Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-24 / 166. szám
PÉNTEK, 1*42 JÜWITS 24. LXIII, évfolyam îgfi. szám. ^ 1*110 FILLÉR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-a. 16., Lem. Telet; 11—09. Nyomda: Egye- temu. 8.82, Telei.: 29—23. Csekkszámla 7205® amilii. i’ T«n 1 .......1.. I ^imntTririgMirnnmiiimjiMinmiKw ILSPlTÖTTfl: Bfl RT HU MIKLÓS Kiadótulajdonos: „P ALIAS SAJTÓVÁLLALAT' ÄL Kolozsvár, Előfizetési árak: 1 hóra 2.70 P« negyedévre 8 P, félévre 16 P., égé» évre 32 P, Válság (Z.) Az Ellenzék a minap két kimerítő cikkben foglalkozott az orvos hiány kérdésével. Körülbelül ugyanazok a körülmények okozzák a hiányt mérnökben, tanárban, papban, egyszóval majdnem mindazokban a foglalkozási ágakban, amelyekre elsősorban hámba nemzetépi- tés és nemzetfenntartás munkája. Ma hiányról beszélünk még, de talán már elérkezett az ideje annak, hogy hiány helyett válságot mondjunk. Válságot azért, mert a hiány okai nem átmeneti jellegűek. Ha mélyére igyekszünk tekinteni a prob lémáknak, úgy ott találjuk meg a betegséget s a sivár meddőséget. Mert ha egyszerűsítjük a tételt, akkor joggal kimondhatjuk — bármennyire kellemetlen is —, hogy úgyszólván kizárólag a bürokratikus pályának van ma „konjunktúrája“*, mert kevés tudást, kevés tanulást igényel pályekezdétkor és a pályát a nyugdíj tetőzi be, amelyet a szamárlétra alacsonyabb vagy magasabb fokán mindenki elér, aki nem követ el törvénybe ütköző cselekményt. Az orvos tízévi tanulás után szellemi proletár, a tanulásra elköltött olyan összeg fejében, amelynek kamataiból is már majdnem megélhetne. Megközelíti a helyzetét a mérnök, mig a tanárok kétszáz pengőn aluli fizetés fejében és egy évtizedekig tartó szolgálat után elérhető öt-hat- száz pengős fizetés reményében végzik legfelelosségteijesebh munkájukat: a nemzet ifjúságának nevelését. A pap a szegénységgel lép frigyre és egy életen át nemcsak hirdetnie, hanem gyakorolnia is kell a kenyér csodáját. Minderről meglehetős könnyedség- séggel lehet azt mondani, hogy háború van, megnagyobbodott az ország, sok a feladat és kevés a hozzávaló anyagi erő és a végén ki lehet lyukadni Madáchhoz: „Sok az ember és kevés a fóka**. De ide eljutni véleményünk szerint időnk van az Ember tragédiájának utolsó felvonásában. Addig talán mégis a legutolsó szavak szerint kell éljünk: küz- denünk és bizva bíznunk. A teljes változáshoz teljes változta- sokra volna szükség. Elismerjük, hogy ez ma lehetetlen. De nem ismerhetjük el, hogy ne lehetne mindezeken a bajokon segíteni. A gyökérnél. Ott, hogy a kor követelményeihez simulva változtassunk máris ne velési és oktatási rendszerünkön. Uj iskolatípusok felállításával közelebb juthatnánk a célhoz. A jelenlegiek — amelyet egy tőlünk idegen szellemiségű rendszerből másoltunk le, a fe- rencjózsefi aranykorban — megfeleltek a maguk kora követelményeinek. Egy félszázaddal ezelőtt az érettségi bizonyítvány műveltségi grádust jelentett, amellyel boldogulni lehetett az életben. Főiskolát vagy egyetemet lényegesen kevesebbet voltak kénytelenek végezni ahhoz, hogy eleve tudják, hogy egész életükön át csupán a mindennapi kenyeret szerezhetik meg a diploma által. Az idők megváltoztak és ezért kellene egy olyan középfokú iskolatípust terem teni, amely a kisebbígényü és tehetségű ifjak számára biztosítja a pólóén lét alsóbb fokain az érvényesülést. Az egyetemet ismét egyetemmé kell tenni, abban az értelemben, hogy nemcsak előkészít a magasabb műveltségre, hanem meg is valósítja azt. Bizonyára sokan akadnának kezdeményező szellemű magyar ifjak, akik megelégednének egy ipariskolai képesítés és egy mérnöki oklevél közötti grádussal, amelynek birtokában módjukban állana önálló műhelyt nyitni, vagy mint elsőrangú szakemberek nagy gyárakban, jól fizetett vezető állást kapni. Itt csupán a francia mintára óhajtunk emlékeztetni. Magától értetődően ezeknek a kérdéseknek ezernyi mellékkérdésük van, amelyeket egyenként és aprólékosan meg kell oldani. Minket e pillanatban csak egyetlen szempont érdekel: segítsük át a magyar közép- osztályt a válságon és teremtsük meg ezáltal a magyar középosztályt. Nyújtsunk lehetőséget arra, hogy a magyar parasztság óriási rezervoár jából — ha már szegénységüknél fogva azonnal nem lehet (ingyen közép és főiskolai oktatás) — úgy legalább a második, harmadik generációval töltsük fel azt a magyar vezető réteget, amelyet ma meglehetősen időszerűtlen szóval középosztálynak nevezünk. így talán el tudjuk érni, hogy a „válságból * lassanként újból, legfeljebb csak „hiány** legyen. Rószlőtés jelentősek a Liívino^-Roosovelt találkozóról: Szovjetoroszország a Kaukázus mögött legfeljebb csak guerilla* harcokkal tudna ellenfállni BERLIN, julius 24. (MTI.) Az Interinf. jelenti: A Stockholms Tidmugetí londoni jelentése szerint Litvinov Rooseveltel folytatott megbeszélésén azzal fokozta a Szovjetunió nyomását a szövetségesekre a második arcvonal felállítását illetőleg, hogy kijelentette, hogy az ellenség Kaukázusba való betörése után a Szovjetunióban legfeljebb már csak guerillaharcok* kai tudnának ellenállni, ez ózonban nem lenue elég annak megakadályozására, hogy a német főparancsnokság 2—3 millió embert vissza no kiildbeseen nyugatra. Litvinov valószínűleg nem nagyvonalú Nyugateurópáhan felállítandó második arcvonalat szorgalmazott, hanem, elvárja, hogy akár Európában, akár Táviolkeleien teli e rme ritesjt ő hadműveletet indítsanak. A Stefani-iroda jelenti: Litvinov és Roosevelt találkozásával kapcsolatban úgy tudják, bogy Litvinov felhívta az amerikai elnök figyelmét azokra a veszélyekre, amelyekkel a Kzovjetoroszországii hadi- helyzet gyors fejleményei fenyegetnek. Rámutatott orra, hogy' az arcvonal déli szakaszán a szovjetcsapatok nem tudnak szervezett ellenállást tanusitani és újból sürgetik a második arcvonal felállítását a Szovjet tehermentesítése érdekében. A szövetségeseknek — Litvinov szerint — haladéktalanul meg ketl inditauiok támadásukat és nem szabad bevátniok azt az időpontot, amikor Timosenko tartalékjai is felőrlődnek!. Mint Londonból jelentik, ezek a hírek mély benyomást tettek brit politikai körökben. Az Evening Standard ebből az alkalomból kifejti, hogyha Szov- jetoroszország végleges vereséget szenved, Németország támadó ereje annyira megnövekszik, hogy Nagybirtanniának léte is kom oil v veszélybe kerül. A Neue Züricher Zeitung washingtoni tudósítója azt az értesülést szerezte, hogy Litvinov Roosevelt elnökkel folytatott megbeszélése során állítólag azt hangozta*'- hogy á Szovjetunió nem káván feltétlenül nagyarányú inváziót Nyugatearó - pába, hanem, hogy valami történjék, axai a Szovjetet tehermentesítené. Szovjet* Oroszország részéről ujbóí nyomatékosa« kijelentették, hogy a 9zovjet kormáig semmiesetre *em köt különbékét, hanem a ’legrosszabb esetben is guerillaliarehoa folyamodnék. A Látvinovv-al folytatott merbeszélótí után Roosevelt elnök kát ónná szaktanácsadóit fogadta, akikkel i km-r »étről tanácskozott. Litvinov nem nyilatkozott a tárgyalásról AMSZTERDAM, julius 24. (MTI.) A Német Távirati Iroda jeleaţi: Az tagol airtred* közleménye szerint Litvinov, a Szovjet washingtoni nagykövete, szerdán tárgyalt Rwte- velüel, Utána nem akart nyilatkozni megbeszéléseiről. Megállapítható azonban, hogy a második európai harctérre vonatkozó javaslatait adta elő. A Német Távirati Iroda jelenti: A Stockholms Tidningen londoni levelezője szerint Roosevelt néhány órával Litvinov látogatása után fogadta Fölét Bradly vezérőrnagyot, az első amerikai hadsereg légihaderejének főparancsnokát, aki hivatalos megbízatásban rövidesen külföldre utazik. A Úrit rádió Leahynak Roosevelt személyes vezérkari főnökévé történt kinevezésével kap csolalban kijelenti, hogy ilyen kinevezésre még alig volt példa. A közvélemény emögött min. den amerikai által követelt második arcvonal végleges felállítását látj^r. Hull amerikai külügyminiszter ma nyilatkozik a helyzet súlyosságáról WASHINGTON, julius 24. Az OFI jeleníti: A különböző harcterekről, különösen az orosz harctérről érkező hirek nagy nyugtalanságot keltenek Amerikában. A harctéri eseményeket igen súlyosnak tekintik az egyesült nemzetek szempontjából. Hull külügyminiszter pén teken rádióban nyilatkozik a helyzet súlyos voltáról. Igen súlyos tünetnek tekintik azt is, hogy Litvinov újból a Fehér Házban járt. A Times Herald azt Írja, lio-gy a szovjet nagykövetséghez igen kezelálló helyen Szov- jet-Oroszország helyzetét rendkívül súlyosnak Ítélik. Dünkirchen óta nem fenyegette ilyen komoly válság az egyesült nemzeteket. Ha a szov- jethadsereg összeomlik, akkor megtörténhetik, hogy a háborút egyáltalán nem lehet megnyerni. A második arcvonal felállítása tekintetében a Washington Star úgy vélekedik, hogy a szövetségeseknek félmilliónyi válogatott brit és amerikai csapatra van szükségük hogy megkíséreljék a partraszállást. Ezek a csapatok — irja a lap — megvannak és rendel kezesire állanak. A vállalkozás mégis óriási nehézségbe ütköznék, mert nincs elegendő hajótér. Az egyesült nemzetek nagy stratégiájában az egyik legaggasztóbb pont a hajótér hiánya. A buvárnaszádok és repülőgépek több hajót pusztítanak el, mint amennyi hajó épül. A katonai hatóságok nyomatékosan hangsúlyozták egy ilyen művelet nehézségeit és kétségbevonják, hogy azt végre lehet-e hajtani. A politikusok és a hírlapírók ezzel szemben sürgetik a vállalkozás végrehajtását. Leningrád lakosságát vízhiány miatt elköltöztetik TUNISZ, julius 24. (MTI.) Az ínterinf jelenti: Mint az ankarai rádió jelenti, Leningrad lakosságát vízhiány miatt elköltöztetik, A Doriec-medence keleti felében több kisebb ipari vúros van, amelyek eddig a bolsevisták birtokában voltak, de amelyek most, a Német Távirati Iroda katonai helyről nyert értesülése szerint, a gyorsan előretörő szövetséges csapatok kezére kerültek. Ezek között van Kra- szij-Lucs ipari város is. Az újonnan alapított 50.000 lelket számláló várost olasz kötelékek foglalták el. Azon a nagy értékes szénvidéken fekszik, mely az ott kitermelt S2en minősége es mennyisége tekintetében igén nagyjelentőségű. E terület ipari képét még egy 700.000 kilowatt erőt kifejtő üzem, több széngyár egészíti 1: valamint a Petrovszk nevű nagy vegyiipari gyár, amelyben puskaport, robbantószereket nitroglicerint, stb. állítanak elő. Ezzel a Szov jet elvesztette most már a Donec-vidck utol, nagy szénmedencéjét. Ez a tény nagyjeler’ ségii, mert ennek következtében a bolsevi* .• hadiipari termelő képessége nem tarthat,’ lenn az eddigi színvonalon. *