Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-24 / 166. szám

/ I ' — 2 ELL Ősszel végs 3 nyugalomra helyezik a farkas-aícai templomban az flpaíiak hamvai! KOLOéib\ Aii, Julius 24. \ utóbbi Jtlók I ben jcyakiuu olvashattunk u/ orx/ait kiilün bó/ü lapjaiban urrnvonntko/«* híreket, va"y cikkeket. hoRV a közeljövőben országos iiu nrpség keretében helyezik. Kolozsváron n F:irku*-utcai református teniploinbwn végső pihenőre Erdély utolsó tVjvdolroéuek. 1. Vpati Mihályijuk és feleségének, íior- iu'uíS2u Annának hamvai’ Tokintve, hogy ezek a hirek áltuiláiiOssig” bíin a legritkábban közelítették, meg a való­ságot, riportunk keretében próbálunk léuyt deríteni az országos jelentőségű ügyre, amely kétségkívül Erdély és Kolozsvár tör­ténetem k egyik legérdekesebb fejezetét várja le. Megfelel a valóságnak az, hogy az erdélyi református egyházkerület ezév ös/ére. az ét;) IwrzkerüloVi közgyűlés időpontjára terve ri a nagyszabású iiunepetr amelyen a far- kas-uteai református templom kriptájába űrök időkre elhelyezik Erdély két legutolsó tejed«.Imét, I. es ÍI. Apafi Mihályt és veiiik ygvütt nyugvó feleségeiket. Ezzel több mint három évtizede* óhajt valósítanak meg. 19Ü8“ban történt ugyanis, hogy u kolozs­vári Tudományegyetem nagynevű profes'- -zora, Szádeczkv Lajos dr. az almukereki szász luteránus templom sekrestyéje alatt épített sírboltban felfedezte I. és 11. Apafi Mihály erdélyi fejedelemnek és velük együtt nyugvó nejeiknek, Bornemisza Annának és Bethlen Katalinnak sírját. Ugyanazokban az dókban került napfényre a tudciuánykecU velő I. Apafi Mihály végrendelete is. a nir rosvásárhelyi könyvtárból, ahol a fejedelem többi kézira triv al együtt évszázadokon ke­resztül őrizték. A hányatott életű fejedelem utolsó óhajá­ban leszögezi, hogy végső nyugalomra a ko_ ozsvári Farkas-utcai templomba helyezték, ahol már korábban elhalt két kisfia pihen. Szádeczkv Lajos dr. egyetemi tauár iugy- ielentőségü felfedezése után országos moz­galom indult a fejedelem végső akaratának teljesítésére. A két fejedelmi pár földi ma­radványait 1909 november 27-én szép ün­nepségek kapcsán hozták el a Nagykiiküllő- megyében levő Almnkerékrő! Kolozsvárra, ahol ideiglenesen a renoválás ólait levő Far­kas-utcai templom csonka tornyának egyik pinceiülkéjébc-n helyezték el. Az ünnepélyes aktusról a református ejgyházkcrülei hiva­talos lapja, a Református Szemie 1909 de~ < ember 3-i számában a következő ívben szá­mol be: „Az Apafi Fejedelmek hamva Kolozsvárit. Köztudomású dolog, hogy a kolozsvári egye­tem tudós tanárai dr. Szádeczky Lajos, Er­dély történelmének, fáradhatatlan búvára, a mű t év folyamán felfedezte I. és II. Apafi Mihály erdélyi fejedelmek és velük együtt nyugvó nejeiknek: Bornemisza Annának és Bethlen Katalinnak sírját az almakereki ős­régi (bazilika) szász lutheránus temp’om sekrestyéje alatt épített sírboltban, amiről külön füzetben számolt be. Egyben mozgói­mat indított aziránt is, hogy a. fejedelmi ham­vakat a kolozsvári Farkas-utcai templomba kellene áthozni s 'itt méltó emlékkel megje­lölni. Megnyervén ebhez fiz Országos Mű­emlékek Bizottságának, a család leszárma­zóinak és az erdélyi szász lulheránus egy­ház lőkonzisztóriumának és református egy­házkerületünknek hozzájárulását, a vegyes bizottság ennek eszközlésére folyó évi no­vember 27~én kiszállt Almakerékre. Ott voltak: báró Szentkereszthy Béla he­lyi nagybirtokos elnöklete alatt Szádeczky Lajos dr., az Országos Műemlékek Bizott­sága, a Történelmi lársulat és Erdélyi Mu_ zeum-Egyesület képviselője; dr. Barducz La­jos, a budapesti antropológiai intézet tanár­segéde és a közigazgatási hatóságok; továb­bá dr. Róth Miklós nagyszenUászIói esperes, az ágh. hitv. evang. főkonzisztórium képvi­selője; iS-agy Károly egyházkerületi főjegy­ző, az Erdélyi Református Egyházkerület í meghízottja; gróf Bethlen Bálin? Torda- Aranyos vármegye főispánja és fia, gróf Bethlen Gábor keresd! nagybirtokos, a csa­lád leszármazóinak képviseletében s több érdeklődő. A hamvakat a már elkorhadt tölgyfakoporsókból, amelyeknek sarkai, zár­jai és ve rétéi elárulták, hogy egykori feje­delmi pompával készültek, kiemelve, dr. Barducz a csontvázakat legpontosabban ösz- szeállitotta és lefényképezte, majd a Mű­emlékek Bizottsága által rendelkezésre bo­csátott' kéti vörösrézből készült, az Apaí'il és Bornemisza, illetőleg Apafi és Bethlen címerekkel ellátott szarkofágba helyezték és leóimozták. Az összes csontokból alig a kéz és lábfők «pró csontjai közül hiányoztak, de különben a koponya, gerinc, bordák, medence, láb­szár és karcsontok mind összeállít halók vol­tak. Ékszer aránylag kevés volt s azok is s férüöltözet díszei: mentekötő 27 szál arany- t zsinórból összefonva, gombkötő és gombok j iczek a legszebbek) vagy 17 darab tömör } arany emailirozva és rubinokkal és gyé- • * uián'.ukkíl ékítve; a hói Öltözeteikből Csuk arany skófiuiiiinal kúvun cöpkerés/.letek, r/tk az Erdélyi Muzeum régiségtúrának adatnak. A leohnozutt gzárkofágnkat aztán a tempioin oltár előtti részén helye'.ve el, dr. Rótli esperes tartotta az első adventi vasárnappal kapcsolatos hazafias szép egy­házi hes/edet a templomot zsúfolásig meg­töltőit közönség előtt. Majd szíp magyar beszéd kisen lében átadta a hamvakat !N:igv Káról \ egvha/kerüMi főjegyzőnek, aki azt átvéve, köszönetét mondott :• tcstvéregyház jóságáért és Ígérte, hogy továhh is híven őrködik most mar a ref. egyház a hamvak felett. Az áldó imádság után az egr-' köz­ség népe ünnepi gyásznienotbeu kikisérte a község végér«* ti koporsókat, onnan iná* nap reggelre Kolozsvárra érkeztek, lit ecé- szen csendben, az egybázkö/sép ne vében Be­nedek Árpád lelkész vette út és belyoz’ctte be a Farkas utcai templom csonka torony- 1 Ilikéjébe. Itt maradnak addig. • iemeljük nem soká — míg a szép templomot a Mii- emlékek Bizottsága restaurálva, méltó em­lékek tllá helyez* a fejedelmi hamvakat.” így számolt he -a Református Szemle n fejedelmi hamvak elhozni akiről « a cikkíró kifejezte azt a reménységét is, hogj a leg­rövidebb időn beiül végső nyugalomra méltó emlékek alá helyezzék el a két fejedelmi por koporsóit. Ez a kívánság azonban hits/n évtizedeken keresztül csuk kívánság maradt. A Farkas-utcai templom restaurálási niiiu- ká’atait a világháború közbejötté miatt félb kelleti szakítani s ezért a két koporsót át­szállították a Magyar-utcai kéttornyú tem­plomba. hogy onnan a templom kijavítása után visszahozzák az ősi református székes­egyház kriptájába. A világháború után többször 'sínét sző- nvegre került, úgy a templom javításan«k, mint a fejedelmi hamvak visszabozutaiának ügye. 1930-ban Kós Károly cl is készítette az emléktábla tervet, amelyet a templom f: iába akartak illeszteni a hamvak felé. A közbejött zavaros esztendők és a rossz anvr gi viszonyok azonban megint megjkudáiyoz- ták a tervek kivitelét. Tavaly végül, miután nagy áldoz tlokkal KOLOZ5\ AR. Julius 24. (Az. Ellenzék munkatársától.) .Nemrégen hirt adtunk ar­ról. hogy ismeretlen tettesek kifosztották Bischitz Ernő kolozsvári lakos Fcry Uszkár- utcában levő lakását és mintegy 2800—3000 pengő értékű ruha- és fehérneműt és ék­szert vittek el Onnan. A károsult család feljelentésére a rendőrség bűnügyi osztálya erélyes, széleskörű nyomozást , indított, a tettesek azonban nem kerültek kézre- A nyomozó detektívek végül is újabb hely­színi szemlét tartottak és annak során meg­állapították, hogy voltaképpen nem is ide­gen egyének követték el a lopást, hanem a tetteseknek föltétlenül a helyzettel ismerő­söknek kellett lenniök. Az újabb helyszíni szemle eredményeként a nyomozás most már más irányban indult meg és annak során előállították a büniigy'- osztályon a károsult családnál szolgáló cselédleányt, Kanyaró Ilonát, atki a kiha'i­DERLIN, Julius 24. (TP.) A hajótér el- sülyesztésekhez a Transkontiuent Press diplomáciai levelezője a következőket irja: — A washingtoni hadihajózási hivatal tegnap nyilvánosságra hozta, hogy a mult hét hajóvesztéségei ,,a háború kezdete óta legmagasabb fokot érték el“ és hogy ..az USA és Nagybritannia által ugyan­ezen időben épített hajóiirleret messze túlszárnyalja“. — Ez a figyelemreméltó fejlődés vilá­gosan bizonyítja a szövetkezeit nemzetek hajózásának súlyos krízisét, amelyet Lon­donból és Washingtonból mindig ipar­kodtok letagadni. Időközben június 30-ig a német hadierők által elsülyesztett hajók tonnaürtartalma már 18.7 milliót tett ki, annyit, amennyi az 1914—18-ás világhá­borúban sem veszett el; ehhez járulnak azok a veszteségek, amelyet a szövetke­zett államok a német tengeralattjárók és repülők tevékenysége folytain az utolsó két hétben szenvedtek el és amelyek több* E NZÉK-ihriü.'; a u vn plom belsejét reiidbcUoZui, zó kerülhetett űrről is, hogy több mint háromévi ized«*,* varitko'á* után eleget t< gyeiiak a fejedelmi óhajunk és áthozzák a hamvakat :i nagytemplomba. A kolozsvári refor miit ti* egyház pr< -IrLlériurna úgy ható rn/ott, bouy tekintv a/, ügy ortzago» jelen- tuM-gét, .1/ iionepsegeket e/ev «ib/cu az c'gy- lid/kci ideti kö/gviilessel kapcsolatosan tart ja rncg. \ddig i> azonban Kós Károly tervei alap­úin Las/lo Dezső lelkén/ elkészítteti© a Pe­tőfi utcában levő Deák Junos kőfaragó vál­lalattal a hatalmas emléktáblát, unielyet a. napokban ntár el is helyezlek a nagytem­plom hátsó falába, pontosan a kriptahejúrat lóié, A kö/e| búrom méter magos emléktáblát középen az. Erdély címerével ejţybett*rvezett Apafi címer a v/ő’ől űrtőkk« | beárnyékolt, karódul átszűrt sisak díszíti. Alatta u felirat: itt várja Jév.nssát I. Apafi Mihály Ertlélyoi szag f ejedöme, született 1626. Fejedelemmé választatott 1661. Meghalt 1690. Apafi Mihályuc, Bor­ii ini.szu Anna született 1628. -Meghalt 1688. II. Apafi Mihály született 1663. Meghalt 1713. Felesége: Bethlen Kata, született' 1666, meghűlt 1724. A fejedelmi hamvak ide temet tét lek 1909“ ben s emléküket e kővel megjelölte a refor­mátus < gyházközség 1942-ben. Az ódon székesegyház 1 u 1 ai zsúfolva van- Iiuk az. erdélyi fóuri é.s nemesi családok câ­ine re ivei. Nagy részük tulajdonképpen sir- lelirat é» egykori tulajdonosaik ott nyug­szanak a temp’om talapzatának hatu!ni;,6 kőkockái alatt. Másrészük pedig olyan egyé­nek emlékét hirde ik, akiket a templom piacáról kísértek utoUó útjukra a Házson- g.irdi temetőbe, A festett, selyemre him/ett, bronz vagy rzüstveretii címerek között két legrégibb és művészi értékében talán legbe- csesrbl) ezii«tözött bronz címer függ a szó­székkel szemben fekvő falon. Mindkettő a AN II. század ülvüíimüvé'zetének uíó'érhe- teilen alkotása. Rajtuk az Apafi-család jól- isnmert emblémája a Szőlőfürtökkel körül- vitt sisakon át^/urt kard, I. Apafi Mihály ut ,'-ó erdélyi fejedelem gyermekkorban e-i- b.d? két fiának nyughelyét jelölik. Most. több mint 350 év után. ismét felkerült az Apafi_ciiner a templom falára. hogy hir­de e a család két legjellegzetesebb tagjá­nak, I. és 11. .Apafi Mihály erdélyi fejedel­meknek örök emlékét. gatások folyamán végül is megtöri és he_ itnierő vallomást tett. Elmondta, hogy ted- vérüecse es két udvarlója közremüködé-é- ve] ő fosztotta ki :i lakást, s a nagyértékü ruha- és fehérneműk, vaja mint ékszerek egy rész ét a lett elkövetése után bűntársai révén érték esi tel te, mig a lopott holmik másik részét a Budapesten tartózkodó ál­lítólagos vőlegénye címére küldte el. A cselédleány beismerő vallomása alapján a rendőrség letartóztatta két bűntársát is, inig a harmadakat egyelőre nem sikerittt megtalálni. Ennek kézrekeritésére tovább folyik a nyomozás. Ugyanakkor i rendőrség bűnügyi osztálya megindította az eljárást az ügyben szereplő orgazda, valamint a Buda- j pesten lakó „vőlegény“" ellen is. A megté­vedt cselédleányf a rendőrségi kihallgatás után további eljárás végett átadták az ügyészségnek. százezer tonnát tesznek ki. De mindeze­ken felül nem maradtak tétlenül a japá- nok sem; a napokban közölték, hogy az angol—amerikai kereskedelmi hajópark­ból 2 millió tonna hajóürtartalmat sülyesz* lettek el, vagy rongáltak meg. Egyetlen egy hónap lefolyása alatt, vagyis junius kezdetétől július kezdetéig 200 ezer tonna hojóürteret sülyesztetlek el a japánok. Ez a német tengeralattjárók harci tevékeny­ségeit lényegesen kiegészíti, amihez még az Atlanti-óceánon operáló olasz tengi r- alattjárók tekintélyes eredményei járul* nak hozzá. Ha mindezeket a számokat összeadjuk és hozzávesszük azokat a vesz­teségeket, amelyeket az aknák okoznak, az ugyan el nem siilyeszleft, de erősen megrongált hajók számát és végül azokat, amelyeket normálisan lei kellett vonni a használatból, akkor kétségtelenül megáí- j lapítható az, hogy az angol—amerikai ha- ! józás, e két ország hadvezetésének ütőere * úgyszólván a végét járhatja­1 9 i 2 1 a J iu h 2 1. mtam i — Máltaiás — ritmuscsi|<okkal Hdbcuiu* legem! Ho».-za* i.««tároz.ái>ok. lulóniétcinyi cikkekbe loglalt »zcnvedélye» vl'ók után megszületett u tinim tisáíól szóló törvény. Hogy valóban m.V.< : tiinik el <j ponyva az újságos hódúkból, ü letekből s ,i kupuk alatti ciereboltokbó' az más kérdés. Nines kizárva, hogy >gúiubb annyi hadakozásra lesz szükBcg a már k. nyomtatott ponyva eltüntetésére, min’ amennyi a törvényt, megelőzte. Sajnos, ponyva kérdése ezzel még nincs megold’ Minden cikk, vita, sőt maga a törvény csak könyv vagy lüzetalakban megjelent por.- várói beszél, ekörül forogtak, a viták t. ról szóltak a statisztikusok, amikor kiszá­mítottak, hogy évente hány teheivonatny papirt fogyaszt, hány lelket mérgez meg hány pengőt hoz kiadójának. Mindegy, a törvény már megvan. Eia g csak arról nem szólt senki, hogy miközben puskactíő eié foglak az önálló kiadva:. "• ként megjelenő ponyvát, buján és ezagos u virágzik — hetilapokban megbújva. Nem egyszer hoztuk fel e hasábokon, hogy" nem­csak könyvponyva van a világon. Van saj­nos, ma már egy méreteiben szintoly ha­talmas zenei és fitinponyva is. Bizonyrs dalokról azonban eddig csak annyi sző esett, hogy „nem magyar”, bizonyos filmekről ne- dig, hogy „rossz”. A ponyva kérdése tok­kal nagyobb szövevény, mintsem az az ed­digi pertraktálásokból kiderül. Nos, az em­lített zenei és íiimponyva göcsós törzsének árnyékában terjed a hetilap-ponyva. A szín­ház, zene, film, irodalom ürügyén, azaz ,.kri­tikáin és „méltatásain" keresztül az ily fajta hetilapok és „folyóiratok" adnak a al­pot, nyújtanak támaszt a könyvön kívül te­nyésző ponyvának, teijesztik, rászedik ez ellenállás híjával lévő közönséget, mig vé­gül megnyerik maguknak. íme egy újabb példa, egy friss adalék. Egyik ilyenszerü hetilap imigyen kérdezi meg közönségét: „Ismerik Gershwin jazz költeményét, a Rhapsody in blue-t?" f.i mindjárt felel is rá; „Persze, hogy ismerik, hiözen világhírű. A fiatal jazzirodalomnav ez a „Kilencedik Szimfóniája". Tehát: szé- gyelje magát az olvasó, ha Spengler müve- •ődésbölceelelének analtgiils módszerével még nem jött rá arra, hogy korunk zene irodalmában mi a Kilencedik szimfónia meg­felelője. De csitulj szivem, eza zkedves olvas.’.' Mert most következik a Rhapsody in blue méltatása: „Saxofonok, hegedűk, zongorák és dobok mélykék melódiája, lila ritm use ti­kokkal tarkázva". Nem, ez nem Szomory Dezső szépirodal­ma, még csak nem is Karinthy paródiája, ezt „komoly” célial írták és műveltség-ter­jesztésnek szánták 1942 nyarán, Magyaror­szágon. Hiszen, ha csak ezzel az egy esettel volna dolgunk, mérgelődésünk. De ezekben a hetilapokban úgy tenyésznek ezek a mélykik melódiák, mint eső után az erdőn a gomba — s ráadásul lila ritmuscsikokkal tarkázva! A ponyva megszüntetéséről szóló törvény (különben az egyetlen törvényünk, amely­nek tárgyi érdemén felül azért is hálával adózunk, mert szerencsére nem gyömöszölie paragrafusba a ponyva meghatározását s et­től alka'mazhatásának nagy rugalmasságai reméljük!) — egy lektorátus illetékességébe utalja A kilencujju banditának, A hatlövetű halálnak, s Jimmy and his Band-nek pony­vává minősilését. Bátrak vagyunk felhívni ezekre a jelensé­gekre a lektorátus figyelmét. Kérjük, szen­teljen időt a ponyva fentebb ismertetett ol­dalának tanulmányozására is. Áiiitjuk, hogy legalább olyan fontos kérdés ez, mint a homályos kapuboltok alatt árult mélyk.'k alapon mélyfekete halálfejet ábrázoló bori­tokkal ellátott ponyvaregény eltüntetéie Egynéhány efajta hetilap átolvasása, bár­kit meggyőzhet erről különösen ha észrevvi­szi, megérzi a némelyükben még ma is óva­tosan és halványkéken, néha azonban m í- den csíkozás nélkül megbújó fehérkeresV~- delmi irányzatot. (ón) Háziasszonyok! Cukomélküli befőzés! Figyelem! Gyümölcs, zöldség hcázi feldolgozása! Készüljünk a télre: Időszerű tanácsok a magyar háziasszony sza­mára. Cukornélküli befőzés. Gyümölcsök, fő-'e lékek, tésztafélék, húsfélék, stb. tárolása. Han­nos növények, stb. gyűjtése. Gyakorlati tana- cso1- Pengő 2.— Os?trovszkyné: Gyümöic?, zöldség a konyhában A gyümölcs és zöldségfélék konyhai feldo’ zásának válogatott receptjei. Pengő ’ Osztrovszkyné: Gyümö'cs zöldség házi feldolgozása A gyümölcs és zöldségkonzerválás házi mód­szereinek kipróbált receptjei. Pengő 1 20 Kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9 Vidékre után­véttel is azonnal szállítjuk. Aoyy Kálmán. Két udvarlója segítségével kifosztotta gazdája lakását a hűtlen cselédlány Közei 3 ezer pengő értékű ruhanunit és ékszert lopott a bűnszövetkezet Húsz milliónál több hajóüríerst sülyesz­tetlek el a háború kezdete óta

Next

/
Thumbnails
Contents