Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-11 / 106. szám

ELLENZÉK

iui éj o * l 1

iwimwm

NKMMI

SZÍNHÁZ L.S MŰVÉSZET

A nagy úr

Ktsbán Miklós színmüve: kél erőjátékkal, három felvonásban

M ilőbb és életünkbe róigóbb ftúfífiy Miklós darabja, mint bármikor.

Eleiünkbe rúg, mert a sors, mely 1 Nagy t'r"-lnvi oly erőteljesen gázul neper j ken es egyéneken kérészi id, nur ismét i erejének teljében jár a világon. S élőbb, mert </ vajúdás mostani lázában számos jelenség emeli még hitelesebbé a darabot, szinte kézzelfoghatóan bizonyítva ezáltal. hogy ama korról mily hiteles képet fest a Hánffy Miklós műre! Mert az ember lényegében mindig egyforma: a bölcső és a koporsó között padijai fut be, melyet a végzet es a tehetség akaratit határoz meg.

A végzetet Isten az időben rejti el, amelyet és amelyben él az egyén; a tehetség iucarafa pedig a különbség, ami másoktól elválászb Háborgó időkben a végzet szc~ szélyes és tüneményes, a tehetség pedig az ö rop* ét káprázatosabban mutálhat ja meg. !

Milyen világossá teszi mindezt ... 1 Vagy Ur“/ I

Különös dolog is az írás, mely az alkotás határát eléri s amelynek a száméira a szellemnek ott l;apid nyitnak. Az ilyen Íráshoz nem elegendő a tehetség: valahogy az ideg és a vér természete s nemkülönben a szerencse is szükséges hozza. Vgv j érzem, hogy ezek mind találkoztak A \ Nagy Ur“ megirásánéd. Innét van a mii- [ nek az a hitele, mely a teremtés fogahnér j va! kapcsolódik egybe. Mert egy világot ■ a történelem sírjából úgy feltámasztani, ; hogy az valóban éljen: ez a képesség abból a forrásból ered. ahonnét a teremiö erő, mely folytonosan megújít s ezáltal megörökít. Ahogy olvasom ..A Nagy Ud’-at, megújul a kor. melynél mozgat* masabbat és a helyét kereső emberiségre jellemzőbbet nem látott a világ. Keleten morogva megnyílik a föld és furcsa „irgalmatlan teremtményeket“ áraszt nyugat ftlé. Hunoknak hív jól: ölcet, akik minden akadályt „úgy söpörnek el maguk elöli,

[“"—fllllll HKli iMll>lMlllii»WlgiBMB<i»ilMinMÉI1M>i

mini c: ke.h-ii zédvész .; polyvác . Az r germán világot mfgramegtahh ó$ tizenkilenc esztendőn leereszted a Kapuitól tíz Urahg Attila uralkodik, aki barbár hit szerint isteni eredetű. Népek éj egyéni sorsok kóvályognak e mérhetetlen föld fölött, mini a porfelleg, nagy a pehely. Látjuk a por fel! eget és n pel yli ele elöt- tiinl: kavarogna!c, mielőtt lehullana!: az Wide porába rogy a mérhetetlen pusztái: földjére mely oly titokzatos éjszaka, oly kegyetlen a süvöltő szilben, de oly gyö’ nyörii a hajnali j/irkadáslnvi!

Népek, nyeln i: és istenek között foki/: a küzdelem. Hallani lehet a .«•őrs jaj' szavat: s bitni, hogy a nyelv, mélynél: bozótjában tenyészik- a lelek, miképpen forrói ádázul szembe népet néppel. A zsák- irány retteniö kora ez: a. szolgán és a hercegnőn ltd, a karmon és az aranyon felül a gornolygó időben még az Idén is az emberi szenvedély zsákmánya b: z! kemény és gőgös bálványt csinál belőle, aki maga is gőgös es bálvány; k'-syózó és min- denre alkalmas eszmét az. la a művelődésben nagyobbnak képzeli magát.

Ily Úti cl kor, mely ... 1 A rgy Ur'-ban elevenné védik; s amelynek hitelességéről nemesid: a szerencsés alkotás győz meg minket, hanem sokndndcn az időből is, um elvben élni sorsunk.

És az egyéni? Millióknál: szenvedés: buta és egyszerű sers. Munka, mely q holttest fölött legtöbbször füstbe megy: gyermek, ki elmegy a világba, mint a szól. A szolga gyülid, bizad és eltiportatik. hogy st rstóiruii az ö sir ián felemelhessék a jetiiket. A leii port ősök sarját Isten és emberek bosszuáUásra jelölik hé és elveszik tőle a boldogságot, erűikor a boldogság tódéiban megjelenik. A legszebbet sújtja legcsunyóbban a sors: Mileolt igazán és kegyetlenül tragikus! De az endreri nagyság nem védetten: az idő Iörvényén kívül a tehetség a karai a is kormányozza azt: oki élni, alkotni és uralkodni nagy voll, az nagyszerűen és a tetőn tud meghalni, mint Attila.

A agy dolog ilyen darabot írni; és hős dolog harminc évig némán viselni egy ilyen alkot ás méltatlan sorsát.

De maga mii legalább maradandó.

TAMÁSI ÁRON

j nutgsar szellemi ideiben különleges helyet és szerepet jelent Hánffy Miklós neve, al:i irodalmi müveinél: egy részét Kishon Miklós né-ven bocsátotta közre, diliéit az egesz magyar olvasóközönség ismeri: gazdag egyéniségét azonban és azt az irod<domt őrt érteti szerrjH’t. melyet a kisebbségi idők folyamim vitt Erdély magyar irodaiméiban’ valójában es teljes iefi n,(ösegeben csak mi ismerjük, er

délyiek. í

I fokozott figyelem és az ünnepi rá- rakozéts, mely .,.1 Nagy l r" mostam, ko- 1ozsrári bemutatóját megelőzi. ilyenformán nemcsak érthető, hanem termeszét es.

F. gvereségének é-s müvének egyaránt szót.

íz író azonban, aki ezúttal szokványos ..bindat" helyeit inkább izgalmas gondolatait clear ja elmondani q miiről, fi gyeimen Ideii hagyja a társadalmi eseményt • pen úgy. műd a szerző jelentőséget a széf - ami életben. Egyedül a müvet alairj önmagának megmagyarázni és ha l elit séges : megfejteni. Szigorúan önmagának és magán keresztül az olvasónál: s a nézőnek, akit bizonyára hasonlóképpen fölkavar ez az Attiláról szóló műalkotás.

Betol lom. életem folyamán igen heves olyan irodalmi müvet olvastam, mely anyuéira izgalomba hozott volna, mint „A Nagy Ur". Nemcsak lelkileg izgatott fel, finnem testileg is: idegben és vérben egyaránt. Két esztendeje, hogy először olvastam ezt a darabot; s az idolsó hetek folyamán ismét napokéit töltöttem vele. Valahogy úgy vagyok ..A Nagy Ud’-nd, mint a darabban Milcolt Attilával: furcsa módon vonzódom hozzá és ugyanakfoor félek is tőle. A szenvedély hatását kettelte bennem a darab. így voltam azzal a gondolattal is, hogy a darab próbáját megnézzem. Nem is láttam belőle ez írásom idejéig többet, csupán egy felvonást, a másodikat, melyben a hun birodalom idegen és csalárd oszlopai már repedeznek. Nem is mernék vállalkozni arra. hogy a darab elődadásáról írjak, bármilyen nagyszerű, lenne is az: a világ, amit nur Leonéban hordok dráma olvasása után. annyira színes, elemi és szenvedélyes, hogy azt számomra csak a képzelet tudja maradéktalanul eljátszani. 1

Foglalkoznom kellett azzal a különös jelenséggel, majdnem rejtéllyel, hogy .,A Nagy Ud'-nak reáni gyakorolt furcsa her lása miben találja magyarázatát. Ezt a színmüvet remekműnek tartom, az bizonyos. A remekmű magábdnvéve is elemi hatást lesz ez emberre, de úgy érzem, hogy ézentul is van még valami, amit kutatnom kell. Lehetséges volna, hogy ah- j hoz a hun világhoz, mely a darabban él j és kavarog, nekem lelkileg olyan f éle k ő- j zöm volna, mint egy eltemetett és újból ' emlegetett szerelemhez?! Vannak az em~ \ her életében ilyen furcsa rejtelmek. Gondolom. ez az eltemetett és újból felhúzz golf szerelem lökte a tehetség keze alá is ezt a világot, hagy próbálja egy drámai miiben elrendezni, felépíteni és elevenre támasztani. A legnagyobb és a legs zen ver délyesebb küzdelem egy ilyen cselkedet: leszámolás valósággal, melyben a győzelem és a halál egymásra vetnek fénvt és árnyékot. A sikerült műalkotás fénvét és I « dicső mult összeomlásának árnyéitól. i A rejtélyes és bolyongó kisértet, kivel j hánffy Miklós ezelőtt harminc esztendő- j ? el „A Nagy Ur““bctn küszködött, a mai időkben már gyakrabban jár európai föl- ! dön. Szinte népszerű is már. Megszállott ! tüdősed: és tárgyilagos alkotók keresik a vérnek és a szellemnek folytonosságát, mely a mélységben, titkos ereken kérésziül kétségtelenül megvan. Békés és dedós világban, mi-nt amilyenben „A Nagy Ur“ született, csak a kivételesen érzékeny természet bolygótt ez érek mély vidékein. Ma föl szaluját ismét a föld és az emberi sors. li — Minik, mintha ezerötszáz észtén« do múlva ismét úgy ,,forogna keserű terében'' a föld, mint Attila idejében. Ha elolvassuk, vagy megnézzük ezt a darabot, csak akkor döbbenünk rá, hogy milyen rettenetes a hasonlóság! Népek változtatják a helyüket ismét; pusztul valami régi és vajúdik valami aj; hit hittel akasz- kodik recsegve össze; s viaskodik as anyaggal a lélek.

A Nagyúr ünnepi bemutatója a Nemzeti

Színházban

Időtálló művészi alkotások ismertető jegye, hogy korábban születnek, mintsem korunk megért volost teljes megértésükre és befogadásukra. A müvész-sejte Vm korszakokat előzve beszél oly dolgokról, amelyek, ha működnék is a világban, a közönség tudatában még nem kaptáik meg azt a keretet, amely kitapintható vá teszi számára a gondolatot.

Kisbán Miidós harminc évvel ezelőtt irt drámájában fejezte ki azt a kelet-nyugati párhuzamot, vagy ha úgy tetszik, ellentétet, melyet a mai magyarság-tudat már egyre fejlettebb, nyíltabb és komolyabb tekintette’ vesz számba. Ma irók, költők, gondolkodók, elemzik, mérik, vizsgálják a magyarság lelkének keleti és nyugati alkotó elemeit s mi tagadás, egyre meggondoltabban és nyíltabban szálának sókra a magyar lélek jobbiknak, igazabbnak, leginkább a miénknek felismert őbi, keleti vonásaiért. Védelmezik e lélek keleté vonásaiban megmutatkozó sajátos, különleges, kiváltiképpend magyar örökségéi, s rája igyekszenek épiiteni a ma már erjedő, a must forrása állapotúban lévő, uj magyar é’eteít á művelődést.

A kozmopolütizmus korszakában született dráma erjedő mustja napjainkban kezd borrá változni. Mintegy igazolásául annak,

j hogy a szellem nagy felismerései idővei mégis I felszínre kerülnek. Harminc év távlatából í idézte e’énk ezt az igazságot A Na gyúr.

} Kisbáti Müijós drámája a hunok legna- gyobbikáuak, Isten ostorának nyomán támadt nagy történeti vihart tálja elénk a színpad igézetas világának forró, színes és érzéki nyelvén A népvándorlás szédítő mozgalma és ir2iua zug a világban, majd elcsendesül és újra lázong a nagy rendező kéz njjmutatására. Ezt. a világot a ..rettentő Nagynr1" szemrebbenése uralja és igazgatja.

A dráma lassan, biztos kezekkel építi fel azt a monumentális külső és belső lelki környezetet, amelyikbe majd érzékelhető’eg, személyében is Attila nő bele. Ó testesíti meg a ke&efti (tételt, az erőt, az uralmat, a ; hatalmat, a férfi—leikii nép szemléletét és 1 állását az életben, a világban. A másik, vele : ellentétes fókuszban áll Miko’t, o pót her* t cegnő. Nyugat töprengő, elfinomulásba haj* í ló érzékenységével, a görögség és a keresz- j tyénség ama törekvésével, hogy a jelensége!

ket pontosan é-s kereken, az erő és hatalom realizmusától távoli elvontságok nyelvén ío- í galmazza meg. S a két pólus halálos gyűld* 1 létben és halálos szerelemben vonzza és ta- 1 szítja egymást egyldőben.

A nagyszabású és széles drámai élőkéZamfir edínty, és k&Ktykaţd$&ecete$i cikkek

nagy választékban 40* ew sm* Bem&naeSmmm cégnél,

Unió-utca 22. szám.

»aki ntixi iu©t>e»e»üt s ixiurrr: *£yur,

iggór egyt.wirr« n»egtelik ítx*zuílm>(rjpJ s i dráma iraa*a gawâ*jţ változatokban, rgy i'

fokrvjcódó »udxîmdi V» "Jtaíjcg nujimut a jJuLtifler. fjfi t.

A NeanzrtJ biamhaz valóboa o» • ki. loz»vári Mu vészeli Hetekben jj uu-jrtdoU un népi aJkalomhoz méltó ünnepi módon ál <otlu a dráma k/olgiilntúhu eg«../ hatan..a gépezetét. A föcTiioni ez.ért ) »■/• illuo/lfiKzírzőt, Kisfián Miklóst iTU*ti, aki il. < i- ■» 1 .* j ;í mik difc/.leteit eu jeJmezeit tervezte, <, iu' s i végezte, a rendezés nagy munkáját. indusát es tapaszUilatát teljes mériékbeu érvényre juttatva e téren »s. A diazleiekben alkotójuk guzdílg JftSÍői képzelete én ábráz/-'«) ■ ■rei<* hatott, u »end<r/éebeu |>ed.ig u. fegyelem. >z crósen dolgoztató, mindenre figyelő rende zői kéz, amely a legtöbbet ad tja a -v a!-■/- szel és önön legigazahh hmigját -/ók - • i «ieg vele.

ALliíát Szobáén Miklós a okította. Jl j’é- lye,s. de lebirbataitlun nyugalmú, c»ak erőben, hatalomban, óriási tu via tokban, de e,ak av erőviszonyok fe. -m< résének határáig biztos, Nagyurat alakatotk Nvugod'. éa fenségei tu dott lenni 8 somínak beteljesülésekor. az élettől búcsúzó pilkinuituiban kitűnő érzék - kel oldotta meg az egy árnyalattal puhább, melegei)!) hangú Nagyur szerepét. lícrik herceg szerepében K(1maráJí G^ula nyújtott egyenletesen kidolgozott, jó alakítást. Eg\é- ni és eredeti wziuészii munka ▼olt minden izében Kuhányi Gyöngy Kurkai kán-alaki t.;.s,-i. Kitűnt a bizánci körvet, Euthyuios szerepében Lantos Béla. Finom, élénk, egyre gazdagodó játóktudásu sz'ncSz, aki ’«gutób- bi szerepeinek nűndemkében g a tegnapiban is meglehetősen előre tört az együttesben. Nagyszerű alakítás volt Tompa Sándor Hi- lárionj-u. Teljes értékűen tudta érzékeltetni a tan korlátolt és vakbuzgó rajongóját, az udvari bohóc megfogalmazása szerinti ,.r.cs- téuylelkü népek" egyéniségét és jel'eaiét. Nébányszori szerencsés szereplése ulán is méltó feltűnést keltett Andrási Mérten Zer- kon, udvari bohóc szerepében A torz leste miatt megalázó életre kényszerült, de 'iíá- £06 eszű, s a keleti barbárokkal szemben álló nyugatiak szellemét és jellemé: legvilágo- tpbbtfn megfogalmazó bohócban nemcsak >ik- rohatikus ügyességet mutatott meg, do szín* padunkon szinte páratlanul áüó gazdag és 6okrélű jfdlemábrázoló készséget & nagy művészi elhitető erőt. EiilÖi> kaió dicséretre méltó módon bírta a Mi kait hercegnő szerepében adott, nem kis erőpróbát. Kevés halványabb résziéitől eltek intve, mindvégig jó alakítást nyújtott. Kiváló volt Sa-lcy Kornélia, az előjálék Idegen asszonyában. Az együttes legjobb, kiváltképpen! drámai szi- nés7nője. Ugyancsak elsőrangú alakítás volt a Deésy Jenőé Alaalf szerepében, Senkálszky Endre a Garabonciás és a Főtáitos szerepé" ben. Csóka József Demetriosa, Kőszegiig Margit Eircnéje, Kuiár Mária és Czoppín Flóra Szláv asszonya, továbbá Széesi Ferenc, Szentes Ferenc, Réthely Ödön s a kisebb szerepeket alakítók valamennyien. Játékmester Tompa Miklós volt, zenéjét szerzetre Farkas Ferenc.

A Nemzeti Színház díszelőadása ünnepi hangulatban folyt te. A közönség lelkesen ünnepelte e többször is a vasfüggöny elé hívta Kisbáti Miklósi, a szerzőt i az együttes valamennyi főszereplőjét. ész. i.i.

KEDD, május 12.

BUDAPEST I. 6.40 Ébresztő. Torna. 7.00 Hírek, közlemények, reggeli zene. 10.00 Hírek.

10.15 Operarészletek. 11.10 Nemzetközi vizjel- zőszolgáíat. 11.20 Dalok és áriák. 11.40 Divat- tudósítás. 12.00 Harangszó. Fohász. Himnusz.

12.10 Sárközv Gyula cigányzenekara muzsikál,

12.40 Hírek. 1.20 időjelzés, vízállásjelentés. 1.30 Honvédetek üzennek. A Vöröskereszt bajtársi rádiószolgálata. 2.00 Kováts Kornélia zongorázik. 2.15 Döme Péter hegedül. 2.30 Hírek. 2.45 Műsorismertetés. 3.00 Árfolyamhirek, piaci árak, élelmiszerárak. 3.20 A kassai rádió műsorából. 4.10 Gyermekdélután. 1.45 Időjelzés, hírek. 5.00 Hírek szlovák és ruszin nyelven.

5.15 Győrffy-Bengyel Sándor m. kir, közellá- íásügyi miniszter megnyitja a leányleventék első főzőtanfolyamát. Hangielvétel. 5.35 Melles Béla-zenekar. 6.20 Gömöri Árkádia. Sárkány Oszkár előadása Rimaszombatról. 6.40 A kassai rádió műsorából. 7.20 Pánszlávizmus és bolsevizmus. Előadás, 7.35 Rádiózenekar. 8.45 Részletek a május 9-i kolozsvári erdélyi irodalmi est műsorából. Hangfelvétel. 9.40 Hírek.

10.10 Emlékezés Sauer Emilre. 10.40 Magyar nóták. 11.00 Hirek német., olasz, angol, francia és finn nyelven. 11.25 A rádiózenekar műsorából. Elangfelvétel. 12.00 Hirek. 0.15 üzen az otthon. A Vöröskereszt bajtársi rádiószol- gáiata.

BUDAPEST II. 3.15 Ruszin hallgatóknak.

5.40 Haydn: Esz-dur vonósnégyes. 6.00 A földművelésügyi minisztérium mezőgazdasági félórája. 6.30 Olasz nyelvoktatás. 7.95 A kassai rádió műsorából. 7.35 A nő a régi magyar társadalomban. Előadás. 8.00 Hírek. 8.10 Ugető- versenyeredmények. 6.20 Hir Sári zongorázik. 8.50 Jogintézményeink ősei Egyiptomban. Felolvasás. 9.15 Brahms: III. szimfónia*

ma