volna vonulnia. Ezt azonban az ellenség megtorpanásnak, a gyengeség jelének foghatta volna fel s vérszemet kapott volna ellentámadásra. B- százados ezért merész lendülettel átvetette magát az előtte levő folyón s a túlsó parton levő ellenséges erődöket — bár tüzérségi támogatásban nem volt része — harc nélkül vette be. Az oroszok, látva a magyar zászlóalj mindent elsöprő lendületét, pánikszerűen ürítették ki állásaikat és vad futásban kerestek menedéket. B. százados zászlóalja érte el először a kitűzött célt. Az ő személyi merészségének köszönhető, hogy a folyó keleti oldalán igen erősen kiépített és a modern erődítések minden elképzelt elemével megszervezett ellenséges védőállást úgyszólván vér nélkül tudtuk kézbe venni. Az itteni erődök bevételének, különösen o további harcok kimenetelére volt nagy jelentősége.

A vsdaáSlásök statt fatank ok o t aika?~ rrisstak ez umszuk

B. százados eddig csak restelkedve, szerényen hallgatott, de itt közbeszólt:

— Századparancsnokaim feladatuk magaslatán állottak és a zászlóalj úgy ment előre, mint egy gépezet.

— A folyón való átkeléskor azonban meghűlt ereimben a vér. Az ellenséges bunkerek felől négy hatalmas páncélkocsi ijesztő tüzgépeinek csövei ásilóztak zászlóaljam felé. Egy pillanatra megtorpantam. De amikor láttam, hogy nem mozognak és főként nem tüzelnek, úgy döntöttem, hogy ezeket a szörnyetegeket kikerülöm. A kitérés sikerült is. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy az védőálíást az oroszok egymásután hagyják cl. Közben német zuhanóbombázók közeledtek felénk. Jeleztem, hogy minden rendben van, de amikor a német pilóták meglátták a

hatalmas ‘páneélkőcsikat. vére- ;kéut c-op- tak le és egymásután oldották ki bombái kát Utána még vagy négy német zuhanó- bombázó vette észre a harckocsikat **s szintén több bombát oldott, ki felette,

— Nagyon kiváncsi voltam ezekre a szörnyetegekre és a bombát ám adás után előrementem, hogy megnézzem őket. Meglepődtem. De meglepetésem kellemes volt, mert ezek az orosz • páncélos harckocsik egyszerű — fából készültek, i r tűknek r-;r gyon jó, de sok eredményt nem igen lehet elérni vele. Elszigeteltségemben kehi nősen jobb szárnya mat féltettem, mert üt nagy volt a Szovjet ereje. Később azonban megtudtam, hogy a hézagra csapatokat indítottak segítségemre. Később észleltem, hogy a másik oldalamon levő hézagot saját tüzérségünk állandóan tűz alatt tartotta.

A honvédek a nagy roham után fél- napi pihenőt kapták. A pihenőt mindegyikük borotválkozással, mosakodással és tisztálkodással töltötte.

Egy kicsit elgondolkodik majd igy folytatja:

— Boldogan mesélték egymás között, hogy az egyik erdőcsoportban sikerült egy nagyobb orosz csoporíot bekeríteniük. Közben az ezredparancsnokságtól kijött egy magasabhrangu tiszt, közölte, hogy már nemcsak az erdőt kerítették be. hanem egy másik katlannak is bezárták a Száját.

Az oroszok mindig nyugatról várják a magyarokat és eddig még csaknem kivétel nélkül keletről törtünk be állásaikba.

A nagy hadigépezet különben simán gördül előre. Jobbról mellettünk a tüzérség lövi az erdőt. Felettünk zuhanóbombázók húznak el, hogy a következő pillanatban az ellenség felett kioldják a halált osztogató bombáikat. A gyalogság pedig egyre szőkébbre huz-za a zsákot, úgyhogy a bentrekedt ellenség már fuldokol benne. Az oroszok tömegesen adják meg magukat.

Kiéhezve, lerongyolódva, remegő kezüket magasra emelve bújnak elő az erdőből. Két magyar honvéd nyolcvanas csoportot kísér be a v árosba: ott már háromezer fogoly várja, hogy mi lesz a sorsa.

S~. Kovács Imre hdsy.

I\'AG} BÁNYA, július 28. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától.) A Klastromrét teljes pompájában gyönyörködhetünk. Hosszú hónapok óta az a kérdés foglalkoztatja a nagybányai közönséget, hogy Qz uj festőtelep létesítése vfcü-toztat“e Nagybánya legszebb természeti nevezetességének külső képén? Most azután a polgármester nyilatkozata megnyugtatta a közvéleményt, hogy- a Klas- tromrélből egy négyszögöl sem fog elveszni, az uj festőtelep mégis felép id. Ahogy egy pillantásra megállunk a, Klastromrét mellett, ismét azt érezzük, hogy végzetes hiba lett volna a kultúra bármelyik vívmányával megzavarni a természet összhangját. Országps- hirü művészek mindig uj és uj szépséget fedezlek fel a. Klastromrétben, de annak is feledhetetlen a látvány, aki csak vél ellenségből vetődik cl erre a vidékre. Az uj festőteep művészi tervei a közeljövőben elkészülnek. A festők uj otthona a Klastromrét legalján, a korcsolyapálya és a Malomárok között lesz.. Eddig már hatvanezer pengőt ula’t ki a kormányzat az uj fcstőtelep cé'jaira és az építkezések már a jövő évben megkezdődnek.

Huszonöt íesáő dolgozik a festőiskolában

Megéri H kerülőt, amelyet azért tettünk, hogy a Klastromrét érintésével jussunk el a festőiskolához. Rövid percek alatt kikapcsolódunk a hétköznapi éielböl. Akármerre tekintünk, csodálatos szépségeket, az élet diadalát hirdeti a természet. Megnyugtató ez a hangúdat, amelyet teljessé lesz, amikor a festőiskola nyitott műtermében sűrűn egymás mellé áilitott állványok mellett huszonöt festő munkájába nyerhetünk betekintést. Krizsán jiinos, a nagybányai festőiskola igazgatója ott van közöttük. É]e9 szakértő szemmel figyedü' a munkájukat. Néha egy-egy ecsetvonással javít a képeken. Máskor megjegyzéseket tesz, ulbaigazitíi.sokat ad.

Ilyenkor nyáron mozgalmas az élet a fes- toteiepen. Az ország minden részéből jön Ma utoljára a BOY ALBAN :

Mi KETTEN.

___________

Holnaptól:

Cifra nyomorúság*

Főszerepben : Simor Erzsi, Uray Tivadar, Góth Sándor.

Véqh 33zsef rlporlja;

Huszonöt művész dolgozik a nagybánya! festőiskolában

0 íesío-íefep áííandő Safeói a Széni Isfván-béí páí?á£ű?űra Készülnek — Uj oííísoní kapnak a „festők városának“ művészei

nek látogatók a festőiskolába. A , szakmabeliek“ kél-három hónapot töl ének Nagybányán. Egy részüket a budapesti Képzőművészeti Főiskola küldte le. Vannak a festőiskola látogatói között kész művészek is. akik tudásukat itt akarják tökéletesíteni. Kihasználják a nyári szezon- előnyeit, a festőiskola állandó növendékei is, akik Nagybányáról indulak el miivészi pályájukra.

fl KűjjSbán^ai művész- feíep

Nehéz eldönteni, hogy az arany és a művészet versenyében melyik nyeri el a pálmát, Nemzetgazdasági szempontból kétségkívül a bányavidék teszi felbecsülhetetlen értékűvé a környéket1. Kulturális nézőszögből azonban legalábbis egyenlő értékű, hogy a tehetségek egész sora Nagybányának köszönheti hírét és legszebb alkotásait. Hosszasan beszélgetünk Krizsán Jánossai, aki legutóbb a kolozsvári Művészeti Heteken nyert nagy- dijat. A felszabadulás óta eltek átmeneti idő alatt sok gonddal kellett megküzdeni a festőiskolának. Most azután

a kormányzat és a város támogatása lehetővé tette, hogy az iskola hagyományaihoz híven folytassa működését.

A város évű hatezer pengővel járul hozzá az iskola fenntartásához, ezenkívül a téli szezonban a műtermeik fűtéséről is gondoskodik. Nagybánya most is joggal viselheti a ,,festők városa“ elnevezést1. Az iskola továbbra is állandó jellegű. Mikola András és Krizsán János felváltva vezetik. Ebben az évben Krizsán János áll az iskola élén. Kedvel, lelkesedéssel végzi munkáját. Elfog- laHsághól bőven kijut. Nemcsak a művészi irányítás képezi feladatát, hanem naponta számos kiránduló keresi fel, akik szerelnék látni a műtermeket cs különböző felvilágosításokat kérnek a miivésztelep múltjáról. Néha talán terhes is az érdeklődés. Hisfzen a művészet akadályozza az alkotó munkában. Krizsán János mosolyogva, de némi

rezfígaációval megjegyzi, bogy már tietek óta nem vehetett ecsetet a kezébt az iskola és a vendégek annyira elfoglalják.

Megkérdezzük, hogy jelenleg kik a művész telep állandó lakói.

Érdemes ideiktatni a nevüket: Mikola Ar drâs, Krizsán János, Gál Ferenc (aki Kolozsvárról költözött át Nagybányára), Ziffer Sándor, Kiss Károly, Csikós Antónia. Szlevenszk- Lajos, Fü/’öp Jenő, Iván Szilárd, Piri János Bállá Béla, Oleinik Janka, Thormáné Kiss Margit, Weith László, Karátsonv János, K Gyimesi Gábor, Schakirow Sebestyén, Agr1- cola Livin, P. Kovács Géza, Nagy Oszkár, Ke vács Ferenc, Kádár Géza, Sztélék Norbert, Szerencsi Zoltán és Deák Nándor.

A festőiskola látogatói közül a következők neveit jegyeztük fel: Drágán Zoltán, Kocsi-: Árpád, Tóth Béla, Dómján I., Rozwadowszk\ Sztaniszláv, Kriszlatowszky Sztaniszláv, Pyjri Zsigmnod, Nagy Ödön, Poják Ilona és Veszi Ilona. A budapesti Képzőművészeti Főiskola növend-ékei: Schalk László, Hoffmann Lenke Palócz Mária, Éber Ferenc és Máthé Jánosn - müvészvendégek. Vicjfa Géz.a, Weith László. Szalak József. Pop Georgina, Zoltán Jczsefné Markabrer Tibor, Jakab József és Székely István, a nagybányai festőiskola állandó növendékei.

Krizsán János a beszélgetés során elmond ja, .hogy a mii vésznövendék ek között

nagyon sok komoly tehetség van. akikkel, valóságos öröm foglalkozni. A szellem ma ■is ugyanaz, mint Thorma János idejében: Szépet és maradandót alkotni.

híHQqatás a műtermekben

Nemcsak a festőiskolában, hanem a műtermekben i-s lázas munka folyik. Nincs időnk arra. hogy minden műterembe betekintsünk. Thormáné Kiss Margitnál és Krizsán Jánosnál teszünk látogatást. Thorma János özvegyének Budapesten is van műterme. Nyárára afzouban hazajön Nagybányára, mert amint mondja: .Jga<zán csak itthon tud dolgozni". Most a portréfestésben tökéletesíti magát. Megmutatja azt a fényképet, amely lasnádi-Kagy Andrásról készült portréját örökíti meg. Körösikor ül a műteremben számos kompozíció terve. Olyan is van közöttük, amely még <a néhai Thorma János keze alól került íki. Á nagybányai festőket egyébként most az a pályázat foglalkoztatja, amelyet a Szent István Művészeti Hétre tűztek ki. A megoldásra váró fel adat: ..Munkáján keresztül becsüld az embert , A pályázat dijait a nagybányai Muu- kásfőiskola adta a fenntartó üzemek támogatásával. Első dij háromezer pengő, második dij kétezer, harmadik díj ezer pengő. Ezenkívül kisebb dijaikat is tűztek ki a dicséretre érdemes festmények jutalmazására Thormáné Kiss Margit is a pályázatra készül. Gál Ferenc, aki szintén velünk jött a festőiskolába, az egyik üzemben folytat tanulmányokat a pályázatra. Rajtuk kivin még számos művész foglalkozik e rendkívül érdekes témával és a pályázaton való részvételüket az ország többi részében dolgozó művészek is bejelentették.

Krizsán János műtermében nem láthatunk uj képet a művésztől. Régi képeinek legnagyobb részét megvásárolták és a tapasztaltakból Ítélve, saját munkára csak akikor jut majd ideje, ha a nagybányai főszezon már lezajlott. Felesége, Csikós An~ tőni-a portrékon dolgozik. Rengeteg a munkája, most is a festőállvány mellett találjuk. A hatalmas műteremben az ősz Krizsán János régi emlékekeket elevemi fel. Küzdelmeket g festőiskola fenntartásáért, amely a román impérium alatt különösen nehéz volt. Volt egy idő, araikor az idegen uralom meg akarta szüntetni ia művész telepet és «* festőiskolát. A művészet azonban akkor is diadalmaskodott, a felszabadó’iás pedig uj korszakot hozott Nagybánya művészi éle tébe.

— Az uj festőtelep létesítése után helyet c.Scrél-e u végi festőiskola? — kérdezzük hu csuzá'skor.

— Ebben n pillanatban erre még nem Indok pontos választ adni. Lehetséges, hogy (i régi miivésztelep is megmarad és az tti fcslöotthon az eddigi lehetőségeket méz jobban növelni fogja — mondja Krizsán János. — Az uj telep kiválóan alkalmas lesz a munkára és mindannyian nagy reményeké: füzünk hozzá.

A díjnyertes művész elkísér a telep héja rátáig. Uj és uj látogatók jönnek. Nagyba nyán most nagy az idegenforgalom. V vendégek halkan beszélnek. mintha én ziv-k hogy üt profánul hat a külvilág zaja. A feo ■ lelep békés sziget a nagy világégés kel: közepén, ahova már csak azért is érdeme ellátogatni, mert bizalommal i.itb ■ áü hogy a művészi alkotóerő az élet sorsdün! korszakaiban is munkára ösztönzi a i lasztottakat