Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-10 / 129. szám

«LI.ENZJRE um Ut 14 1 • i 2 juiilui 10 umnoHi— onrui i*i Az trefiéiyn Magyar iwazdasag« Egyesület egy évi munkája III, sa. közlem ény a AI Ellenzék folyó hó fi-* és 9-1 szá­maiban megjelent I. es II. közlemé­ny iüikLeu általánosságban íoglulkoz- tnuk az EMGE szerepével, Erdély me - zógazdasági helyzetképével, a szerve­zési munkákkal, az EMGE szervezeti hálózatával, valamint a statisztikai, népmozgalmi-népnevelési és sajtó ügyosztályának tevékenységével. Most a termelést és tenyésztést irányitó ügyosztályok munkásságát ismertetjük meg. ^üvényjermesz^ési ügyosztály Erdély mezőgazdasági terii lote az összle- rülelnek 58.1 százalékát i.)ş;ii»lja el. Ebből szántóföld 30.3 százalék. A szántóföldi te­rület 71.5 százalékát kenyérgabonák, 13.9 százalékát takarmánygabonák, ll.l százalé­kát s/áiastakarmáiiynövé’iy k és 3 5 száz.i'é- kot kereskedelmi nüvéuyck foglalják cl. Ezen statisztikai adatok megjelenése óta u helyzet a kenyérgabona vetőmagvak hiánya es a kereskedelmi és iparinövények lei mész- lésének szükségessége miatí, egy — a kr- iiyérgabonafélék rovására és az ipari es kereskedelmi növények javára történő — eltolódást szenvedett. Talajviszonyaink a kenyérmagvak termesz­tésére nem kedvezőek s ezért termésercil- ményeink ezeknél a rerméuvféleségeknél rendkívül alacsonyak. Kenyérgabonában Erdély nem is volt önellátó terület, de az utolsó 2 katasztrofális gazdasági év e téren különösen súlyos helyzetet teremtett. A kedvezőtlen talajviszonyok mellett a rossz terméseredményeknek, okai. az okszerűiden thlajmüvélés, műveleti eszközök hiánya, rossz vetőmag. az ia'sooy áll atlasz ám folytán előálló természetes trágyabiány s >bből köveik eső hiányos talajeröfeuntartaf, valamint a termelési ágaknak meg nem felelő aránya. Ez utóbbi annak a kisgazda felfogásnak következménye, hogy minden terményféleségből igyekezik házi szükség­letét saját területén előállítani, még ha vesz­teséggel termei is. Ezen a súlyos bajon csak <*gy kitünően működő beszerzési és értéke­sítési szervezeti hálózattal lehető© segíteni, amely lehetővé tenné, hogy minden gazdaság a ialajviszonysimak és üzemrendszerének -íPgjoíjban megfelelő termény termesztésével (foglalkozna s házi szükségletei a k kit-íégi- Jaésére a hiányzó terményeket olyan gazdasá­gikból szerezhetné be, amelyek azokat a ter­ményeket a legnagyobb rendiaenclte; tud­ják termedai. ^ ^ ; , ' K Â Bőféiy^er^eszlcsi és naezogazdssági géptan! ügyesztaiy töiekvésí* «Üt elsősorban odairányul, hogy : a fent] hiányovágokat kiküszöbölje. A ter­mésátlagok emelése érdekében mindenek­előtt a®t g felvilágosító munkát folytatta, imit a szaksajtó utján rnintk-nkorou végez­tünk, A minőségi termelés fokozására minő­ségi vetőmagakciókat bonyolított le a föld­művelésügyi minisztérium és annak ErdéHi Kirendeltsége támogatássáv»J. A minőségi vetőmagakció során 1941 őszén kenyérmag- vakból összesen 18.324 mázsa került kiosz­tásra s ennek kapcsán 70.623 pengő szapo­rítási felár és 17.455 pengő állami hozzájá­rulás került kifizetésre. Ezzel az akcióval a legjobb buza és rozs vetőmagféleségek, ju­tottak kisgazdáink b Ttok óba, sajnos, azon­ban ezt az értékes akciót igen kedvezőtle­nül dkmsulyozták a betakarítást és értőke- s'itést szabályozó readeietek s főként a Hom­bár tevékenysége, mert ezen szerv révén igen sok ismeretlen származású, bizonytala­nul termő, alkalmatlan vetőmag került a gazdák kezére. Az .ismert szármasrógu és értékes vető­magféleségek továbbazap ordasa érdekében az ügyosztály a földművelésügyi miniszté­rium erdélyi kirendeltségével karöltve csz- sz.esen 18 b uz a ve tő mars zap ori tő, 3 rozsvető- mflg szaporító, 133 sörárpa vetőmag szapo­rító és 96 nemesített zabvetőmag szaporító SeZdaSágot szervezett be. A különböző szál- másgabona és kukoricafajtákból a Földmű­velésügyi Minisztérium Erdélyi Kirendelt­ségi' a idéki szervei utján össze*jen 97 932 mázsát osztoti ki, részben eredeti nemesí­tett, részben utántermesztett, nagyobb rész­ben pedig közönséges vetőmagvakból A két egymást kiegészítő akció igen jelentős se­gítséget nyújtott -a vetőmaghiánnyal küzkodő gazdáiknak. A szalmásgabona és kukoricaféleségeken kivid a növénytermesztési ügyosztály takar­mány növény vetőmagvakkal látta cl gazda- közönségünket s ezzel lehetővé lelte éppen annak a termelési ágnak előmozdítását, amely Erdélyben, —- az állattenyésztés nagy kárára, — igen visteara mara d ott állapotban volt. Ennek során ugyancsak a F. M. jelen­tős anyagi támogatásával lóhere, lucerna, Uk armsnybükköny, szar vaskor ep sarakéra, halt acini. Eîpre» borsó, Viktoria-borsó ős gyöngyhab körűit kioszkéra. A talajmüvol. s, uövénytoruieszlé"J 1-1 ti* - kurmány feldolgozás korszerűsítése érdeké­ben szükségednek Játszott kugazdaságoknak ős elsősorban a gazdakörükben mcgí <• I•• 1«”» e.s/köz. ükkel és mezőgazda ági gépekkel való « Hálása s ezért a/, egyesülőt .állami ho/zá- járiiláissal ielRinyolitandó qcftukciú beszer­vezését határozta el. Ezen elhatározásunk a kormány teljes megértésévé) találkozott s így sikerült elérni, hogy a gazdaköröknek kios/lolt nagyobb gépeknél .50 sxtizalékos. hitt bb gépeknél 20, nuijd kérőbb 25 .'■zúzáié, kos hozzi\:priilúst adhattunk. Ezen akció során kiosztásra került összesen 185 <1 b. vetőgép 52.080 pengő hozzájárulással, 91 drb. nagy velőmaglisztitógép 46.766 pengő tiozrajárnl.issal és 527 drb. lirenhatféle ki­sebb gép 13.162 pengő hozz járul Ass'll. Ez az. ősszel lebonyolított mkciő» tavasszn! ked- \ező eredménnyel tovább folytatódott és igv sík* rüil a kisgazdaságok és gazdakörük gaz­dasági e.v/köz és gépleltárát jelentékenyen in egt I ősiteni. Lgvancsaiv a rendkívüli .i'.trsony tenné'- eredményok fokozása érdekében indítottuk be a »nütrágyaskaciók t, melyeknek során összesen 284.8T0 kg. műtrágya került kiosz­tásra 18.975 pengő állami hozzájárulással. A növénytermesztés rentabilitásának tokozása érdekéocu beindított mozgalmakat eridmé- nvestn egészítette ki a népmozgalmi ügyosz­tály r.'tal beindított lenkor.eaverseny, s’Ió. trúgye.teb'p cs kukoricagó; c építési mozga­lom A kukoricaverseny célja volt: nagy­számú párhuzamos kiséuettcl beigazolni, hogy a szaktanácsainkat szemelő’t tartó terűn Sitéai eljárással az. .í'.iagos terrnés­<■( ■ ti»/én vek jelentőse:* emelhetők, az, idő ben * !u lséé rés (j.: erd ,: kukoi u jlei meiiz- (cs le,ragyobb problémájú» ezzel :»/. eljutás­sal hiztosi'lhuló. A v'Vt.ei.y kivJó < iedim ny- nyej zárult és az ai» au résztvevő gazdák jutal.’-iazására közel .MV i pengő értékű hasz­nos uijet (nu'zőga/.d is igi gépeket) osztot­tunk 11. A mÍo építési mozgalom a téli takarmáuy- ellüá.i gondjain hivatott segít.‘ni, ismennyi- b‘’n .g> i' j< lenlösi anyagi támogatást jnttn! .» gazdák silók épité.sélie/ A lakatmánysilót olvasóközönségünk nagyrésze előtt v.ilúszi- nüleg ismeretlen fogalom; ez így löldszine alatt, vagy föld felett egysícrüen vakolás- fiai, betonból, fából, téglából, vagy féni]n'- mczből felépült verem, vagy lurtály, mely zölden betakarított lédu*. friss takarmány­nak eltartására szolgál. A MiJúha került ta­karmány egy erjedési folyamaton megy ke­resztül s ennek folytán tarlósul (konzervá­lódik), így febát téli takarmányozás során igen kedvező hatással használható fel. Je­lentősége különösen a tejelő állatok takar­mányozásánál rendkívül nagy. A takarraányeltartásnak ez a módja Er­délyben rendkivüli népszerűségnek örvend s e tekintetben jelentősen mgolőztiik. az egyébként ’lény<'ge«cn fejleWebb mezőgazda- sági \ iszonyokkal rendelkező anyaországi részeket. Ez a kedvező helyzet kizárólag külföldet járt Fzaktisztviaelőink többéves felvilágosító munkájún-k kór/önhető. A hazai olaj- és rostfe!dolgo/.ó üzemek nyersanyagellátása érdekében hatásos pro­pagandát folytattunk az, olajlen, napraforgó, ric.lnusi és szójabab termesztése érdekében, a ruházati ipar nyersanyagszükségletének biztok'ására pedig a rostién és kender vetőmag területek növelése érdekében indí­tottunk mozgalmat. Az olajosmagvak, — melyekből még mindig nem tudjuk ellátni a belföldi szükségleteket M*m, — termelésé. n li előmozdításéira M^ro vásárhely szék­hellyel olo-joSniagvQkat termelő szakosztályt létesítettünk. Termelés és közeiiátás A zavartalan termelés rendjét a hmlvi.e- lés minden államban s igy nálunk is bizo­nyos mértékig megzavarja s igen nehéz fel­adatok elé állítja a termelésről, belső szűk- végletek biztosításáról és az árszínvonal ki­alakításáról gondoskodni hivatott szerveket. liadbauáilá.s ténye szükségessé te«zi az •irányított gazdálkodást és egy — sokszor egvc3 termelőrétegeket kedvezőtlenül érintő — árpolitika bevezetését. A köze! látás za­vartalan biztosítása érdekében áldozatokat kell hozná 8 ezek az áldozatok jelen egeiben legnagyobb részt az őstermelő népességet érintik. Erdély gttzdakö-önsége a r-úh/unló feladni okát és áldozatokat büszke öntudat- tel vállalta, még mrndfg a visszatérem feletti őrömnek szellemében. Ezzel szemben joggal ! elvárja, hogy munkája a töiibi rétegek mim- ; kajával, terme*vényei az, ipari termékek árá- í val arányosan értékeltessenek. A közi Hálás ! biztosítása érdekében hozott rendeletek né­hány esetben figyelmen ktviil hagyták Er­dély különleges helyzetét, fmi F^ély me­zőgazdasági lakosságát felesleges megpró­báltatásokat jelentő hátrányoknak tette ki. Ezen rendelkezések közül kiemeljük a cv,ép­lést szabályozó rendeletét, a termésrendele- tet, a Fulura, illetve Hombár működését szabályozó rendeleteket, a bércséplésre vo­natkozó rendeletét, valamint a mezőgazda­sági termények ármegállapítására vonatkozó rendc-leteket. Már említettük a minőségi bn- závetőmagakeio tárgyalása kapcsán, a Hombár utján végzett velőmagelMtás kér­dését, amely semmáeseire sem szolgálhatta abban a formában, ahogy ezt keresztül vit­ték. a minőségi termelés előmozdítását. A fejadagok megállapításával kapcsolato­san ks sok visszásság fordult e.lő s mind­ezeknek a közellátás irányításának gyakor­latlanságából következő hibáknak Hátrá­nyait elsősorban Erdély gazdaközönsége látta, mert hiszen — amin! már rámutat­tunk — termésátlagai az országos átlagok­nál lényegesen alacsonyabbak, s ezért ter­melése drágább, üzemrendszere az anyaor­szágitól sok esetben jelentősen eltér, érté- k- sitési rendszerét évszázados gyakorlat ala­kította ki és az sajülos v’szonya’ban gyöke­rez k. Ez n gazdatársadalnm helyesnek Ítél­né, ha n közelkitásügyi minisztérium és Ár­kormány biztosság termelés- és árpolitikáját mezőgazdasági vonalon kizárólag a földmii- veié.sügvi minisztérium irányitauá s e% a gazdasági élet minden tényezőjét s itt első- torban a gazdaközönséget és az érdekkép­viseleti szerveket a legapróbb részletkérdé­sek. kidolgozásánál is meghallgatná, mert amikor Erdély gazdaközönsSge felelőssége és hivatása tudatában, faj- és hazaszerete­tétől indíttatva, áldozatos lélekkel vállal bármilyen felada'-ot. elvárja, hogy' legele­mibb érdekei oknélkiil sérelmet ne szenved­jenek s verejtékes munkájának eredményeit valóban az ország szolgálatába állítsa s ezek az értékek hiánytalanul biztosíthassák a hát­ország erőinek fennmaradását. (Folytatása kövtkezk.) NAGY MIKLÓS. EMGE ügyosztályvezető. Német lap elismerő cikke a magyar honvédségről BERLIN, június 10. (MTI.) Az Angriff ,,Fegyvertárnak“ cím alatt cikket közöd a magyar honvédség felépítéséről és szerveze­téről. A történelemben ismét ugyanaz a vi­har bontotta ki a magyar hadilob-ogót a németeké mellett. Az a harcos vér, amely a magyar lovasnép őseinek ereiben már ezer év előtt keringeti, maradt ma is a magyar katonai erények, képességek és tapasztala­tok erőtadó forrása. M űt a véderő főpa­rancsnokság jelentéseiben már gyakran látni lehetett, a magyar csapatok ebben a hábo­rúban öregbítették régi hírnevüket. Sza’tá yoztáli a nyaralásra utazók élelmiszerellátását BUDAPEST, junius 10. (MTí.) A hi- vtltalscs lap jtmius 10*i száma közli a köz- eiíátásügyi miniszter icnaeletét a gyógyu­lást kereső, üdülő, nyaraló közöpség éie-1- miiszerelláiásának ezabályozásáróT. A ren­delet érlelmében, alá állandó lakó helyé­ről gyógyulás, üdülés, nyaraiá-s céljából 3 napot meghaladó időre eltávozik, az üdü­lőhelyen kiszolgáltatható élelmiszereket csak közellátási igazolás eKenében szerez­het he, amelyet a lakóhely szerint illeté­kes községi elöljáró vagy polgármester állíthat ki. A közellátási igazolványon az üdülőhely községi elöljárósága feltünteti az érdekelt személy megérkezésének és eltávozásának napját, egyidejűleg a saját lakóhelyén kiállított élelmiszerjegy fejro­vatát. valamint az üdülés tartama alatt esedékes szelvényei! felüli) élve gézi. Kellemes, liaKgelalos estét tdttbef volt ujságiró îî^âri Kertit eüjls zenekar. (Volt Budai-kert) Rákóczi-ut 134. sz. mámM fljlJII1 volt ujsáofiró íUJárlK^ftlaelUlSéáétoeH Maxim­Hyuydiiasok gyermekeiét; A magyar állainbcrendezkedéH tárkdd.i lomcrkölcsi követelmények, nzerinti kors/.e- rüsité-se során immár eljutottunk odáig, hogy n bölcsőben, sőt házassági kölcsön ái- tat már azelőtt ar.gitik a magyar gyermeket a gyermekért a családot, polgáii társadat műnk alapegységét. Ez a munka kimondot t u» a iruigya: gyermekért iolyik, mint tiz Xöiöüim*:! vívott küzdelem: a minél töLt; min'jt jobban ellátott, minél jobb nevelésben részesített magyar gyermekért Az úlhun mondhatni önműködően gondoskodik tiszt­viselői és alkalmazottai gyermekéről: csalá­di pótlékot és gyermeknevelési jutalé) ad. Ahova az állam keze közvetlenül nem ér el, oda az Országos Nép és Családvéde! mi Alap, röviden: ONCSA, juttat megíele léi, méltányos segítséget, szinten a gyermek­ben erősödő magyar nemzetet tartva állan­dóan szem előtt. Ebben a sokoldalú gondoskodásban min­den elővigyázatosság ellenére is becsúszó“ egy parányi kis hiba. Egy embercsoport }■ lamiképen kiérett a gondoskodásból. Ez • csoport az állami nyugdíjasokc. Amig ' tényleges szolgálatot teljesítő tisztvise két-három gyermek után negyven, illetve ötven pengő gyermeknevelési jutalékot kap addig a nyugdija.s semmit. Pedig meggondo­landó, hogy- a magyarság utóbbi viezonta? ságos történelme, főként a megszállott ré székén, igen fiatal tisztviselőelemeket lö­kött nyugdíjba; gyermekáldás szempont­ból ezek még termékenyek. A nemzet sz mára egyik magyar gyermek c-ppen olyan értékes, mint a másik, bár az egyik tisztvi­selő gyermeke, a másik csak nyugdíjasé illő tehát, hogy megtaláljuk a módját ezek- segélyezésének is. Reméljük, ez a kis számitási hiba a leg­közelebbi jövőben már nem zavarja majd t magyar gyermekek erkölcsi és nemzeti ne­velésének lehetőségét. Minél több okos, szakképzett, \rállalkozó szellemű rnagyrr gyermekre van szükségünk. Szeretnék, hí már mi elmondhatnék: egyetlen magyar gyermek sem kallódik el többé anyagiak hiá­nyában. A földművesé sem, iparosé sem, de a nyudijasé sem. Ez a magyar jövő egyik szent igéje. A Vörös Kereszt felhívása A Vöröskereszt vezetőségé felhívja n Ji-adbmomiltah hozzátartozóit, hogyha övéik iránt írásban, illetőleg szóban, vagy távbeszélőn érdeklődnek a 1 bro ­ker észt központi tudósító osztályában, sa­ját érdekükben, közöljék keresett hozzá­tartozójuk Icatonai rángják csapattestét, tábori postaszámát,'születési évét, szülez tési helyét, édesanyjánál: leánykán, ne vét. Ezen adatok nélkül a \ öröskereszf nem lúd dolgozni. Nagijon fontos fenti, adatok felsorolása, mert sok esetben elő­fordul. hogy ugyanazon csapatteslné' több hasonló nevű egyén van. Cak a fenti adatok közlése esetén tud a kéréséit csapatfest pontos felvilágosit ásókat adni. (MTI.) Laczö István fellépése a Toscában Tégnnp este a Tosca Gavaradossi sze­repében Laczó István, a budapesti Ope­raház énekese lépett fel a kolozsvári színpadon. Laczó István Mario Cavara- dossija már első áriájánál olyan forró és ielkeö hangulatot teremtett, hogy áriáit meg kellett isméteínre. Tömör, tiszta- zengésű, csillogó hang az övé, különösen a magasabb regiszterekben szárnyaló, sodró és magávairagadó erejű tenor. Mu­zikalitása, kivételes énekkultúrája, hang­jának színe és stílusos jáfékroodora a legjobb magyar Puccinr-énekesek egyiké­vé avatja, aki az olasz bél-canto egyik leg­jelentősebb képviselője nálunk. A közön­ség egész este melegn ünnepelte a kitűnő vend égének est. Az előadás Toscája a kolozsvári közön­ségtől búcsúzó Zsögön Lenke volt, aki meleg szopránjával, kulturált játékával és drámai alakításával méltó partner-' volt a vendégszereplő miivésznek. A töb­bi szereplők közül kimagaslik Miagyary Scar piája. Kitűnő énekes és kitűnő szí­nész. A közönség egész este melegen ün­nepelte a szere-'löket és az előadást ve­zénylő Endre Béla karnagyot. Parkettezé&i munkálatokéi Jutányosán vállai lórimul & C®. Zápclya-utca 6. szám és Szeateryh&z* utca Î. szám. (Sebők-cukrászda.) I I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents