Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)
1942-06-10 / 129. szám
ti ii j O ». 1 íi S i •AA PELSOH a zsidók sportegye&ületl tagságétól A A KÉPmSELOHÁZ a zsidó földbirtokok kitalátitáfáról mSázoSiie&tsa&i ülésén HémasI a líiat és Bínliy DÉmeS báró min testietek beszédeikben részletesen ismertetnék a zsidók magyarországi helyzetet [ >s8 bo ha ist éri sg ísí ÍV oí Budapest, junius 10. (MTI) A felsőház ülését Széchenyi Bertalan gróf 10 óra után pár perccel nyitotta meg. A kormány részéről Hóman Bálint, Varga József, Eadocsay László és Antal István miniszterek jelentek meg az ülésen. Az elnök jelentette, hogy XII. Pius pápa 25 éves püspöki jubileuma alkalmából a felső- ház nevében szerencsekivánatát fejezte ki. Ezután a felsőház legutóbbi ülése óta elhunyt Sztranyavszky Sándort és Weisz Füíöpöt, a felsőház volt tagját, továbbá Ruprecht Olivér, Visnya Ernő és Széchenyi Gyula gróf kalocsai érsek, felsőházi tagokat parentálta el, méltatva pályfutásukat. Az elhunytak emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. Benyújtotta az elnök ezután a miniszterelnök átiratát arról, hogy a Kormányzó Ur Lamotte Károlyt, a pesti Kereskedelmi Bank vezérigazgatóját és vitéz Kárpáthy Kamilló nyugalmazott vezérezredest, a felsőház életfogytiglani tagjává kinevezte. Esterházy János gróf interpellált ezután napirend előtt a kultuszminiszterhez a 239.000— 1942. V. K. M. számú rendelet ügyében. Hangoztatta, hogy a kultuszminiszternek a sport- szövetségi szervezetek tárgyában kibocsátott rendeletét alkotmányellenesnek tartja. Szerinte nem lehet kétség az iránt, hogy a magyar alkotmánynak alapvető tétele az, hogy a magyar állampolgárok összes állampolgári és politikai jogukat gyakorolhatják és a kormány rendelete sem térítheti el őket ettől a szabálytól. Törvényellenesnek látja a kultuszminiszter rendeletét azért is, mert kiterjeszti olyan személyekre, akik. a korábbi zsidótörvény, szerint nem tekinthetők zsidóknak. Hatásköri túllépést iát abban a rendelkezésben, is hogy a kultuszminiszter egyes sportegyesületeket feloszlatott. Hangoztatta, hogy nein zsidó érdekek védelméről van szó, hanem a magyar alkotmány és jogrend érdekében szólal fel. Idézte Deák Ferenc mondását: „Jobban kell szeretnünk hazánkat, mint gyűlölni ellenségeinket.“ A kultuszminiszter válasza Hornau Bálint miniszter válaszában kifejtette, hogy a kultuszminisztérium rendeletével az ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelésnek egységes vezetése tárgyában Rendelkezett és a rendeletben a kultuszminisztérium a társadalmi és sportegyesületek megalakulásának és működésének szabályait, továbbá a sportszövetségek szervezetét állapítja meg. A kultuszminiszternek törvényes foga van azt is megállapítani, hogy ki lehet és ki nem fehet valamely sportegyesületnek a -tagja. A legnagyobb határozottsággal visz- szautasitja azt a feltevést, mintha a vallás- és közoktatásügyi miniszter törvényellenesen cselekedett volna és törvényszegő lenne e rendelet kibocsátásával. Sem a múltban, sem a jelenben, sem a jövőben nem hajlandó törvénytelen cselekvésekre és ezért miniszteri működése alatt a hozott hatáfozatokat minidig a jogszerűség és a iogi formaságok keretében és azok betartásával gyakorolja. A miniszter a továbbiakban kifejtetne, hogy rendelkezéseit a sporttáxsadalom meghallgatása után hozta meg. A sporttársadalom óhaja pedig az volt, hogy a sportegyes^leteknek csak olyan faoiaí lehetnek, akik zsidónak rom tekinthetők, Illetve zsidónak tekintendő házastársuk nincs. fezt á kívánságot ő maga is megfontolandónak találta, de elhagyta a házastársra vonatkozó rendelkezést, fenntartva az egyesületek szabad elhatározásának. Az interpelláló által ki- 5 fogásolt rendelkezéseket nem tartja törvény- elleneseknek és tiltakozik is ilyen beállítás ellen. A kifogásolt rendelkezés nem tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek törvényeink alapelveivel és szellemével ellent étben állanának. Ezért a rendelkezést, amelyre szűk- j ség volt, nem hajlandó módosítani. j Gróf Esterházy János viszontválaszában kijelentette, hogy a rendeletet, ha azt az össz- Kormány hozta volna és nem egyedül a kultuszminiszter, akkor is alkotmányellenesnek tartaná. Szerinte a kérdést másképpen is meg lehetett volna oldani, mert nem a testnevelés fontossága áll szemben a törvénnyel, hanem a megoldás módja, amely alko-tmánv- ellenesen nyilvánul meg. A miniszter válaszát nem veszi tudomásuk Hóman Bálint második válaszában hangoztatta, nem kivan alkotmányos vitába bocsátkozni c-s ismételten kijelentette, hogy az általa kibocsátott rendelkezésiben nem látja az alkotmány megsértését s törvényszegést ,sem lát, kéri tehát a felsőházat, szívlelje meg és mérlegeve a válaszában elmondottakat és ennek alánján vegye tudomásul. Az elnök kérdésére a felsőház túlnyomó többsége felállással jelezte, bogv a miniszter válaszát tudomásul veszi1. Ezután áttértek a napirend tárgyalására. Eméb iavaslalok A feisőház vita nélkül elfogadta az 1941. J évi zárszámadásról szóló bizottsági jelentést, az 194ü-ben Berlinben kötött magyar—német konzuli egyezményről szóló, a mértékek és azok használatáról szóló, az izraelita vallásfelekezet jogállásának szabályozásáról szóló javaslatokat. Utóbbihoz csupán Kaas Albert báró szólt hozzá és Radocsay László igazságéig ^miniszter válaszolt a felszólásra. Az 1914— 1918. évi világháborús hadikölcsönök' valorizálásáról szóló javaslathoz Szilágyi Lajos szólalt fel. Seményi-Schnellcr Lajos pénzügy miniszter megnyugtató válasza után a felsőház " ezt a javaslatot is elfogadta. Az egyes közéleti visszaéléseket büntető rendelkezésekről szóló törvényjavaslatnál Kolosvárv Mihály és Szilágyi Lajos szólalt fel. Radocsay László igazságügyminiszter válaszában hangsúlyozta, hogy a magyar közhívatalnokok minden tekintetben kiérdemlik a közvélemény és a kormány nagyrabecsülését és bizalmát. Tehát nem a bizalom megingása volt az oka a törvényjavaslat beterjesztésépek, hanem az, hogy háborúban élünk, amikor rendszerint bizonyos fokig meglazul az erkölcsi felfogás és történhetnek visszaélések. A javaslat tehát prevenció, nem a közhivatalnokok rovására, hanem azok védelmében, I A felsőház a javaslatot elfogadta. Ugyancsak elfogadta Közi-Horválh Józsefnek a kcp- viselőházban előterjesztett és ott is elfogadott határozati javaslatát, amely szerint a felsőjráz. is felhívja a kormányt arra, hogy a Közi-Horváth József határozati javaslatában említett kérdést, szigorai álláspontra helyezkedve, tegye törvényes szabályozás tárgyává. Végül Percnyi Zsigmond báró közölte, hogy a felsőház legközelebbi ülésének idejéről a i felsőház tagjait kellő időben fogja értesíteni. A képmselőház ülése A képvíselőház ülését 10 óra után nyitotta meg vitéz Tors Tibor alelnök. Napirend szerint folytatták a zsidó erdő- és mezőgazdasági ingatlanairól szóló javaslat tárgyalását. Az şlso felszólaló, Lázár Imre, szükségesnek tartaná, hogy miután a zsidóság most házingatlanokat igyekszik szerezni, ezekre is terjesszék ki a tilalmat és olyan törvényt hozzanak, amely a zsidók házingatlan vásárlásait meggátolja. A javaslatot elfogadja. Gostonyi Sándor szintén helyesnek tartja a házhelykérdés megoldását. Indítványozza, hogy a 100 holdnál nagyobb zsidóbirtokokat nyilvánítsák hadiüzemmé. A javaslatot nem fogadja el. Padányi Gulyás Jenő szerint felmerült az a gondolat, vájjon külföldi állampolgár egyáltalán birtokolhat-e magyar földet. Kifogásolta azt a kérelmet, hogy a zsidó birtokból köz- alkalmazottak ne kaphassanak. A javaslatot elfogadja. A földművel* s&ßsl miniszter részletes táiékeztatóla A felszólalásokra Bánfíy Dániel báró földművelésügyi miniszter válaszolt. —• Ez a javaslat — mondotta többek között — az eddigi jogszabályoknál sokkal súlyosabb és szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz. Szigorítása, hogy fajvédelmi alapon állapítja meg a zsidó fogalmát és igy minden zsidót érint, de szigorítása az is, hogy az eddigi jogszabályok csak lehetőséget adtak zsidó birtokok elvételére, a mostani javaslat már kötelezően előírja az összes zsidó birtokok elvételét. A régebbi jogszabály lehetővé tette azt, hogy a zsidók kifogással élhettek és megtámadhatták a határozatot, a javaslat alapján pedig ezf már nem tehetik meg a birtokon belül, hanem csak a birtokon kívül, ami szintén az eljárás gyorsítását teszi lehetővé. Az eddigi jogszabályok értelmében ki kellett készpénzzel fizetni a zsidóknak birtokaikat, most pedig már kötvényekkel elégítik ki őket és ezeket a kötvényeket, is zárolják. Lehetővé vált ezzel az is, bogy az ingatlanokat azonnal birtokba lehessen venni. A jogszabály megalkotásánál rendkívül ügyelni kell arra, hogy ne akadályozzuk és ne csökkentsük a termelést. A jövőben erdő- és mezőgazdasági Inrn&wmamum mnmmm mmm gallant csak a földművelésügyi miniszter engedélyével lehet bérh’eadni és az ő engedélye szükséges a fakitermeléshez is. A jövőben zsidó még árverés utján sem szerezhet ingatlant. Kis és nagyközségekben nemcsak erdő és mezőgazdasági ingatlan szerzését akadályozzák meg a zsidók részére, hanem egyéb ingatlanét is. A javaslat általános kivételezést senki javára sem tartalmaz. Korlátolt mérvű és átmeneti mentességet is csak a háború és a forradalmak alatt kivételes érdemeket szerzett zsidók részére biztosit. A kivételezéssel kapcsolatban felvetették azt a kérdést— folytatta a miniszter —, hogy meg kellene vizsgálni az elmúlt 22 év alatti magatartását is a kivételezett egyéneknek. Erre már-gondolt a javaslat és az benne is van. Nem tudja osztani azt, a felfogását, hogy a kivételezést a gyermekekre és feleségre is kiterjesszék. V végrehajtás során azok a célkitűzések és elgondolások fognak érvényesülni, amelyek a javaslat megszerkesztésénél irányadók voltak A termelés a mai időkben legfontosabb kötelességünk. in&nsen stem adnak senkinek t&Stíat Az ingatlanok felhasználása kérdésében álláspontja az, hogy mindenekelőtt a köz érdekeit és a nemzeti szempontokat kell szem- előtt tartanunk, Különös gondot fordít a házhelyszerzés előmozdítására, ezenfelül az életképtelen törpebirtokoknak életképes kisbirto- kokká való kikerekitésére is. Osztja azt a nézetet, hogy azé legyen a föld, aki a földet megtartani és művelni tudja. Ezek a szempontok lesznek irányadók az elvett zsidó ingatlanok felhasználásánál. A házhelykérdést a legsürgősebb megoldandó feladatnak tekinti. Ingyen földet senkinek sem fognak adni, protekcióiban senkinek sem lesz része és strohmanrendszer sem lesz. Az állam a kisemberek részére kedvező fizetési feltételeket biztosit, sőt kölcsönöket is nyújt a szükséges gazdasági eszközök beszerzésére. A javaslatba nem tudott beállítani olyan rendelkezés* hogy a zsidók ezután földet egyáltalában u< bérelhessenek. Lehetnek olyan esetek is amikor a tulajdonos semmi körülmények ko zött nora kezelheti birtokát és keresztény haszonbérlő sem akad. A felszólalók közöli többen hangoztatták, hogy az ötszáz holdas minimális határt rffera szabadna általánosa megállapítani, mert vannak országrészek, ahol az ötszáz holdat csökkenteni lehet. Az »ír- vonatkozó javaslatokat, a bizottságban fogjál megtárgyalni. A miniszter végül hangoztatta, hogy a ja vaslat nem birtokpolitikai javaslat, hanem i nemzet érdekét szolgáló tájvédelmi javaslat amelyre a nemzetet a z-sidóságnak magvai földön jelentkező mohó térhódítása kénysze- ritette. A miniszter ezután az összes határozati javaslatok elutasítását és a javaslat el fogadását kérte. A miniszter felszólalása után folytatták a javaslat vitáját. Vájná Gábor megállapítja, hogy a zsidóság nak szenvednie keli az Európa és Magyarország ellen elkövetett évezredes bűneiért. Nem helyesli a kivételezéseket. Felvetette azt a gondolatát, hogy azokban az országrészekben, ahol nincsnek zsidó birtokok, a főnemeseknek kellene önként, felajánlanfok földjük egy részét földbirtokpolitikai célokra. A javaslatot nem fogadja el. Endrey József a javaslatban az első komoly elhatározását látja annak, hogy abból a földből, amelyet őseink ezer évvel ezelőtt elfoglaltak, ismét magyarok kezére kerül a zsidók tulajdonában levő terület. A javaslatot elfogadja. Nagy Ferenc határozati javaslatban kérte, utasítsák a kormányt egy uj, átfogó íöidbir- tokpolitikai törvény sürgős benyújtására. A javaslatot nem fogadja el. A Ház szerdán délelőtt folytatja a javaslat vitáját és a szerdai ülésre 37 interpelláció van előjegyezve. A keddi ülés negyed 3 órakor ért veget. Kihallgatáson jelentette a kormányzónak Kállay Miklós miniszterelnök németországi utjának eredményét BUDAPEST, junius 10. Kállay Miklós miniszterelnök az alkotmányos szokásoknak megfelelően kihallgatásén jelent meg a kormányzónál és beszámolt neki Hitler birodalmi vezér és kancellárral és Bihbenizon birodalmi külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseiről. Sajtónyilatkozatot ad a kormáityofnik Budapest, június 10. (MTI.) Kállay, Miklós miniszterelnök a sajtó képviselői előtt a következő nyilatkozatot tette: — Külföldi utániról most nem. kívánok nyilatkozni, mert 'Csütörtökön számolok be róla a parlament két házának külügyi bizottságában és a pártban- Ami más kérdéseket illet., azt hiszem, ennek a nyárnak a mimica, jegyében kelj az egész országban lefolynia és igy a parlamentinek is a készenáiló és még készülő törvényjavaslatokkal kell majd foglalkoznia. Ezek a javaslatok mind olyan természetűek, hogy a mai rendkívüli időkben a kormányzás munkáját, a közigazgatás, termelés rendjét és az alkotmányos élet fűnkéi ójat biztositják. —r A földművelésügyi miniszter keddi beszéde mindenkit tájékoztatott arról, milyen jelentősége van a zsi d óhirtok- javaslatnak. Remélem, hogy az országgyűlés két háza rövidesen a végrehajtás útjára bocsátja a törvényjavaslatot. A vita menete kielégitetl, természetesen jobban szerettem volna, ha egységes hangulat nyilvánul meg a javaslat elfogadásánál. Minden biaadmaASansáigy amely az országban keletkezik, nem. szolgálja azt az ügyet, amelyet; velem együtt azok is, máit a legfőbb célkitűzést tartanaik, szem előtt, akik moist a java&iat ellenzői között voltak. Ezt a nemzetet nagy célokra és munkára nem a biaatenakkoaság légkörében lehet beállítaná, mert a bizalmatlanság a legnagyobb rcKűiboH* tényező. Azok a nagy emópai nemzetek, amelyek oldalán küzdünk, nagyságukat, erejüket és hatalmukat. annak köszönhetik, hogy nem engedték meg a nemzet és a nép ér ú'ekében folyó munka megakaszta- sát. Minden erőnket faladata-mkra. kell összpoaitositammk és megingást, megfíorpanást engednünk nem szabad. Ma feladatunk elsősorban a háborúban való részvétel, az erre vonatkozó megállapodásokat, melyeket még elődeink kötöttek, száz százalékig betartjuk. De ugyanilyen fontos ságu a magyar termelés maximumra fokozása mind mezőgazdasági, mind ipari téren és ebben lehetetlen bármi f cunakad á st i s élt ü rnün k, mert a nemzet azzal áll vagy bukik, hogy belső rendje és nyugalma fenn marad-e. Tájékoztatta a kormányt a vezéri főhadiszálláson történtekről a miniszterelnök BUDAPEST, junius 10. (MTI.) A kormány tagjai kedden délután öt órakor Kállay Miklós miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsot tartottak. A minisztertanácson Kállay Miklós miniszterelnök és külügyminiszter részletes tájékoztatást adott a vezéri főhadiszálláson tett látogatásáról. Reményi- Schneller La jós pénzügyminiszter pedig a tizévé*, erdélyi beruházási programra való elgondolásokat, valamint az 19í3. évi állami költségvetés első tervet ismertette. A minisztertanács a folyó kormányzati ügyek letáxgyalása után este 10 órakor ért véget. DAKDZZUMK a 99.000 $z, csskklapoB a HóUnátufz&tc tiU seqét^{tfiá$át& /
