Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-28 / 169. szám

f _ 6 CL). ENZfiK HU Juliul 2 8. KÖZGAZDASÁG Magyarország ipara és a Balkán Romani,sxi GY‘-<i vuit tipar ügyi miniszter, a Balkán Bizottság legutólmi ülésén a fenti litruuol előadást tartott a magyar ipar bal­káni piiaclrlKMösegeirük Tanulmánya uz i l * a r és kereskedelem esélyein túl kitori Magyar ország rs a délkeleteurópai államok kapcso- ’atuinak még szívélyesebbé tód érő is. Meg­álló pit ja, hogy amenuyiro sikereseik. voltak a Balkán föld- ós néprajzi adottságai törté­nelmének, művelődésének ős irodalmának megismerésére irányuló törekvtvsei, annyira hiányosak ismereteink a Balkán gazdasági életéről, különösen ar oksö világháború után elért eredményeiről. A Ba'ikán gazdasági föl­építésének ismerete nélkül nem lehetne meg­találni azokat a lehetőségeket. nme veket ennek a térségnek ellátása a magyar ipar­nak nyújt. ‘ A Balkán Európa legkeletibb félszigete, a három öreg földrész összekötő hídja. Hazánk politikai életében mindig nagy szerepet ját­szott, sok magyar vér öntözte ezt a földet. Az egymilliókélszázezer négyzetkilométert is meghaladó félsziget az uj gazdasági fogalmak szerint is térségnek tekiulhctö. Magiban fog­lalja Szerbia. Horvátország, Románia, Bul­gária, Albánia és Görögország egész terüle­tét, továbbá Törökország európai részét, majdnem hatvanmillió lakossal. Politikai és gazdasági tekintetben rendkívül tagolt tér­ség. Az egészséges gazdasági fejlődés alap­jai: nagykiterjedésü, mezőgazdaságilag hasz­nosítható területek, állattenyésztésre kitű­nően alkalmas legelők, felbecsülhetetlen bá­nyászati kincsek, ipari nyersanyagok és ter­mészeti erőforrások s végül három oldalról viiágforgajmat lebonyolító tenger. A nagy lehetőségek mellett azonban szakemberek és szakmunkások ijesztő hiánya miatt a fejlő­dés ig csak lassú ütemben halad. A Batkám-térség országai miud kifejezet­ten mezőgazdasági jellegűek. A mezőgazda­ságból élők száma Görögországban a lakos­ság hatvan százakükáJl, Bulgáriában, Romá­niában és a volt jugoszláv területeken het­ven százalékát, Albániában és Törökország­ban nyolcvan százalékát is túlhaladja. A mezőgazdasági művelés általában külterjes technikája meglehetősen kezdetleges s ezért á terméseredmények kilengése igen erős. A legfejlettebb vidékeken a müirágyafogyasz- tás alig egytized része a magyarországi át­lagnak. Ipari növényekben különösen Bul­gária, Görögország; és Törökország mutat fel jelentős eredményt. A déli részeken a déli- gyümölcs és rizstermelés is számottevő. Általában mindenütt igen nagy erőfeszí­tésekéi látunk a mezőgazdasági termelés fo­kozása érdekében. Törökország az utolsó két évtizedben majdnem megnégyszerezte búza- termelését. A mezőgazdaság gépfelszerelése kimondhatatlanul fogyatékos, mindenütt a t‘*ekik százezrei vannak még alkalmazásban. Az eléggé fejlett Bulgáriában a gabonater­mésnek alig fejét cscplik géppel, másik fe­lét nvouyr* társai, vagy htífiaróval. azaz kézi“ cséppei. A külterjes gazdálkodásnak tudható, hogy a Balkán ocsságai a túlnépesedés jeleit mutatják Az egy négyzetkilométer megmü- vek főidre jutó mesőej&zdosági keresők szá­ma Bulgáriában 71, a volt jugoszláv teriile^ teken 63, Görögorsszágbajn 61, Romániában 57. mig hawánkbaa csak 34. A ipar a nagy múltra tekint vissza. Áz ókor fejlett görög iparát nem említve, a tőrök uralom alatt különösen Bulgária ér el jelentős tpaci fejlődési. Á rendkívül szorgal­mas és gyakorlati bolgár nép vezető rétegei, amikor a török ura,loui elzárta előlük a köz­igazgatási és katona-: érvényesülést, az ipar­ra és kereskedelemre fordították minden ere­jüket1 a igy Rzázodákom keresztül Bulgária volt a h.italnias kiterjedésű török birodalom ipari központja. Az élelmes bolgár kereske­dők még u török birodalom határain kívül is elszállították a bolgár kézműipar tenné“ kent: gyapjúszövetet, takarót, fegyvert, sety- met, lószerszámot és egyéb fémárut. A Balkán házi- és kézműipara ma is je­lentős. A gyáripari fejlődésről azonban hosz- s/u időre lemaradt. Ipari nyersanyaga bő­ségben állna rendé'kezesre. Rományi olaja, Bosznia feltáratlan szűnikincsoi,, Bulgária és Törökország még mindig fejleszthető szén- bányászata és a kevés befektetésiéi (kiépít­hető vizier ők felhasználása' révén megte­remthetik az ipar erőellátásának alapját. A világháború utáni céltudatos iparfejlesztő 'törvénykezés különösen a fogyasztási ipar­ágakban (szövet, b&ny&sznt), Bulgáriában ezenfelül az ó1«lmisizer- ós dohányiparban, Görögországiam a vegyészeti és mezőgazda­sági gépiparban, a volt jugoszláv területeken a f;i- és papíriparban hozott észrevehető fejlődést. Szerbiában a bori nagy százalékú rézturlaJmu ércbánya Európa egyik legna­gyobb rézbányája* a hercegovinál Trepc-a melletti ólom- és oiiikbáuya, az EgycsiiU- Allainok utátn következik a világtermelésben, a hadiiparnak annyira fontos, ritka clirom- érc anatóliai bányái Oroszország és Délhro- déz'a után a harmadik helyet foglalják eh E nagyarányú ipari fejlődés ellenére a Bal­kán még ma sem önellátó. A nehézipar és gépipar csaknem teljesen hiányzik. Bányá- Stzati termékeit, kevés kivétellel, külföldön kohósitjak. A fejlődést gátló általános jel­legű okok között elsősorban u rossz közleke­dési viszonyokat kell említenünk. A Balkán­nak hosszú tengerpartja van, kikötőit azon­ban nehezen járható hegyláncok váinszljik el a gazdasági központoktól. Vasúti hálózata Szegémy, rendkívül gyér ás elhanyagolt. Mig például hazánkban ezer négyzetkilométerre átlag 93 kilométer vasútvonal jut, nddig Romániában ég a volt jugoszláv területeken ii'liig 33 km., Törökországban pedig mlndösz “ •szc 10 km. Bulgáriában a két évtized éta megszervezett kötelező munkaszolgálat nagy­arányú utfcjlesziő feladatot végzett. Dunai és tengeri közlekedése is jelentős. A görög hajózás kétmillió tonna tartalma hajópark­jával vHág.soTrendben ;n a kilencedik helyen van. A Balkán országainak egymásközti fotgt]" ma az országok teljes kill forgo lm árnak alig 3—4 százaléka. Ennek a rendkívül alacsony szomszédos forgalomnak az oka részben az országok politikai elzárkózása, részben ha­sonló gazdasági jellege. Az utolsó hirsz év gazdasági fellendülése nagyobbrészt a külföldi tőkének, elsősorban a nyugati államok pénzügyi segít:,égének közreműködése hozta létre. A belső tőke­képződés mértéke minden országban rend­kívül alacsony. A külföldi tőke térfogia’ása átlag 40—50 Százalékos részesedési is * lér. Ez a körümény nagyon termé3zclesen előre megszabja a külíorgaloin irányát is. A Balkán fejlődő mezőgazdasága és épülő ipara rendkívül sokoldalú, mennyiségileg