Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-15 / 133. szám

ellenzés: 1942 juni us 15« I—wn—m helység nem tudort s ma sem ind földhöz jul­ui s népfeleslege tízezres rajokban hagyja el szülőföldjét, megy idegenbe cselédnek, nap­számosnak. csellengő szegény embernek-. — ír öncélú magyar nemzetpolitikn in­dulhat-e fi más ulort, min! azon. hogy a magyar ember megkapja a maga jussát? Azt. ami minkéi megillet fiz erdélyi problémák megoldásának alapja a birtokrendezés — 'Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egye­sület ebben a meggyőződésében és történeti igazságunk teljes tudatában ezennel készsé­gesen felajánlja az öncélú és szociális ma­gyar föidbirtokpolitika erdélyi munkáidban terveit és munkaerejét a királyi kormány­nak. Fölhívta azonban a figyelmet arra, hogy nz erdélyi birtokrendezés nemcsak tulajdon- jogi probléma, lument éppen olyon jelenté­keny gazdasági kérdés. A gazdusilgslatiszti- ka azt bizonyítja, hogy a megszállás éveiben a magyar mezőgazdaság és a magyar gazda- tömegek háti érbe szorítása az egész erdélyi mezögasdiSság színvonalának süllyedését idézte elő. A termésátlagok katasztrofálison zuhantak, a termelési rendszer aggasztó mér­tékben rossz irányba tolódott el, az állat­állomány csökkent és a mezőgazdasági né­pesség megélhetési- forrásai apadásnak in- dultk. Mindez azért következett be, meri a magyar mezőgazdasági kultúrát félrelöktek, e kultúra hordozóját, a magyar gazdát ki- semmisték és a magyar földet olyanok ke­zére adták; akiknek a mezögazdasági kultú­rához semmi közük és sokszor még érzékük sem volt. Ezért itt Erdélyben a 'mezőgazda­ság fejlesztését nem lehet megoldani csak azzal, hogy az állam nagy áldozatokat i ál­lalva, beavatkozik a termelési rendbe, neme­sített tenyészállatokat, szükséges mezőgaz­dasági gépeket oszt szét. a nép között s igyekszik jölvilágositani a népet jobb és löbb termelés módszereiről. Itt ez nem elég­séges, mert az elvetett mag jelentékeny ré­sze kősziklára hull mindaddig, amíg a bir­tokrendezés Erdélyben meg nem történik és a föld nem kerül azoknak a kezére, akik ez! a földet meg tudják és meg akarják mii veim. Erdélyben a gazdasági újjászületés előjel~ tétele a racionális termelés érdekében a tul- csonkított középbirtokok kiegészítése, a jog­talan birtokszerzések revídiáhísa, a maßyor gazdiatömegek birtokbahelyezése és a cél­szerű telepítés megoldású. NÉPÜNK MEGUJHÖDOTT ÖN­TUDATÁT AZ ORSZÁG JA­VÁRA AKARJUK CíYÜMÖL- CSÖZTETNI Mélyen Tiszteli Közgyűlés! Kedves Gaséctt estvér mm! — Az erdélyi helyzetet azonban nemcsak a j ölük érd és szempontjának túrijuk mérvadó­itok, hanem azért is, mert igen tanulságos jövőt formáló egyleti terveinkben is. Szabad legyen rámutatnom arra, hogy az erdélyi magjai gazdaíátsadalom <: közeimül lián nemcsak azzal bizonyította be ériékes mi­voltát, hogy háti érbe szór Has a magának a mezőgazdaságnak a szin von alsói'védését idézte elő, hanem azzal is, amit e hátrányom helyzetben telt és tenni képes volt. Csal. éppen utalok rá. — hiszen e teremben nincs senki, adii ne tudná ezt éppen olyan jól. mint én, — hogy amikor a megszállás alatt a többi társadalmi réteg az őket éri csapá­sok gulya alatt összeroppant, akkor az er­délyi magyar gazdatársadalom példátlan Ön­erőről tanúskodva, magas!ott az életét re- : zélyezö örvények f ölé. Hiába semmi:ték ki a földreformból, hiúba hagyták ki az ál­lami akciókból, hiúba sújtottak képtelenül magas adókkal és Ivóba raktdk n vállára olyan közterheket is, amelyeket román vi­szonylatban az állam viselt, nem hagyta magéit s ha az állam irányításába nem is volt beleszólása, a maga l cr Ulei én igyeke­zett. menteni a menthetőt. Tudjuk: minő sodrással ömlött ez a megriasztott gnzdaíö- nieg az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyedi- let medrébe s minő erőt képviseli. — előbb csak a magyarság köréti belül, de később országrészünk egész gazdasági élétében. Az állami elnyomással szemben a társadalmi cL lenállás szerveződött meg s ami a legértéke­sebb ebben: ez a társadalmi ellenállás nem meddő politikai szélmalomharc, hanem gaz­dasági. erőgyűjtés volt: ezért volt ellenálló és időálló erejű. A gazdakör élő szervezel. a tanfolyam szabad iskola, a termelési ver­senybe való bekapcsolódás daccal teli vetél, kedés volt. És ami a legértékesebb ebben: nemesed: az egyesület és nemcsak az egyesü­leti vezetőség érdeme ez a fellendülés, lő­ném. magáé a társadalomé, amelyből föl fa­kadlak a rejtett belső erők. Az Erdélyi Ma­gyar Gazdasági Egyesület csak keretet adott az erdélyi magyar gazda társadalom mozgal­mának és szabályozta ezt a mozgalmat, hogy az erők összhangosan hassanak és célirányo­san működjenek,-- Ezért: sem té*v eszi halj ük egy percre sem izem elöl az erdélyi helyzetet. Népünknek ezt a niegujííodott iintv fiatat irtokt u: cm- s'ág javára akarjuk gy üm ö l cs őz te ti 11 Azt akarjuk, lő)gr az erdélyi történeti jóvátétel úgy menjen régbe, hogy ez az öntudat ne veszítsen lendületéből. A javéitól el tehát ne tegyen jótékony beavatkozás, amely lustává és tespedővé teszi a javakban részesülői, hanem ebben a jóvátételben népünk: is len - kényén vegyen részt, éppen olyan lendület­tel és éppen olyan magabizásstd, mint ami­lyennel a kisebbségi esztendőkben « mentő munkát végezte. El akarjuk kerülni azt, hogy népünk egysége újból széttöredezzék. Együtt akarjuk tartani Erdély gazdatársa­dalmát, mert tudjuk, hogy erre a százezrei tömeget jelentő egységre szüksége van az országnak, de szüksége van maginak az er­délyi magyar gazdutársadet!omnsctk is, mert érdekvédelrite és további fejlődése éppen az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület keretei közt a leginkább biztosított és a legeredmé­nyesebb is. NÉPI SZERVEZET VAGYUNK ÉS AZ IS AKARUNK MARAD­NI — Népi szervezet vagyunk. És az is aka­runk maradni, Ez az álláspontom magával az egyesülettel kapcsolatosan s jövőbeli munkatérreftt jelentékeny része arra vonat­kozik, hogy egyesületünk működését még eredményesebbé és áldásosabbá tehessii /. ezen a »opálon s elérjük mihamarább azt az ólöl, finnkor nem lesz Erdélynek egyet­len olyan magyar gazdaernberc sem, aló nem velünk együtt tervei. gondolkozik és munkálkodik az erdélyi mező gaz dam-tc. Er­dély és a magyarság sorsának föllendiléséri s jövönknek újabb ezredévekre roló megala- pozúsán. Mélyen Tisztelt Közgyűlés! K ed vés Qazdatest véreim! ■— Terveinket és munkáinkat - miként az ns eddigi elmonéoitákbúl világosan ki is tűnik — as egyletünkben hagyományos ma­gyar öncéluság határozza' meg. Semmire másra' nem tekintünk, mert nem tekinthe­tünk, min t sírják magunkra és a magunk ér­dekeire. De meg vagyunk győződve a< ról, hogy amikor az erdélyi magyarságot szol­gáljuk, ezzel nemcsak az erdélyi, magyarság önös érdekeit szolgáljuk, hanem egész Er­délyt, tehát az Erdélyben lakó más nemze- 1ifiégek érdekeit is. Haladási, fejlődést, "lőbbremenetdt akarunk — műveltségben és gazdaságban egyaránt. A renyheség, ké­nyelem, a szószátyárkodás, a nemtörődöm­éért. az áshalódás, a pjlrtoskodâs és az ön­zés szelte me ellen indítunk harcot s men tudjuk, hogy ebben az erkölcsi felfogásban velünk egyet érteitek ázol:. akiket Kedves (razdatestvércini itt képviselnek, biztos va­gyok abban, hogy a Unitból mi kerülünk ki győz!esni, non. tiszta erhötirti eszményekéi: küzdünk. fis kérem a jelenlevő miniszter elnök urat és föl dm ü ve! ás ügyi miniszter ura1, hogy ebben a munkában és ebben a jó hun ­ban minket szereim tel és gondoskodásai támogassanak — Meggyőződésem, hogy az Erdélyi Mn-, gyúr Gazdasági Egyesületnek kell azon egy­séges szervezetnek lennie, amely Erdélyben O gazdatársadalom ügyeit intézi, különböző irányú szervezkedésünknek keretei atf> é- végső fokon érdekvédelmünket elhívja. Ér ­ned: a legtökéletesebb kiépítéséhez kérem Mindnyájatok segítségét. Kedves Gazda test­véreim: — Híi erre nem számíthatnék, egész biz­tosan, ha nem erezném bizalmatokat és nem tudnám biztosan, hagy ez a munka sike­rülni fog. mert sikerülnie kell, mert mind- nyáján akarjuk, nem is imitáltam volna el ezt az elnöki székel, amellyel a mai váutsz-. tással megtiszteltelek. — Isten segítségét leérem, hogy erre a bi­zalomra mindig érdemesnek: mutatkozhas­sunk. Teleki Béla beszéde után emtíkedeiCit szó­lásra Káilay Miklós miniszterelnök. Beszédét lapunk első oldalán közönyük II haza reánk minden időkben számíthat“ A miniszterelnök beszédére a választ maga a gazilaparlamenl adta meg, amikor szitu ni nem akaró ünneplésben részesítette, ezúttal fejezve ki teljes egyetértését a kormányel­nök bejelentett erdélyi célkitűzése iránt. Teleki Béla gr. felkérte a két újonnan meg­választott kisgazda alelnöküt. Kiss Kálmán ke es e d kisfalud i ki sgţa z da, őrs vá ggy ölési képviselőt és Lovady Lajos hihet rpuspöki gazdaköri elnököt, hogy az elnöki asztalnál foglalják el helyüket. A távozó két kisgazda alelnököt, Cs. Károly Istvánt ég Kádár Ist­vánt. — mondotta Teleki Béla gróf — több éven át kifejtett értékes szolgálataikért az egyesület örökös tisztele Teli a Minőkéivé választja. Elsőnek Kiss Kálmán kisgazda, uj aiel- nök szólóit hozzá Kálláy Miklós miniszter- elnök beszédéhez. Elmondotta, hogy a szé­kely nép mindig különös megtiszteltetésnek veszi, ha az' ország sorsát irányító férfiak eljönnek hozzá, hogy megismerjék helyzetü­ket. és segítsenek rajtuk. A miniszterelnök ur — fejezte- be Kása Kálmán. — biztos le­het abban, hogy mi tud jak, mi a kötetesé’' günk és ránk a hasa minden időben és min­den helyzetben számíthat. Köszönjük, hogy ellátogatott hozzánk és a mai válságos idők­ben bátorított és útbaigazítást adott nekünk. Lovady Lajos, a másik kisgazda aielnök. a voit trianoni határ men ti gazdák helyzeté­re hívta fel a. figyelmet és mondott köszö­netét a minisztereinök beszédére. Cs. Károly István azzal sett búcsút alel­nöki tisztségétől, hogy minden gazda fi­gyelmébe ajánlotta a mai idők parancssza­vát: rendületlenül dolgozni és minél többet termelni, az. EMGE-i pedig úgy szeretni, mint édesanyánkat, .mert éppen olyan goui doskodó figyelemmel kíséri a gazdalársadu- lotn minden éietrnOgns ilvánulását. Tolnay-Knéffely István, ár Országos Me­zőgazdasági Kamara kiküldötte üdvözölte ezután az EMGE elnökét, gr. Teleki Bélát. A kormányelfiök és a miniszterek sürgős közbelépését kérte a mezőgazdasági árak felülvizsgálására. Az arányosítást az ipa.» i cs mezőgazdasági árak között — mondotta —- haladéktalanul meg kell teremteni. Énei­kül nehéz helyzetbe kerülne az a .gazdatár* sadalom. amely mind n áldozatot emelt fő­vel vállal. Br. Mirbach Antal, az alsóduuántuli Ka­mara elnöke-, állandó helyeslés közben mon­dotta el beszédét. Hangoztatta, hogy e való­ban példa n. élik ül álló gazdaszervezkedésbőj es munkneredinenyböl tanulnia keli az egész országnak. J)e ö ezt: nemcsak mondja, mert egyik munkatársát le is küldői le az ÉMGE- iiez, hatl.cl fejtse meg ennek a sikernek a titkát és a megfigyelések alapján ott js ha­sonló tevékenységbe kezdjenek. SZEGEDI ERICH, A S2ÁS2 GÁZDAVEZÉR: MINT TEST­VÉREK ÉS KATONÁK TEL­JESÍTETTÜK KÖTELESSÉ GÜNK.ET Általános figyelem közepette «unolkedeM szólásra Szegedi Erich, az é$*-ak*rdélyi ne­met ■területi gazdavezér. A magyar gazdák éljenzése közben jelentkezett szólásra. Be­vezető szavasban méltatta az Erdélyi Ma­gyar Gazdasági Egyesület és a Német Gazda - sági Egyesület között létrejött gazdasági megállapodás jelentőségé!i Azért köEttlük ezt az egyezséget:, - mondotta — mert munkánk közöli nincs különbség. Tudjuk azl, nagy .1 mi katonáink és a német biroda­lom katonái vállvetve a legnehezebb báré­ban állnak, s ebbfn a harcban mi, földmű­velők, képezzük a hazai bebő front- gyalog­ságát. Enne]: tudatában nyújtottunk kezet egyni/isnak. közös hazánk közös harcának termelési csatájában. Mindenki Uulja, hogy ebben a küzdelemben csak győztesek lehe­lünk, mert ellenkező esetben elveszett min­den nép. Mögöttünk van egy év munkája- Megegyezésünk bevált ebben az érben Itt, ] ezen a helyen, köszönöm meg nz EMGE besztercei kirendeltség ének támogatását tiszta szívből, amely a- EMGE elnökségének elgondolását magúévá telte. Mint testvérek és hajtársak, teljesítettük kü t e le-ísé g i in k e — Majd ágy folyatta: KÉT ÖNTUDATOS ÉS BÜSZ­KE NÉP FIAI EGYESÜLTEK —- Akikor, amikor gr. Teleki Béla elnök úrral a kél gazdasági egyesület, összeírni kö- déséről tárgyaltunk, tudatában voltunk fo­nák, hogy két olyan nép fiai vagyunk, akik öntudatosak és büszkék. A ekün k, akik ki­sebbségben ■ vagyunk, nem állítottál: fel tel­jesít he tel len feltételeket. Teleki, Béla gé­nem kötött ki feltételeket, amelyek együtt,- működésűnkben lealázóaik leltek volna, de morzsákat sem ígért, mert bennünk egy büszke és öntudatos nép fiait látta. Amikor az Erdély Magyar Gazdasági Egyesületet aP Erdélyi Nemét Gazdasági Egyesület nevében üdvözlöm ezen a napon, min: az EMGE leg­fiatalabb tagjai, kivártunk további szerencsét és fejlődést egyesületünknek. TOVÁBBI FELSZÓLALÁSOK Mihály Iyárply székit gazdakör] elnök, amidőn megköszönte a földművelésügyi m-G joszternek u szakoktatás terén leit intézke­déseit. kérte, hogy a teli gazdasági ‘.'kólák­nak adjanak gyakorlati jelleget. Ezen a föl­dön a gazdasági népneve! ősnek a kisebbségi időben első úttörője az Erdélyi Gazdái óimü lap volt és iskolai vonatkozásban u feleke­zeti gazdasági (iskolák. A földművelésügyi miniszter most. nagyszabású nevelésügyi ter­vekkel jelentkezik. de ezeknek feltétele a gyakorlati jel leg, Minden ilyen iskolának le­gyen meg a gyakorlati minta gazdasága Bíró Létei- somkereki kisgazda a mull larmLá-tga-ic tartja irányadónak a jövő ti'vé- kenységí- szem-pontjábol. Ez pedig nem más mini a-/, osztatlan erdélyi magyar gazdaegv- ség. amelyben együtt van, egyformán érez és dolgozik a falu mindenrendü lakosa. Szent-ívűnyj Gábor dr. az EMGE régebbi Hgondoláíát tette isméi szóvá, hogy a ko­lozsvári Gazdasági Akadémiát főiskolai rangra emeljék. Teleki Nagy Ferenc, ké/.diváíárhelyi gaz­dakör! elnök a báromszéki problémákat tette szóvá. Markoviié Kálmán iuáudi földbirtokos a: termény-, gyapjú-, tej- és burgonyaárak fel' emelését kérte, mert a mai árpolitika mel­leit a gazda ráfizet munkájára Szakát* Bakízs csikorsovní gazda-köri el­nök a keleti védőbástyák kemény népének ragaszkodását fejezte ki, kérve, hogy azt az ősi székely vagyont, amelyet a roman állam jogtalanul elvett, minél előbb adják vissza, eredeti tulajdonosaiknak. Br. Kemény Ferenc maiomfalvi földbirto kos az erdélyi ár- és belvizek, kérdését, fo­lyók Szabályozásának ügyét tette szóvá. Füi-op Ferenc erdőszentgyöigyl gazdakörú elnök arra kérte a kormányzatot, hogy a háromhetes EMGE gazdakör! tanfolyamok hallgatói számira is adják meg az ezüvky- iász. viselési jogát. Kéri ezt annál is -in­kább, m*Tt az össze« gazdasági tanfolyam- típusok közül a háromhetes EMQE-tanfo­lyamok váltak be legjobbnak és ezek bizo­nyultak a legeredményesebbeknek. FELÁLLVA ÜNNEPEIK SZÁSZ PÁLT A I elszólnia sok után gr. Teleki Bél« be­jelentette. hogy az idő rövidsége miatt a többi felszólalásokat írásban adják be, amit az EMGE elnöksége eljuttat a minis/Jerel- uölv úrhoz. Anglii Balázs, az EMGE vásárhelyi kirendeltségének vezetője. mint ve u Jé glátó üdvözölte u minus? leiéin ök<>t. Amikor az EMGE közelmúlt töcle.K.lének nagy vezéréről, dr. Szász Balról emlék zetí meg. az egész gazdaközünség a miniszterel­nök és a kormány tagjai felállva hosszasan él lenézték a DélerdéKhen mai dt dr 'sz.ti' Pál*, Káilay Miklós: Maradiatsä hűek az egyesületetekhez, antelp! a ierdélyi alkaté steilem ereje híveit életre Káilay Mtidós minisztereluok röviden vá­laszolt- a felszólalásoikra. — Meg kelt külön köszönnöm azt a ked­vességet, -■ mondotta — mivé/ a felszóla­lók úgyszólván tapintatoson kerítitek et nagy bajokat. De. viszont rnegnyugfr.icrr. az itt összegyűl* gazdo/iözönséget, hogy isme cm azokat a bajokat, amelyeket a felszólalók elhallgattak. Ismerem bujáit a közetiólás- nak, (t gazdasági életnek, árpolitikánknál: es árkér (léseinknek. Ismerem mind ozorai a lé­nyeket, amelyek a hadi segély'!: tőd. ezer más vonalon, egészen az O'Tl-ig más-más prob­lémák körül felmerülnek Ne méUóztassék azt hinni, hogy tájéi: ozat fanul jöttem ide. mondotta.----- Elaludjatok hűek azokhoz a szerveze­tekhez, ti jcz'.e be beszédét a miniszó »-■• elnök —- 'úuciyci: üt állottul: az elmúlt dl esztendőben is Maradjatok hűek az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesülethez, a Hangyá­hoz és mindazokhoz a szervezetekhez, ,ame­lyek benneteket átsegíti art: azokon n nehéz időkön. Mai táljától: hűek azokhoz az Cgye- sülctekhez. amelyeket ez erdélyi dk utó szuf­lém ereje hívott életre. A miniszterelnök bucsnSzavait nagy taps követte, amely után Teleki Béla elnök im-g- kös-zünve a miniszterelnök, a kormány tag:;»i és a ga/Ja társadalom részvételét, a kö/gvii lést. berekeszti tie. Az EMGE-p jilamem ülése a Himnusz -közös elének!ésé>».*i ért véget. f Megnyílt téth Katalin női divat, fehérnemű, harisnya és rövidáru üzlete, Unió-utca 2.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents