Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-13 / 132. szám

I. § í 2 ] a si i a i 3

ELLENZÉK

iVmö tarka napot rendez az idén a Református Nő szövetség

Beszélgetés báró Bornemisza Elememével a Tarka napról és a Nőszövetség munkájáról

Kolozsvár, junius 14. (Az Ellenzék ,munkatársától.) Meglátogatjuk bánó Bornemisza Elemérnét, a Refwtmá- tuş N ószövetség elnöknőjét, hogy megkérdezzük tőle: mi lesz az idei Tarka Napgpa.1, ami kicsit fogalommá vált Kolozsvárott s ami nélkül szinte elképzelhet ellen nálunk a lgvár. Egyedülálló, kedves nap ez minden évben, amikor délelőtt 11 órától éjfélig együtt vannak az emberek, hogy mindabból, amit elfogyasztanak, megnéznek, kenyér legyen árvák és elárvult öregek asztalára, orvosság legyen a szegény betegeknek, könyv a szegény kis iskolásoknak, egyszóval, anyagi hozzájárulás a Nőszövetség .sokrétű szeretőim unkájához. Tudjuk, hogy a Tarka Nap jövedelméből tartotta fenn a Nőszövetség emberbaráti intézményeit, mert ezenkívül csak a szokásos téli bazár jelent bevételit a református asszonyok jótékony munkájának.

— Mi lesz az idei Tarka Nap-pal? — kérdezzük a bárónőt. Néhány kép a falon, még a mult világháborúból, mikor a bárónő mint önkéntes ápolónő teljesített frontszoJgálatot. intünk egy gránátszilánkot, ami mellette csapódott le. Veszélyben volt, mint mindenki a fronton, de vállalta igaz magyar lélekkel, ahogy most annyian mások, magyar lányok és asszonyok.

—■ A Tarka Nap ügyében — mondja a Nőszövetség elnöknője —• tárgyalások folytak a Nőszövetség tagjaival, munkatársaimmal, akikre olyan büszke vagyok és akiket ugv szeretek. Mindig junius első felében rendeztük, amint tudja, a Nő-szövetség. munkájának alapot adó Tarka Nap-ot a Napközi Otthon s legutóbb a református kollégium kertjében. Intézményeink fenntartása, betegek «ellátása, szegény gyermekek tand.’r ;ja, kicsik és öregek élete s kenyere függött a nap sikerétől. És sikerült eddig mindig, hála Istennek. Még a román időkben kezdtük a Tarka Napok rendezését, akkor, amikor az engedély megszerzése és az adminisztrációs ügyek elintézése annyi munkába került. Mindenre gondoltunk, csakhogy szegényeinknek minél több jusson. A Nőszövetség tagjainak kézimunkáit, a Téli bazár egyetlen jövedelmi forrását, árultuk a kézimunka-sátorban, remek büffat csináltunk, volt Becsal! Csárdánk, cigányasz- szony jósnőnk, műsorunk, minden, amit csak ember ilyen alkalomra, kigondolhatott. Az iidlén nem rendez- h et üu k ilyen Tark a N ap-ot. N em ron- dezhetünk, mert háborúban élünk s nem találjuk illendőnek a hangos, zenés, vidám szórakozást. Nem rendezhetünk, mert az élei miszer korlátozások idején nem tudunk megfelelő büfférői gondoskodni.

/Néma Tarka Nap-ot rendezünk

nem éppen túl okos szó ugye, de nem tudom másképp nevezni. í’n- nepségrendezés helyett körleveleket küldünk szét azoknak, akikről tudjuk, hogy pártolják a mi ügyiünket. Megkérjük őket, hogy azt. az összeget, amit a Tarka Nap-ra szántak, küldjék el nekünk, ha mi nem is tudunk érette ez idén egy vidám napot, nyújtani s csak hálával gondolunk legfeljebb arra, aki segítő kézzel fordul felénk. Nekünk létkérdés ez, a nagy időkhöz méltó komolysággal megrendezett akció. Mert más jövedelmi forrásunk nincs, mint a leli bazár (amelynek minden egyes darabjait tagjaink készítik a mai nehéz anyagbeszerzési viszonyok közt, munkáit és időt áldozva) és a Tarka Nap... Ami engem illet, én nagyon optimista vagyok ebben a tekintetben. tudom, hogy az emberek megért ik. elgondolásunkat és nem hagynak cserben minket... Gyűjtői vek

kodik tehát a Nő sző vet ség szegényeiről, betegeiről. Nehéz feladat a mai időkben a Napközi Otthon, az Aggmenház, az iskolások, a betegek ellátása. Ezer gond és probléma, de akik vállaikra vették, azok ismerik a küzdelmet. A megszállás alatt is heroikusán vállalták, önként, szeretet bői.

Arra leérem a bárónőt, mondjon valamit a nőszövetségi munkáról.

— Legelőször csak azt mondhatom — feleli — amit gyakran hangoztatok összejöveteleinken, közgyűléseinken is-. Annak az «asszonynak munkáját és áldozatát értékelem nagyra, aki kis idejéből és kis pénzéből ádoz a szeretet munkára. Sokkal többet jelent ez, mint egy jómódú, házi gondokkal nem vesződő as«z- szonyé. Ebben az ért ék mérésben, azt hiszem, más is igazat ad nekem. Mert hogy egy olyan asszony, akinek sok a ráérő ideje és pénze, nem hoz akkora áldozatot a szegényekért és betegekért, mint az, aki maga látja el otthon családját, maga cipeli haza piaci kosarát, az élet ezer gondja és baja veszi körül, az természetes.

Csillogó szemmel folytatja:

— Végtelen szeretem az én munkatársaimat, a régieket és az újakat. A visszacsatolás után több anyaországi nő is bekapcsolódott munkánkba. Őszintén szólva, azt biti «ăi, hogy többen jönnek majd. De a minőség nagyszerű: akik közénk jöttek, szivvel-lélekkel látják el feladatukat s testvérként állanak mellettünk.

Megtudom, hogy a bizottságokra tagolódott Nőszövetségnek lelkigondozói, szegényügyi, aggmenház i, napközi otthoni, iskolaügyi és betegek segé-Jyezése-ügyi bizottsága vau, A mostani idők tették szükségessé az anyagbeszerzési osztály létesítését, amely azon fáradozik, hogy soksok magyar szegény gyermeket felöltöztessen télire s hogy anyagot szerezzen a kézimunkaakcióhoz. Nagy segítségére vannak a Nószövetség munkájánál a lelkes diakonisszák, akikről nagy szeretettel és elismeréssel emlékezik meg az elnöknő. Rendszer esitette ezenkívül a Nőszövetség a kórházi betegek állandó látogatását is.

A Nőszövetség tagjai minden hónapban egyszer összegyűlnek, hogy beszámoljanak munkájukról- Évente egyszer pedig közgyűlést tart az egyesület.

Tarka Nap-ra készül most hát a nagymultu Nőszövetség. Ez a Tarka N.a.p nem lesz a régi, sátrakkal, zenével, vidámsággal, játékkal, mókával telt Tarka Nap, de benső értelmet és jelentőséget kap. A magyar társadalom pedig- bizonyára megmutatja, hogy érti és érzi az ügy jelentőségét és horderejét, úgyhogy — amint biztosan reméljük — az idei „Néma Tarka Nap“ jövedelme felülmúlja majd az eddigi Tarka Nap-ok nagvszerü an vagi eredményeit is.

<-n.)

LEVÉL A SZERKESZTŐHÖZ

Mikor kezdődnek az előadások Kolozsváron ?

Kaptuk és szó szériát idézzük az alábbi sorokat: „Tekintetes Szerkesztőség! Mind jobban elharapódzói látom azt a kevésbé nemes igyekezetei, hogy a műsoros esték, hangversenyek, bemutatók, előadások alkalmával nyomtatott plakátokon a belépődíjat nem tüntetik fel. Vagy csak azt Írják, hogy a jegyeket itt és itt lehet mégvásárolni. Sokszor még ennyit sem. Például: sem a Művészeti Hetek plakátjai, sem az utóbbi időben tartott Közgazda Majális, sem az Éneklő Ifjúság hangversenye ném tüntette fed belépődíjait a plakátokon, sőt. a két utóbbi még azt sem közölte, hol lehet jegyet váltani. Pedig az Éneklő Ifjúság hangversenye a Művészeti Heték hivatalos müsonszáma volt Ez a felületesség kellemetlen az ér* deklődőkre. Különösen kellemetlen a messzire lakóknak. A város jiavadabni hivatalának, nem hogy maga is ilyen ptakáto kát nyomasson, de engedélyeznie sem volna szabad azokat, amelyek a belépti dijat nem tüntetik fel.“

„Az előadásokkal kapcsolatosan pedig szomorú tapasztalatunk az, hogy a legritkább esetben küzdődnek a kiirt, pontos . időben. A közönség megren dszab ály o zás a végett hatósági intézkedésre lenne szükség. Az irodalmi estről az a lűr járta, hogy a rádió is közvetíti, ennek ellenére jó félórával később kezdették az előadást. Hasonló volt a helyzet Mécs László ko- ílozsvár szereplésekor, amikor ugyancsak félórával később kezdetlek az előadást a hirdetett időnél és még ekkor is magának fiz előadó költőnek kelleti kérnie, bogy a későn jövők ne zavarják. Hasonló a helyzet majdnem minden ilyen alkalommal. Ez rendkívül kellemetlen a pontos időben megjelenőknek, de keltemefclqn az előadóknak is. Segi lelni a helyzeten egyféleképpen lehet; szorítsa a hatóság a rendezőséget az előadások pontos megkezdésére. 7 iirhet&tlen, hogy száz reneds ember várjon azértf mert a másik kétszáz rendetlen. A hal óság vonja meg az engedélyt attól, aki a kitűzőit időben az előadást nem kezdi meg. Az utolsó falusi műkedvelő előadástól is elvárjla az ember, hogy pontosan kezdjenö ugyanezt elvárhatja a sokk afli magasabb kulturfokon lévő városiaktól is. Vagy a pontatlanság is ku'lura? Tiszteletiéi: egv régi olvasó“.

A magunk részéről csak megerősíthetA A?rf--i'2L‘m/n * ,* * * * iyüjtöivek jük olvasónk bírálatát, igényét és javasla** 8zé*ku,dolf ,evclek utián .«rondo«- I tál. Az előadásoknak és mindennemű rendezvényeknek a meghirdetett időnél jóval későbbi kezdését, ha nem szívesen is, de hosszú évek óta szinte megszoktuk. Az utóbbi időben azonban magunk is azt tapasztaltuk, hogy ez a rendetlenség . sőt lel Idismer ellenségig menő pontatlanság ijesztő méreteket öltött. Á kolozsvári Művészeti Hetek számos rendezvényben meg nyilvánuló eseménye végkép meggyőzhetett arról, hogy a legelemibb emberi fegyelemnek ez «az egyre nagyobb tömegekben való megnyilvánulása, amely európai mértékkel rendezett és fegyelmezett társadalom elképzelhetetlen, nálunk any- nyira megszokottá tartják. Nem egyszer léptünk be pontosan vagy öt perccel később — éppen a legutóbbi időben — a Mátyás Király Diákházha & a vetítőgépet vagy a vásznat még csak akkor abnjgatták az altisztek'. Valóban tűrhetetlen állapot, hogy még az előadáshoz szükséges műszaki berendezést is a meghirdetett időnél percekkel később állítják be. Ezzel felbátorítják a közönséget a pontatlan megjelenésre. A Nemzeti Színház az egész idény alatt egyetlen egyezer kezdte meg előadását viszonylagos pontossággal, öt perccel a hirdetett idő után. Mostanság azonban busz perccel későbben, kezd. Ebből következik, liogy az előcsarnokban és a folyosókon nyolc órakor a személyzeten kívül még egy lélek sem tartózkodik. Negyedóra múlva jön a közönség, termesze teisen nyugtalanul, lökdösődne s tolongva a ruhatárnák A .szünetek alkalmával ugyanez a helyzet. Már harmadszor csalogat a csengő a nézőtérre s alig indulnak el néhányon. Mikor n függöny széllnyilik, akkor tolonganak be. egymást gyúrva, taposva. Illetlenséggel kezdődik, durvasággá, sőt boIránnyá fajul. Ezenkívül a rendes ember a jelenei kezdetéből' semmit sem lát és nem ball.

Szóvá tesszük tehát az ismeretlen levélíró panaszát, sőt aláhúzzuk a benne mondottakat. Ez a kolozsvári jelenség ugyanis már társadalmi tünetté dagadt, és lömegbetegséggé fajult Ilyen arányú fegyelmezetlenség és pontatlanság esetére a szigorú időbeosztásra kényszerüli ember lassanként , ha fájdalommal' is. de elmarad a rendezvényekről. A Művészeti Hetek előadásairól ezért máradozott el a közönség. Pedig az előadásokat éppen az a réteg látogatta volna tömegesebben, amelyet: civilizált élei körülményei ideje pontos beosztására kén vsze rí fenek.

UJ KOftbJVEK

BBBSB

Prinz Gyufa;

Magy «fcror&zátfg î&tâ't&jit a

Az ember azt hinné, hogy a földrajz — ha politikai határok eltolódásától eltekintünk — változatlan valami és egy húsz évvel ezelőtt irt ilyen tárgyú munka ugyanazt nyújtja, mintha ma született volna meg. Pedig valójában a tudományos felfogás haladása és az igények megváltozása a föld leírása terén ;s érezteti hatását.

A mai földrajz egészen más, mint a régi. Sokkal többet várunk tőle — felel ezernyi aktuális kérdésre, kulcsot a politikai és gazdasági események megértésére, útmutatást az uj világszemlélet megközelítésére.

Ezeknek a követelményeknek. felel meg Prinz Gyula, a kiváló magyar tudós, kolozsvári egyetemi tanár munkája, mely a könyvnap alkalmából a Renaissance kiadásában jelent meg. Könyvéből az egész haza arcképe tekint ránk. Az általános műveltség szempontján kívül a munkának nagy gyakorlati jelentősége is van, különösen annak a résznek, mely_ egyenként ismerteti Magyarország vármegyéit és városait. Erre a könyvre szüksége van minden jogásznak, gyárosnak, kereskedőnek, katonatisztnek, köztisztviselőnek, aki haladni akar a korral és tudása fejlesztését tekinti a legnemesebb szórakozásnak. Prinz Gyula Földrajza méltó párja és kiegészítője Eckhardt Ferenc „Magyarország Története" eins ii kiváló munkájának, mely hasonló szellemben Íródott és hasonló kiadásban jelent meg.'

Eddsheím Sf aîaî Eíia :

Kői szemmel

Az idei könyvnap szenzációja a Griff könyvkiadó kiadásában megjelenő „Női szemmel" cknü mű, melynek szerzője az irodalmi sikereiről idáig is jól ismert és kedvelt Edelsheim Gyulai Ella.

Által ánog férfitulajdonság., hogy ne mondjam: elv, miszerint a hölgyek által , elkövetett1 müveket bizonyos szorongással, mintegy előítélettel veszik a férfink kezükbe. Ebben az elvünkben itt, ennél a műnél igen- igen kellemesen csalódtunk! Alig olvasunk pár sort, mindjárt megcsap bennünket a Imiiből kiáradó őszinte báj, a lenyűgöző érdekesség és a finom, leheletszerű — mégis éles. női meglátásnak komoly, művészi köntösbe öltöztetett harmóniája!

Igen., harmónia! Ez az a jelző, mely a műre minden vonatkozásban reáiililik! Harmonikus a jellemek megfestése a környezettel, melybe helyezi ökleit, s «a környezet a legkisebb alomig harmonikus azzal az idővel, melyben a cselekmény játszódik!

A szerző nemcsak finom fantáziájának játékát adja, hanem az életet szépségeivel és rútságával; mégis, ha tollát kénytelen az éleit ru.t oldalaira vezetni, bearanyozta,!ja azokat bölcs derűjével, szinte homéroszi humorával, lelkének nagyszerű nemességével! A műnek csak hatalmas sikert lehet jósolni! A szerző nemes gondolkodását mi sem íejezi ki jobban, mint az. hogy a sikerből nem akar részt s az egész jövedelmét, mely a könyvből befolyik, a szolgálatban megrokkant és meghalt rendőrök gyermekeinek adományozta!

Mindenki vegye meg és olvassa el ezt a könyvet, sok élvezetes órát fog olvasójának az szerezni és — bárhogy is hangzik —- sokat fog belőle tanulni!

Well Sefienlfe:

4 sárgák kékdrofai

A távolkeleti háború kitörése rendkívül időszerűvé teszi Wolff Schenkenek, a világhírű távolkeleti tudósítónak ezt a minden részletre kiterjedő, színesen és érdekesen megirt, alapos és izgalmas könyvét. Japán és Kína között, hosszú évek óta dúl a háború, némileg azonban más formák között, mint ahogyan Európában szoktak háborút viselni. Távoli, különös, sajátos törvényeket valló, sajátos formák között, élő világ ez. Wolff Schenke hosszú időt töltött a fronton és Kínában, remekül ismeri az ottani életet, kitünően tájékozódik eszmények, érdekek, személyi törekvések szövevényében s egyike ama keveseknek, akik világosan látják, mi folyt és mi folyik Kínában. Müve nem szokványos haditudósitás; lebilincselő beszámoló, mely hiteles képet fest az egész mai Kínáról, arról, hogyan alakult a történelem folyamán olyanná, amilyen. Ismerteti e számunkra sokszor érthetetlen társadalom szerkezetét és filmszerűen áll «tja elénk a háború egy-egy jelenetét, a kínai —, ’liók vándorlását, menekülésit, a kinni ha ’ «"''get és a keletázsiai tér ujjarendezéséért ! vdó japan szellem erejét Munkája szinte alapvető értékű, ha napjaink legújabb távolkelcti eseményeit akarjuk megérteni. A könyvet Székely Tibor fordította. Számos, kitűnő, izgalmas eredeti fölvétel tarkítja, -