is tekintélyes munkaalkalmat nyit a magyar ipar számára. A Balkán közlekedési hálóiu- fának fejlesztésénél, o, csutak és kikötők kiépítésénél nehéziparunk, a mezőgazdaság fejlesztésénél viIáébarü mezőgazdasági gép­iparunk. az erőtelepek és bányászati üzemek létesítésénél pedig eisőraaigu villamos ts gépfelszerelő iparágaink találhatnak egyre fejlődő piacot. A fogyasztási iparágakban, különösen a szövő_fonó, élelmiszer- és ína- kunpiarbon is bő alkalom nyílik egészséges együttműködésre. így hát mi, magyarok, a legnagyobb örömmel nézünk a balkáni álla­mok ipari és mezőgazdasági fejlődése elé. Délkeleteorópa gazdasági megeró/widés«-h<n politika] megnyugvás jóiéit Udvözölbcjük. A knpesolntok alakulása elsősorban közlekedési viszonyoktól lügg. A balkáni térség főbb utjai u tengerek felé vezetnek- A hálxrru után hu jutérhiány miatt n száraz földi utak jelentősen megélénkülnek, kiilö nősen n Duna vizi útja emelkedik fontos­ságra. Duna-tengerjáró hajóink n Balkán ki kötőiből átrakodás nélkül szállítják Budape- jól felszerelt szalvadkiikötőjébe a Balkán ér­tékes áruit és viszik vissza a magyar ipái termékeit. Maráik fontos feladat « hitel-/< r vezetek együttműködésének kiéjntfoe. das,ági tér foglalás dói utárjeií aizo-k a pénz­intézetek, amelyek összeköttetéseik, és ér dekközöaségeík révén a lútelezé.s bizton ,igát emelik. A Balkán tőkeszegénysége a jövőben is azoknak az országoknak nyújtja a legna­gyobb gazdasági lehetőségeket, amelyek uem riadnak vissza a hitelkihelyezés kockázatá­tól. A nemzetközi vásárok is kitünően szol gálhatják Magyarország és a Balkán gazda­sági kapcsolatiak. A Ba'kán kapujában élünk, gazdasági érdekünk dél felé mulat, de mi nemcsak a magunk érdekét, hanem a bal­káni népek jobb jövőjét is szolgáljuk, am1' kor megértéssel és jószándékkal igyekszünk kinyitni ezt a még bezárt kaput a fokozott gazdasági együttműködés számára. MUNKARUHA KÉSZÍTÉSÉRE A FEHÉR- NE.MÜKÉSZITŐ, A NÖISZABÓ ÉS A FÉR- FISZABO IPAROS IS JOGOSULT. A deb­receni Kereskedelmi és Iparkamara felter­jesztést intézett az inarügyi miniszterhez annak eldöntése céljából, hogy az orvosig és a közéletben munkaköpeny elnevezés alatt ismert lenvászouból vagy múaszinü anyag-, hói készült köpenyek elkészítése melyik ipar munkakörébe tartozik. A felvetett kér­désre az iparügyi miniszter közöké, Hogy mosó anyagból készült köpeny előállítására a fehérnemükészito. a nőiszabó es a férícszabó iparos egyaránt jogosult. APRÓHIRDETÉSEK VEGYES KERESZTLEVELEIT Romániából beszerzi Bi­zony Ferenc húsz éve fennálló házasságközve- titő irodája, Kolozsvár, Unió 20. F. 205 FOLBERTH ÉVA Kossuth Lajos-utca 5. sz. Gyors- és gépíró isholâjâbao AUGUSZTUS 1-ÉM uj fanfolyam kezdődik. Beiratkozások megkezdődtek l PÉNZES társat keresek, jólmenó üzlethez, i,Főzéshez értő előnyben" jeligére a kiadóba. 02315 1.26-ÉRT elsőrendű, 3 fogásos házi ebéd­koszt, hih ordasra is kapható. Unió-utca 11., pmelet. F. 360 ADÁSVÉTEL HANGLEMEZEKET, használt vagy törött álla­potban vásárolunk. „Kontsrukció", Deák Ferenc utca 7. F. 139 FIGYELEM! Leszállított árban készítek kom­binált szobákat, hálókat, konyhákat, előnyös fizetési feltételekkel. Vállalok alakítást, javí­tást olcsón, pontosan. Kész bútorok kaphatók. Lukáts asztalos, Unió-utca 24. szám. F. ELADÓ rádió, 3-f-l, szuper Standard, juté- nyos áron. Wesselényi-utca 4., I. 17. ajtó. 2344 ELADÓ kombinált szoba és egy könyv­szekrény. Szentegyház-utca 42. II.* 7 . 2345 ELKÖLTÖZÉS miatt sürgősen eladó, külön­böző bútorok és festmények. ,,Susogó" étte­rem, Unió-utca 14. 02553 ELADÓ egy Wirth-gyértmányu rövid zon­gora. Dohány-utca 33., délután 3—5. 02312 ALKALMAZÁS PERFEKT hölgyfodrásznő felvétetik és egy jobb családból való t.iuulóláuyt is ke­resek. Jókai n. 6. sz. Horváth S. 02310 GÉPÍRÓT vagy gépirónőt felveszek. Istók iroda, Deák Ferenc-utca 11. 2343 KERESZTÉNY cipőkereskedősegéd, azonnali belépésre kerestetik. Cím a kiadóban. F. MAGAS ÁRÉRT veszek használt ,,Dorotheum”, Deák Ferenc-utca 32. ruhákat. F VESZEK használt férfiruhát, szőnyeget, cipő­ket, kerékpárt és többféle értéktárgyakat. Hermán András üzlet, Máfvé» király-utca 2. ÁLLÁST KERES KÖNYVELÉSHEZ értő gépirónő délutáni ál­lást keres. Cim „Keresztény" jeligére kiadóba. 02306 FŐZÉSHEZ éTtőT megbízható, fiatal eány, augusztus 1-re állást keres. Értekezni 11-ig. Dávid Ferenc 2., szuterin. 2340 KÜLFÖLDRŐL jött, perfekt szabónő, ház­hoz nagyon olcsón ajánlkozik. „Szorgalmas" j elígérj _________________________________02313 ~ JÓLFŐZŐ vendéglőbe ajánlkozik, aki a téli elrakásokat ii vállalja. Cím a kiadóban. 2o38 INGATLAN ÉS LAKÁS FŐBEJ ARATU, szépen bu'orozott szoba, előszoba, fürdőszobával a Mátyás király-térre néző ablakokkal, hölgynek vagy urnák szen­nai kiadó. Címeket „Állandó lakó" jeligére az Ellenzék könyvosztálya továbbit._______F. 222 CSINOSAN bútorozott használattal, azcnnalra Széchenyi-tér 32. _________ szoba, fürdőszoba- vagy 1-re kiadó. 2337 SÜRGŐSEN eladó Honvéd-utcában szép te lek, gyümölcsfákkal, 28 m. front, 1600 négy-, szögm-ter, 15.000 pengő. Forgalmi iroda, Má-> tyás király-tér 19. _______________ R KÖZPONTBAN nagy, kiilönbejártu butorozti szoba, fürdőszobahasználattal, augusztus 1-rt kiadó. Rózsa-utca 7. _______________ 2346 ELEGÁNSAN bútorozott szoba, fürdőszoba használattal, csak egv hónapra kiadó. Vasvári Pál-utca 7. _______ 2337 ELADÓ 1 szoba, konyha, öröklakás, 700Q pengőért. Istók iroda, Deák Ferenc-utca 11. 2343 ELADÓ 4 6zobás telek, főtér mellett 24.000 pengőért. Istók iroda, Deák Ferenc-utca 11. 2343 NYARALÁSRA bútorozott szoba Donáth-ut 150. Érdeklődni 8—2. kiadó 2341 "ÁTADNÁM 4 szobás elő és fürdőszobás, jól- menő kosztházamat. Biztos megélhetés. Deák Ferenc-utca 23., I. emelet. ■ 2342 42. JULIUS 20. Kedd A nap kel 4 óra 32 perckor, nyugszik 19 óra 40 perckor. A hold kel 9 óra 18 perc­kor, nyugszik 21 óra 47 perckor. A protestáns naptár szerint Bers, a római katolikus naptár szerint Ince pápa, az uj- görög naptár szerint Nikádor az ó-görög naptár szerint (jukus 15.) Qirik napja van. Emlékeztető B Á DIÓ 1914 Julius 28-án üzentünk háborút Szer­biának. Muzeumok Erdélyi Müzeum ősköri, római, népváhdor- fási. iparművé«?éti és művészeti tárai. Re- rtaissanrţ kőemlékfár, Bástya-u. 2. sz. Nyitva: 9—14 firáíg. Ái'rManj Muzeum Mikó-u. 5. sz. Nyitva: S— 13, Is—18 éráig. Megtekintése Lejelentendő az OM1II kirendeltségben. Botanikus Muzeum. A Botanikus-kertben. MajÜLs-ti. 42. Nyitva: 9—13, 15—18. óráig. Szolgálatos gyógyszertárak Julius 2G1 tói augusztus 2-ig a következő gyógyszertárak teljesítenek éjjeli szolgálatot: Egyszarvú gyógyszertár, Mátyás király-tér 9. Távbeszélő 32-23. Demeter. Mussolini-u 2. (á.-tcígyebázáva! szemben). Távbeszélő: 13-49. Hargita. Horthy Mikiós-u. 1. Távbeszélő: 21-55. Dr Cseresznyés. Hitler-tér 13. Távbe­szélő; 31-10 SZERDA, julius 29. BUDAPEST I. 6.40 Ébresztő. Torna. 7 Hírek. Közlemények. Reggeli zene. 10 Hirek. 10.15 A Honvéd Gépkocsiszertár zenekara. 11.10 Nemzetközi vizjelzoszolgálat. 11.20 „Puccini áriák". 11.40 Palásthy Marceá elbeszéléseiből. 12 Harangszó. Fohász. Himnusz. 12.10 A Szim- fonietta szalonhatos műsora. Közben 12.40 Hi­rek. 12.50 Danyi Pali cigányzenekara muzsi­kál. 13.20 Időjelzés, vízállásjelentés. 13.30 Honvédeink üzennek. 14 Buttola Ede tánczene- {r.ara játszik. 14.T1 Hirek. 14.45 Műsorismerte­tés. 15 Árfolyamhirek, piaci árak, élelmiszer- árak. 15.20 Melles Béla-zenekar. 16.15 „Majd kinövi a gyermek". Az Országos Közegészség- ügyi Intézet közleménye. 16.45 Időjelzés, hi­rek. 17 Hirek szlovák és ruszin nyelven. 17.15 Gémes Irén hárfázik. 17.35 Szép magyar novel­la, Szemere György e’beszélése. 18 Háborús olasz katonadalok. 18.20 Honvédmüsor. 19 Hi­rek magyar, német és román nyelven. 19.20 Ncpessy Lucia és Lontay-Rajner László éne­kel, Toki-Horváth Gyula cigányzenekarának kíséretével. Közben 19.50 Homoród-íürdő. Elő­adás. 20.10 Külügyi negyedóra. 20.25 Lamadin Ernő zongorázik. 20.15 Séta a magyar kekróka, ezüstróka és nerztenyésztési telepen. Közve­títés. 21.15 Dorit Kreisler bécsi dalokat éne­kel. 21.40 Hirek. 22.10 Üzen az otthon. 23 Hi­rek német, olasz, angol, francia és finn nyel­ven. 23.25 Szórakoztató zene. 24 Hirek. BUDAPEST II. 19 Kamarazene. 19.30 Szerel­mes istenek. Előadás a Szépművészeti Muzeum grafikai kiállításáról. 20 Hirek. 20.10 Rádió- zenekar. 21.10—21.30 Árpádházi Eoidog Mar­git környezete. Előadás. 221.10—23 A Kassai Szalonzenekar műsora. SZÍNKÖR MŰSORA: 1942 julius 28-án, kedden este fél 9 órakor: FITYFIRITTY. 1942 julius 29-én, szerdán este fél 9 órakor: FITYFIRITTY. 1942 julius 30-án, csütörtökön este fél 9-kor- FITYFIRITTY. 1942 julius 31-én, pénteken este fél 9 órakor- FITYFIRITTY. 1942 auguszuts 1-én, szombat este %9-kor: FITYFIRITTY. ■ 1942 augusztus 2-án, vasárnap d. u. 3. órakor: ; FITYFIRITTY. I 1942 augusztus 2-án, vasárnap este -}f9-kor: I FITYFIRITTY. MOZIK MŰSORA: CAPITOL: „ISMERETLEN ELLENFÉL". Az első magyar kém-film. Főszerelpők: Si- mor Erzsi, Földényi László, Mihályffy Bé­la, Latabár, Rátkay. A film előtt legújabb Magyar és Ufa híradók. F**" EDISON: ÉRIK A GYÜMÖLCS. Főszerepben: Henry Fonda, Jane Oarwell, Russel Simpson. Előadások kezdete 5, ?, 9 óra­kor. EGYETEM: RÉGI KERINGŐ (Filmoperett. Fő­szereplők: Pâger Anta’, Szörényi Éva, Zsilley Margit, Szilassy László.) A műsor keretében: Vizalatti kabaré. (Á legújabb Micky Maus-fiim.) ROYAL: MT KETTEN. Svéd film i Főszerep­ben: Signe Hasso, Sture Lagerwai, Lse Nőre Trom. Előadások kezdete fél 6 órá­tól, szombaton és vasárnap fél 4 órától. RIO: BÜNHíjDÉS. Csak 16 éven felülieknek. Főszerepben: Tyrone Power, Doidthy Lamour. Kisérő műsor: Rajkórapszódia, az eredti rajkózenekarral. Legújabb hír­adók. Következő műsor: EGY TÁL LFN- CSE. Karády, Jávor. URÁNIA: Péntek g ,vH; szünet. Szombattól HÁROM CSENGŐ- Főszerepben: Jávor Tolnay, Mély, Turáy, Makláry, Rác, Vali, Pethes,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents