Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-24 / 166. szám
T 14 4 2 Julius 2 4. ELLENZÉK mmmmmmumammm Óriási tűzvész pusztított Oroszfieg^sn Harmincáéi belsőség égeti porrá az Hdvarfisíy megyei községben MAROSVÁSÁRHELY> július 24. Tudó silónk jelenti: Aiig száradtak fel a könnyek az évek előtti szomorít emlékezetű József falvi borzulinas tűz katasztrófa és <ts azt követő pusztít ids nyomán, máris újabb szörnyű elemi csapás hitére szorul össze a szivünk. Ezúttal Udvar hely megye egyik virágzó községét juttatta koldusbotra egyik napról a másikra oz irtózatos katasztrófa, s az elpusztult magyar falu népe, n derék székely gazdák könnyesszemü hozzátartozóikkal együtt porig sújtva, tehetetlenül állnak elhamvadt hajlékuk romja fölött. A megrázó katasztrófa részleteiről tudósítónk az alábbiakat jelenti: Délelőtt zndalt rá a veszedelem a falura borzalmas tűzvész pusztított a Székely- udvarhelytől 16 kilométernyire lévő Orosz- hegy községben, amely valósággal elhamvadt a Szörnyű tiiakatasztrófában. A tűz pusztítása csütörtökön a délelőtti órákban zudult rá Oroszhegy községre. A községházáról azonnal értesítették telefonon a székelyudvarhelyi tűzoltóságot, hogy Orosz- hegy lángokban áll. A tűzoltóság délelőtt 11 órakor kapta a riasztó hírt, s Asztalos Kálmán vármegyei főmérnök és GétovicS János tűzmester vezetésével, azonnal teljes felszereléssel kivonult Oroszhegy községbe, dé mire a tűzoltók a 16 kilométeres utat megtették és odaérkeztek Oroszhegy községbe, már 32 ház és a hozzájuk tartózó valamennyi gazdasági épület lángokban állolt, A tűz oltását főleg az akadályozta, hogy nem volt viz g azt csak 500 méteres, mintegy félkilométernyi távolságból lehetett odaszállítani. Közben a megye székhelyéről, Székelyudvarhelyről értesítették mindazokat a közelben SevŐ községéket, amelyeknek szervezett tűzöl lósága van, hogy azonnal vonuljanak ki Oroszhegyre segítséget nyújtani. Hamarosan meg is érkezett a lángokban álló faluba öt szomszédos község tűzoltósága is, úgyhogy az udvarhelyi tűzöl- lókkal együtt mintegy 75—80 tűzoltó dolgozott emberfeletti erővel a tűz megfékezésén. A megdöbbentő szerencsétlenséget az is fokozta, hogy abban az időben erős szélfu- vás volt, úgyhogy7 az önfeláldozóim dolgozó tűzoltók minden igyekezettük ellenére sem I tudták eloltani a tüzet, illetőleg megmenteni a már lángokban álló épületeket, hanem csak a tűz továbberjedésének megakadályozására szorítkozhattak. A mentési munkálatok köziben hamarosan kiapadtak a falusi kutak, elfogyott a víz, úgyhogy emberfeletti erőfeszítéssel lehetett c-sak még nagyobb távolságból nagy- nehezen elegendő vizet szállítani a tűzoltók számára. Órák hosszat tartott a mentési munka e már a dél is elmúlt, de ai lánglen- gert még mindig nem lehetett megfékezni, míg végűi a délutáni órákban, a szél elállta után, hosszú, keserves órákig tarló munka után elfojtották a borzalmas méretű tűzvészt. A pusztulás képe Icűlidtatlan. Egész utcasorok égtek le és füstölgő, üszkös házak sora jelzi a pusztító veszedelem útját. Órákon keresztül a tűz eloltása után is pernyék szálltak szerte a levegőben ş, fojtó, 1 nehéz illat terjengett a falu felett. Leírhatatlan a pusztulás képe A tűzvész kitörésekor a falu népe a mezőn tartózkodott s «mikor a katasztrófáról értesültek, kétségbeesetten rohantak haza oz. emberek, nők és férfiak, de csak tehetetlenül, néma fájdalommal nézhették vagyonuk megsemmisülését. A székely gazdák szeme láttára borított el mindent a vörös láng- tenger s a házak néhány perc leforgása alatt egymás után semmisültek meg. A tűzoltóság munkájának befejezése után nyomban megindult a vizsgálat a tűz keletkezési okának megáliapitására,, de a péntek reggeli órákig sem sikerült kideríteni, hogy mi okozta a borzalmas veszedelmeit, valamint azt som tudták mindezidáig megállapítani, hogy hol, melyik házban keletkezett a tűz. Legvalószínűbb feltevés, hogy vigyázatlanság okozta. ia katasztrófát. A csendőrség csütörtökön este számos kihallgatást eszközölt, de eredménytelenül. Szivbemarkolóam drámai jelenjetek Játszódtak le a késő délutáni és az esti órákban is az elemi csapás által pusztulásra ítélt faluban. A lakosság legnagyobb része hajléktalanná vált.. Hal-nyotagyermeíkeg családok maradtak az utcán. Legtöbbjének mindene odaveszett. Nemcsak a lakóházak, és gazdasági épületek estek a tűz martalékául, de velük együtt pusztultak el a gazdasági épületekben lévő állatok, a gabona és az élelmiszerkészlelek is. Az udvarhelymegyei hatóságok még csütörtök délután kiszálllak a helyszínre és megtették a legmesszebbmenő i n' 'jé Zk e <1 és eket arra vonatkozólag, hogy a falu népét a legszükségesebb dolgokkal, főleg élelmiszerrel lássák el. Az irtózatos tüzkatasztrófa úgyszólván egyik óráról a másikra nyomorba taszította a székely község népét, megható volt, hogy az esti órákban, amikor a júliusi alkonyati leszállt, az épségben maradt házaik gazdái hogyan siettek segítségükre hajléktalan gaz- datársaiknak, akikkel — a deliig is, amíg a hatóságok és a társadalom gondoskodni fog rólak —, testvérként fogadták be házukba családostól együtt. Az esti órákban, b csöndes júliusi nyári estén, amikor a pusztító veszedelem már elült, néma csend borult a falura, ahol kisírt szemű asszonyok és gyermekek s a fájdalomtól lesújtott gazdák várjiájk1 ai hatóságok és a társadalom testvéri segítségét. Nagy Lajos és magyar birodalma A magyar nagyhatalomnak története és emléke elválaszthatatlanul fűződik ahhoz a pillanathoz, amelyben a Kapetingok cr rnerének liliomai félszökkentek a királyi zászlórudakra. Ekkor vállalta magára Szent Lajos francia király legfiatalabb Öccse, Anjou Károly, hogy az utolsó Árpád-sarjaid alatt legyengült országot feleme íi és visszavezeti a fénybe s az Árpádok hagyományához híven, Magyarországot teszi a nyugati és keleti serpenyőket tartó európai mérleg nyelvévé. Az oligarchákat meghódolásra késztető erős belpolitikája, a pénzügyek rendezése s a bandériáhs liadrend bevezetése f olyan Róbert Károly Magyarországa kellő belső megalapozást nyert a nagyhatalmi politikához. A visegrádi kongresszuson már döntőbírói szerepet játszott s eteőszülött fia, Lajos számára biztosította o magyar mellett Lengyel- ország koronájá is, másoclszülött fiát. Andrást pedig elismertette a nápolyi trón örököséül. Erre a magyar trónra lépett atyja halála után a magyar birodalmi gondolatnak és a. három tenger mosta magyar birodalomnak legnagyobb, alkotó királya, Nagy Lajos. Megkoronázásának hat századik évfordulója alkalmával hódolattal emlékezik meg róla e napokban az ország. Hódolnak elölte a magyar városok, elsősorban a koronázó város, Székesfehérvár, kedvelt városa Biharvárad (Nagyvárad) és Kassa s fővárosunk, melyet Nagy Lajos tett meg V isegrád-Váralj helyett királyi székhelyivé. Idézzük alakját, a Szent Lászlóéhoz, minden lovagok eszményképéhez hasonla- losat, a tiszta szivüt, a bátort, a tetterőst, a valamelyik krónika említése szerinti első mosolygó arcú királyt. Tizenhétéves volt, amikor 1342 júliusában, atyja halála után megkoronázták s Telegdi Csanád váradi püspök üdvözlő beszédének elhangoztával — amint még ez évben kiadott oklevélben maga mondja — ;,meglátogattuk Szent László király sírját, kinek közbenjárásával1 naponta kérjük a legnagyobb bizalommal az Isten segítségét: Birodalmunknak hü Báróival, illő tisztelettel zarándokoltunk Váradra, mire bennünket különben mindennapi áj- t a toss águnk is késztetett, hogy ugyárr annak a váradi Egyháznak, melyben Szent László király, isteni gondoskodáshói csodatételektől tündöklik és boldogan pihen, a régi, kipróbált törvényeknek és jogszokásoknak megfelelően, uj megkoronázta- tásunk alkalmából és cime alatt készek voltunk azt uj birtokadományai felruházni“ . .. És Nagy Lajos fogadalmat tett a lovagkirály sírjánál, hogy birodalmi politikáját követi. Negyvenéves uralkodásának minden tette ebből a gondolatból és törekvésből fakadt. A magyar szent koronához fűzte a lengyel, nápolyi és ezieiliai királyságot is. Három hadjárat árán bizto- sitotla Vele ne érvel szemben Magyarország számára Dalmácia birtokát, délkeleten pedig Havaselvét, Moldvái és Bulgáriát szerezte meg hűbéres tartományokul. Anjou Lajos alatt érte el Magyarország legnagyobb kiterjedését és legnagyobb politikai jelentőségét. Hatalmára, erejére mi sem jellemzőbb, minthogy a magyar birodalom Európa vezető államává vált s a király nem egyszer mondta ki a döntő szót Eu- róoa sorskérdéseiben is. Társadalmi és gazdasági újításai áialakitotfák. illetve megszilárdították a1 ma^var rendi társadalom szerkezetét. Lajos ősiségi törvénye a hadállításnak mindenkori társadalmi lehetőségét teremtette meg, az akkor egyedül nemzetszámba menő nemesi családok gazdasági erejének épségben tartásával. A. magyar birodalmi gondolatot tudatosan ápolta és tudatosan, tervszerűen valósította meg a; birodalmi gondolat szolgálatában álló célkitűzéseit. Modern uralkodó volt, akinek intézkedései nem a pillanatnak, hanem az állandóságnak szóltak. Nem a bajok helyrehozatalai, hanem azok megelőzése s a helytálló rend céltudatos megszilárdítása volt a célja. Ez ai gondolat hatolta át pénzügyi törekvéseit is, de ugyanezt a célt — a nemesség megerősítését — követte művelődéspolitikájával is. A mindenkori nagyhatalmi politikának ezt az igen fontos részlegét Nagy Lajos nem tévesztette szem elől. 1367-ben Pécsen megalapította az első magyar egyetemet, amely egyben Középcurópának is első egyeteme volt. Budai és visegrádi udvarában « lovagkornak sajátos derűs, mértékes és Aranyos kultúrája virágzóit. A tudományt és művészetet a vallás oltalmában és vele összhangban művelték ebben az udvarban. E kor legszebb és leg' értékesebb emlékének, az Ilosvai Selymes Péter és később Arany János halhatatlan feldolgozásában megörökített, Tőldi-mon- dáuak eredetét szintén az Anjouknak köszönhetjük. Az anjoukori lovag eszményét a liliomos család hozta magával Proven- ceból Olaszországon keresztül a magyar földre. Bizonyos, hogy az Anjoukkal került a provencei Vilmos-moudára visszavezethető mondái mag a kedvelt Biharba, a támogatott Váradra. Itt alakult helyi viszonyokhoz, nevekhez alkalmazkodva magyarrá, miglen Arany János rátalált... Mi vo-lt a titka ennek a hosszas, sikérek* ben gazdag uralkodásnak és derűs, harmonikus éleinek? Nem zavarta soha családi, vagy politikai ellentét, nem kellett zav« rokkal é.s trónkövetelőkkel viaskodnia. Módszeresen készülhetett királyi hrvatá-a ra. Tehetsége és felsőbb neveltetése a kid ső viszonyoktól eltekintve is simává tették elölte a trón felé vezető útját. Első volt királyaink között, aki a latinon kívül folyékonyan beszélt több európai nemzete nyelven. A trónra előkészítését és felkészülését is tudatosság, tervszerűség jellemzi. Tudatosan is törekedett népszerű, szeretett és tisztelt király lenni. Gyermekkorától résztvett atyjának, Károly királynak külföldi utjain s résztvett q kormányzás ténykedéseiben. Jog- és törvénytisztelő volt, ám az ország és családja tekintélyét természetes emberi és királyi méltósággal képviselte. Akaratát még a középkor legnagyobb hatalmasságával, a Szentszékkel szemben is érvényesíteni tudta. A Szentszék kiközösitéssel fenyegette, de Lajos király erős keze a pápa felemelt jobbját az „Egyház hűséges zászlótartója ' kifeje zés leírására késztette. „Hozzá hasonló nemes és jószrvü, erényes és tiszta jellemű, barátságos és egye- neslelkü embert nem ismert senki" — írja róla az egykorú krónika. Egyaránt művésze volt az erős-kéz és az egyensúly-politikának. Nápolyi hadjáratait családi okokból viselte, Endre becsének meggyil kolását megbosszulandó, de meghajolva az országos érdek előtt, a kellő időben hagyott fel a területi gyarapodást nem ígérő s a tényleges hatalmat országos szempontból nem gyarapító nápolyi hadvezetéssel. A büszke Velencét adófizetésre kötelezte: tiz ország ura volt. de birodalmának központjául mindig Magyarországot tartotta s nagyhatalmi pohtikájánák, a birodalom vezetésének minden szála magyarországi udvaraiba futott össze. A kifelé és befelé egyaránt megszilárdított királyi (központi) tekintély, a társadalmi rétegek kiegyensúlyozott, súrlódásmentes együttműködése, jól szervezett, korszerű közigazgatás, győzelmes háborúk tették szilárddá és egységessé Nagy Lajos birodalmát, melynek határait halálakar három tenger mosta... Egyetlen királyunknak — akit az utókor ö „Nagy“ jelzővel tisztelt meg —J uralkodása és politikája elegendő terme-- .szetes és történeti igazolása annak a korszerű magyar politikai iránynak, amely a magyarság délkeleteurópai primus inter pares szerepét hangsúlyozza és a belőle adódó feladatok teljesítésére a tekintély, a rend, az elhivatottság és képesség, valamint a kultúra alapján az Anjouk liliomának jelképében váltakozik. ’,TI te- ‘7 ! ülennf i fiát a szövetkezett hatalmak gamftartaléka sóig szerint és mennyi kitágítva? BERLIN, julius 24. (TP.) Lyttleton angol termelésügyi miniszter rövid idővel ezelőtt az angol alsóházban az amerikai termelési hivatal vezetőjétől. Nelson Hónaidtól nyert jelentése alapján szükségesnek látta, hogy a közvéleménynek az USA gu- mitermelésébe vetett nagy reményeit lehűtse. Az USA gumitermelé^e Roosevelt elnöknek a hulladékgumi gyűjtésére vonatkozó szigorú intézkedéseinek tanulsága szerint nagyon kevéssé hizlalók, mert különben nem utasította volna a hatóságokat, hogy a hadviselés szempontjából fontos anyagnak bármilyen töredékmennyiségekben való gyűjtését is erőszakolja. Az elnök ehhez a rendelkezéséhez még azt iis hozzáfűzte, hogy szükség esetén űz összes gumiabroncsokat is lcfoglatalja; „a nemzet megmentéséről van szó és ezért nem fogok visszariadni ilyen lépéstől sem!"4 A gumihiány az USA-ban érdekes módon márókholnapra szűnt jneg; Simpson Eliott, •a gumikérdés pairdanieuli á’ihiziOltiságának tanácsadója megál'lapiíotta ugyanis, hogy szó sem lehet gumiszükségről, mert 1. soha a történelemben olyan nagy gumiültetvények nem voltak, mint most Amerikában; 2. a föidgömb nyngaln felében több a gu- mifa, mint a keleti országokban együtt és 3. o végszükségben itt vau még Mexikó is. Úgy tetszik, hogy Roosevelt a meglévő gumitartalékokat, nemkülönben a gumi termelés lehetőségeit szokott módon Súly szerint becsülte meg, s igv jutott a nem igen biztató eredményhez. Simpson, a „szakértő“ ezzel szemben a gumi nyujfhaíóságát. vagyis ennek az anyagnak a jellegzetes faji tulajdonságát vette számításai alapjául. Mert ha nem igy volna, akkor az a megáiiapitásj hogy az USA-ban nincs gumihiáuy, érthetetlen volna. A ROMÁN KÖVETSÉG FELHÍVÁSA BUDAPEST, julius 24. (MTI.) A budapes't román kir. követség; közli, hogy minden Mr: gyarországon tartózkodó hadköteles román állampolgár férfi, aki a katonai szolgálat ai orvosilag fel volt mentve ós a román hatósá gok által meghatározott időben még nem jelentkezett felülvizsgálatra, köteles 1942 augusztus 15-ig az illetékes román kiegészítő parancsnokságnál felülvizsgálatra jelentkezni. Előzőleg, mégpedig 1942 augusztus 3-ig jelentkezniük kell a Magyarországon levő illetékes román konzulátusnál felvilágosítás végett. adakozzunk a 39.800 $l csekfclaptn a fámáitátzqu tcii / *
