Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-13 / 108. szám

IiXÍÍl- évfolrmn )©8. ssráfti­ÄZEBDA, m2 májjnus t3. BRÄ 10 HtlÉR F.1.1.F.NZE .Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, j.üókaí-tt, 16., I. emelet. Telefon: 11—09. Nyomda: ffigfetaa-atca 0. szám. Telefon sz.: 29—23» ILIPITOTIi: BBRTHB MIKLÓS Kiadólalajdomos: PALI, AS R. T. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2 P 70 fül., negyedévre 8 P, félévre 16 P, égés* évre 32 P. Művészeti Hetek i2.) Tulajdonképpen egyszerű meg­állapításokból kell kiinűulnjL A művészetet a művész csinálja. Anya­got kap hozzá a természettől, széllé met, eszmét, hagyományt, formát a közösségtől, amelyhez tartozik. A művész ezért kifejezhet egy szűk kört, szinte azt mondhatnék klikket, de kifejezhet népet, nemzetet, sőt vi­lágot és emberiséget is. Művésze vá lógatja, melyik minek lehet a képvi­selőbe. Do a lényeg, hogy mégis csak a művész az, aki hat. A többi keret, lehetőség, alkalom. Bizonyos okokból szükségét érez ínk annak, hogy ezt elöreboesássuk a, kolozsvári Művészeti Hetekről irt eímefuttatásunk során. Szükségét éreztük különösképpen azért, mert I Erdélyben megszoktuk, hogy leg­alább is javarészt a ténylegesen e&e lek vő emberek állottak a rivalda lénybe, elmondani, hogy ezt, vagy amazt cselekedték. Vállalták érette a felelősséget és viselték a bírálatot. A politikus politizált, az iró irt, a szobrász faragott, a festő festett, a gazda gazdálkodott, a kereskedő ke­reskedett és a közéleti ember a köz­ért élt Efféle természetesen csak ki­sebbségi társadalomban képzelhető ! !*1» vagy egy olyan ideális többségi- I ben, amilyen nincsen. A többségi j élet alapja az állami szuverénitás és \ ennélfogva az állam döntő szerepet j visz mindenben. Szervezetek nélkül elképzelhetetlen bármit is tenni és j dekórum nélkül elképzelhetetlen ve- | zetni. A szervezetek törvényekre épülnek, megvannak a maguk statú­tumai, módszerei, lehetőségei. Egy­szóval, valamilyen formában az ál lamgépezethez csatolnak néhány uj kereket és azok forognak, amig az állam gépezete forog. A munkába ál­lított emberek is, átvitt érielemben, ilyen kerekeknek számítanak. Kér dés, hogy miképpen forognak?! A kolozsvári Művészeti Hetekkel kapcsolatban, eddigi tapasztaltaink alapján, elmondhatjuk, hogy jól. Mi­óta a Művészeti Hetek eszméje fel­vetődött, a kivitelezés óriásit haladt előre. A kezdeti, kisszabásu próbál­kozásból, igen impozáns jelentkezés lett. A rendezőség valóban prezen tálja a művészetet. Szakértelemmel és jövőbelátással gyűjtik össze az anyagot és mutatják be a közönség­nek. Határozott és tényleges célok vezetik őket. A tárgyi kérdésekről ezúttal és ehelyütt talan ildomtalanság volna vitatkozni. Hiszen a kezdeményezés ~ mert annak kell tekintsük a Mű­vészeti Heteket, abban a hitben és meggyőződésben, hogy nemsokára va lóban grandiózus eredményű munka lesz belőle — nagyvonalú és kiváló eszméken alapul. Olyan munka, ame­lyet mindenképpen támogatni kell! Hiszen arról van szó, hogy a nagykö­zönséggel megismertessük a magyar művészetet, megteremtsük a közvet­len kapcsolatot közte és a művészek között, pallérozzuk általa az Ízlést, a lelket, az öntudatot. A mostani célkitűzés kettős: be­mutatni Erdélyt a volt csonka or­szágnak és viszont. Hogy ez mennyi­ben sikerült, azt csak a Művészeti Hetek lezajlása után állapíthatjuk meg maradéktalanul és tárgyilago­san, De már most meg kell emlékezni a kettős nehézségről, amely egyfelől a helyszűkében, másfelől az anyag óriási voltában jelentkezett. Ami Er- dély reprezentációját illeti, arra már­is némi büszkeséggel tekinthetünk, hiszen a dijak javarészét erdélyiek vitték el. Megismerhettük egyúttal a volt csonka ország művészeinek leg­kiválóbbjait is. Ezzel tulajdonkép­pen a feladat betöltetett és a célt el- érték, Tasnády Nagy András a Művésze­ti Hetek megnyitása alkalmával el mondott beszédében iátapintott a lényegre: a művészet és a nemzet azonos! És ha tovább fűzzük ezt a gondolatot itt, a házsongárdi temető alján, akkor elevenné válik bennünk ez az azonosság. Misztátfalusi Kis Miklós, Szenei Molnár Albert, Bölöni Farkas Sándor, Rományik Sándor sírja közelében lángot csihol a lel­kűnkből ez a gondolat. És át érezzük mélyen az igazságát Reményit egy eddig meg nem jelent mondatának: „Néha egy-egy költő mondhatja el joggal, az állam mostan én vagyok!“1 BERLIN, infíjus 13. (MTI.) A Német Tár* irati Iroda jelenti: A 'legfelsőbb német hadvezetőség a nemei és román csapatok Kércs-félszigeti nagy tá­madásának elindításával a keleti harctér egyelőre területileg elkatároit részén abba* hagyta té’i védőhadjáratát s ahelyett saját elhatározásából ásmét rátért a támadó had­járatra. Katonai szakkörökben a legérdeke­sebbnek tartják, Európának ebben az első idei katonai erőkifejtésében, hogy a német és román hadi kötelékek általi alkalmazott, teljesen újfajta fegyverek átütő sikert arat­nak. Hitelt érdemlő német Helyen kedden ki­jelentették, hogy ezeknek az uj fegyverek­nek alkalmazása,, amelyekről műszaki vonat­kozásban érthető okokból egyelőre nem hoz­nak nyilvánosságra részteteket», teljesen meg­lepte a bolsevista haderőket. Az 1939—41-ig lezajlott háború tapasztalatai alapján a téli védőbarcok idején, Európa minden gyárában „Rászabadult a pokal 8 is^fsewlsfăkr®94 BERLIN, május 13. (MTI.) Katonai hely­ről közük: a Német Távirati frodávaí: A Kercs-félszigeti bolsevista hadállásokna n*- szabadult a pokol. A boíseviiSta arcvonal el­len egyik repülőszázadunk a másik után tör elő, hogy azután a Ju 87-esek zuhanjanak 1» rá bukórepiiléshen. A felhőioszlányotk kö­zött jó} kivehetők a ParpQes-vonalon húzódó szovjetállások. Raj raj után zug Je a mélybe. Nem sokkal később már süni, szürke füstök gomolyognak a bolsevisták nehéz ütegállásai felett, amely a német zuhanóbombázók raj­taütéseinek célpontja. Az ellenség légvédel­mi tüzérsége tehetetlen a heves német tiá* A magyar iró, a magyar művész cd dig csak a háttérből tudott vezetni. Nem kapott rangot, címet és béri. Petőfi düiedező kis tanyai betyár- korcsmában írta meg „Az őrült“-et, Arany János krajcáros gondokkal vesződött, pedig „dallamuk Örök és nem fognak ki rajtuk divatok“. Kép­zőművészeink elsikkadtak, vagy kül földre vetődtek és még ma îs beszél­hetünk „müvésznyomorról“. De egy egy kósza iró, egy-egy koplaló pik­tor, egy-egy ismeretlen nevű kőfara gó az, akire felépítjük múltúnkba ve telt hitünket, aki erőt ád és öntuda­tot a jövő terhének viselésére. Éle­tükben talán nyomorgó, talán lesaj nált, mindig meg nem értett erabe rek voltak művészeink, mint minden igazi művésze a világnak, amely nemzetből fakadt és nemzetért cse­lekedett. Babért, szobrot csak halá­lok után kaptak, de szabad emberek voltak, akik csak lelkiismeretük pa rasicsa előtt hajoltak meg. Ezért mérhetetlenül nagy a magyar mű­vészet, ezért mérhetetlen horderejű az eszme, a Művészeti Hetek szolga Hálás sziwel mondunk köszönetét ezért mindazoknak, akik elindítót ták az eszmét a megvalósulás felé és szolgálják azóta a kiteljesedését. De. ne haragudjanak meg, ha Transsyi vánia nagyon életes földjéről egy kérést intézünk hozzájuk: ne esi náljanak „rendezvényt“, szokványos harsonázásokkal telt „ügyet ‘ a Mű­vészeti Hetekből. Tudjuk, hogy így kellett elindulni, mert másképpen elindulni nem lehetett. Tudjuk, mennyi az előnye a „hivatalos jel legnek“, de ha egyszer dórik a lé nyegst, azt, hogy a Művészeti Hetek a művészek hete legyen, akkor le­gyen az valóban és minden vonatko­zásban a művészeké. Teremtsék meg a lehetőségét annak, hogy a magyar iró és művész ne legyen többé „éh koppon maradó csapürágó“ és ne le gyen többé „kiállítási tárgy“ sem. Gondoskodjanak jó magyar lélekkel, igaz hittel és a nemzet jövője iránti megbecsüléssel, arról, hogy a magyar művész — aki nem tartozik fizetési osztályokba — szintén megtalálja az öt megillető helyet egy nagy nemzeti protokollban, az ültetési rend során három romboló a brit hajóhad leg' nagyobb rombolói közé tartozott. Eddigi megállapítások szerint, a brit haditengerészet a háború kitö­rése óta 72 rombolót veszített, mig az első világháborúban mindössze 66-ot. Amszterdam, május 13. (MTI. # V Német Távirati Iroda közli: Attlee brit helyettes miniszterelnök az angol hírszolgálat jelentése szerint közölte, hogy a brit birodalom haderőinek összes vesztesége e háború kitörésé­től 1941 szeptember 2-ig 183.542 fő. Ebből 48.973 halott, 46.363 sebesült, 58-450 fogoly és 29.756 eltűnt. Tiz nap alatt 161 repülőgép a brit veszteség BERLIN, május 13. (MTI■) A Führer fő- hadiszállásúról jelentik a Német Távira*» Irodának: A véderő főparancsnoksága közlő A Kercs-félszigeten német és román esti patok. nagy létszámú légi kötelékek táruog i- tásával, május 8-án támadásba kezdtek, V csata azóta teijes erővel folyik. A német légi haderő az ellenséges hajó/as elleni harc során a Korcs-félsziget előtti vi­zeken és az Azovi-tenger délkeleti partjainál elsüllyesztett két szállá!ó Hajót, összesen oÜl/U tonna űrtartalommal, valamint több kis vízi jármüvet. Megrongáltak azonkívül a német repülők még egy kereskedelmi hajót ó. Német harci repülőgépek a rossz időjárási viszonyok ellenére, továbbra is igen hatáso­san bombázták Málta szigetének repülőterei!. Krétától délkeletre felderítő repülőink felfedeztek egv nagy rombolóból álló brit köteléket. Harci repülőgépeink egymást ki> vető hullámokban támadásokat intéztek o ellenséges kötelék eilen. Bombatai álla lökké dsülyeszteátek három ellenséges hadihajót és légi harcban lelőttek két brit repülőgépet, amelyeknek a hajókötelék biztosítása vök u leiadatuk. Német részről nem volt veszteséi A brit légi haderő május 1. és 10 közöli, összesen 161 repülőgépet vesztett, ezek kö zül harminckettőt a Földközi-tenger felett és Ész a kafr lkában. Ugyanezen idő alatt 42 német gép pusztul* el a Nagvbnrannia el­leni harcban. lata. MEGKEZDŐDÖTT KELETEN SKSÄ1: A MI*% V Ék S E% Á ÉÜ' GEGEN ALKALÎHAZCJtt 11 kivi lg 1 IMIÍMÍM uj Német feghverek CHÜRCKÍLLÉK GÁZHÁBOSUT AKARNAK Eddig 72 rombolót vosztoffek el az angolok Amszterdaiii, május 13. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Az an­gol hír szolga Lat hivatalos közlemény nemcsak a már meglévő fegyvermodebeket tökéletesítették, hanem olyan dolgokat ta !áitak fel, amelyeknek alapötlete gyakran a harcok kellős közepén születeti meg. Olyan hatásos fegyverekről és eszk Özek r öli van itt szó, amelyek hasonlóan fognak beválni azokhoz a hadieszközökhöz, amelyek a Ma* ginot-vonal leküzdésekor mutatták meg hatásukat. Ezzel kapcsolatban katonai szakértők bi­zonyos időszerűséget látnak Churchill leg­utóbbi beszédében. Rámutatnak a beszédnek arra a részéi1?, amelyben a brit miniszterel­nök a német véderő parancsnokságának ha­tározott cáfolatával mit sem törődve, arról beszélt, hogy a keleti harciéren a német csa­patok mérges gázt használhatnak. Berlini katonai körökben Churehifinek ebben a ki­jelentésében is azt a jói ismert angol! mód" szert ismerik fel, hogy ilyen fogássa! már most propaganda-alibit keresnek mérgesgáz- nak az angol hadvezetőség által történő alkalmazására. ráadással szemben. Ezalatt újabb repülőez­redek indultak el a kiszemelt célpontok felé. Az Azovrtengertől végig a keresi szoroson, egészen annak közepéig egymás inellett lát­szanak a felrobbant bombák ,.füstgombái“. AmiKor az ekő német zuhanóbombázó ez- redek már hazafele tartanak támaszpontjuk­ra, máris harci repülőik tűnnek fel az égen, egyik kötelék a másik után. A boksevista vadászrepuőknek se hirük, se hamvuk. így megy ez óráról-órára a Keresi-félszigeten, a német légi erő támadásának első napján. Sz él t él>e n - h o gs z á b a n semmi nyoma sincs el­lenséges védekezésnek,. alapján megerősíti, hogy német légi támadások következtében hétfőn es­te három brit romboló elsülve#.. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents